Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-21 / 120. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 120. szám ÁRA: 1988. május 21., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Nemzeti összefogással a kibontakozásért, a megújulásért! Megkezdődött az MSZMP országos értekezlete A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácskozáson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A szerény ünnepélyességgel díszített teremben mottóként hirdetik a feliratok: „A párt vezetésével, a demokrácia és a reformok útján a szocializmusért!” „Nemzeti összefogással a kibontakozásért, a megújulásért!” A Központi Bizottság tavaly decemberben foglalt állást arról, hogy a két kongresszus közötti szokásos, úgynevezett „felező KB-ülés” helyett ezúttal a nagyobb hatáskörrel bíró országos pártértekezlet tekintse át a szocialista építőmunka időszerű kérdéseit. Az MSZMP történetében mindössze egyetlen alkalommal, a konszolidáció időszakában, 1957 júniusában került sor hasonló tanácskozásra. A mostani országos értekezlet korábban nyilvánosságra hozott állásfoglalástervezetéről széles körű vita bontakozott ki, s a küldöttek most a párttagság túlnyomó többségének véleményét ismerve foglalhatnak állást a párt feladatairól, a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. A fórum felelős feladata az is, hogy újjáválassza a Központi Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke: Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter; Dudla József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke; Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igazgatója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnika Szövetkezet elnöke, az OKISZ elnöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárhelyettese; Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter; Med- gyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Németh László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyár osztályvezetője; dr. Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora; Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke; Szlamenicky István, a SZÓ VOSZ főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tatai Hona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára. Az országos értekezletet Lázár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a tanácskozás határozatképes. A küldötteket mindenütt a Központi Bizottság határozatának megfelelően választották meg, a pártértekezleten képviselve van az MSZMP minden nemzedéke, a társadalom valameny- nyi rétege, az ország minden területi egysége. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnökségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkárságára, a szerkesztő bizottságra és a szavazatszedő bizottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változtatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kérdések” megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítványozza: a jelölő bizottságban kapjon képviseletet a Külügyminisztérium és a Határőrség küldöttcsoportja is, így a 33 tagú bizottság két taggal egészül ki, s valamennyi küldöttcsoport képviselője részt vehet a munkában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi javaslatról: az országos értekezlet a tanácskozás elnökségére, napirendjére, ügyrendjére, munkabizottságaira tett javaslatokat az ismertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-i ülésén úgy határozott, hogy a párt vezető testületéi megújításának elősegítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindkét testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizottság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a vezető testületek újjáválasztásáig marad érvényben. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a két testület létszáma — jelenleg 106, illetőleg 25 fő — az újjáválasztás során lényegesen ne változzék. A küldöttcsoportok előzetesen egyetértettek azzal, hogy a jelölő bizottság ebből kiindulva tegye meg javaslatát. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint a létszámra vonatkozó javaslatokat. Az országos értekezlet napirendje tehát a következő: /. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézmény- rendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztette küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta eltelt három évben a magyar munkás- mozgalom több kiemelkedő személyisége távozott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces néma felállással adózott a Központi Bizottság volt tagjai: Brutyó János, Cserháti István, Herczeg Károly, Nemes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai közül elhunyt Győri Imre és Takács Imre emlékének. Elnöki megnyitójának végén az MSZMP főtitkárhelyettese tisztelettel köszöntötte a küldötteket, a meghívottakat — a magyar munkásmozgalom veteránjait, pártonkívülieket — az MSZMP minden tagját, s eredményes munkát kívánt az országos pártértekezletnek. Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára mondott előadói beszédet. Kádár János előadói beszédét tartja Kádár János előadói beszéde Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidőszak felén túlhaladva a Központi Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresz- szusi határozatok végrehajtásának alakulását, tapasztalatait. Múlt év decemberében a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, hanem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehívását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indokolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista-leninista pártnak szigorúan, a tényeket mérlegelve kell a helyzet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beruházásokra 1987-ben 9,4 százalékkal költöttünk többet, mint 1985- ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számítva két év alatt 2,4 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiánya 1986- ban 46,9 milliárd forint, 1987- ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adósságunk konvertibilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató számok mellett látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minőségi változások, a szerkezetátalakítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mindennek következtében nemcsak az élet- színvonal érzékelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédéséhez is hiányzanak a feltételek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitűzött gazdasági és életszín vonal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozottak, s a végrehajtás is elmaradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta, és a múlt év júliusában határozattá emelte a gazdaságitársadalmi kibontakozás programját, majd a kormány szeptemberben hároméves gazdasági stabilizációs programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely elfogadta azt. A gazdasági helyzet alakulása természetszerűleg kihatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a korábbi években megszokott gazdasági és társadalmi fejlődés megtorpanása, a szokatlan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei miatt a korábbinál többen látják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézményrendszerünk a megváltozott viszonyok között nem áll feladata magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Romlott a közhangulat, csökkent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kívül is jelentkeznek mindazok, akik szeretnek a zavarosban halászni, s megpróbálják az ország nehézségeit a szocialista rendszer ellen felhasználni. Mindezt mérlegelve határozott úgy a Központi Bizottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő magasabb fórum, a párt most összeült országos értekezlete tekintse át a párt helyzetét, és jelölje ki a legfontosabb feladatokat a következő kongresszusig. Nyilvánvaló, ha a pártértekezlet figyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagságot, s a közvéleményt leginkább foglalkoztató főbb politikai kérdésekre összpontosítja, s ezekben határozottan állást foglal, akkor megadja a nélkülözhetetlen világos útmutatást a gyakorlati munka elengedhetetlen megjavításához. A pártértekezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének megújítása, megfiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — mozgalmi hagyományainknak megfelelőTanácskoznak a pártértekezlet résztvevői en — a pártszervek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a Budapesti Pártbizottság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekezlet előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vitája keretében egész párttagságunk, párton kívüli szövetségeseink széles köre vett részt. A szervezett vitákban kétszázezernél több felszólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bizottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre felkért testületek tagjainak, mindazoknak, akik véleményük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés munkájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-tervezet véglegesítésénél a Központi Bizottság hasznosította mindazokat, amelyek abba beépíthetők voltak. Számos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás menetében hasznosítható. Ezeket a Központi Bizottság rendszerezi, és a végrehajtásra kötelezett szervek vezetőinek rendelkezésére bocsátja. Az előkészítő szakaszban több helyen feltették azt a kérdést, hogy milyen ügyek eldöntésére van felhatalmazása a pártértekezletnek. A szervezeti szabályzat nem részletezi a pártértekezlet feladatkörét. A választ nem a paragrafusokban kell keresni, hanem politikailag kell mérlegelni. Ha így közelítünk a kérdéshez, azt mondhatom, hogy a pártértekezletnek joga és kötelessége dönteni minden olyan ügyben, amit a helyzet megkövetel, s amit az előzetes viták tanúsága szerint a párttagság nagy többsége szükségesnek tart. Többen emlegették, hogy a vitához rendelkezésre álló idő rövid volt. Ebben a véleményben sok igazság van, mégis úgy gondolom, hogy a döntések halogatásából több kár származna, mint amennyi hasznot az előkészítés elnyújtása adott volna. Egyébként a vitát tulajdonképpen nem ez év áprilisában kezdtük. A napirenden levő kérdésekkel a párt az alapszervezetektől a Központi Bizottságig már hosszabb idő óta foglalkozik. A múlt évben a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját feldolgozta az egész párt, a tagkönyvcserével kapcsolatban egyéni beszélgetést folytattak a párt minden tagjával, télen széles körű vita folyt a pártban az ideológiai munkáról és a politikai intézményrendszer megújításáról. Mindezek tapasztalataira is építhetett az áprilisban lefolytatott vita, s ezáltal vált lehetővé viszonylag rövid idő alatt eredményes lefolytatása. A hozzászólások, az észrevételek a fő kérdésekben egy irányba mutattak, ezért a pártértekezletnek megvan nemcsak a felhatalmazása, hanem a lehetősége is a párt egységét erősítő állásfoglalás kialakítására. (Folytatás a 2. oldalon)
