Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. május 16., hétfő ■T.Vl J'STT jLuLU ■ ■ Uzen a szerkesztő H. P.: A föbérlö halálával a bér­leti viszony megszűnik. Az önök helyzetében a főbérlői jog folytatására nem nyí­lik lehetőség, mert testvéri szinten is feltételekhez van kötve a jog folytatása, az pedig eleve kizárja minden további kérdés taglalását, hogy nincs is a családban, aki ezt a gazdátlanná vált jogot folytathatná. Legcél­szerűbb így azonnal a lakás­hatósághoz és az IKLV-hez fordulni, hogy lakás ki­ürítése után ne maradjon elintézetlen, függő helyzet. SZ. I.: Az, amiről manapság a tévében, rádióban hall, ho­gyan is alakulnak a jövő­ben a jogi szabályozások, mit és hogyan lehet a szö­vetkezetekben változtatni, az nem kapcsolódik azokhoz a már régen lezárt ügyekhez, amelyeknek során annak ide­jén, a tsz-esités korában kel­lett, vagy lehetett bármit tenni, a használat, a föld- jaradék kérdésében is. Azok a problémák, amelyeket ma felvet, már nem azon az alapon birálandók el, ami­ket ön élőknek tart. Leve­léből nem tűnik ki, milyen fokon, jogon szeretne ma földhasználatot kapni. Azt tartjuk helyes eljárás­nak, ha az elnökhöz be­megy a még meglévő pa­pírjaival. és vele együtt meg­beszélve a keresett jogot, esetleg messzebbre jutnak, mint azzal a puszta feltéte­lezéssel. hogy a régen „rosz- szul használatba vett ingat­lan után” önnek most is jár, ha más nem, a parlagföl­dekből való használati jut­tatás. B. L. : A jelenlegi anyagi terhek valóban indokolatlanul nőt­tek az ön feje fölé, és mi­után volt férje nem teljesít, de nem is teljesíthet, mert a tartás megelőzi az OTP- terhek kifizetését, ezért el­ső lépésként azt javasoljuk: miután kiderítette, hogy a férje az évekkel ezelőttihez képest lényegesen magasabb jövedelemmel rendelkezik, a tartásdíj felemelése iránti keresetet nyújtson be a bí­rósághoz. A feltárt bizonyí­tékok alapján és az új Csjt- nek megfelelően elbírálják igényét, így magasabb lesz a kézhez vehető tartás ősz- szege, és akkor viszonylag kiemelkedhetik abból a ke­mény gazdasági helyzetből, amiben ma van. B. G.: Ha a szerződést még há­zastársként, kezesi minőség­ben aláírta, az OTP joggal fordul ön ellen. Tekintettel azonban arra, hogy az adós mellett még másik két kezes is van, forduljon mindhá­rom ellen, mert jelenlegi helyzetében nem szabad vár­nia addig, amíg az adós újabb terheket is „összeszed", és akkor még tovább rom­lik a már most is nehezen viselhető feszültség. M. J.: A tulajdonközösség meg­szüntetését kell kérni a bí­róságtól, ha már a régi „nagy portán" ezt a kettős használatot nem tudják meg­oldani. Ha nem fémek el egymás mellett, és ha ed­dig nem kutatták ki: az együttélés módját, a bíróság majd csak szerkeszttet egy térképet, amely rögzíti lehe­tőségeiket. Agria városismerlető verseny A közelmúltban immár ti­zennegyedik alkalommal ren­dezték meg a megyeszék­hely területén az Agria vá­rosismertető versenyt, amely­nek témája ezúttal az Eger tornyai címet viselte. A részt vevő 300 fiatalnak árny­képek alapján kellett felis­merni és felkeresni az épí­tészeti remekeket a hat ki­lométeres útvonalon. Ered­mények: az ifjúsági egri és vidéki kategóriában első he­lyezett lett az 5147-es számú Mező Imre úttörőcsapat két ifivezetője, Szilva Zsuzsanna és Dula Borbála, valamint Knauer Anna és Knauer György, a balatonalmádi Ba- uxitkutató TSE tagja. A má­sodik helyen az egri Gár­donyi Géza, és a szekszárdi Garay gimnázium csapata végzett. A harmadik az Egri Dohánygyár 'és a hajdúhad­házi Bocskay SE 1-es szá­mú csapata lett. Felnőtt egri és vidéki in­dulók közül az első helyet az egri Finommechanika SC (Orsó Dóra, őszi Vencelnél, valamint a szolnoki TITÁSZ Vasas SE (Drávucz László, Túróczi József), versenyzői szerezték meg. A másodikon a KPVDSZ Bükki Vörös Me­teor IV., a balatonalmádi Bauxitkutató TSE, a har­madikon pedig a Heves Me­gyei Távközlési Üzem IV., illetve a TITÁSZ Vasas SE II. csapata végzett. A legjobban szereplő úttö­rő: Pető Alexandra és Pető Zoltán. Pillanatképek a versenyről (Fotó: Gönczi Miklós) A bentonitbánya már termel Lapunk április 12-i szá­mában, a 8. oldalon infor­máció jelent meg a pétervá- sári bentonitbányáról. Az írás utolsó mondata, mi­szerint „a termelő gépek az idei utolsó évnegyedben lát­nak az igazi teendőkhöz, jö­vőre pedig már teljes ütem­ben dolgoznak”, nem helyt­álló. ugyanis az Országos Érc- és Ásványbányák Ku­tató és Termelő Művei ter­melési és értékesítési osztá­lyától kapott levél alapján a bentonitbánya 1988. ja­nuárjától már termel és az igényeket már most ki tud­ják elégíteni. Egri építész sikere... A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács az idén ja­nuárban meghirdette Az év lakóháza című pályázatot. A szomszéd megyében a pál­mát Thoma Emőke, az Egri Építész Kör tagja vitte el. Mezőkövesden a Mátyás u. 23. számú családi ház terve­zéséért az egri építész első díjat kapott. A bírálóbizott­ság, amelynek elnöke dr. Ma­joros László BAZ megye ta­nácsának általános elnökhe­lyettese volt, így értékelte a nyertes munkát: „A matyó Hadas településforma adott­ságait, hagyományait. lép­tékrendjét tiszteletben tartó, azt továbbfejlesztő, korszerű építészeti szemlélettel és esz­közökkel megalkotott csalá­di ház. A központi étkező­hall köré csoportosított he­lyiségek elrendezése kedve­ző funkcionális kapcsolato­kat teremt. Belső térformá­lása visszafogott, egyszerű eszközökkel igényesen kiala­kított.” A nyertes pályaművet az országos versenyre is felter­jesztette a bírálóbizottság. Gyöngyösi volánosok emlékezése Harminc esztendővel eze­lőtt alapították meg a Mátra Volán gyöngyösi üzemegysé­gében, a műszaki osztály ke­retén belül a Zalka Máté szocialista brigádot. Szombaton délután a mát- raalji városban, a vállalat kultúrházában tartották meg­emlékező összejövetelüket, amelyre a már nyugdíjas alapító tagokat, illetve azo­kat is meghívták, akik éve­ken át velük dolgoztak. A megjelenteket Korponyi An­tal, a brigád jelenlegi irá­nyítója köszöntötte. A rövid műsort követően Füredi La­jos alapító tag, a pártveze­tőség mai titkára tekintett vissza az elmúlt három évti­zed történéseire. Ezután a résztvevők egyperces néma felállással tisztelegtek az el­hunytak emlékének. A találkozó vacsorával és az azt követő kellemes han­gulatú baráti beszélgetéssel zárult. Szégyen és dicsőség Részt veszek életem im­már tizenhatodik anyák nap­jára rendezett ünnepségén. Gyermekeim tizenhárom éve részesülnek intézményes ne­velésben. Tizenhárom éve vagyok szülő óvodában, is­kolában és tizennégy éve óvónő. Most ülök az osztályban, ahol Tamás fiam birkózik a másodikos követelmények­kel. és hallgatom a zenét, a verseket. Minden évben szin­te mindig ugyanazokat. Csak a gyerekek változnak, év­ről évre nagyobbak, okosab­bak, ügyesebbek lesznek. Állnak ünneplőben, és csil­log a szemük. A tanító né­nik kedvesek, mosolyognak, és izgulnak a műsor sike­réért. Hallom a fiam hangján felcsendülni Weöres Sándor Buba éneke című versének kezdő sorait. Meghatódom, nem nézek rá, nem akarok sírni. Inkább nézelődöm. Szép színesek a falak, tele dekorációval. Rajzok, képek. hetesek beosztása, leckefele­lősök. jelszavak, elolvasom a kisdobosok hat pontját, ABC. szorzótábla... S a szemem most a szem­közti falra téved, ahol két fát látok egymás mellett. Fe­hér dekorációs kartonon két fa. az egyik szürke színű, az ágakon fekete és szürke var­jak ülnek, szomorúan, szár- nyaszegetten. A fa alatt nagy betűkkel az írás: SZÉ- GYENiFA. A szürke varjak szárnyán apró betűk, a gye­rekek nevét olvasom. Hal­lom a fiam hangját, s a fa tetején ülő szomorú kis var­jú szárnyán lassan betűzöm a nevét. A másik fa üdezöld, tele virágokkal, alatta az írás: A DICSŐSÉG FÁJA. Hiába nézem, keresem, nem találok rajta neveket. Úgy érzem magam, mint akit a középkorban pellengérre ál­lítottak. Azon gondolkodom, mit vétettek a gyerekek, ami mi­att így kell szégyenkezniük? Pedagógiai tanulmányaim­ra emlékezve, eszembe jul. hogy a szocialista pedagógia elítéli a kisgyermekek meg­szégyenítését. Amikor gim­náziumba jártam, nálunk is volt dicsőségtábla, minden hónapban más és más ta­nuló fényképe került rá. Versengtünk és örültünk egymás sikerének is. Szé­gyentábla? Nem. határozot­tan emlékszem rá, szégyen- tábla már nem volt húsz év­vel ezelőtt. Nézem a fiamat, most már mindegy, úgyis sírok, nézem a két fát is, nem tudok sza­badulni tőlük. Könnyeimen át látom: mint a mesében, a szürke varjak megrázzák magukat, tarka tollú vidám kismada­rakká változnak, s átröpül­nek a virágos fára. A szür­ke fán csak két apró, veréb gubbaszt. Szárnyaikon las­san betűzöm a két tanító néni nevét. Nem tudok fel­hozni a' mentségükre sem­mit. Gy. Anna Köszönet az írásokért A Népújság április 28-1 szá­mában kedves cikket olvashat­tak A kezünket nyújtsuk cím­mel egy, a televízióban bemu­tatott, egyébként szövetségünk felkérésére készült filmről, amely az egri ÉNO szervezéséről, mű­ködéséről, az ott élők minden­napjairól szól. A Népújság már többször adott hírt értelmi fo­gyatékosokat érintő ügyekről. Az őket gondozó családok talán a leghátrányosabb helyzetűek a rokkantak között Is. Sok bá­natot okoz számukra az értelmi fogyatékosság téves társadalmi megítéléséből fakadó helytelen emberi magatartás is, amit gyak­ran kénytelenek tapasztalni. A sajtó sokat tehet tehát a társadalmi tudat formálásáért ezen a téren is. Elnökségünk őszinte köszönetét mond a meg­jelent cikkekért. Kittemé .fózsa Judit RFC Esz főtitkára Cement- és Mészművek Bélapátfalvi Gyára felvesz Csomagoló üzemébe férfi-nól dolgozókat betanított munkára. A környező községekből kedvezményes utazást biztosítunk, szerződéses autóbusszal. Jelentkezés munkanapokon 7-15 óráig a gyár munkaügyi csoportjánál. Épületkarbantartó Szövetkezet Eger, Vöröstüzér u. 34. felajánlja szabad kapacitását épületalap, pince, közmüárok földkiemelésére. (Hét végi munkavégzés esetén is). Érdeklődni lehet: Varga Imre gépgazd. ea. Telefon: 11-275/36

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom