Népújság, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-16 / 115. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 115. szám ÁRA: 1988. május 16.. hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Erő Több millió ember nézhette végig döbbenten-der- medten a televízió képernyőjén: hogyan vált a budapesti Rákóczi téri vásár- csarnok a lángok martalékává. A riportban megszólaltak a kétségbeesett kiskereskedők is. Az elkeseredésre alapos okuk volt. egyik napról a másikra „talajtalanná” váltak, kemény munkával megkeresett értékeik a semmibe vesztek. Közülük nem is mindenki biztosította tulajdonát. A hét végén ismét megkereste őket a Híradó stábja. A csarnok roncsai körül újra megindult az élet. felállították a standokat, s az emberek ismét válogathatnak a tavasz színes zöldség-gyümölcs kínálatából. Az egyik kiskereskedő fogalmazta meg: a bajban eddig soha nem tapasztalt segítőkészség, ösz- szefogás mutatkozott meg. A kerületi tanács — mellőzve minden bürokráciát — gyorsan intézkedett, s a csarnokbeliek is, ki hogyan tudott, támogatta a másikat. Jólesett hallani, látni, mire képes az emberi segítőkészség, a tenniakarás. Félretéve egyéni érdekeket, régebbi vélt vagy valós sérelmeket, önzetlenül cselekedtek mindazok, akik eddig is egy helyütt dolgoztak, ám csak most váltak igazi közösséggé. De egyben elgondolkodtató is, miért kell rendkívülinek történnnie ahhoz, hogy feloldódjon az emberek közönye, magába zárkó- zása. A szürke hétköznapok nem alkalmasak arra, hogy fölfigyeljünk a másikra? Hangyaszorgalommal cipeljük saját terheinket, túlságosan elfoglaltak vagyunk saját magunkkal, míg a többiek baja mellett csukott szemmel elmegyünk. Hányszor utasítunk visz- sza még oly kisebb kérést is, hányszor nem vesszük észre, kéznyújtásunk kapaszkodó lenne embertársunknak? Még a közvetlen közelünkben élőkről sem veszünk mindig tudomást, sokszor azokkal sem törődünk, akiket nap mint nap látunk, akikkel egymás mellett dolgozunk. Beszűkült világunk a bérházban odáig sem terjed, hogy ajtószomszédunkkal megálljunk egy őszinte érdeklődésű kérdésre. De hisz mi magunk is tapasztalhatjuk, a felületes „hogy van?" nem vár választ, ha mégis elmondanánk, hogy- létünk terhessé válna a kérdezőnek. A nagy közösséget a kicsik, mint sejtek sokasága építi föl. Egész társadalmunk csak úgy haladhat előre, ha a részek láncszemekként kapcsolódnak össze, s együtt cselekszenek. Napjainkban, amikor nagy feladatok előtt állunk, mindenütt a „közöm van hozzá" szemléletnek kel! érvényesülnie. S ha ez megvalósul, a hétköznapok sem lesznek gonddal sötétülők, s az „együtt könnyebb" leveszi erőtlen hangya-vál- lunkról a terhet. Mikes Márta KORSZERŰ TECHNIKÁVAL, FAJTÁKKAL TÖBB GABONAREKONSTRUKCIÓ TÍZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TELEPEN - ÜJ TÁROLÓK KÁPOLNÁN, VÁMOSGYORKÖN - ELEKTRONIZÁLT FOLYAMATIRÁNYÍTÁS SELYPEN, HATVANBAN Heves megye és a világbanki hitelek Hazánk a 80-as évek elején tagja lett a Nemzetközi Valuta Alapnak, valamint a Világbanknak. A két nagy pénzintézet azóta is hitelekkel segíti gazdaságfejlesztési programjaink megválósítását. Heves megyében az elmúlt néhány évben elsődlegesen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar korszerűsítésére, modernizálására vették igénybe az üzemek a Világbank által nyújtott kölcsönöket. Szőkébb hazánk gazdaságai közül 1983-tól napjainkig az úgynevezett intenzív gabonafejlesztési program keretében 39 pályázatot fogadtak el. Ez lehetővé tette, hogy 315 millió forint értékű beruházást valósítsanak meg. Országosan az összes fejlesztési költség 11 mil- liárdot tett ki. amelyből Heves megye csaknem 2,4 százalékkal részesedett. Az említett pályázatokban az üzemek kötelezettséget vállaltak a gabonatermelés nagyságának növelésére, részben a vetésterület, részben pedig a hozamok emelésével. Ehhez viszonyítási alapként az előző három esztendő termésátlagainak, illetve meny- nyiségének átlaga szolgált. Megyénkben az összesen vállalt termésnövekedés több mint 44 ezer tonna gabona, amely az éves termés 11 százaléka. összességében a VI. ötéves tervidőszak ágazati beruházásai közül az intenzív gabonaprogram keretében megvalósult fejlesztések voltak a legsikeresebbek. Kedvezőtlen viszont, hogy néhány jó adottságú szövetkezet nem tudott megfelelni a hitelfelvételeknek, és nem vehetett részt a prog- . romban. Napjainkban, a VII, ötéves terv célkitűzései közül az agrárkormányzat kiemelt feladatként kezeli a szántóföldi növénytermelés komplex fejlesztését. Ezt szolgálja az 1986-ban meghirdetett pályázat is, amely a növénytermelésben elért színvonal további növelésére újabb világbanki hitelek igénybevételét teszi lehetővé. Ez a gépesítésen túl, magában foglalja a termőhelyi feltételek javítását, a talajerő-gazdálkodás, a növény- védelem, a biológiai alapok erősítését szolgálja. E program iránt minden korábbit felülmúló érdeklődés jelentkezett megyeszerte. A 21 üzemi pályázat 1987—89 között 460 millió forint értékű gép- és termelésieszközberuházás megvalósítását irányozza elő. Az állattenyésztés és az állati termékek feldolgozásának fejlesztésére irányuló fejlesztések a hazai fogyasztás: a tej- és tejtermékek biztosításán túl, a hús- és húskészítmények exportjának bővítésére irányul. Az állattenyésztési telepek fejlesztése mellett szükségessé vált a vágóhidak, a takarmánykeverők rekonstrukciója is. Az állattartó telepek megújítására irányuló igény megyénkben az országos átlagot jóval meghaladta. Míp hazánkban negyven, addig megyénkben tíz pályázatot fogadtak el. Ebből kilenc tehenészeti és egy húsmartiatelepi rekonstrukció, amelyek 1987—89 között valósulnak meg. A feljesztések eredményeiként 1624 férőhellyel bővülnek a telepek. Mindez a legkorszerűbb technikának a termelésbe vonását, az állategészségügy, illetve a tartástechnológia javulását eredményezheti. Az állattenyésztés fejlesztésének programjában kiemelkedő szerepe lesz a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál idén kezdődött 580 millió forint értékű beruházásnak. Az 1990- ben átadásra kerülő úgynevezett sertésvágóvonal és -csomagoló egyaránt szolgálja majd a gazdaságosabb termelést, a jobb feldolgozottságot. A világbanki hitelpályázat keretében egyébként a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 1984-ben Kápolnán, 1986-ban Vámosgyörkön 6. illetve 12 ezer tonnás fém tárolót épített. A két létesítmény költsége meghaladta a 94 millió forintot. A vállalat a pályázatban előírt kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A mezőgazdasági üzemek hasonló feltételek mellett összesen 8700 tonna tárolót építettek. Az energiafelhasználás ész- szerűsítésére meghirdetett program keretében jelentős fejlesztéseket valósított meg a Mátra Vidéki Cukorgyárak Hatvanban és Selypen. Mindkét helyen hét-hét milliós fejlesztést valósítottak meg a cukorkristályosítás energiafelhasználásának csökkentésére. Ugyanakkor 80 millió forintot fordítottak a folyamatirányítás elektronizálására is. Mint az MSZMP Heves Megyei Bizottsága gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottsága nemrég megerősítette; az elmúlt fél évtizedben a világbanki hitelek eredményesen segítették a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előrehaladását. Javították a technikai, technológiai feltételeket, jól szolgálják az élelmiszer-termelés hatékonyságának javítását. Mentusz Károly ».I« .-«* A nyugatnémet Rau cég munkagépei is nagyban elősegítették meghonosítását megyénkben korszerű talajmüvelés (A szerző felvétele) Búcsú az alma matertől... (Fotó: Szántó György) ír üzletemberek tárgyalásai Lörincze Péternek, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárának meghívására május 11. és 15. között héttagú ír üzletember-delegáció tartózkodott hazánkban Pad- raic A. White-nak, az ír Iparfejlesztési Hatóság (IDA) vezérigazgatójának vezetésével. Az ír vendégek a Kamarában hazai ipari és kereskedelmi vállalatok képviselőivel találkoztak. Ennek keretében Padraic A. White és John Lloyd, az IDA nemzetközi igazgatója tájékoztatót tartott az ír gazdaságról, a szerkezetátalakítás tapasztalatairól és a tőkeimporttal kapcsolatos sikeres ír gazdaságpolitikáról. Az előadásokat konzultáció követte. A delegáció vezetője tárgyalásokat folytatott az ír— magyar kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkárral, Antalpéter Tiborral, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjével. Geleji Frigyessel, az OMFB elnökhelyettesével és Illés Jánossal, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnökével. Az MNB vezetőivel folytatott tárgyalásokon a két ország közötti beruházási lehetőségekről. közös vállalatok alapításáról folytattak megbeszélést. Az ír üzletemberek tárgyalásokat folytattak a Magyar Postánál és a Hungarocamionnál távközlési, szállítmányozási és a mezőgazdasági együttműködésről. FESZÜLTSÉG A VÁGYAK ÉS LEHETŐSÉGEK KÖZÖTT Továbbtanulás a megye középiskoláiban Cvről évre visszatérő gond, ilyenkor az iskolai tanév végén a végzős általános iskolások elhelyezkedése, továbbtanulása. Minden szülő jogos törekvése, hogy gyermekét abba az intézménybe szeretné beíratni, amely képességeinek, nem utolsósorban vágyainak, s továbbtanulási szándékának leginkább megfelel. Most nem szólunk azokról az esetekről, amikor irreális távolság van a kisdiák tanulmányi eredménye és a választott iskola, szakfelvételi követelménye között. Hiszen ezen túl is megeshet, hogy a jelentkező kérelmét hely hiányában elutasítják. Ebben az esztendőben erre különösen sok példa adódott megyénkben. Az okokról kérdeztük Lassú Árpádot, a megyei tanács művelődési osztályának középiskolai csoportvezetőjét. Mint megtudtuk, az idei tanév azért is kritikus, mert a hatvanas évek demográfiai hullámának korosztálya éppen most végzi az általánost. 1988-ban lakóterületünkön is, mintegy hatszázzal több az alsófokú oktatásból kikerülő diák. minta tavalyi esztendő hasonló időszakában. A megye 23 középfokú tanintézete várja a fiatalokat közel 5000 hellyel. Mint mindig, most is vannak divatszakmák, valami- lyen okból „felkapott” intézmények. S bár a gyerekeknek két választott helyet kellet megjelölniük, még így is előfordul, hogy a másodiknak megnevezett oktatási intézménybe sem kerülhetnek be. Csupán néhány kirívó példát említünk: az Egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép, és Szakiskola egy osztályába 170- en pályáztak. Hasonlóan népszerű az Alpári Gyula Szakközépiskola, ahol a nemrég indított külkereskedelmi ügyintéző szakra. szintén csupán egyetlen osztályba 120-an nyújtották be kérelmüket. Az Egri Neumann János Szakközépiskola számítástechnikai tagozatára is több mint kétszeres volt a túljelentkezés. Hagyományosan kedvelt a Gárdonyi Géza Gimnázium óvónői szakja, ahová az idén 117-en készültek. Feszültségeket okoz még a korlátozott létszám a füzesabonyi postaforgalmi képzésnél, az egri egészségügyiben. valamint a gyöngyösi Nemecz József Mezőgazdasági Szakközépiskolában. Több helyen tartottak elbeszélgetéseket. alkalmassági vizsgákat. Ám szinte mindenütt döntően esett latba a kérelmező tanulmányi előmenetele. Nincs okuk elkeseredésre azoknak sem, akik kedvezőtlen választ kaptak. Május végén már tisztább képet kaphatunk a megyei helyzetről. Ekkor bírálják el a fellebbezéseket is. S még ezután is van lehetőség, hogy a kérelmezők józanul felülvizsgálják vágyaikat, módosítsák eredeti tervüket. Egy biztos: van elegendő hely a megye középiskoláiban. Ésszerű átcsoportosításra van tehát szükség. Mihelyt ez megtörténik, ismét tájékoztatjuk olvasóinkat.
