Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1988. április 13., sierda A magyar nyelv hete A szálak Iránban futnak össze(?) Francia túszok és a kuvaiti géprablás (Folytatás az 1. oldalról) hogy szilárd támpontjainkat életbevágóan fontos kötelességünk megvédeni. Ilyen mások mellett az anyanyelv és a hazaszeretet, mely a szülőkhöz hasonlítható; hiszen tőlük vagyunk, bennük vagyunk azok. amik, s magunkat építve, a hazát gyarapítjuk a nyelv által. Nyilvánvaló, hogy nagy az írástudók felelőssége, s természetes. hogy nem csak a nyelvészek ügye a kulturált beszéd. Magyar nemzeti létünk legfőbb kifejezője, megtartója, biztosítója a nyelv. Ezen keresztül megvalósulhat mások tisztelete. megbecsülése, s mindezek kölcsönös elvárása is. E hazában mindenkinek joga saját kultúrájának a használata. Nekünk magyaroknak, nemcsak az itt élő 10 millió ember nyelvét kell ápolni, hanem a jelenlegi határainkon túl élőkre is gondolnunk kell, amikor egyik legősibb kultúrkincsünk megőrzéséről szólunk. Tudjuk, hogy ők is magyarul beszélnek, s gondolkodnak, s ennek megtartása alapvető az életük-^ ben, fennmaradásukban.^ Igaz tehát Kazinczy gondolata, miszerint: „A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes miénk, az anyanyelv mindnyájunké”. Ezt követően a táj — ember — nyelv témakörében, dr. Fekete Péter. az egriHo Si Minh Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense tartotta meg értekezését. Az április 12-től május 6- ig zajló közel hetven előadás a megye városain kívül eljut a kisebb településekre, s községekbe is. Szó lesz mások mellett a babonákról, a komikum forrásairól, az anyanyelvi nevelés lehetőségeiről, a helyes kiejtésről, a nyelvjárásokról, s az ifjúság nyelvhasználatáról is. A francia hírügynökség közelebbről meg nem nevezett arab és francia forrásokból úgy értesült, hogy a kuvaiti utasszálító gép elrablása megakadályozta három, évek óta Libanonban raboskodó francia túsz ki- szabadulását. E források szerint az emberrablókkal és az érintett kormányokkal alkudozó Jean-Charles Mar- chiani. a francia belügyminiszter bizalmasa a múlt hét elején már mindent tisztázott a túsztartókkal és elő volt készítve Marcel Carton, Marcel Fontaine és Jean- Paul Kaufmann szombati kiszabadítása, a géprablás fejleményei azonban felborították a nehezen kialkudott tervet. A több mint három éve raboskodó francia túszokat ugyanaz az Iszlám Szent Háború nevű, Iránhoz közelálló iszlám fundamentalista csoport tartja fogva, amelynek elvbarátai a géprablást is elkövették. Mar- Chiani a drámaian megváltozott helyzetben közvetítők útján állítólag maga is arra biztatja a kuvaiti kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak, de egyben arra is, hogy meg ne próbálkozzék az utasok erőszakos kiszabadításával, a géprablók ártalmatlanná tételével. A francia sajtó aggódva és tanácstalanul latolgatja a géprablás fejleményeit és általában úgy véli, hogy a szálak mind Iránban futnak össze. A hatalomért vetélkedő iráni frakciókra pedig a külvilág alig tud hatni valamivel. „Énekelt** a szicíliai maffiózó Az amerikai kongresszusban is „énekelt” a szicíliai maffia már Olaszországban is sok mindent bevalló tagja, Tomasso Buscetta. A szenátus szervezett bűnözéssel foglalkozó bizottsága előtt tett tanúvallomást a maffia olaszországi működéséről, kapcsolatáról az amerikai maffiózókkal, a Cosa Nostra „családjával”. A jelenleg amerikai „védőőrizetben” lévő maffiózó rendkívüli biztonsági intézkedések között vallott: a közönség elöl vastag, átlátszatlan üvegfal takarta, szállítását különleges gonddal oldották meg. Vallomása egyelőre nem tartalmazott szenzációs újdonságokat, túlnyomórészt már ismert tényeket erősített meg. A tűzoltók dolgoznak a romok között április 11-én, a texasi Austinban, ahová lezuhant az amerikai légierő egyik. Fantom típusú repülőgépe A KREMLBEN Gorbacsov- * Husák találkozó A Kremlben kedden délelőtt megkezdődtek Mihail Gorbacsov és Gustáv Husák megbeszélései. A CSKP KB Elnökségének tagja, csehszlovák köztársasági elnök hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Moszkvába, s látogatásának első napján Andrej Gromikó- val folytatott tárgyalást. Román helységnevek- ahogyan a nemzetközi sajtó látja A nemzetközi sajtóban is hullámokat kavart a romániai rendelkezés, hogy a helységneveket csak románul lehet ezentúl használni a magyar és német nyelven megjelenő nemzetiségi sajtóban. A Romániában élő szászok és svábok révén közvetlenül is érintett NSZK sajtóban pedig különösen: aggodalommal vegyes rosz- szallással fogadták a hírt. A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung egyetért azzal, hogy a „rendelkezés újabb megnyilvánulása ama törekvésnek, hogy elromá- nosítsák az Erdélyben élő magyarságot”. A konzervatív Die Welt így fogalmazott : „Ceausescu rendszere újabb csapást mért a nemzeti kisebbségekre”, majd megállapította: „Ez mindenekelőtt az erdélyi magyarokat sújtja, de érinti a kivándorlás miatt egyre csökkenő lélekszámú erdélyi szászokat és bánáti svábokat is.” A lap „durva kihívásnak” nevezi a rendeletet, amely annál különösebb — írja —. mert Románia szívesen venné, ha az NSZK pénzügyileg segítené. „A legtöbb romániai német már amúgy is el akarja hagyni az országot. Ugyancsak kihívással ér fel az Észak-Er- délyben összefüggő népességet alkotó magyarok százezreitől azt követelni, hogy mondjanak le hagyományos helyneveikről” — mutatott rá a Die Welt. A befolyásos Frankfurter Allgemeine Zeitung magyarázatul közli a román indokolást: „egységes nemzetállamban a nevek egységesítése felel meg a fejlődésnek”. Ám aki ért a szóból, ebből kiolvashatja, hogy Romániában közvetve tagadják a nemzetiségek létét. Az újvidéki Magyar Szó így írt: „Romániában a nemzetiségi jogokat sértő újabb intézkedés született. Mivel Romániában a magyar nemzetiség a legnépesebb, s Erdélyt a magyar történelemben és a magyar kultúra fejlődésében különleges hely illeti meg, a magyarországi lapolk, érthető módon, élesen, de mértéktartóan, a tiltakozás és az aggodalom hangján reagáltak erre az intézkedésre.” Az újvidéki magyar újság mellett más jugoszláv lapok is, így a Borba, a Politika és aDnev- nik is részletesen és tárgyilagosan beszámoltak a helynevek írásmódjára vonatkozó román intézkedésről és a magyar sajtó tiltakozó cikkeiről. Felfigyeltek persze a nyugati lapok is a Magyar Hírlap és a Magyar Nemzet szerdai cikkeire. Tárgyszerű jelentésekben számoltak be a történtekről, a két oldal álláspontjáról, ám az mindenesetre megállapítható volt. hogy a kibontakozott magyar—román vita inkább csak érdekességszámba ment körükben. A magyar nemzetiség széles körű hátrányos megkülönböztetését szóvá tevő kifogásokra válaszul „Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy panaszai csupán az Erdély visszaszerzésére tett erőfeszítések leplezései” — állította szembe a véleményeket például az amerikai AP hír- ügynökség. A nyugati polgári sajtó azért számos bizonyítékkal illusztrálta a romániai nemzetiségek helyzetének romlását. A tekintélyes londoni The Financial Times tömören megállapította: „A Romániában élő magyar és német kisebbségre az ötvenes évek közepe óta nyomás nehezedik annak érdekében, hogy vegyék fel a román nyelvet és kultúrát." A lap felsorolta egyebek közt azt, hogy Kolozsvárott megszűnt a magyar nyelvű egyetem, s a fiatalabb korosztályoknak csak töredéke tanulhat anyanyelvén, hogy folyamatosan csökken a magyar nyelven kiadott könyvek, újságok és kiadványok száma, egymás után zárják be a nemzetiségi kulturális intézményeket. Szélesebb körben váltott ki megdöbbenést és elmarasztaló visszhangot a román településrendezési program is, amelynek értelmében — mint az amerikai AP hírügynökség jelentette — „hétezer falut fenyeget felszámolás veszélye, s vidékiek százezrei, köztük magyar nemzetiségiek, kényszerülnek a családi házakból átköltözni emeletes lakótömbökbe. ahol csak több családra jut egy-egy közös konyiha és fürdőszoba. Elvesztik háztáji földjeiket is, holott azok eddig fontos szerepet töltöttek be az amúgy ás hiányos élelmiszer-ellátásban.” Az. hogy emberek tömegeit szülőföldjük, házuk és megművelt parcelláik elhagyására kényszerítenek, persze nemcsak a nemzetiségeket sújtja, bár sejthető, hogy őket érinti majd szigorúbban. hanem ellentétes az egyetemes emberi jogok írott és íratlan szabályaival — érzékeltetik ezek a beszámolók. A nemzeti és nemzetiségi népművészeti és építészeti emlékek pusztítása az emberiség közös kultúrkincse ellen intézett merénylet. Félő, hogy ezt a kárt éppúgy nem sikerül megakadályozni, mint ahogy Bukarest történelmi város- központját nem lehetett megmenteni a földgyaluktól, amelyek ott csináltak helyet a megalomániás tervek jegyében fogant kormányzati negyedek. „Helsinki óta az emberi jogok, és azokon belül a nemzetiségi jogok, nem tekinthetők többé pusztán egy ország belügyének” — ez az általános alapállás, amit kellően tükröz a washingtoni kormánynak az a lépése, hogy a közelmúltban felfüggesztette a legnagyobb kedvezményes kereskedelmi elbánást Románia esetében. Felfigyeltek továbbá a nemzetközi sajtóban a Romániát mind nagyobb számban elhagyó menekültekre is, mint a nemzetiségi probléma másik megnyilvánulására. „Először fordul elő — írta a madridi El Pais —. hogy egy szocialista ország állampolgárai nem a nyugati demokráciákat választják. hanem egy másik szocialista országot, mert a politikai viszonyok számukra ott elfogadhatóbbak.” Szűcs D. Gábor —C Külpolitikai kommentárunk }— Amerikai garancia NAGY FONTOSSÁGÜ fejleménynek nevezte az Afganisztán és Pakisztán között létrejött megállapodást, a szovjet csapatok Afganisztánból történő kivonását George Shultz, amerikai külügyminiszter. Shultz azt követően szólt a megállapodásról, az amerikai kormány ezzel kapcsolatos álláspontjáról, hogy Reagan elnök személyesen jelentette be; az Egyesült Államok kész garantálni a létrejövő egyezményt, és Shultz e célból Genfbe utazik. ( Eduard Sevardnadze is részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezéséről létrejött megállapodások csütörtöki, ünnepélyes genfi aláírásán — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség.) A külügyminiszter emlékeztetett rá, hogy a megállapodás értelmében, a szovjet csapatok kivonása május 15-én kezdődik meg, s az alakulatok ötven százaléka a kivonás első három hónapjában távozik az országból. Bár a megállapodás szerint a csapat- kivonást 1989. február 15-éig kell befejezni, Sevardnadze szovjet külügyminiszter washingtoni látogatása idején kifejtette, hogy azt az év végéig szeretnék befejezni. Shultz közölte: Diego Cordovezt, az ENSZ-főtitkár különmegbízottját felkérik arra, hogy folytassa tárgyalásait, most már abból a célból, hogy sikerüljön ideiglenes kormányt létrehozni Afganisztánban. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának közre kell működnie abban, hogy a Pakisztánba menekült, több millió afgán hazatelepüljön. Az Egyesült Államok különmegbízottat nevez ki az ebben a folyamatban való közreműködésre. A miniszter közölte: reméli, hogy a hazatelepülés rendben folytatódhat, s alatta nem kerül sor harci cselekményekre. AFGANISZTÁN JÖVŐJÉRŐL szólva, az amerikai külügyminiszter úgy vélekedett, hogy az országban létrejöhet egy ideiglenes kormány, bár „sohasem \$blt igazán centralizált kormányzat”, így várhatóan ^égy ilyen kormány hatalma sem lenne általános érvényű. A miniszter megkerülte az egyenes választ arra, hogy milyen körülmények között jöhet létre az említett kormány, de jelezte, Washington azt látná szívesen, ha azt a „felkelők” irányítanák. Mint mondotta, a felkelők „ereje és fontossága érvényt szerez magának az országban” és ez „legalább viszonylagos stabilitást” hozhat létre. Shultz nyilatkozatában határozottan leszögezte, hogy az Egyesült Államok folytatni kívánja a felkelők katonai segélyezését mindaddig, amíg a Szovjetunió is támogatja a kabuli kormány erőit. Kis Csaba Alkotmánymódosítás Kínában A Kínai Országos Népi Gyűlés ülésszakának keddi teljes ülésén a képviselők titkos szavazással elfogadták a Kínai Népköztársaság alkotmányának részleges módosítását. a módosítások a magánszektorra, illetve a föld- használati jog átruházására vonatkoznak. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága által javasolt, a parlament állandó bizottsága által elfogadott módosítások értelmében legálissá válik Kínában a magánszektor tevékenysége és — a változatlanul állami tulajdonban maradó — föld használati jogának átruházása.-----1--------^ K ötősök, divatárukészítők figyelmébe! Az UNITEX 8. sz. fonalboltja, Abasár, Hagyóka u. 17. sz. alatt, kilós méteráruk, motringos és ipari fonalak széles választékával várja kedves vásárlóit. A nálunk vásárolt fonalak minőségi orsózását rövid határidőre vállaljuk. ____________________________________________________
