Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-02 / 79. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 79. szám ARA: 1988. április 2„ szombat 2.20 FORINT Állami díjasaink: Gulyás Sándor és dr. Németh András Sorsforduló Negyvenhárom esztendeje annak, hogy sokat szen­vedett hazánk földjén el­némultak a fegyverek, s ez a kis ország hozzákezd­hetett újfajta jövőjének tervezéséhez, építéséhez. Tehette, mert a Vörös Hadsereg katonái elűzték a kegyetlenkedő nyilaso­kat, a német érdekek gát­lástalan kiszolgálóit, s a mind összébb zsugorodó Harmadik Birodalom egy- re-másra vesztes seregeit. Ezek a harcosok a leg­többet kockáztatták. az egyetlent, a visszahozha- tatlant; életüket. Közülük sok ezren nyugszanak ma­gyar tájakon, őket hiába várták haza az otthoniak, az apák, az anyák, a ked­vesek, a menyasszonyok, a barátok. Amikor emlékük előtt tisztelgünk, nem lehet fe­ledni, hogy nekik köszön­hető a hajdani újrakezdés, bizakodás napjainkban is irigylésre méltó lendülete, az a buzgalom, amely át­hatotta az egykori kisem­mizetteket, azokat a mil­liókat, amelyek korábban hiába szomjúhozták a tu­dást, a szellemet pezsdítő ismeretet, s azokat az anya­giakat, amelyek verejté­kükkel adóztak. Nemcsak főhajtás, ha­nem számvetés is ez az ün­nep. Kimondatlanul is ar­ra serkent, ösztönöz vala­mennyiünket, hogy felidéz­zük az eltelt időszak töp­rengésre késztető, mérlege­lendő tapasztalatait. Még­hozzá úgy, hogy ezeket a magvas intelmeket kama­toztassuk hétköznapjaink során. 1945. április 4. után ne­hézségekben, megpróbál­tatásokban bővelkedő hó­napok következtek, és szin­te a semmiből kellett min­dent varázsolni. Akkor mégsem a csüg- gedés, a tehetetlenség, a tétovázás hangulata lett úrrá a nemzeten, hanem polgárainak zömét áthatot­ta az a hit, az az akarat, az a cselekvésvágy, az az optimizmus, amely nélkü­lözhetetlen mindenféle előbbrelépéshez. Ügy hisz- szük, ebből az örökségből kell és érdemes erőt me­ríteni, mert a múlt okító példa, illik figyelmezni rá. Különösképp most, ami­kor tengernyi gondunk vár orvoslásra. Eleink arra ta­nítanak bennünket, hogy önmarcangolás, tépelódés, egymásra mutogatás, értel­metlen felelősségátruházás helyett folyvást a maxi- müVnot nyújtsuk. Vetkőz­zük le restségünket, tevé­kenykedjünk jóval hatéko­nyabban, mint bármikor, rajtoltatva épkézláb ötle­teinket, felkarolva mások hasonló jellegű javaslatait. Ekkor értékeljük csak igazán rangjához méltóan a negyvenhárom évvel ez-* előtti sorsforduló nekünk is szóló tanulságait... Pécsi István Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából „Társadalmunk képes a cselekvésre, az akadályok leküzdésére” Díszünnepség a gyöngyösi művelődési központban Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából a Heves megyei díszünnepséget a gyöngyösi Mátra Művelődé­si Központ nagytermében rendezték pénteken, este 6 órakor. Az eseményen részt vett többek között Schmidt Rezső a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a megyei tanács el­nöke, Kónya Lajos, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, dr. Tir Dezső a városi tanács elnöke, Csépány Fe­renc, a Hazafias Népfront Városi Bizottságának titkára, Csia László, a városi KISZ-bizottság titkára, Zagyva Ist­vánná, a Szakszervezetek Városi Bizottságának titkára, va­lamint a fegyveres erők és testületek, továbbá az ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények képviselői is. A magyar és a szovjet Himnusz és a kultúrműsort követően hangzott el Schmidt Rezső ünnepi beszéde. A szó­nok felidézte azokat a napo­kat, amelyek az újkor nyitá­nyát jelezték, az új élet haj­nalát köszöntötték, füsttel, korommal, pusztító fegyve­rek ropogásával. — 1945. április 4-én Közép- Európa talán legtöbbet szen­vedett népéhez köszöntött be a béke hírhozója, a mérhe­tetlen harcokban meggyötört, de elszánt és élni akaró ka­tonák alakjában — mondot­ta Schmidt Rezső. — A fizi­kai összeomlás sötétjét, a biz­tató jövő alig fénylő remény- sugára törte meg. — A szocialista fejlődés hazai eredményét szűkebb hazánik, megyénk példája is bizonyítja — emelte ki a szónok. — Nem marad el Gyöngyös város és körzete sem. Az itten; ötvennégy na­gyobb gazdálkodó egység munkáját eredményesnek mondhatjuk, mert 1987-ben a termelés és a jövedelmező­ség színvonala az országos és megyei átlagot is meghaladta. Kitért arra is. hogy a Mik­roelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára, a MÁV Kitérőgyártó Üzem, az ipari Szerelvény és Gépgyártó Vál­lalat Gyöngyösi Gyára. a Szolnoki Mezőgép helyi gyá­ra. a Heves Megyei Ruházati Ipari Vállalat, a Heves Me­gyei Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalat, a nagyrédei, az abasári. a OVÖngyössoly- mosi, a visontai mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek, va­lamint a Gyöngystöv Afész Példája bizonyítja, hogy a feszesebb gazdasági szabály­zók mellett is képesek üze­meink feladatuk színvonalas teljesítésére. A Mátraalji Szénbányák Vállalat folyamatosan ellátja a Gagarin Hőerőművet jó minőségű lignittel — állapí­totta meg Schmidt Rezső■ — Mindkét vállalatnál üteme­sen halad a rekonstrukció. Kitért arra is, hogy a kör­zetben működő vállalatok és szövetkezetek tavaly négy- milliárd forintot fordítottak beruházásra, melynek 80 százalékát a bányászat és a villamosenergia-ipar használ­ta fel. Az idei törekvéseket taglalva megemlítette, hogy megkezdődött a Heves Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál a sertésvá­góvonal építése. A mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tekben folyamatosan bizto­sítják a szőlőtelepítéseket, növekednek a tárolókapaci­tások. gyarapodnak a mun­ka iobb végzését segítő mű­helyek, gépek. — A településfejlesztés VII. ötéves terve a város­ban és a körzet községeiben is figyelembe vette a nehe­zebb gazdasági körülménye­ket — vélekedett a szónok. — Átgondolt fejlesztési prog­ram megvalósítását segíti az a 700 millió forint fejleszté­si összeg, amelyet a város és intézményei e tervciklus­ban felhasználnak. Többek között utalt arra is, hogy a megyei tanács finanszírozá­sában tovább folyik a Bugát Pál Kórház rekonstrukciója. Elmondta azt is, hogy a vá­rosi tanács beruházásában a lakosság által befizetett ösz- szegből az elmúlt évben 15 kilométer gázvezeték épült meg. Az egyik legjelentősebb teendő a város csatornázási rendszerének további építése lesz. Ezután Schmidt Rezső méltatta a mátraalji város­ban folyó színvonalas kul­turális életet. — A felszabadulás eszmé­je, a szabadság és a közös­ség követelményei viszonyá­ban él — mondotta befeje­zésül. — A szabadság nem jelenthet a nép sorsától való függetlenséget, sokkal in­kább a nemzeti tudat, a nemzeti megegyezés erősö­dését, a sorsközösségben élőkkel szolidaritást, ha úgy tetszik újszerűbb európaisá­got, egy kontinensről szóló identitást. A szónoklatot követően bejelentették, hogy dr. Se­reg József történésznek, a Városvédő és Városszépítő Egyesület vezetőjének há­rom hónappal ezelőtt írt le­velére válaszolt a ma már nyugdíjas Ivan Volkov, Gyöngyös város volt első városparancsnoka. Az Iva- novóban keltezett meleg hangú sorokat dr. Sereg Jó­zsef ismertette. Ivan Volkov ez év március 21-én datált levelében köszöntötte a vá­ros lakóit is hazánk felsza­badulásának alkalmából. A program kulturális mű­sorral folytatódott. Megemlékezések, kitüntetések átadása Ez atkalomból a megyei pártbizottság és a megyei tanács közös szervezésében kitüntetésátadó ünnepséget rendeztek Egerben a megyei tanács nagytermében. Az eseményen részt vett Barta Alajos, a megyei pártbizott­ság első titkára, Schmidt Rezső, a megyei tanács el­nöke, Farkas Sándor, a Szak­(Folytatás a 2. oldalon) Schmidt Rezső volt a gyöngyösi ünnepség szónoka (Fotó: Szántó György) Átadták a legmagasabb kitüntetéseket Tegnap délután adták át a Parlament kupolatermé­ben a legmagasabb országos kitüntetéseket: az Állami és Kossuth-díjakat, valamint a Kiváló és Érdemes Művés? címeket. Állami Díjat kapott: A szénbányászati innová­ció irányításában, megvaló­sításában elért kimagasló eredményekért, megosztva dr. Kovács Ferenc akadémi­kus. a Nehézipari Műszaki Egyetem rektora, dr. Pera Fe­renc, a Veszprémi Szénbá­nyák vezérigazgatója, Stau- dinger János, az Oroszlányi Szénbányák csapatvezető vá­jára, Újlaki Miklós, a Bor­sodi Szénbányák csapatveze­tő vájára. A vízminőség-védelem te­rén kifejtett munkásságukért dr. Bérezik Árpád akadémi­kus, az MTA ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igaz­gatója, Entz Béla, az MTA Balatoni Limnológiai Kutató- intézet tudományos főmunka­társa. dr. Gorzó György, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság laboratóriumve­zetője, dr. Gulyás Pál. a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutatóközpont osztályveze­tője, Katona Emil. a Kör­nyezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium főosz­tályvezető-helyettese és dr. Pásztó Péter, a Vízgazdálko­dási Intézet osztályvezetője, megosztva. Az elektronikai alkatrészek fejlesztésében végzett tevé­kenységükért, megosztva: dr. Ambrózy András, a Buda­pesti Műszaki Egyetem tan­székvezető egyetemi tanára, Göblös János, a Remix Rá­diótechnikai Vállalat műsza­ki igazgatója, dr. Molnár Ru- dolf, az iménti vállalat ve­zérigazgatója. Űj félvezető anyagvizsgá­lati módszer kifejlesztéséért, megosztva Boda János, az MTA Műszaki Fizikai Kuta­tóintézetének beosztott mér­nöke, dr. Ferenczi György, az iménti intézet tudomá­nyos főosztályvezető-helyet­tese és Horváth Péter, az MTA Központi Fizikai Ku­tatóintézetének tudományos osztá lyvezető j e. A Paksi Atomerőmű III— IV. számú blokkja informá­ciós számítógéprendszereinek létesítéséért, megosztva Iva- nyos Lajos, az MMG Auto­matika Művek főmérnöke, Márton János, a Paksi Atom­erőmű Vállalat beruházást igazgatója. Papp György, a Villamosenergia-ipari Kuta­tóintézet tudományos osz­tályvezetője. Simon Péter, a Paksi Atomerőmű Vállalat üzemviteli igazgatója. Vashe­gyi György, az MTA KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézet tudományos fő­osztályvezetője, dr. Zettner Tamás, a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgató­helyettese. A Herendi Porcelángyár vezetésében kifejtett mun­kájáért dr. Felek Béla, a gyár vezérigazgatója. Kiemelkedő műszaki-fej­lesztési tevékenységéért, meg­osztva Bodor István, az MMG Automatika Művek műszaki vezérigazgató-helyettese. Fe­kete Rudolf, az iménti cég vezérigazgatója, Győri Imre, a művek bicskei gyárának igazgatója és Sztancsik Ist­ván, az MMG főosztályveze­tője. Ä fejlődő országokkal va­ló nemzetközi gazdasági-mű­szaki és tudományos kap­csolatok fejlesztésében vég­zett munkájáért Székács Im­re, a Tesco vezérigazgatója. A magyar vendéglátás és idegenforgalom fejlesztéséért, megosztva a Danubius Hotels Gellert önálló egység kol­lektívája tagjai közül: Baics Imre, üzemeltetési vezető. Bíró László igazgató, Novák Ferenc konyhafőnök és dr. Sasvári Ernöné igazgatóhe­lyettes. Az energiatakarékos tech­nológia megvalósításáért dr. Prohászka János akadémi­kus. a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi tanára. A textilipar fejlesztéséért Földes Imréné, a Gardénia Csipkefüggönygyár igazga­tója. A Kispesti Textilgyár Béke szocialista brigádjának tagjai közül: Barna Sándor- né fonónő. brigádvezető, va­lamint Grósz Józsefné. Ko vács Gyuláné és Vdczi Jó­zsefné fonónak. Több évtizedes szakmai te­vékenységükért, megosztva: Csikasz József, a MÁV Szé­kesfehérvári Vontatási Fő­nökség mozdonyvezetője, Ézsiás Lajos, a Tisza Volán autóbusz-vezetője. Az algebra és számításel­mélet terén elért eredmé­nyeiért dr. Babai László, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem egyetemi tanára. Az atomi ütközési me­chanizmusra vonatkozó ku­tatásaiért dr. Berényi József akadémikus, az MTA Atom­magkutató Intézet igazga­tója. A fűszerpaprika termesz­tésében elért eredményeiért dr. Berta Jenő, a Fajszi Kék Duna Termelőszövetkezet elnöke. Az irányításuk alá tarto­zó szövetkezet kiemelkedő gazdálkodásáért, megosztva Holper Ambrus, a Szombat- helyi Kertész Termelőszö­vetkezet elnöke és Záborsz- ky Zsigmond, a Kocsi Arany­kalász Termelőszövetkezet elnöke. A szövetkezeti gazdálko­dás fejlesztésében a magas színvonalú, hatékony gaz­dálkodás megszervezésében elért több évtizedes össze­hangolt, kimagasló vezetői tevékenységükért megosztva: Gulyás Sándor, a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke és dr. Németh And­rás, a Gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet elnöke. A zöldségtermesztés fej­lesztéséért megosztva dr. Balázs Sándor akadémikus, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet Fejlesztő Vállalat főigazgatója és Cselőtei László akadémikus, a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanára. A mezőgazdasági nyers­anyagtermelés és az élelmi- szeripari feldolgozás össz­hangjának megteremtéséért dr. Antal Emónuel, az Or­szágos Meteorológiai Szol­gálat elnökhelyettese. Bay Ernő, a Nyírség Konzerv­ipari Vállalat közgazdaság) igazgatója, Mikecz Tamás, a Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Szervező Vállalat csoportvezetője, Rudi Béla, a Nyírség Konzervipari Vál­lalat vezérigazgatója és dr. Sánta Istvánná, az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság főosztályvezetője. A termelés biológiai alap­jainak megteremtésében vég­zett tevékenységükért, meg­osztva Góg Mátyás, a her­ceghalmi kísérleti gazdaság igazgatója, Markovics László, a Mezőföldi Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatója, Sü­tő Ödön. a Balaton—nagy- bereki Állami Gazdaság ve­zérigazgatója és Takács László, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság ve­zérigazgatója. A tejiparban végzett ki­emelkedő munkáért a Veszp­rém Megyei Tejipari Válla­lat Hámán Kató szocialista brigádja tagjai közül: Kiss Józsefné szakmunkás, bri­gádvezető, Amment István­ná és Havlik Károlyné be­tanított munkások. Keresz­tesi Gáborné főművezető és Révész Ferencné laboráns. A gabonanemesítésben el­ért eredményeikért, meg­osztva: dr. Barabás Zoltán akadémikus, a Gabonater­mesztési Kutatóintézet tudo­mányos főosztályvezetőié, dr. Lásztitii Radomir, a Buda­pesti Műszaki Egvetem tan­székvezető egyetemi tanára (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom