Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
8 NÉPÚJSÁG, 1988. április 9., szómba* A közelmúlt egyik legnagyobb irodalmi ígérete, a lírát, tragédiát és komédiát mesterien egybeolvasztó Cse- hov-dramaturgián és a go- goli tradíciókon nevelkedett, különleges tehetségű drámaíró, Alekszandr Vampilov, tragikus halálakor, 1972-ben még senki sem gondolta, hogy pár évvel később a szibériai „fenegyerek" neve egy ú.i vonulatot fémjelez majd a mai szovjet drámában. A dramaturgiai kánon határait merészen kitágító vampilovi drámaművészet vonzásában a hetvenesnyolcvanas évek fordulóján már újabb tehetségek bontogatták szárnyaikat, mint Vlagyimir Arro. Emil Bra- ginszkij. Ljudmila Petru- sevszkaja, Viktor Szlavkin, Alekszej Kazancev. Alekszandr Galin. s mások. A már címűikben is érdekes darabjaikból világosan kitetszett, hogy a kezdő szerzők, a „negyvenesek”, a hamis illúziókkal bátran leszámoló s a kegyetlenebb igazságokat merészen kimondó vampilovi valóságábrázolás egy-egy újabb változatát próbálgatják. Sikerük titkra, minden bizonynyal, világlátásuk és mondanivalójuk újszerűségében, a szokatlanul és élesen felépített drámai szituációkban, a markánsabb jellemábrázolásukban s vérbeli drámai feszültséget teremtő erejükben rejlett. Kétségtelen tény. hogy a vampilovi dráma ösztönző, példaadó hatása kapcsán ma már beszélhetünk a szovjet drámairodalom „új hullámáról", amelyet a kritika „Vampilov utáni’’-nak nevez. E stílusirányzat egyiik legeredetibb reprezentánsa Vlagyimir Arro. A gyermek- íróként debütáló Arro a mai szovjet dráma „doyen”-je, Viktor Rozov és a neves kritikus, inna Visnyevszka- ja vezette irodalmi kurzusokon és Oleg Jefremov, Anatolij Efrosz rendezte darabokon nevelkedett. A le- ningrádi születésű szerző darabjaiban mindig érződik a szülőváros ihletése, s nemcsak a cselekmények helyszínét illetően, hanem hősei életvitelében. szokásaiban s mentalitásában is. Arro drámai világa az eszmei megnyilatkozások vitáin alapszik. A vitákat remek érzékkel építi fel, s a szemben álló felek általában egyforma lehetőséget kapnak álláspontjuk kifejtésére, s igazolására. Az író alaposan megvizsgálja művében a kiválasztott jelenséget, s gyakran eljut annak a mélyében gyökerező struktúrájáig, amely sajátos módon tükrözi a viszonyok társadalmi modelljét. Máskor paradox módon általánosít egyedi eseteket, s így jut el absztrakciókhoz a konkrét, mindennapi jelenségek kapcsán. Darabjait modernebb látásmód, árnyaltabb társadalomrajz jellemzi. A mindennapi élet problémái Arro müveiben mindig ' társadalmi problémák, amelyek elsősorban nézetek, magatartások összeütközéseiben nyilvánulnák meg. „Nyers” e- ményszerűség hevíti at diamáit, amelyekben a szerző kíméletlenül leleplezi a társadalmi sztereotípiákat, a hamis beidegződéseket, mindig' felkínálva a mérlegelés, a választás lehetőségét. Arro bátran összetöri a lakkozott valóságképet, s annak elemeit átrendezve vázolja fel a köznapok realitását. Vlagyimir Arro vérbeli drámaíró. akinek szinte minden darabjában felvillan néhány sajátos művészi érték. Színpadi műveiben nemegyszer társítja a romantikus érzelgősséget a .pszichologi- záló eszmefuttatásokkal, s a natúrálisztikus fogásokat a groteszk farce-val. Kedveli a harsány effektusokat, s a különleges drámai atmoszférát is. Nem hiányoznak műveiből a „kihegyezett” helyzetkomikumok sem. ' A filológus végzettségű író az egyetem befejezése után egyszerre kezdett hozzá első könyvéhez és tudományos disszertációjához. Az előbbit befejezte, az utóbbit félbehagyta. Rövid idő alatt végleg az irodalomhoz pártolt, s mintegy tizenöt kötetben jelentette meg elbeszéléseit, kisregényeit s útikönyveit. Alig egy évtizede írta meg első drámáját. Az ítélet-et, amely annak idején nem keltett nagy feltűnést. Két évvel később Arro újabb darabbal jelentkezett, amely már színházi siker lett. A kert arról szólt, hogy egy kisváros lelkes ifjú lakói pompás gyümölcsöst telepítettek, amelyet féltő gonddal óvtak, ápoltak. Az idő múltával alábbhagyott a kezdeti lelkesedés, s a legtöbben hűtlenné váltak. Nyilvánvaló, hogy ebben a drámában nem csupán egy kert sorsáról van szó. hanem végső sorban az élet értelméről, s erkölcsi kritériumairól. A mű utal arra is, hogy baj van a társadalmi, etikai értékítéletekkel. A kert szimbólumából és romantikájából sok minden átkerült az öt románc egy régi házban című darabba. A múlt iránti nosztalgia, a hagyományok tisztelete vezérfonalként vonul végig az egész művön. A romantikus játék színtere Kaszjanovék nagyméretű, domborműves finom faragásokkal díszített, ódon atmoszférát árasztó lakása, amely éppen átalakítás előtt áll. Ide toppan be váratlanul egy fura külsejű tudós, aki különös történetet ad elő. Ebben a házban lakott a századfordulón egy zaklatott sorsú poéta, itt írta megható, híres románcait, s ebben a lakásban volt boldog a neves színésznővel. Broznyikov azt kéri Kaszja- novéktól, hogy hagyják meg eredeti szépségében a lakást. Sok-sok huzavona után a család tagjai ráhangolódnak a tudós hullámhosszára, s együtt éneklik a koszorús költő érzelgős románcait. Vlagyimir Arro számára az igazi sikert, ahogy mondani szokás a „beérkezettsé- get”, a nyolcvanas évek elején írt dráma, a Nézzétek, ki jött? hozta meg. A Litye- inatumaja Gazeta hasábjain a megújuló szovjet dráma és az új drámaírói nemzedék címmel 1983 tavaszán folyt vita, jeligéjéül is a viharos visszhangé Arro-darabot választották. A Nézzétek, ki jött egy izgalmas látlelet a mai ■ életről: az igazi értékek — n tudomány, a szerelem, a becsület — rohamos devalválódásáról és a pénz hatalmának fékevesztett fokozódásáról. A szerelmi félrelépésekkel s karrierista pózokkal is tarkított dráma rendkívül merészen szól a mai élet veszélyes deformá- lódásáról. Az életformák és életstílusok vitáját ábrázoló dráma változatos eseményei a ió nevű író, Tabunov tengerparti nyaralójában játszódnak, amelyet — a mester halála után — a divatos fodrász. Koroljov. „művésznevén” King akar megvásárolni. Az író iskolázott rokonai azonban lenézik a mesterfigarót, az újgazdagot, s alig-alig állnak szóba vele. King megpróbál a ház lakóinak kedvébe járni: Tabu- novék csinos házvezetőnőjének „grátis” remek frizurát csinál, Sabelnyikovot pedig beviszi kocsiján a városba. Egyedül Alina, Sabelnyikov felesége, érzi meg. "hogy King, akinek annyi a napi borravalója, mint kutatóorvos férje egész havi keresete, nem szakmai elismerésre vágyik, hanem őszinte emberi kapcsolatokra, tiszteletre, szeretetre. Az író egy remek csattanóval zárja a mozgalmas drámát. King újgazdag ba- ináitai. a primitív csapos és a fürdőmester — nagyobb összeget ígérve az özvegynek — fondorlatos módon megveszik a nyaralót. Az Európa-bajnok fodrász becsapva. megalázva érzi magát s ököllel ront aUas barátaira. A vampilovi ötletek és fogások újjáéledését, részben ismétlését figyelhetjük meg a kis egyfelvonásost összekapcsoló darabban, a Kék ég. felhökkel-ben. Az első komédia, a különleges titkár színtere egy intézmény fogadószobája, s az abból nyíló hivatali helyiségben fegyelmi tárgyalás folyik. A gyanúsított férjek feleségei egymás után érkeznek az ominózus helyszínre. A három asszony különböző életideált képvisel: Nellit. az ünnepelt színésznőt, a nagyzolás. a hazudozás. a vezető állású Borogyinát. az agresszivitás. a sablonok áradata. az egyszerű pányát. az összekuszáltság, a tétovaság jellemzi. Mindegyik a ma- ga módján aggódik a párnázott ajtó mögött „szenvedő" férjéért. Az egyre inkább a Vaudeville irányába tolódó események kapcsán azonban kiderül, hogy az asszonyok aggódása feleslegesnek bizonyult. Váratlan fordulattal eltűnik az ajtó. s nincs mögötte semmi. talán csupán kék ég. felhőkkel. . • A másik vígjáték a Búcsú Vetlugintól, amelyben a címszereplő, az őszülő karnagy egy fura ötlettel kivan elbúcsúzni az élettől. A sokszor kitüntetett karvezeto összecsődíti volt feleségét és legelső szerelmét, s újra átélik az együtt töltött eveket. Az érzelgős, meseszerü történet, melodramatikus kicsengése ellenére is. kínál bizonyos alkalmat Arro szamára. hogy az életben folyton a harmóniát kereső Vet- lugin hattyúdalában sorsokat ábrázoljon, velemenye- ket ütköztessen. Vlagyimir Arro darabjaiban. amint az előbbi vígjáték is példázza, gyakorta megfogalmazódik az a tetei, hogy egy bizonyos idő uten óira megmutatkozik a valós vagy vélt harmónia ellentmondásossága. A vampilovi dramaturgia elemeivel es intellektuális csapdákkal megtűzdelt drámája, a Ke- réknyom. ismét erre szolgai- tat művészi bizonyítékokat. A színmű ugyanis, apró mozaikokból. egy szétesett család képét vázolta {e'-. L nek tagjai, a munkájának élő, elhagyott anya. Nelli, a hazulról elmenekült fia. a koránál érettebb kis'anya a társadalmi megbízatások ut vésztőiben kavargó nagyapa l maguk külön eletet élik. Az asfzony megbukott gyérfíffisr-as * szén piromov valójában Nel li csábos és praktikus hugÍbU'NSasa kietlenül azt vágja Nem «emebe^ hogy h'viagiimir Arrórót rajzolt mányos.n ..fiatalnalc UW láU s^rZ"n'- a posztuámnen túl van P tehetsé. ^p°V képviselőinek porába Tartozik, akik gyakran a stílusok és irányzatok kereszt- útján bátrán válUUják a u ,ajt diszciplínák eíi a tulyák .felrúgását. D“r“b3 ban izgalmasan talal olyan társadalmi jelenségeket. amelyek - szélsőséges esetekben - úttéveszteshez. kényszerpályákhoz vezethe - nek. Az Arro-dara bök dra- maturgiailag még nem teljesen kiérleltek, de színvonal-egyenetlenségük ellené- ni jelentős láncszemek a felfelé ívelő szovjet drámaírás történetében. Hekli József Vázlatok Vlagyimir Arróról
