Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-09 / 84. szám
z NÉPÚJSÁG, 1988. április 9., szombat KÍNA Az államelnök: Jang Sang-kun A kínai parlament pénteki ülésén Jang Sang-kunt, a veterán forradalmárt és kiemelkedő katonai vezetőt választották meg a Kínai Népköztársaság államelnökévé. Jang Sang-kun Kína negyedik elnöke Mao Ce- tung, Liu Sao-csi és Li Hszien-nien után. Államelnöki tisztsége mellett megtartja állandó alelnöki tisztségét a Központi Állami Katonai Bizottságban is. Kína most megválasztott elnöke 1907-ben született a Szeesuán tartományi Tung- nan megyében. 1925-ben csatlakozott a Kínai Kommunista Ifjúsági ligához, és egy évvel később lett tagja a Kínai Kommunista Pártnak. Részt vett a Szeesuán tartományi és a sanghaji ifjúsági és munkásmozgalomban, s 1927 és 1931 között elvégezte a moszkvai Szun Jat-szen egyetemet. Kínába való hazatérése után részt vett a legendás hírű hosszú menetelésben, s katonai vezetőként, illetve politikai munkásként tevékenykedett a megszálló Japán ellen vívott felszabadító háború, majd a forradalom győzelméért vívott kínai polgár- háború időszakában. A Kínai Népköztársaság kikiáltása után Jang Sang- kun elsősorban pártmunkásként dolgozott, vezetője volt a KKP KB általános osztályának, a Központi Bizottság főtitkárhelyettese, majd a Központi Bizottság Titkárságának póttagja. A „Kulturális Forradalom” kezdete előtt tagja volt a KKP Kuangtung tartományi bizottsága titkárságának. 1966- ban a vörösgárdisták támadásának célpontjává vált. megfosztották minden tisztségétől és bebörtönözték. 1978-ban rehabilitálták. 1980 szeptemberében a kínai parlament állandó bizottságának alelnökévé és főtitkárává választották. 1980 júliusától töltötte be a főtitkári tisztséget a párt katonai bizottságában. A HÉTEN TÖRTÉNT VASÁRNAP: Sevardnadze Kabulba utazott — II. János Pál pápa núsvéti „urbi et orbi" áldásában szót emelt az emberi logok tiszteletben tartásáért — Á romániai magyar és német nyelvű nemzetiségi sa.Ró ezentúl csak románul közli az ország településeinek nevét. HÉTFŐ: Sevardnadze Kabulban Nadzsibullah. afgán elnökkel tanácskozott — Genfben folytatódtak az ÉNSZ-közvetitéssel folyó afgán- pakisztáni tárgyalások. KEDD: Arab terroristák elraboltak és az iráni Meshed repülőterére irányítottak egy kuvaiti utasszállító repülőgépet — Az ország történetében először parlamenti választások kezdődtek Afganisztánban — Mihail Gorbacsov találkozott Willy Brandttal. a Szocialista International elnöké vei. SZERDA: A kuvaiti gép elrablói több túszt szabadon engedtek, de követelésük (Kuvait engedjen szabadon 17 bebörtönzött terroristát! nem teljesült — Gorbacsov és Nadzsibullah Taskentben váratlan találkozót és megbeszélést tartott. CSÜTÖRTÖK: Taskentben szovjet—afgán nyilatkozatban erősítették meg: rövid időn belül aláírlak a genfi megáUapodásokal és május 15-én megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból — Ezzel egybehangzóan Ziaul Hakk pakisztáni elnök kijelentette: az egyezménycsomag készen áll aláírásra — Mun- kalátoaatást tett Budapesten Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. PÉNTEK: Diego Cordovez ENSZ-megbízott bejelentette: az afganisztáni helyzetet rendező egyezménycsomagot legkésőbb április 14-én aláírják, s Abdul Vakil afgán külügyminiszter megerősítette: az okmány elkészült — A kínai parlament államelnökké választotta Jane Sang-kun 81 éves politikust. Megkezdődött Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Zbigniev Messner miniszterelnök hivatalos tárgyalása április 6-án, a Moszkvai Kremlben (Népújság-telefotó — MTl-Press) Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Nadzsibullah, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt KB főtitkára az április 7-i, taskenti tárgyaláson (Népújság-telefotó — MTl-Press) Husszein Jordániái király és George Shultz, amerikai külügyminiszter április 6-i ammani találkozója (Népújság-telefotó — MTl-Press) A húsvéti békemenet résztvevői az NSZK-bcli Münster főutcáján, április 1-jén vonultak, útban Dortmund felé, ahol április 4-cn egyesüllek a Ruhr- vidéki békemenet többi odaérkező felvonulójával Az iráni mcshedi repülőtéren vesztegel a kuvaiti légitársaság Boeing 747- es gépe, amelyet arabul beszélő, ismeretlen fegyveresek április 5-én térítettek el a Bangkok—Kuvait útvonalon Vendégünk lesz: Branko Mikulics MESHED Továbbra is vesztegel a kuvaiti repülőgép Branko Mikulics, a jugoszláv kormány elnöke vasárnap kétnapos hivatalos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. Grósz Károly miniszterelnök meghívásának tesz eleget. Magyar kormányfő. Lázár György, utoljára 1985 decemberében járt Belgrádban. Branko Mikulics ez év június 10-én tölti be 60. évét. Immár több, mint három évtizede szerepel a politikai porondon, s napjaink egyik legcselekvőbb, legtekintélyesebb jugoszláv politikusa. Tito elnök közvetlen munkatársai közé tartozott. s ezt a mai vezetők közül már csak kevesen mondhatják el magukról, öt a titói politika következetes folytatójaként. örökségének ápolójaként tartják számon. Mikulics boszniai származású; egy Podgradje nevű kis faluban született, de a család horvát nemzetiségűnek vallja magát. Édesapja erdész volt, és kezdettől tagja a Jugoszláv Kommunista Pártnak. A két világháború között, a királyi Jugoszláviában politikai meggyőződése miatt összesen 11 évet töltött börtönben. Ezért szinte természetesének tűnik, hogy a kis Branko 1943- ban. édesanyja halála után otthagyta a szülői házat, megkereste a partizánhadseregben harcoló apját, s vele együtt végigküzdötte a jugoszláv népek antifasiszta népfelszabadító háborúját. A felszabadulást követően a tehetséges fiút nyomban pártiskolára irányították. Utána elvégezte a zágrábi gazdasági főiskolát is, majd közgazdasági és jogi tanulmányokat folytatott. Politikai pályafutása kezdettől töretlen : járási pártbizottsági titkár, majd Szarajevó körzet tanácselnökeként kezdte. Ezután a Bosznia—hercegovinál Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának munkatársa. Csakhamar megválasztották a KB titkárává, azután végrehajtó titkárává. 1967-től a Bosznia— hercegovinai Köztársasági Kormány elnöke (kétéves megbízatással). 1969-től közel egy évtizeden át a Bosznia—hercegovinai Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöki tisztét töltötte be, s így tagja volt a JKSZ KB országos elnökségének is. Egy évre szóló megbízatással a JKSZ KB-elnökség elnöki teendőit is ellátta Tito elnök halálát követően. Az 1969 és 1979 közötti időszak az, amikor Branko Mikulics valóban Tito legközelebbi munkatársai közé tartozott. 1982-ben négyéves mandátummal a Bosznia—hercegovinai köztársasági elnökség elnökévé választották. Elvállalta az 1984-es szarajevói téli olimpiai játékok szervezőbizottságának vezetését is. Ezt a feladatot olyan gondosan látta el, hogy a téli sportok kedvelői azóta sem felejtették el nevét, s legutóbb például díszvendégként meghívták a Calgaryi téli olimpiára. A Bosznia—hercegovinai tagköztársaság 1985-ben Branko Mikulicsot küldte képviselőjének a kilenctagú jugoszláv kollektív államfői testületbe, az államelnökségbe, ahol a tisztségviselők rendszeres váltakozására vonatkozó előírás szerint 1987 májusától egy éven át az államelnökség alelnöki, aztán pedig 1988 májusától az elnöki — tehát tulajdonképpen a köztársasági elnöki — posztra került volna. Ilyen körülmények között sokak számára meglepetést jelentett az. hogy az államelnökség két évvel ezelőtt éppen Mikulicsot javasolta a szövetségi kormány élére. Ez azonban nem a véletlen müve volt. Az ország állami vezetésének legérzékenyebb posztján, a kormány- elnöki feladatkörben tettre- kész. határozott, fáradhatatlan, kezdeményezőkész emberre volt szükség, vagyis olyanra, mint ő, mert a nyolcvanas évek elején kezdődött gondok társadalmigazdasági válsággá nőttek déli szomszédunknál. Mikulics magánéletében rajong a festészetért, hobbija a horgászat és a vadászat. Szeret olvasni, és kedveli a bűnügyi regényeket is, a dohányzást orvosai tanácsára abbahagyta. Magyarországi látogatása minden bizonnyal hozzájárul a két ország baráti és jó kapcsolatainak erősítéséhez. Márkus Gyula A kuvaiti légitársaság utasszállítóját hatalmukban tartó légikalózok csütörtök este az iráni hatóságok kérésére hat órával elhalasztották az éjfélre kitűzött felszállást. Az újabb határidő lejárta óta nincs Hír a repülőgépről; a csütörtökön üzemanyaggal feltöltött Boeing 747-es továbbra is Meshed repülőterén vesztegel. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a géprablók a felszállás elhalasztásával a közvetíteni szándékozó Turgut özal török és Mohammad Dzsunedzso pakisztáni miniszterelnöknek biztosítottak időt a kapcsolatfelvételhez. özal és George Shultz amerikai külügyminiszter a libahoni elnökkel. Amin Dzsemajellel a ciprusi Larnaca repülőterén folytatott egyórás megbeszélésével péntek délben befejezte immár harmadik közel-keleti ingaútját. A térség vezetőivel folytatott egyhetes tárgyalássorozat igencsak sovány, Shultz szavai szerint is „csak centiméterben mérhető” előrelépést hozott — ha ez egyáltalán értékelhető. A térségbeli viszály „átfogó rendezésének” igényét hangoztató washingtoni csomagtervet ezúttal sem tette Dzsunedzso csütörtökön kü- lön-külön telefonbeszélgetést folytatott Hoszein Mu- szavi iráni miniszterelnökkel. Közölték iráni kollégájukkal, hogy megkísérlik rávenni a kuvaiti hatóságokat a géprablók követelésének teljesítésére. Ehhez azonban időre van szükségük, s kérték, hogy az eltérített repülőgép ezért egyelőre ne hagyja el Meshed repülőterét. Az arabul beszélő légikalózok eddig 57 túszukat elengedték. 55 személyt továbbra is hatalmukban tartanak. köztük a kuvaiti uralkodó családjának három tagját. magáévá egyetlen érintett fél sem. Immár bizonyos, hogy nem csupán a Shultz- tervben előirányzott menetrendből nem lesz semmi (ünnepélyes nemzetközi megnyitó április közepén, s májustól közvetlen tárgyalások Izrael és szomszédai között a palesztin területek átmeneti, maid végleges státusáról), de gyakorlatilag annak is tovatűnt az esélye, hogy a Rea- gan-kormány még hátralévő utolsó hónapjaiban érdemi eredményt tudjon Washington felmutatni a közel-keleti viszály, s az ennek magvát jelentő palesztin probléma rendezésében. Iránban pénteken parlamenti választások kezdődtek. A 30 ezer szavazóhelyiséget helyi idő szerint reggel hét órakor nyitották meg. Az ország lakossága a sah eltávolítása óta ezúttal harmadízben járul az urnák elé; a legutóbbi szavazást 1984 áprilisában tartották. Az egykamarás iráni parlament. a medzslisz 270 képviselői helyéért 1600 jelölt indult harcba. A Kayhan című teheráni lap szerint a jelöltek 20 százaléka egyházi személyiség. A választásokat két fordulóban tartják. A mostani fordulóban a jelölteknek abszolút többségre van szükségük a megválasztáshoz. Az április 23-án tartandó második fordulóban már elegendő a relatív többség is. A képviselőket négy évre választják közvetlen, titkos szavazással. Az ország 15 évesnél idősebb lakosai élhetnek szavazati jogukkal. A teheráni rádió felszólította a lakosságot; minél nagyobb számban adják le szavazataikat. Az ország legfőbb vallási vezetője^ Khomeini ajatollah a múlt hónapban kijelentette; a választásokon való részvétel „vallási és forradalmi” kötelesség. Shultz befejezte közel-keleti ingaútját IRÁN Parlamenti választások
