Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. április 30., szombat 3 A munka ünnepeltjei A SZOCIALISTA MAGYARORSZÁGÉRT ÉRDEMREND TULAJDONOSA Három ás fél évtized igazgatói poszton Lukács Benedeknek, a Szolnoki Mezőgép Vállalat Gyöngyösi Gyára igazgatójának iro­dájában üldögélünk. Az asztalon szám­talan dísztávirat sorakozik, egy részük még felbontatlanul. Nem kérdezem, mi áll bennük, hiszen tudom, hogy címzett­jük hazánk felszabadulásának 43. évfor­dulóján vehette át a Szocialista Magyar- országért Érdemrendet. A telefon is gyakran megcsörren, rendre érkeznek a gratulációk, így egy kis idő eltelik, mire belekezdhetünk az életút egyes állomá­sainak felidézésébe. Rövidesen megelevenedik előttem annak a gyöngyös- oroszi születésű fiatalember­nek a sorsa, akinek szülei szegényparasztok voltak, s földműveléssel keresték a kenyerüket, s akiknek két gyermekről kellett gondos- kodniuk. Először nemigen akarták, hogy fiuk továbbta­nuljon, hiszen azt szerették volna, ha inkább ott marad a család közelében. Ám a do­log másként alakult, ugyan­is következett a négy polgá­ri elvégzése, mégpedig jó­részt magánúton. „Ennek utána a jászberé­nyi tanítóképzőben gyarapi- tottarn az ismereteimet. Ked­vem is volt ehhez, meg az­tán egy falusi gyerek más célt nem is láthatott akkor­tájt, mint a tanítóságot. Az első év után már az egri Lí­ceumba jártam, ahol is 1949- ben kaptam kézhez a bizo­nyítványomat. Nem bántam meg, hogy így alakult, ugyan, is e helyen olyan magas fo­kú képzésben volt részem, amelynek egész életem folya­mán hasznát vettem.” A katedra azonban mégis elmaradt, mert a következő esztendők már az agrártudo­mányi egyetemen találják, ahol az agrárközgazdasági karon szerzi meg diplomáját 1953 utolsó hónapjában. Má­soknak talán nagyobb gondot okozott az elhelyezkedés, ő viszont azon kevesek közé tartozott, akiknek több gép­állomás igazgatói tisztét is felajánlották. Ezek közül az atkárit választotta. Legfő­képp azért, mert nem akart elszakadni a családtól, a szü­lőföldtől, s mert meg akar­ta hálálni azt a gondosko­dást. amit otthon kapott. „Válóban érdekes, hogy amióta csak befejeztem az egyetemet, azóta igazgatói poszton állok. Egészen a mai napig . . . Az atkári időszak szép sikereket hozott, hiszen odakerülésem második évé­ben már élüzem lettünk, ké­sőbb pedig kétszer részesül­tünk Vörös Vándorzászló ki­tüntetésben." Az igazgatói funkció tehát később is megmaradt, akkor is, amikor egyesítették az at­kári és a detki gépállomást, sőt akkor is, amikor — 1976- ban — Szolnok lett a köz­pontja a gépállomások jog­utódjának. a Mezőgépnek. A feleség is Gyöngyösön dol­gozik, mégpedig a Heves Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál, ahol a pénzügyi osztályt vezeti. „A lányunk kicsit mész- szebb, Szentendrén él, a fér­je a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán dolgozik. Nem sza­kadtunk el egymástól, hi­(Foló: Perl Márton) szén majd’ minden hétvégén itt vannak nálunk.” Ahhoz, hogy valaki har­mincöt éven keresztül igaz­gató lehessen, nyilvánvalóan eredmények szükségesek. S hogy itt nem is akármilye­nekről van szó, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az e három és fél évtized alatt kapott, számtalan elismerés: a Szocialista Munkáért Ér­demérem. a gépállomás, il­letőleg a Mezőgazdaság Ki­váló Dolgozója kitüntetés, a Munka Érdemrend bronz és arany fokozata, a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany fokozata, továbbá a Lenin- emlékplakett. S még hossza­san lehetne sorolni. A gaz­daságban végzett munka azonban csak egy hányada az összes tevékenységnek, ugyanis emellett még renge­teg tennivaló akad. Az egye­tem után rögtön beválasz­tották a járási pártbizottság, később a végrehajtó bizott­ság tagjai közé. Utóbb pe­dig — s ez mind a mai na­pig tart — az MSZMP Gyön­gyös Városi Bizottságának, illetőleg végrehajtó bizottsá­gának tagja lett. Évtizedeken át ténykedett a szákszerveze­ti mozgalomban, sőt egy idő­ben a Medosz gépállomási szakosztályának vezetését is ellátta. „Két esztendeje pedig az a megtiszteltetés ért, hogy az egész vállalatunk vállalati ta­nácsának elnökévé választot­tak. Minthogy a cég 12 gyá­rat tömörít, így bőségesen van elfoglaltságom.” Kétségtelen, hogy mindez sok-sok óráját felemészti, ám a családról sosem feledkezik el, ugyanis vallja, hogy a nyugodt háttér elengedhetet­len. Ezért hát szívesen van otthon. Már csak azért is, mert ott a kiskert, ami szin­tén segíti kipihenni az idegi és fizikai fáradtságot. A ma­napság divatos kedvtelések­nek nemigen hódol, ám a ki­rándulásokat már annál in­kább szereti. „Persze, hogy sok dolgom van, de mindenkor azon igye­keztem, hogy a feladataimat a nyolc órában oldjam meg. Ez nem mindig megy. de mu­száj erre törekedni, ugyanis az embernek — amennyire ez csak lehetséges — teljes életet kell élnie.” Mai mentalitását, nézeteit nagyban meghatározta a szü­lői ház, az ott látottakat-hal- lottakat — akárcsak az azóta felhalmozódott tapasztalato- kát — ..beépítette" szemé­lyiségébe. gondolkodásmód­jába. S mint vezető is. e szerint cselekszik. „Hiszem, hogy a kollektiv bölcsességnél okosabbat még nem találtak ki. Nézetem sze­rint tehát a jó vezetőnek be kell látnia, hogy más is mondhat okosat. Jómagam ezért igénylem a kritikát is. A rendet, a fegyelmet is meg kell teremteni, de az embe­reket is szeretni kell. Ref­lektorfényben dolgozunk, ezért a példamutatásnak is hallatlan szerepe van. Az örök értékeket — a tudást, a tisztességet, az őszintesé­get, a szakmaszeretetei stb. — meg kell becsülni. Ráadá­sul ehhez pénz sem szüksé­geltetik ...” A hosszú évek során jól megismerte kollégáit, így az­tán megbízik bennük. Bár nehézségek mindig akadtak, alapvetően optimista termé­szete segített legyűrni eze­ket: úgy véli. nekünk, ma­gyaroknak, jellemzőnk, hogy vagy elbízzuk magunkat, vagy elcsüggedünk. Az előb­bi is rossz, de az utóbbi is, hiszen önbizalmukat vesztett „katonákkal” nem lehet csa­tát nyerni. Meggyőződése, hogy mindenkinek ott kel! maximálisát nyújtania, ahol éppen van. s hogy a beszéd helyett ideje már végre cse­lekedni. „Szerencsésnek tartom ma­gam, hiszen szeretem azt, amit csinálok. Az az igazi fegyvertény, ha valakiről nyugdíjba vonulása után is azt mondják: no, ez egy tisz­tességes ember volt. Magam is erre törekszem, azaz a be­csület megőrzésére. Nincs is annál fontosabb, mint hogy nap mint nap nyugodt lelki- ismerettel alhassak el... ” Sárhegyi István A megyei NEB tervei (Folytatás a 2. oldalról) Agromechanika Kisszövetkezet A korábbi sikereket' köve­tő, néhány évi nehézség után, ismét a legjobbak közé emel­kedett a gyöngyösi Agrome­chanika Kisszövetkezet. Pén­teken. délután tartották meg telephelyükön ünnepi köz- gyűlésüket, amelyen Skoda Ferenc elnökhelyettes köszön­tötte a megjelenteket, majd Dáhnis Richárd elnök mon­dott beszédet. A szövetkezet tavaly 100 milliós árbevételt tervezett, amelyet 127 millióra teljesí­tett. Érdemes kiemelni azt a körülményt, hogy minden, egy forintnyi bér 1,56 forint nyereséget hozott. Sokat szá­mít az a tény is, hogy a szö­vetkezetben az egy személy­re jutó termelési érték ta­valy 40 százalékkal nőtt az előző évihez képest, a nye­reség pedig több mint 30 ezer forinttal emelkedett sze­mélyenként. A fejlődésüket azzal is megalapozták, hogy két év alatt 7 millió forin­tot költöttek műszaki fej­lesztésre. A Kiváló Kisszövetkezet címet igazoló oklevelet Fábi Andor, az OKISZ főosztály- vezetője adta át. Kiváló Munkáért kitüntetést ka­pott Tóth Zoltán csoportve­zető és Zsoltész Antal eszter­gályos. A Szövetkezet Kivá­ló Dolgozója kitüntető jel­vényt tízen vehettek át. El­nyerte a Szövetkezet Kiváló Brigádja címet a Nemecz József brigád, amelynek Csö­mör Géza a vezetője és a Ságvári Endre brigád, amely­nek vezetője Váradi László. Sokat mond az a tény, hogy az ország kétezer kisszövet­kezete közül az idén tíz ka­pott kiváló minősítést, és ezeknek egyike lett a gyön­gyösi Agromechanika. Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakasz- mérnöksége Ünnepséget tartottak a tegnapi napon a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöksé­génél is. Az egység az 1985- ös és az 1986-os eredményei után is kitett magáért. A ta­valyi esztendőben végzett munka alapján — az igaz­gatóság egységei közötti munkaversenyben — elnyer­te az Elüzem címet. Az ezt tanúsító oklevelet és zászlót Varga László műszaki igaz­gatóhelyettes adta át Tiszay József szakaszmérnöknek. Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben 40-en részesültek, a Ti­sza II. szocialista brigád pe­dig ismét a Vállalat Kiváló Brigádja lett. Gyöngyösi kitérögyár A két műszak közötti idő­ben tartották meg április 29-én a gyöngyösi kitérőgyá­riak ünnepségükét abból az alkalomból, hogy elnyerték az Élenjáró Üzem kitünte­tést. A megjelenteket Zeltner Imre szb-titkár köszöntötte. Az elmúlt év eredményei­ről Kelemen Árpád igazgató számolt be. Elmondta, hogy 656 millió forint bevételt terveztek, amit 712 millióra teljesítettek. Ezt úgy érlék el, hogy a MÁV igényére to­vábbi kitérőket és alkatrésze­ket szállítottak. A többlet- munka fedezetére pályázat alapján jutottak bérösszeg­hez. A faaljzat helyett vas­beton gerendákra szerelt ki­térőket gyártottak, amelyek nemcsak minőségileg értéke­sebbek, hanem importanya­got is megtakarítottak velük. A ragasztott, szigetelt kötésekből 500-zal ké­szítettek többet. Az átlagnál magasabb telje­sítmény a bérekben is meg­mutatkozott, hiszen 9 száza­lékkal többet tudtak kifizetni a dolgozóknak. A kiemelkedő munkát végző személyek kitüntetés­ben részesültek. Vezérigazga­tói Dicséretet kapott Varga József művezető, a MÁV Ki­váló Dolgozója kitüntetést vette át Hlavács Imre osz­tályvezető, a MÁV Kiváló Ifjúsági Dolgozója lett Gyur- kó János marós. Élenjáró Dolgozó kitüntetést kapott 18 személy, míg Kiváló Dol­gozó lett 16 személy. Ketten a Kiváló Ifjú Szakember, ketten a Szakma Ifjú Mes­tere címet nyerték el. A MÁV Kiváló Brigádja kitüntetést vette át az Űrha­jós brigád, amelynek Balázs István a vezetője, a MÁV Kiváló Ifjúsági Brigádja ki­tüntetést pedig a Ságvári brigád nyerte el, a vezetője ifj. Zeltner Imre. összesen 670 ezer forint jutalmat vehettek át a kité­rőgyáriak, jó munkájuk elis­meréséül. Oklevelet kaptak: Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat A Gyöngyösi Városi Üt- törőházban tartott ünnepsé­get a Heves Megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­lat kollektívája, a tegnapi nap délutánján. Az 1987. évi munka értékelése során Molnár Gábor igazgató el­mondta, hogy a cég az el­múlt esztendőben jelentő­sen túlteljesítette az export­terveket. Emellett az is fi­gyelemre méltó tény, hogy a vállalat — az önállóság el­nyerése után — meghárom­szorozta nyereségét. A beszédet követően Mol­nár Gábor átvette a minisz­teri dicsérő oklevelet. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Bene Ferenc osztályvezető, Dávid József szakoktató, Tú­ri Ferenc csoportvezető, Ju­hász Istvánná ügyintéző, Kiss József szakmunkás, Ju­hász Gábor boltvezető és Nemes Mária előadó. Kiváló Dolgozó 32 személy lett. A Tyitov brigád pedig elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Heves Megyei Távközlési Üzem Tegnap délután Egerben, a HÁÉV pinceklubjában tar­tották a Heves Megyei Táv­közlési Üzem dolgozói május elsejei ünnepségüket. Nagy- vári Péter üzemvezető érté­kelte az elmúlt év eredmé­nyeit. A több mint három­száz fős kollektíva túltelje­sítette az év elején kitűzött gazdasági tervét. 1987 végén automatizálták a füzesabonyi telefonközpontot, s jelentős eredmény, hogy Füzesabonyt, Dormándot és Besenyőtelket, valamint Hevest bekapcsol­hatták a távhívó hálózatba. Az elmúlt esztendőben 1790 előfizető jutott telefonhoz, a megyében, s negyven nyil­vános állomást is felállítot­tak a lakosság igényeinek kielégítésére. Munkájuk elismeréseként vehették át a Dicsérő Okle­velet, melyet Sztahora László, a Miskolci Postaigazgatóság műszaki igazgatóhelyettese adott át Nagyvári Péternek. Ezt követően öt szocialista brigádot és tizenhárom ki­váló dolgozót tüntettek ki, tizenöten pedig megkaphat­ták a Szakma Ifjú Mestere címet. Egri Autójavító Ipari Szolgáltató Vállalat Megtisztelő eseményre gyűlt össze az Egri Autójavító Ipari Szolgáltató Vállalat vezetősége és kollektívája tegnap délután az Eger Szállóban, Tavaly végzett munkájukért — az önállóvá válásuk óta dinamikusan növekedett tevékenységükért a lakossági szolgáltatások bővítéséért — miniszteri di­cséretben részesültek. Az ünnepségen megjelent többek között dr. Dusza Já­nos, a közlekedési Minisz­térium közgazdasági főosz­tályának vezetője és Szarvas Dénes, az egri városi párt- bizottság osztályvezetője is. Az elismerő szavak kíséreté­ben dr. Dusza János nyúj­totta át a miniszteri dicsére­tet tanúsító dokumentumot Papp Istvánnak, a vállalat igazgatójának. Emellett az Ipari Minisz­térium Kiváló Munkáért ki­tüntetést vehetett át Boda Ferenc autószerelő, öten ki­váló dolgozók lettek, tízen igazgatói dicséretben része­sültek, négy brigád pedig el­nyerte a Szocialista Brigád címet és zászlót. Hevesi Háziipari Szövetkezet Tegnap — Hevesen — el­ismerő oklevelet adtak át a Hevesi Háziipari Szövet­kezetnek. Az oklevelet Sza­bó István, az OKISZ főosz­tályvezetője nyújtotta át Báder Miklósné elnöknek. A Szövetkezet Kiváló Dol­gozója kitüntetést Baktiné Szabó Andrea varrónő, va­lamint Barkóczi Jánosné, tarnamérai részlegvezető kapta meg. A Kiváló Munkáért ki' tüntetést Tóth Lászióné var­rónő véhette át. Az ünnepségen részt vett az osztrák Gössl -cég dele­gációja, mégpedig abból az alkalomból, hogy tizedik évébe lépett a két cég kö­zötti munkakapcsolat. Kiváló Mű lett az Országos Érc- és Ásványbányák Kutató és Termelő Művei Pénteken, délután Eger­ben tartották meg azt az ünnepséget, amelyen beje­lentették, hogy Kiváló Mű lett az Országos Érc- és Ás­ványbányák Kutató és Ter­melő Művei. Eger. Az elismerést tanúsító okmányt dr. Baksa Csaba, az Országos Érc- és Ás­ványbányák műszaki titká­ra aditia át dr. Gyurkó Lász­ló igazgatónak. Az ünnep­ségen harminchármán kap- itáik meg a Kiváló Dolgozó, hárman pedig a Szakszer­vezeti Munkáért kitüntetést. Két brigád kollektívája el­nyerte a Kiváló Brigád cí­met. Az elkövetkező időszakban több területen is vizsgálatot indít a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Jelen­leg például arra keresik a választ, hogy a helyi taná­csok milyen szempontok alap­ján ítélik támogatásra szo­rulóknak az állampolgáro­kat, családokat, illetve a szociális eszközök elosz­tása. a különféle ellátások biztosítása mennyiben fe­lel meg társadalmi céljaink­nak. Májusban azt állapítják meg, hogy a megyei tanács munkaügyi osztálya milyen módszerekkel és hatékony­sággal méri fel a területén jelentkező igényeket, vala­mint, hogy a művelődési osztály milyen intézkedé­seket tesz a szakképzési struktúra és a gazdasági szükségletek jobb össze­hangolására. Ezt követően a társadal­mi tulajdont védő jogsza­bályok betartása, az ezzel kapcsolatos hiányosságok feltárása kerül a megyei NEB mérlegére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom