Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
1 NÉPÚJSÁG, 1988. április 25., hétfő Ülést tartott az MSZMP Heves Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Sággal találhat a HNF társadalmi támogatást. Azt sem lehet felróni a népfront- mozgalomnak, hogy elsősorban a lakóterületeken tevékenykedik, ugyanis ott képes sajátos feladatainak eleget tenni, az adott helyen létrejövő helyi érdekekhez, helyi akaratokhoz kötődve. A viták során sok eltérő vélemény hangot kapott, nem ártana tisztázni, hogy mit nevezünk más nézeteknek, s mit frakciózásnak. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium igazgatója, dr. Nagy Andorné, az oktatás gondjait elemezte. Mint aláhúzta, régen felismert, de még nem megvalósított alapelv. hogy kibontakozásunkhoz nagyon fontos a kultúra, az iskola fejlesztése: fékezi az előrejutást a műveltség alacsony szintje. A „maradékelv” érvényesül vagyis csak az jut az iskoláink fejlesztésére, ami megmarad. A hetvenes évek közepére a fejlődés lelassult. pedig növelni szükséges az érettségizettek számát. A gazdálkodó szervek lényegesen nagyobb támogatása nélkül a szakképzés elképzelhetetlen, de a gimnáziumokat is erősíteni szükséges. A tudás társadalmi elismertségét növelni kell, mert a jövőt jelenti számunkra. Dr. Vasas Joachim, az MSZMP Heves Megyei Oktatási Igazgatóságának vezetője szerint megélénkült az utóbbi időben az érdeklődés a politikai kérdések Szót kért a vitában Pet- rovszki István, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője is. Megköszönte a lehetőséget, hogy részt vehet a tartalmas tanácskozáson, amellyel gazdagítják az országos pártértekezlet elé kerülő dokumentumot. Manapság az eszmecseréknek nagyjából azok a jellemzői, amik itt elhangzottak. Az összegzések folyamatosan jutnak el a KB műhelyébe, ezek alapján véglegesítik az országos pártértekezlet elé kerülő anyagot. Szélsőségek között kell felelősen kialakítani a leginkább általánosítható nézeteket. Döntően persze felelős álláspontok fogalmazódnak meg, de jelen van olykor a demagógia is. Akadnak olyan közhangulatot befolyásoló álláspontok, amelyek nem a cselekvésre, inkább a várakozásra biztatnak, s ott is bénítanak, ahol lehetne és kellene tenni. Ezért fontos tudatosítani, hogy a viták ne tereljék el a figyelmet mindennapi feladatainkról. Látványos előrelépés történt az elmúlt fél év során. Országos párbeszéd vette kezdetét a tag- könyvcserével, 5 a pártértekezlet anyagát megelőző két dokumentummal. Az emberek értőbbek lettek, pro és, kontra szólnak hozzá politikai, gazdasági kérdésekhez. Ez a folyamat jó, fenn kell tartani. A KB osztályvezetője arra is kitért, hogy többen hiányolják a tervezetből a megfelelő garanciákat. Tisztában kell azzal lenni, hogy itt forrásban lévő dologról van szó. Több mint húsz esztendővel ezelőtt, 1966-ban 300 oldalas anyag készült a reform előkészítéseként. Ebbe belefértek részletes garanciák. Most azonban idő, energia és szükség sem volt arra, hogy ezek részletesen megfogalmazást nyerjenek. Pontos olvasás során tetten- érhetőek azok a fogalmak, szavak, félmondatok, amelyek irányt jelölnek kif kinyitnak egy kaput a gyakorlati tettek számára. Az Országgyűlés és a társadalmi és tömegszervezetek heiránt. Ezt meg kell őrizni, s a társadalmi cselekvés irányába fordítani. A vitában kikristályosodtak bizonyos központi kérdések. A megyei pártbizottságnak kötelessége a szintetizálás, s az alapszervezeteknek is meg kell érteniük, hogy vitáikat nem lehet már egy összegzésben pontosan közvetíteni. A pártban az aktivitás megnőtt: ütköztették a gyakorlatot és az elveket. Nagy a várakozás az országos párt- értekezlet iránt, mintha minden gondunkat meg lehetne itt oldani. Tisztázni kell e fórum funkcióját és jogosítványát ahhoz, hogy ne a csalódottság és a kiábrándultság kövesse e nagy jelentőségű eseményt. Lényeges bizonyos személyi konzekvenciák levonása is. Feltétlenül tisztázni kell itt a politikai intézményrendszerünk valóságos viszonyait. Viszont a tudományos műhelyekben el nem végzett feladatokat politikai dokumentumban pótolni lehetetlen. Sajnos a viták során a téves. a hibás vagy demagóg nézetekkel nem szálltak szembe megfelelően, eredményeinket sem hangsúlyozták eléggé. Nagy hiba, hogy emberi kapcsolataink megromlottak, s a mozgalom sem elég emberközpontú. Rendkívül lényeges a kétfrontos ideológiai harc. s a tagság eszmei és politikai egysége. Végül aláhúzta, hogy a fejekben kell először rendet tenni ahhoz, hogy a termelésben és az életben is rend lehessen. lyett például a Központi Bizottság nem kívánta megfogalmazni helyüket, szerepüket. Inkább azt várja, hogy maguk lássanak ehhez hozzá, vitákon keresztül valósítsák meg elképzelésüket politikai téren. Ugyanígy biztosítani szeretné a lehetőséget azoknak az állampolgári közösségeknek, amelyek tiszteletben tartják a politikai játékszabályokat. Megfelelően kell élni a kiszélesített és kiszélesedő demokratizmussal. Az is lényeges kérdés, hogy könnyű egy adott koncepcióra nemet mondani. A nemzet sorsát, a haza felvirágoztatását a cselekvés oldaláról és nem a szembenálláséról kell megközelíteni. A dokumentumban sok mindenről szó esik: bérreformról. szociálpolitikáról, nyugdíjról stb., úgy 10—15 fogalom mind-mind nagyobb terjedölmű elemzést igényel. Sajnos nem ér rá kidolgozásuk a XIV. pártkongresszusig. Viszont a következő évek feladata ezt elvégezni, s nyilvánosságra hozni. Óriási a várakozás a pártértekezlet előtt. A legboldogabb maga a párt lenne, ha mindent sikerülne most megoldani. Legfőbb gond most a gazdaságunk teljesítőképességének és jövedelmezőségének aránylag rossz helyzete és viszonylag romló szintje. Valóban nehéz a személyes felelősséget megállapítani, voltaképpen a hatvanas években kezdődtek a hibák, az olcsó külföldi kölcsön felvételével, s termékeink folyamatos leértékelődésével. A termelés nem követte a fogyasztást — itt nem csak egyéni fogyasztásról van szó — így alakult ki a jelenlegi helyzet. A vezető testületek fel- frissítésére törekedhetünk, de ettől sem lehet csodát várni. Bajaink forrását csak sziszifuszi munkával szüntethetjük meg. A KB osztályvezetője kitért még a Hazafias Népfront és a szakszervezet szerepére, aláhúzva jelentőségüket. Hazánk helyzetével kapcsolatban -leszögezte: „Erősítsük meg magunkat abban a hitben, hogy nincs válság. Megfelelőm működnek azok az intézmények társadalmi szervek, szervezetek, a melyeknek egy normális társadalomban kell.” S összegzésül leszögezte: nem szabad leértékelnünk önmagunkat, el kell ismerni és ismertetni valódi értékeinket. ' Ezt követően Csepelyi Károly, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke kapott szót. Mint kiemelte, a különböző szinteken hozott határozatok az elmúlt esztendők során jelentős feladatokat szabtak meg. Viszont végrehajtásuk során vagy eltorzultak, vagy nem valósultak meg. Az ellenőrzés pedig sok esetben elmaradt. A kádermunkával kapcsolatban aláhúzta, hogy nem szabad álhumánusnak lennünk, a tényleges munkát kell megítélni. Ha egy vezető nem felel meg, képességeihez illő tevékenységet kell keresni számára. Fontos, hogy a pártért:kéziét állásfoglalása konkrét legyen, segítse a kibontakozást. Alapvető. hogy a politikai aktivitás most kialakult szintje megmaradjon. Bányai István, a Központi Bizottság tagja, a Mátra Volán hatvani művezetője visszatekintett az elmúlt évtizedekre. Mint elmondta, a reformtörekvéseinket nem kisérte ideológiai megújulás, sőt ideológusaink magyarázkodni, védekezni kényszerültek. Így a folyamat leszűkült a gazdaságpolitikára, aminek az lett a következménye. hogy naponta szembekerülünk ideológiai kérdésekkel. A ránk is nagy hatást gyakorolt sztálini koncepció felülvizsgálatára, gyökeres kritikai elemzésére csak mostanában kerül sor. Marx és Lenin nézetei Sztálin magyarázatai alapján váltak ismertté, s ez számos torzuláshoz vezetett. I. A megyei pártbizottság helyeselte, hogy a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta az állásfoglalás-tervezetet, igényelte a párttagok és pártonkívüliek véleményét, ezzel is bizonyítva azt a szándékát, hogy a párt nem önmagában, hanem a társadalom egészére támaszkodva hirdeti meg programját nehézségeink leküzdésére és az előrehaladásra. Ügy ítélte meg, hogy a tervezetben szocialista építőmunkánk, fejlődésünk, gondjaink elemzése és a feladatok meghatározása a megye párttagságát felelős gondolkodásra, aktív, jobbító szándékú vitára késztette. Kedvező hatást váltott ki, hogy a tervezetben felismerhető a párttagság által korábban elmondott vélemények, javaslatok nagy része. A testület megállapította, hogy a vita erősítette azt a demokratikus folyamatot, amely az elmúlt hetekben, hónapokban a társadalmi, gazdasági megújulás érdekében elindult. A párbeszédben egyszerre volt jelen a higgadt, érvelő vitaszellem, a szenvedélyesség, kifejezve, hogy a megye párttagsága félti a szocializmus eddig elért eredményeit. A társadalom továbbépítését szocialista alapokon tartja megvalósíthatónak, és ezért kész többet tenni. A viták során tapasztalható volt politikai, eszmei bizonytalanság, pesszimizmus is. A pártbizottság a tervezet szerkezetét, felépítését, belső arányait alapvetően jónak tartotta, mert magában foglalja a politikai munka legfontosabb elemeit. A tervezet erényeinek elismerése mellett az a vélemény is kiIgy például a bérek egyenlősítése, a szellemi munka leértékelése, s a nagyipari munkásság mindenáron való összetartása jelentős gondokat okozott. Hosszabb távon is végig kell gondolni, hogy mjt is akarunk. Mint kiemelte, fizikai munkásként szeretné elérni a háromszor nyolcat, vagyis a nyolc óra jól szervezett és becsületes munkájával a megfelelő megélhetést. Alapvető célnak tartja a társadalmi, gazdasági megújulást. a közszellem, a műveltség. és a politikai intézményrendszer korszerűsítését. Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára hozzászólásának első felében nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Mint elmondta, a középponti kérdések: a szocialista országok együttműködése, a Kelet-Nyugat kapcsolatának változása és hazánk és a szomszédos országok viszonya. Nézete szerint a Hazafias Népfrontnak a lakó- területi működése mellett az üzemekkel, munkahelyekkel is erősíteni kell a kapcsolatot. Kitért hazánk helyzetének megítélésére, s aláhúzta, hogy a közgondolkodás és különböző felelős vezetők is különféleképpen szólnak erről. Fontos az egyértelmű helyzetmegítélés, hogy ennek függvényében cselekedhessünk. Dorkó József, az SZMT nyugalmazott vezető titkára hozzászólásában kifejezte, hogy nehéz ma megállapítani, hogy a „többség” miként vélekedik bizonyos kérdésekről. A sommázott vélemények pedig torzíthatnak. Legkidolgozottabbnak a tervezetben a pártról szóló részt tartotta, de nem találta elégségesnek a bevezetést, az eddig megtett út értékelését. Bizonyos szöalakult, hogy helyenként bonyolultan. nem elég közérthetően fogalmaz, feleslegesen ismétel. Hiányzik annak konkrétabb elemzése, milyen okai voltak a XIII. kongresszus hibás döntéseinek, vagy a gazdasági reform megtorpanásának. Nem foglalkozik a dokumentum kellő súllyal a munkásosztály helyzetével, szerepével, a társadalom osztályszerkezetében bekövetkezett változásokkal, az emberi tényezőkkel, a pártépítés, a tömegkapcsolat erősítésének teendőivel. A pártbizottság egyetért azzal a megállapítással, hogy a magyar gazdaságban a fordulat még nem következett be, ezért a reformfolyamatok gyorsítása, a politikai intézményrendszerre való ki- terjesztése és következetes végigvitele a szocialista építés tovább nem késleltethető feladata. Egyetértésre talált, hogy a párt központi szervei elismerik saját felelősségüket, azonban ennek alaposabb elemzése szükséges a pártértekezleten. A párttagság várja, hogy jusson el a személyes felelősség megállapításáig. Elengedhetetlen a párt vezető testületéinek megújítása. Javasolta a pártbizottság, hogy pontosabban, világosabban fogalmazódjanak meg az ok-okozati összefüggések, .határolódjanak el jobban azok a gondok, amelyek a nem megfelelő helyzetelemzésből, illetve a határozatok végrehajtásának elmulasztásából adódtak. Az értékelés nyújtson mélyebb marxista—leninista elemzést az elmúlt időszakról, a pártértekezlet egyételműen fogalmazza meg, hogy mit tettünk jól és miben hibáztunk. vegmódosító javaslatok után hangsúlyozta, hogy lényeges megállapítás, hogy a türelmes politikai vita alapvető, de azután egységes végrehajtásnak kell következnie, ezért javasolta, hogy ne állásfoglalás, hanem határozat szülessen. Nézete szerint a tömegtájékoztatásban nézeteinktől idegen álláspontok is hangot kapnak. Példának a kitelepítettekről. szóló filmet említette. Hosszasan elemezte a különböző tulajdonformák problémáit. s azt, hogy a szocialista szektorban rejlő lehetőségeket jobban ki kell aknázni. Hangot adott kételyeinek, melyek szerint az eltérő tulajdonformák között nehezen lehet szocialista értékeinket megőrizni, összegzésképpen elmondta: lényeges tisztázni, hogy milyen tartalma legyen a reformnak, merre is irányuljon. Utolsó hozzászólóként Csécs Sándor, a Csepel Autógyár egri gyáregységének gyártásvezetőié leiszögezte, hogy alapvető célunk a kibontakozás. Ebben olyan munkamegosztásnak és együttműködésnek kell kialakulni a különböző szervek és szervezetek között, amely jól szolgálja a feladatok elvégzését. Az ellenőrzés fő feladata szerinte nem a felelősség megállapítása és a büntetés, hanem a korrigálás, a jó irány megtalálása. Ezt követően Barta Alajos összegezte a vitát, hangsúlyozva, hogy mindez érdemi folytatása a párt szerveiben. szervezeteiben és a megye politizáló közvéleményében zajló eszmecserének. A megyei pártbizottság az írásos dokumentumot. a szóbeli kiegészítést a vitában elhangzott észrevételekkel együtt elfogadta, s megbízta a megyei pártbizottság titkárait a végleges szöveg kidolgozásával. A párt belső életével, az ideológiai élettel csak az általánosság szintjén foglalkozik a tervezet. A vitában hangsúlyt kapott, hogy a párt a szükségesnél kevesebb figyelmet fordított működésének megújítására. Elhatalmasodott a formalizmus, a bürokrácia, felerősödött a tekintélyelv, csorbult a demokrácia. Mindezek gyengítették a pártegységet, a vezető szerep érvényesülését. A kongresszus határozataiban nem vették kellő mértékben figyelembe a szak- és társadalomtudományok kutatási eredményeit, az elméleti tanácskozások tapasztalatait, a pártszervezetek javaslatait. A vitában részt vevők kiemelték a pártértekezlet ősz- szehívásának fontosságát, de eltérően vélekedtek célját, jogosítványait, feladatkörét érintő kérdésekben. Ezért a pártbizottság ajánlja, hogy a pártértekezlet ne állásfoglalást, hanem határozatot fogadjon el. Az egyetértő és módosító javaslatok mellett felvetődtek szélsőséges, egyedi vélemények. amelyekkel a párt- bizottság nem azonosult: — A tervezet kisebbíti az elkövetett hibákat, nem állapítja meg a párt vezető testületéinek a felelősségét. — A szocialista társadalmi rendszer szilárd alapjai ma nincsenek meg. — A vita azt a célt szolgálja, hogy elterelje a felelősséget a felsőbb szervekről. II. A pártbizottság hangsúlyozta, hogy a párt belső életével foglalkozó fejezet váltotta ki a legnagyobb érdeklődést a párttagság körében. Egyértelműen támogatja a politikai intézmény- rendszer reformját. Aláhúzta, hogy e munka eredménye attól függ majd, hogy a jó elveket, döntéseket hogyan sikerül átültetni a gyakorlatba. 1. A testület egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy az MSZMP kezdeményező és irányító szerepet vállal a szükséges reformok megvalósításában. A hozzászólók úgy közelítették meg a reform kérdését, hogy az nem cél, hanem eszköz a társadalom további fejlődése érdekében. aj Támogatja azt, hogy a párt az elvi-politikai irányítás eszközeivel töltse be vezető szerepét. Tevékenysége során érvényesítse a marxista—leninista elméletet. E szerepnek csak akkor tud megfelelni a párt, ha radikálisan szakít az elmúlt időszakban eredménytelennek bizonyult eszközökkel és módszerekkel. A kibontakozás időszakában különösen fontos a rendszeres ellenőrzés, a beszámoltatás, a számonkérés, a felelősség és indokolt esetben a felelősségre vonás egyértelmű alkalmazása annak érdekében, hogy a hibák, a hiányosságok ne hatalmasodjanak el, ne ismétlődjenek meg, időben kerüljenek korrigálásra. A vitában tapasztalható volt az is, hogy a párttagok egy része nem bízik az elvi irányítás eredményességében, a' vezető szerep gyengülésétől tart. A pártbizottság nem értett egyet az alábbi észrevételekkel: — A párt az elvi-politkai irányítás eszközeivel nem tud lényegesen hatni a gazdasági-társadalmi folyamatokra. — A vezető szerep ma már csak elvi-politikai eszközökkel nem szerezhető vissza. b) A demokratikus centralizmus kérdése az alapszervezeti viták egyik nagy aktivitást kiváltó témája volt. Ezekre alapozva a pártbizottság igényli a párton belüli választási rendszer korszerűsítését, a többes jelölés gyakorlatának szélesítését. Erősíteni kell a pártalap- szervezetek politikai szerepét, szélesíteni szükséges részvételüket a politika alakításában, á döntések előkészítésében, a végrehajtás megszervezésében, ellenőrzésében, növelve ezáltal hatáskörüket. jogaikat, felelősségüket. A jövőben fejleszteni kell a párton belül a kritikát és önkritikát, a vitakultúrát. A pártbizottság nem azonosult azzal, hogy: — a demokratikus centralizmus elve elavult. c) Egyetértés van abban, hogy az eredményes végrehajtás érdekében az eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egység megújítására kell törekedni. Ehhez őszintébb. nyíltabb, pontosabb tájékoztatásra van szükség, és arra, hogy a nyilvánosság előtt szereplő vezetők ne válasszák külön a hivatalos és magánvéleményüket. d) Elengedhetetlen a döntési rendszer korszerűsítésének meggyorsítása. Helyesli a pátbizottság az alternatív tervezetek készítésének és a széles körű nyilvános véleményezéseknek a gyakorlatát, melyhez közérthetőbb vitaanyagokat, elegendő időt kell biztosítani. Ügy ítélte meg, hogy ma a pártmunka leggyengébb területe a pártellenőrzés. Hangsúlyozta, hogy annak tapasztalatait konkrétabban kell nyilvánosságra hozni. Igény a személyes felelősség meghatározása a döntéselőkészítésben, meghatározásban, végrehajtásban és ellenőrzésben egyaránt. A konzultációs testületek létrehozását a pártbizottság támogatja, ha azokban a párt vezető szerepét elfogadó, progresszív gondolkodású, (Folytatás a 3. oldalon) Petrovszki István felszólalása A megyei pártbizottság véleménye az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről