Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
10. ORSZÁGRÓL ORSZÁGRA NÉPÚJSÁG, 1988. április 23., szombat „Ha nem fizetsz, meghalsz“! Nemzetközi bűnszövetkezetek az NSZK-ban Megnyerő mosollyal haladt el a vámőrök előtt a hamburgi repülőtéren egy Leo From nevű úriember. Egyetlen pogy- gyásza a kézitáskája volt. A vámosok megállították, és kérték, nyissa fel a táskáját. A táskában 15 millió márka volt, nagy címletekben. Az NSZK-ban nem tilos a pénz kivitele, így From úr minden további nélkül beszállhatott a Londonba induló repülőgépbe. Utólag kiderült, hogy a vámosok nagy hibát követtek el. Mindez 17 éve, 1971. április 26-án történt. „ Védőpénz“ a zsarolónak A nyomozók később kiderítették, hogy a pénz a Cosa Nostráé, a maffia amerikai fiókintézetéé volt, amelyet nyugat-németországi játékkaszinók, kocsmák és bordélyok tulajdonosaitól zsaroltak „védőpénz” elmén. Ez volt az első nyom az NSZK-ban működő nemzetközi bűnöző szervezetekről. Ám a bűnüldöző szervek csak ritkán tudják leleplezni a zsarolókat, mert az áldozatok rendszerint hallgatnak. A hamburgi rendőrfőnök szerint „mindenki tudja, hogy ez létezik, de senki sem tudja biztosan, hol”. Egy müncheni bűnügyi szakértő szerint például „szinte valamennyi olasz /és kínai/ vendéglős valamilyen módon fizet a zsarolóknak”. Valójában azonban senki sem beszél. A zsarolás módszere a megfélemlítés. Gyakran akkor keresik fel az éttermet, amikor az tele van vendégekkel. Összetörnek néhány poharat és távoznak. Egy frankfurti vendéglőbe naponta beülnek a banda tagjai. Esznek, isznak, majd fizetés nélkül távoznak. S ha a tulajdonos tiltakozni mer, úgy járhat, mint az a wiesbadeni pizzasütő, akinek virágcsokrot küldtek ajándékba „A sírodra” kisérőszöveggel. Aztán jönnek a pénzbeszedők, a legváltozatosabb indoklással, egy kis kölcsönt kémek, százalékos részesedést a cég bevételéből, vagy egyszerűen havi járadékot, 500-10 ezer márka erejéig, a forgalom arányában. A maffia keze 1986-ban 44 „védőpénz” zsarolását sikerült felderíteni az NSZK-ban, de egyetlen esetben sem jutottak az elkövetők nyomára. A rendőrség becslése szerint mintegy 164 milliárd márka vándorol évente a zsarolók zsebébe. A bandák legnagyobbrészt az olasz maffia és az amerikai „Hell,s Angels” (A pokol angyalai) nemzetközi gengszterr szindikátusok fiókintézményeként működnek Nyugat- Németországban. A két nagy szindikátuson kívül más bandák is tevékenykednek — kínai bűnözők zsarolják például a kínai vendéglősöket, de még a Sri Lanka-i tamil „Tigrisek” nevű terror szervezet embereit is megtaláljuk módszereikben különböző zsarolók soraiban. És a vendéglősök fizetnek, mert nem szeretnék, ha a helyiségük rommá válnék. Vagy úgy járnak, mint az a kínai vendéglős; a nyomozóknak feltűnt, hogy a balkezének mutatóujja hiányzik. Egy hónappal később a jobb kéz mutatóujja is eltűnt, nem sokkal később már a bal hüvelykujja sem volt meg. A nyomozóknak azt vallotta, hogy húsvágás közben sérült meg az ujja. Aztán becsukta a vendéglőjét. A hallgatás parancsa „Legfőbb törvény az OMERTA, a hallgatás! — ez a maffia hagyományos törvéTűzőit ók a szétrombolt lokálban (Fotók: Spiegel — KS) A maffia figyelmeztet: kiégett autó a parkolóban nyei alapján valamennyi gengszterbanda jelszava. „Aki beszél, annak meg kell halnia!” — védekezett a Trierben letartóztatott Benno Schmitz bordélyháztulajdonos, amikor a vizsgálat során rá akarták venni, hogy legyen koronatanú egy zsarolóbanda ügyében. A banda két tagjával, akik nem tartották be a főnökük parancsát, rövid úton végeztek. A „tiszteletreméltó társaság”, a maffia gyakran Szicíliából, vagy Nápolyból küldi utasításait az NSZK-ba kihelyezett képviselőinek. Máskor egyenesen Olaszországból érkezik a rezidens, hogy irányítsa és ellenőrizze a társaság tagjainak tevékenységét. Ha valamelyik bandatag a rendőrség kezére kerül, mindent megtesznek, hogy kiszabadítsák. Gyakran óvadékot tesznek le társaik szabadonbocsá- tásáért. A wiesbadeni „Capri” nevű pizzeria tulajdonosát egy magát „Salvatorenek” nevező hang telefonon felhívta: 50 ezer márkát követelt tőle, „egy börtönben sínylődő barát” kiszabadítására. „Ha nem fizetsz, megverünk, agyonlövünk, tönkreteszünk” — hangzott a figyelmeztetés. S bár nyomatékül bezúzták az étterem ablakait, majd benzinnel és gyufával kiégették az egyik sarokülés párnáit, a vendéglős nem kért segítséget. A rendőrség és a tűzoltóság azonban szagot kapott. A nyomozók lehallgatták a fenyegető telefonokat, és amikor a banda megbízottja, Francesco Marzocchella átvette a pénzt, lecsaptak rá. A vizsgálóbíró előtt azonban a gyanúsított mindent visszavont, amit az első kihallgatás előtt megbízóiról elmondott. A frankfurti főtárgyaláson mégis reszketett a félelemtől, mert tudta, hogy megszegte az OMERTÁ-t, és tudta, mi vár az árulókra. Halál a parkolóban Az olasz Camorrának becslések szerint néhányszáz megbízottja „dolgozik” Nyugat- Németországban. Éjszakai néma telefonhívások, patronok a levélszekrényben, felgyújtott gépkocsik, lövések az ablakon át, követés az autóu- takon, lakások és üzletek lerombolása tartozik a szervezet szokásos harci módszerei közé. A zsarolt és rabolt pénzeket sokszor „legális” úton juttatják ki az itáliai központnak, így a nyomozóknak feltűnt, hogy egy dortmundi élelmiszer-nagykereskedő óriási összegeket utalt át egy nápolyi címre. Nem tészta áraként. Se szeri, s száma azoknak a vendéglősöknek, akik a fenyegetések hatása alatt elfogadják a „védőangyalok” ajánlatát, beveszik őket az üzletbe, és fizetnek. Mert ha nem, úgy járnak, mint az a nyugat-berlini étteremtulajdonos, aki nem volt hajlandó a nemzetközi bűnszövetkezet által rája kirótt nyolcezer márkát megfizetni. Nyolc golyó oltotta ki életét egy parkolóban... Gáti István Olaszország: Újra a Vörös Brigádok? — „Elmúlt a terrorista veszély Olszországban“ — írták az újságok, nyilatkozták a szakértők a televízióban mostanában. Fátyolt lehet borítani a múltra, s megbocsátani a „bűneiket megbánt“, börtönben ülő terroristáknak. A Moro-gyilkosság elítélt tetteseit kerekasztal-be- szélgetéshez invitálták kamerák elé, ahol kifejthették: tulajdonképpen elhibázták az akcióik mögött rejlő számítást, a fejlett ipari társadalmat nem lehet terrorakciókkal megrendíteni. A múlt szombaton azonban újból gyilkos golyók oltották ki egy politikus életét: Roberto Ruffilli kereszténydemokrata képviselő, az új kormányfő közeli munkatársa az áldozat. A megnyugtató hangok nem bizonyultak igaznak. A „fegyveres pártnak“is nevezett Vörös Brigádok utódszervezetei még jelen vannak Olaszországban. Noha a hetvenes évek terrormerényleteit, a robbantásokat, emberrablásokat, gyilkosságokat — az „óloméveket“ — a közhangulat mintha kiejtette volna az emlékezetből. Ä Vörös Brigádok alapítói, Renato Curcio, Alberto Franceschini és Barbara Balzerani ugyan nyilvánosan megtagadták a „fegyveres harc“indokoltságát. Bizonyos jelek arra utaltak azonban, hogy a Vörös Brigádok nem szűnt meg, csak utódszervezetekre oszlott. Az egyiket („Harcoló Kommunisták Egyesülete,,) a közelmúltban felmorzsolták egy nagyszabású letartóztatási hullám keretébben. A másik szervezet (amelyik „Harcoló Kommunista Pártnak“nevezi magát) azonban érintetlen maradt, s ez különösképpen okot adhat aggodalomra, hiszen a Vörös Brigádoknak ez a legvérengzőbb folytatója. Mintegy százan tartozhatnak hozzá — „profik“és „szerződésesek“- valóságás katonai hierarchiába szervezetten, mondják a terroristaellenes csoport szakértői. Ennek a szervezetnek az emberei ölték meg két évvel ezelőtt Lando Conti firenzei polgármestert. Egy évvel ezelőtt pedig félelmetes szakértelemmel raboltak ki egy postavonatot, két csendőr életet kioltva, csaknem másfél milliárd lírás zsákmánnyal távoztak a helyszínről, mint közölték: a „forradalom céljaira“. A legújabb merényletre, Ruffilli meggyilkolására is a „Harcoló Kommunista Párt“ragasztotta rá a címkéjét. És van valami, ami elgondolkoztatja a politikusokat és a terrorizmus elleni küzdelemre az utóbbi években alaposan felkészült rendfenntartó szerveket, ami a tíz évvel ezelőtti Moro-gyilkosságra emlékeztet ebben az újabb merényletben. A kereszténydemokrata Ciriaco de Mita új program alapján alakította meg kormányát. Ebben továbbra sem kapott helyet a kommunista párt. Csakhogy a program legfontosabb részéhez — a politikai intézmények tervezett reformjához — a kormányfő kéri a kommunista párt együttműködését és támogatását, az pedig nem zárkózik el, sőt kínálja azt. A parlamenti eljárási rend jelentős egyszerűsítése a képviselőház hatékonyabb működése érdekében, a közigazgatás korszerűsítése, a közélet tisztaságának biztosítása, esetleg az alkotmányt is érintő változtatások a gyakori válságok elkerülésére — ilyesmi szerepel a tervekben és elgondolásokban. Mindez nemzeti érdek ma Olaszországban, vagyis széles összefogást igénylő és feltételező reformterv. Ä kormányprogramnak ezt az intézményi reformokkal foglalkozó részét a meggyilkolt Ruffilli képviselő dolgozta ki. Tíz évvel ezelőtt Aldo Morót azért rabolták el és ölték meg, mert a demokratikus erők széles összefogásán, a kormány és a kommunisták parlamenti együttműködésének kialakításán munkálkodott — sikerrel. A jelek szerint most ismét a Kereszténydemokrata Párt vált a szélsőbalos terrorizmus, a „fegyveres párt“célpontjává, nyilván hasonló okok miatt. Januárban már utalt erre néhány részlet. Valószínűleg a rendőrség sikeres megelőző akciója miatt helyezték egy fokkal alacsonyabbra a célpontot, s végeztek inkább Roberto Ruffillivel, aki ha nem is élvonalbeli politikus, de kétségtelenül igen befolyásos politikacsináló volt, mint a kormányfő és pártvezető tanácsadója. A hetvenes évek Vörös Brigádjának a feléledése lenne ez? Szomorú tapasztalat: amint érlelődni kezd az OKP politikai elszigeteltségét valamelyest enyhítő megoldás, a terroristák színre lépnek Itáliában. Az olasz csoportok, valamint a francia Action Directe és a nyugatnémet RAF között kapcsolatot sejtenek az illetékesek. Rómában a „nemzetközi terrorizmus nagyszabású feléledéséről“ír e napokban a sajtó, furcsa egybeesésekre híva fel a figyelmet: Nápolyban pokolgép robbant, miközben tartott még a kuvaiti gép kálváriája, és az új „bri- gádosok“ merényletével szinte egyidőben végeztek Abu Dzsihad palesztin vezetővel. Garzó Ferenc Elektronikus menü Japánban Japánban az elektronika és az irodagépesítés feltartóztathatatlanul tör be az élet legkülönbözőbb területeire. A város és a falu közötti különbség már rég megszűnt ezen a téren, de kilátás van arra is, hogy a munkahely és a szórakozóhely közötti falak is leomlanak. Megjelentek például a csúcstechnikával felszerelt eszpresszók, amelyek lényegesen kényelmesebb „munkafeltételeket“ biztosítanak, mint az irodák. A tokiói irodaházakban, a világcégeknél ugyanis általában száz-kétszáz ember dolgozik egy nagy terembe összezsúfolva, ahol még fogas sincs. Ezzel szemben a high-tech kávéházakban a vendég kellemes, halk zeneszó kíséretében, kényelmesen végezheti el a munkáját, előzékeny kiszolgálást élvezve, egy kávé vagy tea mellett. Rendelkezésére áll szövegfeldolgozó számítógép, amelynek a segítségével akár áthelyezheti a túlórázást az íróasztalától a presz- szóba. A számítógép gyorsnyomtatóval összekapcsolva alkalmas üzleti levelezés elvégzésére is. Az elektronikus kínálatban szerepel videolejátszó és monitor is, amelyen fülhallgatóval mindenki külön-külön nézheti meg akár kedvenc filmjét is, ha magával hozza a kazettát. Az elektronikus menühöz úgy tartozik hozzá a minden asztalon levő telefon, mint a pohár víz, amelyet — a forró kéztörlővel együtt — azonnal letesz a vendég elé a felszolgáló. A napközben elmaradt sürgős megbeszéléseket bárki lebonyolíthatja telefonon, kedvenc whiskyje kor- tyolgatása közben. Ha igazán jól felszerelt a kedves vendég, akkor már van olyan telefon-regiszterre beprogramozott karórája, amely helyettesíti az amúgy is csak a vállalati elnököknek járó titkárnőt és csak hozzá kell érintse a karóra számlapját a telefon- kagylóhoz, hogy automatikusan feltárcsázza a hívott számot: „Drágám, ma kicsit később megyek haza, mert túlórázom A HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet termelési főmérnöki munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú felsőfokú iskolai végzettség 6 éves szakmai gyakorlat A kinevezés határozott időre szól, mely alkalmasság esetén megújítható. A vállalat „B“ kategóriájú. Tevékenységét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyeletével végzi, egy telephelyes vállalat. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 1988 junius 30 A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységét, vezetői elképzeléseit. A PÁLYÁZATOT AZ ALÁBBI CÍMRE KÉRJÜK: Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Személyzeti és Oktatási Osztály Gyöngyös, Szurdokpart u. 1. 3200 Leinformálható pályázók jelentkezését várjuk!
