Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. április 23., szombat 3 Elöbbrelépésünk záloga: az ipar termékszerkezetének korszerűsítése Interjú Kürtösi Károllyal, a megyei pártbizottság osztályvezetőjével A megyei párt-végrehajtóbizottság 1978 decemberében hozott határozatot a megye ipara, termelési szerkezetének korszerűsítésére. A végrehajtás tapasztalatait a testület 1982 júliusi ülésén tekintette át. Az azóta eltelt időszak eredményeiről és a tennivalókról szóló jelentést a testület a közelmúltban tárgyalta meg és állást foglalt a pártszervek to. vábbi feladatait illetően. A téma időszerűségét indokolta mind a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási programja, mind a kormány ennek alapján kidolgozott munkaprogramja. A Központi Bizottság most vitára bocsátott állásfoglalás-tervezete gazdaságpolitikai kérdésekkel foglalkozó részében is hangsúlyozza: a következő években a legfontosabb cél többek között a műszaki, technológiai elmaradás csökkentése, a termék, szerkezet folyamatos korszerűsítése, a piaci versenyképesség javítása. E témáról beszélgettünk Kürtösi Károllyal, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetőjével. (Fotó: Perl Márton) Sütőipari újdonságok — Kérem, vázolja medvénk ipari termékszerkezetének főbb jellemzőit. — A megye ipara a legutóbbi végrehajtó bizottsági értékelés óta összességében adottságainak megfelelően, az országos tendenciákhoz hasonlóan fejlődött. Szűkebb hazánk gazdaságában a szocialista ipar meghatározó súlyát jelzi, hogy 1987-ben közel 42 milliárd forint termelési értéket állított elő. Figyelmet érdemel, hogy a közel 72 millió dollár értékű nem rubelelszámolású export több mint 70 százalékát, a 120 millió rubel értékű szocialista export közel 90 százalékát az ipar termékei képviselték. Az ipari termelés több mint felét a nehézipari egységek adják, a lignittermelés fokozása érdekében — összhangban a hazai széntermelés szerkezetének korszerűsítésével — megkezdődtek a Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemében a rekonstrukciós munkák. Ezzel párhuzamosan megfelelő ütemben folyik a Gagarin Hőerőmű Vállalat villamosenergia-termelő bázisán a teljesítmény- és hatásfokjavító program megvalósítása. Az Országos £rc- és Ásványbányák megkezdte Gyöngyösorosziban a hulladék ólomakkumulátor feldolgozó üzem beruházását. A megye iparában viszonylag nagy súllyal szereplő építőanyag-ipar termékszerkezet- korszerűsítésében az elmúlt két év hozott nagyobb változásokat. Növekvő mennyiségű, korszerű falazóanyagot állít elő a Mátra Gázbetongyár. A Parádi Üveggyár növelte a káli üvegből készült termékeinek arányát. Elismerten ió minőséget állít elő a Bélapátfalvi Cementgyár, ahol megteremtették a feltételeit a talajjavító mészkőőrlemény termelésének is. — Heves megye gazdaságának műszaki színvonala mennyiben tükrözi az országos helyzetet? — Ipari termékeink között megtalálhatók a korszerű. piacképes gyártmányok — például mikroelektronikai eszközök, pneumatikus elemek, atomeröművi szelepek, fém csomagolóeszközök, építőanyagok —, de számottevő a hosszú id‘eig változatlan formában gyártott termékek aránya. Az 1981—85. között gyártott ipari termékek 80 százaléka öt évnél régebben került bevezetésre. A gépiparban, a könnyű- és az élelmiszeriparban végzett felmérés szerint ebben az időszakban az új termékek értékesítéséből származó árbevétel átlagosan az összes árbevételnek 2,5—5 százaléka. míg a megszüntetett gyártmányok aránya is alacsony, 1—3 százalék között változik évente. Az átlagosnál nagyobb termékváltási dinamika jelemezte az elektronikai ágazat vállalatait, valamint az Egri Dohánygyár, az Agria Bútorgyár, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat. a Kékes Cipőipari Szövetkezet és a Vegy- épszer petőfibányai egységének tevékenységét. A tapasztalatok alapján úgy ítélhető meg, hogy az új termékek bevezetésének alapvető hajtóereje az export. Ügy vélem. mindenképpen kedvező a hatása annak is, hogy az ország hatvan veszteséges ipari vállalata között Heves megyei nem található. — Ismeretes, hogy az elmúlt években a gazdasági egységeknek meglehetősen szűk forráslehetőségek álltak rendelkezésre. Történt-e megyénkben előrelépés a termékszerkezet korszerűsítésében? — Erre a kérdésre kereste a választ a megyei népi ellenőrzési bizottság is, amikor kérésünkre 24 ipari vállalatnál, szövetkezetnél szerzett alapos, körültekintő vizsgálódás után tapasztalatokat. A termékszerkezet-korszerűsítést jól szolgáló beruházást hajtott végre például a Fi- nomszerelvénygyár, a Mátra- vidéki Fémművek, a Qualität Könnyűfémöntöde, a Csepel Autógyár Egri Gyára, valamint a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat. A felmérések alapján megállapítható, hogy a termékfejlesztés terén a licencvásárlás még nem gyakori megyénkben. E tekintetben élenjár a Finomszerel- vénygyár, az Egri Dohánygyár, a Mezőgép megyei gyáregysége, és a Vilati Egri Gyára, a termékszerkezet- korszerűsítés lassú üteme alapvetően nem változtatta meg az értékesítés és a beszerzés piaci szerkezetét. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 1981-ben az összes értékesítés 72 százaléka nem rubel- elszámolású piacra irányult, és az elmúlt év végén ezek az arányok szinte, változatlanok voltak. A termékszerkezet korszerűsítése során fontos piaci igény a gyártmányok minőségi színvonalának emelése. Az ipari termékek egy része továbbra sem felel meg a minőségi követelményeknek, a két évvel ezelőttihez képest 1987-ben sem csökkent a hiányosságok miatt kimutatható kár ősz- szege. Ugyanakkor biztató, hogy a megye műszaki színvonalát meghatározó gépiparban szerény mértékű javulás történt. Kedvező, hogy az utóbbi években a gazdálkodó egységek — számuk egyre több — az átlagostól nagyobb mértékű bérfejlesztést biztosítottak a műszakiáknak. Vállalataink egyre gyakrabban vesznek részt hazai és nemzetközi kiállításokon, vásárokon, s a vevő- kapcsolatok erősítése várhatóan pozitív hatást gyakorol az elkövetkező évek termékszerkezet-korszerű- tsíitésre. A megye ipari termékszerkezetének átalakításában tapasztalhatók kedvező irányú változások, de a gazdaságos termékváltás üteme — néhány vállalat, gyáregység kivételével — elmarad a követelményektől, nem gyakorol kellő hatást megyénk gazdaságának jövőd e Lmezőség éré. — A megyei felsőbb pártszervek irányt mutatnak a gazdálkodó szervezeteknek a termékszerkezet-korszerűsítés helyi, politikai feltételeinek ímegteremtéséhez. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban szűkebb pátriánk üzemeiben, vállalatainál? — Részkérdésként valamennyi irányító pártszerv visszatérően foglalkozott a műszaki fejlesztés, a külkereskedelmi tevékenység feladataival, pl. egy-egy gazdasági egység beszámoltatása során is. Az ipari vállalatok kisebb, de a termelésben meghatározó részénél a párt- szervezetek rendszeresen foglalkoznak a helyi gyártmány- struktúra helyzetével, meghatározzák a fejlesztés irányát, eszközrendszerét. Példamutató a Finomszerelvény- gyár, a Vilati Egri Gyára, a Qualitál Könnyűfémöntöde, az 1SG Gyöngyösi Gyára, a Mátravidéki Fémművek, az Egri Dohánygyár, az Egervin, a Heves Megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat ez irányú tevékenysége. Azt is tapasztaltuk, hogy a termékfejlesztés fontosságát felismerve egyre több munkahelyi párt- szervezet a gazdasági vezetéssel közösen gondolkodva alakítja a helyi fejlesztési feladatokat, a végrehajtás, az ellenőrzés módozatait. A párttagság részéről érzékelhetően fokozódott a feladatok végrehajtásában való részvétel és a menet közbeni ellenőrzés iránti igény. — Figyelembe véve jelenlegi gazdasági helyzetünket, az új szabályozók szülte változásokat, milyen feladatok állnak megyénk ipara előtt? — Heves megye ipara, gyártmányszerkezete sokszínű, többségében olyan termékeket produkált, amelyek nagyrészt megfelelnek a megrendelő igényeinek. A megye iparának elsődleges feladata lesz a jövőben is a belső igény kielégítése. Említhetném a villamos energia, lignit, cement, falaizó- anyag, vagy a lakosság ellátását szolgáló jó néhány élelmiszeripari terméket. Nem mondhatunk le arról, hogy növeljük az exportképes termékek arányát, volumenét. Napjainkban és a jövőben is a gyártás- és gyártmányfejlesztés alapvetően a vállalatok, gyárak feladata. A gazdasági, műszaki vezetés tevékenységének középpontjában kell, hogy legyen. A megyei párt- bizottság a politikai munka eszközeivel érdemben közreműködik és támogatja a jövőben is az erre irányuló erőfeszítéseket. — 1Melyek az ipari egységek legfontosabb tervei a termékszerkezet korszerűsítésére 1990-ig? — A termékszerkezet-váltáson technológiai korszerűsítést is értünk. A szigorúbb közgazdasági, piaci feltételek már éreztetik hatásukat az elképzelések vállalati kialakításában. Több gazdasági egység tervezi a termék- szerkezet belső arányainak módosítását, a jövedelmezőbb és stabilabb piaccal rendelkező termékek javára. A Finomszer elvénygyár például visszafejleszti az olajszabályozók gyárfását, a pneumatikus termékeknél viszont folyamatosan megvalósítja a típusváltást. A Vilati Egri Gyára jelentősen növeli termékstruktúrájában a CNC- vezérlések hányadát, önállló modulgyártássai, komplex irányítási rendszer gyártására készül fel. Üj termékek bevezetését tervezi többek között a Mátravidéki Fémművek, a Debreceni Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyára és a Finom- mechanikai Vállalat. — A gazdasági-társadalmi kibontakozás végrehajtásában, mely főbb tennivalókra irányítja a megye párt-végrehajtóbizottsága a pártszervek és munkahelyi alapszervezetek figyelmét? — Fontos, hogy a területi irányító pártszervek erősítsék koordináló tevékenységüket abban, hogy az ipari termelési szerkezet megyénkben a kormányprogram alapján kialakított ágazati elképzelésekkel és a megyei lehetőségekkel, összhangban alakuljon. A műszaki-fejlesztéssel foglalkozó határozatokban, a helyi kibontakozási feladat- tervekben megjelöltek végrehajtásának legyen következetes az ellenőrzése és a számonkérése. A vállalatok, szövetkezetek pártszervezetei gondoskodjanak arról, hogy a munkahelyi kollektívákkal időben ismertessék meg a termékváltás irányát, a megvalósítás eszközrendszerét és módszereit. Készítsék fel őket a szerkezetváltásból adódó feladatokra, és vállaljanak aktív szerepet azok megoldásában. Fontos, hogy támasszanak nagyabb politikai követelményt a gazdasági vezetéssel szemben, a termékek szelektív fejlesztésével, a fajlagos ráfordítások csökkentésével, a technológia korszerűsítésével és a minőség javításával kapcsolatban. Előbbrelé- pésünk záloga, hogy á munkahelyi pártszervezetek — a műszaki értelmiség jobb anyagi és erkölcsi megbecsülését támogatva — segítsék a helyi szellemi potenciál eredményesebb hasznosulását, karolják fel az alkotó, újító kezdeményezéseket. — Köszönjük a beszélgetést! Mikes Márta Több mint 150 féle termékének egyharmadát váltja fel újakkal az idén a Heves Megyei Sütő* és Édesipari Vállalat. Eddigi sikeres szerkezetváltási programja .révén termelési értékben a második, eredményeit tekintve viszont az első helyet szerezte meg a hasonló profilú gazdálkodó egységek között. Több társulás kezdeményezője, így például közös üzemeket hoztak létre a Budapesti Édesipari Vállalattal. A folyamatos termékváltás újdonságaival a Heves megyén kívüli vevőket szintén igyekeznek megnyerni, emellett exportálnak is környező országokba. Az idén egyebek között új alapanyagok alkalmazásával kísérleteznek, s felmérik a fogyasztói reagálásokat. Népszerű lett a bú- zatöretes kenyér. amelyért az elmúlt évben BNV-nagy- díjat kaptak, hamarosan megjelenik emellett a diabetikus búzakorpás kényéi1 és többféle változatban a rozskenyér. Nemsokára kapható az üzletekben szójából, búzakorpából készült zsemle is. Újdonságnak számít a puffasztott búza, kukorica és a rozs. amit különböző ízesítéssel forgalmaznak majd. Társulás formájában a közelmúltban értékesítési irodát nyitottak a fővárosban. Ennek feladata többek között nyugati áruházi termékcserék szervezése is. Nagy Imre a folyamatos tésztakészitö-berendezés vezérlőpultjánál Naponta 109 ezer zsemle készül ... Az ízletes kenyér .,. Kocsis Ferenc gépkocsivezető Kiskörére indul friss szállítmányával (Fotó: Szabó Sándor)
