Népújság, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-16 / 90. szám

10. A TUDOMÁNY ÉS VILÁGA NÉPÚJSÁG, 1988. április 16., szombat Nap, mint nap közlekedünk, szárazföl­dön, vizen, levegőben. Ezt szolgálják az egyre tökéletesedő jármüvek, amelyekből állandó újdonságok jelennek meg. Tudo­mányos műhelyekben tervezik őket. Tu­dósok álmodják meg az újabb járműve­ket, amelyek az embert szolgálják. Mai összeállításunk a közlekedéstudomány körébe nyújt betekintést. Válogatásunk­ban néhány érdekességre hívjuk fel olva­sóink figyelmét. A repülés a tudomány szolgálatában A nagy sebességű vasúti közlekedésben erősen érdekelt és a kísérletekben élenjáró NSZK „Transrapid-06“ nevű kísérleti gyorsvasát szerelvényét láthatjuk. /KS/ Egyre gyorsabb vonatok Napjainkban a repülőgépek és helikopterek számos tudom­ányág művelőit emelik a levegő­be. Több területen nélkülük már el sem képzelhető a tudományos kutatás. A régészek néhány száz méter magasságból figyelik a földfelszín szin- és kontúrkü­lönbségeit, ősi falmaradványok után kutatva. A térképészet cél­jait modern légifényképező re­pülőgépek szolgálják, speciális kamerákkal felszerelve. A gépek 8000 méter magasságból kiváló minőségű: 1:100 000-1:150 000 méretarányú képeket készíte­nek. A repülőgépes időjárás-kuta­tás nagy előnye, hogy a mért ada­tok már a repülőgép kabinjából rádión továbbíthatók. Több or­szágban a meteorológiai repülő­gépeket nemcsak az időjárási jel­lemzők mérésére, de az időjárás befolyásolására is alkalmazzák, (például felhőinjektálással.) A nagyobb magasságban haladó laboratórium-repülőgépek csil­lagászati megfigyelésekre is al­Egy egyesült államokbeli au­tóversenyen nemrég a közép­mezőnyben végzett egy olyan kocsi, amelynek motorja az égési övezet alkatrészeinek ki­vételével nagyrészt műanyag­ból — a motortömb, a Cycon márkanevű, szénszállal erősí­tett műanyagból, a motor többi része (több mint a fele) pedig a Torion márkanevű 260 C-fokig hőálló anyagból — készült. így e motor tömege csak a fele a ha­gyományosénak, s ez a hatásfo­kot 10 százalékkal fokozhatja. kalmasak. A 15-18 km-es ma­gasságban nem kell számolni azokkal a' zavaró tényezőkkel, amelyek a földi obszervatóriu­mok méréseit károsan befolyá­solják (felhők, szennyező szem­csék, előnytelen, zavaró fény­törések.) Az ásványi kincsek — ércek, olaj és földgáz — után kutató re­pülőgépek és helikopterek vi­szonylag rövid idő alatt nagy te­rületeket vizsgálnak át. A geofizikai és geológiai kuta­tásoknál a légi járműveken a magnetométert és más műszere­ket vagy a gépből lelógatva kábe­len vontatják,' vagy a gépek orrá­ra rudazatokra erősítik fel. A környezetvédelem érdekében tevékenykedő repülőgépek sze­mélyzete spektrométerrel, rada­rokkal, lézerekkel, fényképező­gépekkel, néha vizuális megfi­gyeléssel méri be az olajkiömlé­seket, erdőpusztulásokat stb. A kipusztulással fenyegetett álla­tok megfigyelését is legtöbbször a levegőből végzik. 9 A műanyag motor csendes, es nem korrodálódik. Gyártani is könnyebb, nem kell forgá­csolni, s mivel öntéssel sokkal bonyolultabb forma hozható létre, mint forgácsolással, sok helyen több fém alkotórész egyetlen műanyag idommal he­lyettesíthető. Noha a Torion valamennyi­vel drágább, mint a fém, gyár­tója reméli, hogy évtizedünk végére mégis megszületik a gazdaságos műanyag gépkocsi­motor. Az elmúlt évtizedben a kőolaj árának rohamos emelkedésével párhuzamosan nőttek a légi vi­teldijak, s az országúti közleke­dés is mind költségesebbé vált, így viszonylag rövidebb távolsá­gon a vasút ismét reneszánszát élte. A vasút iránti igény és ér­deklődés növekedése világszerte hatalmas fejlesztéseket tett szük­ségessé. Igen nagy összegekbe került a villamosítás meggyorsí­tása, a kocsipark felújítása, a biz­tonsági berendezések moderni­zálása, s nem utolsósorban olyan A konstruktőröknek viszony­lag rövid időn belül kell a gépjár­művet olyan igénybevételnek ki­tenniük, amelyekkel egyéb­ként — normális használat­ban — csak hosszabb idő, eset­leg évek során kerülnének szem­be. Az autók viszonylag rövid időn belüli túlterhelésének meg­tervezését és kivitelezési prog­ramját nyugodtan tekinthetjük alkalmazott tudománynak. A legkülönbözőbb próbapadok és fárasztógépek mellett a túlzott igénybevételű, pontosan meg­tervezett menetkisérletek min­dig is lényeges részei lesznek a fejlesztési, konstrukciós munká­nak. A menetkisérletek színhelye a próbapálya. A próbapályákon minden előfordul, ami a közúti közlekedésben. Van rajta jó út, rossz út, száraz út, nedves út, kü­pályák megépítése, amelyek biz­tonsággal elbírják a 150-200 ki­lométeres óránkénti sebességgel száguldó „álomvonatokat“. A jelenlegi erurópai sebességi csú­csot az a francia expressz tartja, amely Párizs és Lyon között óránkénti 2560 kilométeres se­bességgel közlekedik. Ám vannak, akik még ennél is jóval nagyobb vasúti sebessség- ről álmodnak, s talán nem is alaptalanul. Sokan úgy vélik, hogy a századfordulón már nem számítanak majd ritkaságnak az lönösen csúszós út, van rajta emelkedő, lejtő, felfagyás, gödör — egyszóval minden, amivel a gépjármű pályafutásá során ta­lálkozhat. Az autó tulajdono­sa — amennyire csak lehetsé­ges — , természetesen igyekszik elkerülni az útjába kerülő gö­dröt, felfagyást. A próbapályán visszont a „berepülő pilóta“ szándékosan keresi ezeket (előí­rás szerint!), hiszen a kísérletek­nek éppen arra kell választ adni­uk: mi történik, ha az autó mégis találkozik egy gödörrel? Megsé­rül-e a futómű? Kever-e az autó alja, tönkremegy-e valamelyik szerkezeti elem, kilyukad-e az olajteknő? A kísérlet tervezőinek olyas­mikre is gondolniuk kell, olyan különleges helyzeteket is figye­lembe kell venniük, amilyeneket az autó későbbi gazdája esetleg 500 km/óra sebességgel közle­kedő vonatok. E „szupervona­tok“ mágneses lebegtetésű, line­áris motorral hajtott közlekedési eszközök lesznek, a síneken futó acélkerekű vonatok elméletileg lehetséges legnagyobb sebessége ugyanis 300 km/óra körűi van. A lebegve száguldó vasúti jármű­veknél a legnagyobb problémát pillanatnyilag a szupravezető te­kercseknek mínusz 269 Celsius- fokra való lehűtése okozza. Eh­hez egy héliumos hűtőberende­zést fejlesztettek ki. még elképzelni sem tud, csupán a korábbi tapszhtalatok jelzik előre. A próbapályák leglátványo­sabb része a gyorsasági kör, ame­lyen a nagysebességű tartampró­bákat végzik. Fontos része min­den próbapályának a rossz út vagy az elhasznált út. Ezeken az utakon a gyári „pilóták“ külön­böző sebességekkel sok ezer ki­lométert tesznek meg, miközben a vizsgálószemélyzet, a megha­tározott teljesítmény elérése után, gondosan ellenőrzi az autó minden részét, különös tekintet­tel a futóműre. A hegyi utakat utánzó pályarészeken verseny­vezetői tudással kell rendelkez­niük a vizsgáló autóvezetőnek ahhoz, hogy a szerpentineken, meredek emelkedőkön és lejtő­kön az előirt nagy sebességgel vi­gyék végig az autókat. Száguldás — emberi erővel % ' 1984-ben két amerikai egye­temista egy kétüléses triciklin 88 km/órás sebességet elérve meg­javította az ember által hajtott járművek gyorsasági rekordját. 1987-ben egy kaliforniai kerék­párgyártó konstrukciójával már elérték a 105 kilométeres órán­kénti sebességet is. A teljesen áramvonalas zárt „károsszériá- jú“ jármű belsejében az utas szin­te hanyatt fekszik, és úgy hajtja a pedált, maga a bicikli pedig szu­perkönnyű műanyagból készült. Az ilyen jellegű alkotmányok nem új keletűek. „Hanyattfek- vős“ biciklit már a múlt század végefelé is készítettek, s nem új az áramvonalas kialakítás sem. Az emberi erővel hajtott jár­művek a leghatékonyabb közle­kedési eszközök. Egy egyszemé­lyes kerékpár mindössze 0,2 ki­lowatt körüli teljesítmény fel- használásával 48 km/órás sebes­séget érhet el, ezt pedig minden egészséges fiatalember képes ki­hozni magából. A minél na­gyobb sebesség elérésének leg­főbb akadálya a légellenállás. Ha például egy kerékpáros 32 km/ órás sebességgel halad, percen­ként mintegy 450 kilogramm le­vegőt nyom el a testével és jár­művével, ami jelentős energia- veszteséget okoz. A légellenállás csökkentésé­nek több módja is van. A legegy- szeűbb, ha a kerékpáros egy má­sik, nagyobb jármű szélárnyéká­ban halad. A lehető legkisebbre kell csökkenteni a jármű és a haj­tó levegővel érintkező testfelüle­tét, a felületeket le kell simítani, az éleket legömbölyíteni, vagy a gépet és utasát részben vagy tel­jesen egy buborékszerű kabinba kell bújtatni. Az ilyen konstrukciókhoz rendkívül könnyű, de azért erős anyagok szükségesek, mint pél­dául az üvegszálerősítésű mű­anyagok. Ilyen szerkezeten kelt át — légi úton, de pedálmeghaj­tással — egy angol férfi 1979- ben a La Manche-csatornán. Ezek a különös, ember hajtot­ta szerkezetek nem csupán érde­kességek, rekordok könyvébe való furcsaságok, némely konst­rukció alkalmassá tehető moz­gássérült emberek helyváltozta­tásának megkönnyítésére. • Képünkön: Egy áramvonalas kerékpár látható < (KS) „ Vizsgázó“ teherautók a próbapálya 60 százalé­kos emelke­dő, és 70 százalékos létszaka­szán. /KS/ Képünkön egy, a vulkánológusok szolgálatában álló szovjet helikoptert láthatunk, amely a kitörés közvetlen közelébe szállí­totta a kutatókat. A helikopter egyébként arra is alkalmas, hogy segítségével a kráter fölött lebegve végezzenek megfigyeléseket a vulkánok tudósai. (Fotó: APN-KS) Motor — műanyagból Vizsga a próbapályán A HEVES MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT pályázatot hirdet termelési főmérnöki munkakör betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: szakirányú felsőfokú iskolai végzettség 6 éves szakmai gyakorlat A kinevezés határozott időre szól, mely alkalmasság esetén megújítható. A vállalat „B“ kategóriájú. Tevékenységét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyeletével végzi, egy telephelyes vállalat. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 1988 junius 30 A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó részletes önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységét, vezetői elképzeléseit. A PÁLYÁZATOT AZ ALÁBBI CÍMRE KÉRJÜK: Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat Személyzeti és Oktatási Osztály Gyöngyös, Szurdokpart u. 1. 3200 Leinformálható pályázók jelentkezését várjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom