Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-15 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam. 63. szám Ara: 1988. március 15. kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Cserép­hadsereg Több mint két évezrede menetel a föld alatt a kí­nai cseréphadsereg, amely az elmúlt évtized legszen­zációsabb régészeti lelete. Most egy része Magyar- országon látható, a Nem­zeti Múzeumban, a mű­velődéstörténeti értéken túl a tárlat olyan gesz­tus is. amelyről a televí­zióban Zhu Ankang. a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete külön szólt. Égy-egy nép legna­gyobb kincseit úgy küldi vendégségbe a nagyvilág­ba, hogy barátokat szerez­zen általuk, hiszen az, aki megtekinti ezeket, a nemzet lelkületéhez köze­lít. Nemrégiben Egerben is üdvözölhettük a nagykö­vetet, mert a Megyei Mű­velődési Központban Kína mai iparművészetét bemu­tató tárlatot nyitotta meg. S hasonló gesztusra került sor hétfőn is. amikor az egri oktatási igazgatósá­gon egy csehszlovák fes­tőművész alkotásait üd­vözölhettük. Kultúra és politika. A hétköznapi életben talán távol érezzük egymástól a két fogalmat, mivel in­kább a diplomáciára, a választási harcokra, a tün­tetésekre, a fegyveres konfliktusokra gondolunk, s nem a sokkal békésebb ,,cseréphadseregek'’ me­netelésére, amelyek a leg­szebb üzenettel. a béke szavával indultak el. Mos­tanában szerencsére egyre többször hallhatunk ilyen küldeményről; a film, a színház, a képzőművészet — a kultúra nyelvén ke­resik a kapcsolatokat egy­mással különböző orszá­gok. S ezzel azt bizonyít­ják, hogy nem holmi „cse­csebecse” a művelődés életünkben, hanem annak szerves kifejezője, tolmá­csa. Két náció olykor még szótár segítségével sem érti meg egymást, mivel sok olyan fordulat van, amely sajátosan hozzá­tartozik egy nép gondol­kodásmódjához. Csak a kultúra közvetítésével vál­hat árnyalttá a kép, így eszmélhetünk rá, hogy nem vagyunk egyedül a világban. Hisz például ez a különleges kínai lelet, a föld alatt menetelő kato­nák hadoszlopa is rokon a mi ősi fejedelmi temet­kezési helyeinkkel, ahol a nemzetségfőt lovon Indí­tották utolsó, útjára, s szol­gákat rendeltek mellé, túlvilági segítségül. Az emberiség mély és közös múltiát hirdetik azok a tekintetek. amelyek a Nemzeti Múzeumban két évezred távolából fürké­szik a mi pillantásunkat. Arra figyelmeztetnek ezek a bemutatók, hogy becsüljük meg jobban ha­gyományainkat, kulturális értékeinket. Ha életünk­ből kiszorulnak ezek a színek, olyan mintha sa­ját anyanyelvűnket felej­tenénk el. így pedig két­szeresen elnémulunk a nagyvilágban. Gábor László Megkezdődlek a magyar—csehszlovák barátsági napok A helyszínek: Eger, Bodony, Ecséd, Gyöngyös, Hatvan, Párád, Szilvásvárad Albert tartott megemlékezést nizmus megújítása, a társa­dalmi élet változásai — a februári fordulathoz hason­lóan — forradalmi jellegűek. Az átalakítás folyamata te­le van nehézségekkel, de ez az egyetlen út — vélekedett a nagykövet. Majd hozzátet­te: igyekeznek leküzdeni a hosszú évek alatt felgyülem­lett fékező erőket. Az átala­kításnál országa elsősorban saját feltételeiből indul ki, de természetesen figyelembe veszik a többi szocialista or­szág tapasztalatait is. Ond- rej Durej végezetül nemzet­közi kérdésekről beszélt. A kétoldalú kapcsolatokról szólva elmondta: nagyobb szükség van országaink kö­zött a közvetlen együttmű­ködési formák elterjesztésé­re, így például a közös vál­lalatok létrehozására, a ter­melési kooperációk megvaló­sítására. A program folytatásaként, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatóságán nyitották meg An­tonin Smazil érdemes mű­vész tárlatát. Az eseményen ott volt maga a művész és felesége, Ondrej Durej, Bar- ta Alajos és Pécs János, az egri városi pártbizottság tit­kára is. Először dr. Farkas András, a Hevesi Szemle Galériájá­nak vezetője üdvözölte a HNF megyei bizottsága, az oktatási igazgatóság és a He­vesi Szemle által közösen rendezett kiállításon a meg­jelent érdeklődőket, majd az egri zeneiskola művész-taná­rai adtak rövid koncertet. Ezt követően dr. Jaroslav Musilek hivatalosan is meg­nyitotta a tárlatot. Beszédé­ben felidézte Antonin Sma­zil pályájának főbb állomá­sait. Elmondta azt is, hogy a Pozsonyban élő művész el­sősorban szülőföldje, a Cseh —Morva-dombvidék tájait örökíti meg vásznain, s hogy a világ számos városában bemutatkozott már képeivel. A megnyitó után művész— közönség találkozón ismer­kedhettek meg az érdeklő­dők a kiváló festővel. A barátsági napok kereté­ben tegnap, a szintén me­gyénkben tartózkodó Lansho- canka együttes adott kon­certet Szilvásváradon. A ren­dezvénysorozat március 17- ig tart, ezalatt Gyöngyösön. Ecséden, Párádon. Bodony. ban, Hatvanban kerül sor közös programokra. Megérkezésük után a ven­dégek ellátogattak az MSZMP Heves Megyei Bizottságára, ahol fogadta őket Barta Ala­jos. a megyei pártbizottság első titkára. A beszélgetésen részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Schmidt Rezső, a megyei ta­nács elnöke, Németh László, az egri városi pártbizottság első titkára, Mészáros Albert, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottságának titkára és dr. Végh Miklós, a HNF Heves Megyei Bizottságának elnöke. A találkozón Barta Alajos tájékoztatót adott a megye gazdasági, társadalmi és kul­turális életéről, a lakosságot foglalkoztató, aktuális kérdé­sekről. Szó esett a személyes kontaktusok fontosságáról, megállapították azt is, hogy további — eleddig kihaszná­latlan — lehetőségek rejle­nek közös vállalatok meg­alakítása terén. Elismerően szóltak a kulturális csere eredményeiről, külön is ki­emelve az egri Ho Si Minh Tanárképző főiskola és a Besztercebányai Pedagógiai Főiskola közötti együttmű­ködés jelentőségét. Ezt követően a csehszlovák delegáció a Hazafias Nép­front Heves Megyei Bizott­ságának székházát kereste fel, ahol Mészáros Albert tá­jékoztatta a küldöttséget a népfront munkájáról, tevé­kenységének főbb területei­ről. A találkozón részt vett Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára is. Délután a Mészöv székhá­zában magyar—csehszlovák barátsági gyűlést rendeztek, amelyen részt vett Ondrej Durej, dr. Jaroslav Musilek, Érdeklődök „A cseh és szlovák tájak” tárlatán (Fotó: Szántó György) A barátsági ülésen Mészáros valamint Barta Alajos is. Először Harmati László, a megyei szövetkezeti tanács elnöke üdvözölte a megje­lenteket. majd Mészáros Al­bert méltatta a csehszlová­kiai „februári forradalom” jelentőségét. Negyven évve.l ezelőtt, 1948 februárjában, szomszédainknál a munkás- osztály jutott hatalomra. A kommunisták és a szociál­demokraták ekkor abszolút többséget szereztek a parla­menti választásokon, s így megnyílt az út a szocializ­mus építése előtt. Az azóta eltelt négy évtized alatt ba­rátaink vitathatatlan ered­ményeket értek el mind a gazdaság, mind a kultúra területén. Ezt követően Ondrej Du­rej nagykövet szólalt fel. El­mondta, hogy régi ismerős­ként jött megyénkbe, s át­adta a csehszlovák nép ba­ráti üdvözletét, amely nagy érdeklődéssel figyeli erőfe­szítéseinket a szocialista épí­tőmunkában. Hangsúlyozta, hogy hazájában, a 40 évvel ezelőtti, vértelen forradalom­ban a munkásosztály vette át a hatalmat, ekkor került először előtérbe a nemzetek, nemzetiségek egyenlősége és egyenrangúsága. Kiemelte: tisztában vannak azzal is, hogy az eredmények mellett az elmúlt évtiziedek alatt hi­bák is hátráltatták a fejlő­dést, ezek a torzulások gyen­gítették a nép alkotó erejét. A mai feladatokról szólva el­mondta: a gazdasági mecha­Tegnap délelőtt, a ma­gyar—csehszlovák barát­sági napok rendezvényei­re Egerbe látogatott Ond- rcj Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és dr. Jaroslav Musilek nagykövetségi tanácsos, a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ igaz­gatója. Megalakult az emlékmíívédnökség Megalakult az 1848—49-es forradalom és szabadság- harc mártíremlékművének védnöksége. Az állampolgá­ri kezdeményezésre létre­jött és az állampolgárok egyéni hozzájárulására szá­mító társadalmi védnökség olyan eszmének kíván emlé­ket állítani, amelynek szel­lemisége a jelenre és a jö­vőre is hatással van. A 75 tagú védnökség kizárólagos joga, hogy döntsön az em­lékmű kivitelezőjéről, a fő­városi tanáccsal közösen — s Budapest lakosságának vé­leményét kikérve — az em­lékmű helyéről, és megha­tározza az emlékmű-alapít­vány, illetve az adományok kezelésének elveit — tájé­koztatta az újságírókat hét­főn, a Magyar Sajtó Házá­ban Pozsgay Imre, a véd­nökség elnöke. Elmondotta: a különböző utakon elindult kezdeménye­zők vállalták, hogy csatla­koznak e védnökséghez, így most már a nemzeti köz­megegyezés szellemében, .a legnagyobb nyilvánosság előtt indulhat útjára a kez­deményezés megvalósítása. A védnökség a következő hetekben dönt arról, hogy milyen formában — pályá­zat útján vagy személyes fel­kéréssel — ad megbízást az emlékmű kivitelezőjének, s számba veszi azokat a lehe­tőségeket, amely az emlék­mű elkészülte után esetleg megmaradó pénz felhaszná­lására kínálkozik. Az emlék­mű felállítását legkésőbb 1989. október 6-ra tervezik. A védnökség tervezi azt is, hogy valamilyen formá­ban — például oklevél, em­léklap — elismerésben is részesíti azokat, akik a leg­többet áldozták erre a cél­ra. A társadalmi védnökség felhívást tett közzé az 1848—49-es forradalom és szabadságharc emlékművé­nek felállítására. Ünnepélyes zászlófelvonás Ünnepélyesen, katonai tiszteletadással vonták fel hétfőn a Magyar Népköztár­saság állami zászlóját a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. A március 15-e előestéjén, az 1848-as már­ciusi forradalom, > s az azt követő szabadságharc emlé­ke előtt tisztelegve felvont állami lobogó megkülön­böztetett ünnepi külsőséggel is jelzi: az évfordulót nem­zeti ünnepeink sorában tartjuk számon. Grósz Károly megbeszélése egyházi vezetőkkel Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn a magyarországi egyházak ve­zetőivel találkozott a Parla­mentben. A miniszterelnök elöljáróban köszönetét mon­dott azért a támogatásért, amelyet az egyházak közéle­ti tevékenységükkel társa­dalmi-gazdasági törekvé­seink megvalósításához nyújtottak az elmúlt idő­szakban. Miként hangsú­lyozta: a mostani eszmecse­re is várhatóan jelentősen hozzájárul ahhoz a hagyo­mányosan jó együttműkö­déshez, amely az állam és az egyházak között az el­múlt évtizedekben kialakult, kapcsolódik a kormány dön­téseinek hatékonyabb elő­készítéséhez, a kormányzati munka színvonalának javí­tásához. Üj betétforma: bővülő üzlethálózat Küldöttgyűlés a hatvani A Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet teg­nap délután tartotta évzáró küldöttgyűlését, amelyen a helyi szervek vezetőin kí­vül részt vett dr. Majoros Anna, a Szövosz takarék­szövetkezeti főosztályának vezetője. Herczeg Alajos takarékszövetkezetnél elnök beszámolója hű tük­re volt annak az eredmé­nyes, szerteágazó üzletpo­litikai munkának, amelyet a harminc esztendeje Csányból indult takarék- szövetkezet az 1987-es év­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom