Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 7., hétfő _ K • • ii^»M 1#iiiiiin" ........ Uzen a szerkesztő L. P.: A föbérletröl szóló kiutaló határozat a házastársakat jelöli meg a jog tulajdonosaiként. Ezért a jelen pillanatban az ön lérje hasztalanul verekszik, fenyeget, emleget bizonyos neveket. váz°i fel eljárásokat, amelyek majd megfosztják önt a lakás használatától, szomorú házastársi kapcsolat, de a jogra nézve semmi hatással nincs. Ne költözzön el. ha a férje durva, netán kemény ököllel odacsap. mint már néhányszor tette, vegyen látleletet, annak dokumentálására. hogy az idegállapot, a magas vérnyomás és a harmadik személyek ..jóindulatú befolyása’’ mit eredményez. Koránál és helyzeténél fogva ne riadjon meQ a fenyegetésektől, az önt látogató rokonai ne hagyjanak fel az ön gyámolításá- val, joga van fogadni vendégeket és ezt a férj nem minősítheti a „személye elleni támadásnak”, a bontó- perrel való fenyegetés egy ilyen kort megélt házasságnál idegi kondíció függvénye is. Az a bizonyos „jó- ban-rosszban”-szabály most nagy-nagy türelemre inti önt. ..TÁRSASHÁZ,, JELIGÉRE: Az OTP a szerződés megkötésekor fennállt családi állapotot és ígérvényt vette tudomásul, a hitelezést azoknak megfelelően vállalta. Ezen a szerződésen a később bekövetkezett körülmények nem változtatnak, így minden további kombinációjukat ennek tudatában kell végiggondolniuk. O. J.: A meglehetősen bonyolult változásokat csak egyféleképpen lehet nyomon követni. ha figyelembe veszik a három hagyatéki eljárásban hozott közjegyzői végzéseket. Ha az eseményeket és azok dátumait jól rögzítették ebben a panaszban, akkor a tanácsi lakást a tanácsnak leadó özvegy joggal vonult úgy a „szeretet- házba”. szociális otthonba, ahogyan azt leírták. Erre vonatkozóan ugyanis ismét hatósági intézkedések adtak, nyitottak lehetőséget. D. ZS.: Az előítélet felszámolására irányuló törekvés minket is vezérelvként igazít el munkánkban. Ezt a kis lírai összefoglalót azonban nemcsak az elmúlt nyári kirándulás dicsérete, illetve sze~ zonmúlása okából nem farijuk közlendőnek; a téma megírása nem sikerült olyan jól, hogy azt teljes terjedelmében leadhatnánk. Ha a túlírt lelkesedést a szövegből kivesszük a téma nem több és nem hatásosabb egy rövid himél. SZ. M.: „Miért nem takarják le az útkereszteződésben a „kötelező haladás előre és jobbra”- táblát, és miért nem °da teszik a „behajtani tilos’’- táblát — kérdezi, mert a fenti dilemma miatt behajtottak a Beloiannisz utcába Egerben, és a néhány százast tandíjként kifizették. Miután ezt a kérdést kaptuk egy gyesen lévő kismama-panaszostól. magunk is elgondolkoztunk rajta és közreadtuk. Hátha a hatóság felfigyel erre a lehetőségre és a hathatósságra, amely egy ilyen mindennapi esetben sem mellékes. Talán nem js mellőzhető. B. T.: A teho országosan nem aratott sikert. Annyit azonban tudni kell, hogy mindenütt a helyi hatóságok intézték, ott szabták meg a célokat is, onnan irányították a nyilatkozati folyamatot is. Hogy ön itt, vagy ott mit írt alá, aláírt-e bármit, nem tudjuk meg panaszából. Ha panaszát kiegészítené. Képünk a díjátadás pillanatait örökítette me? A Füzesabonyi Állami Gazdaságban a napokban, szakmai vetélkedőn mérték össze tudásukat a megye mezőgazdaságban dolgozó fiataljai. Az ez alkalomra alapított vándorserlegért és az egyéb értékes díjakért nyolc termelőszövetkezet csapata versengett. Első helyezést ért el a Feldebrői Rákóczi Tsz csapata. Második lett a versengésben a Besenyőtelki Lenin Tsz, a harmadik pedig a Mezőszemerei Rimamente Tsz. Az előkészítésben és a lebonyolításban részt vevő szakemberek egyetértettek abban, hogy a jövőben rendszeresen lehetőséget kell biztosítani hasonló megmérettetésre. LAPUNK CIKKEIRE - OLVASÓINK LEVELEIRE Válasz az illetékesektől A Népújság február 29-i számának 8. oldalán jelent meg az Utóirat helyett című írás. A cikkben foglaltak szerint egv motorkerékpár forgalomból történt kitiltásáról van szó. Ezzel kapcsolatban az ügyfélnek küldött levél szövege a következő: „Fenti szám alatt küldött kitiltó határozattal kapcsolatosan hivatalosan közlöm, hogy a rendőri intézkedéssel összefüggő adminisztrációs hiba folytán történt a rendszám elírása. Kérem a T. címzettet, hogy a kapott kitiltó határozatot szíveskedjen semmisnek tekinteni, annál is inkább, mert az ön által közölt motorkerékpár átírása valóban megtörtént.” Kétségtelen tény. az intézkedő rendőr hibát követett el azzal, hogy nem helyesen jegyezte fel a kérdéses motor rendszámát. A történtekhez azonban az is hozzátartozik, hogy a motor- kerékpár gazdája az intézkedéskor több szabálysértést is elkövetett: bukósisak nélkül motorozott, nem volt nála a vezetői engedélye és a motor forgalmi engedélye sem került elő, csak utólagosan, amikor a rendőr az illető szüleinek lakására ment. Mindezek alapján a fiatalembernek ezerforintos szabálysértési bírságot kellett lerónia. — A történtek szerint — amit a cikk különösképp kifogásol — valóban bocsánatot. elsősorban a szabálysértést elkövetőnek kellett volna kérnie. Dr. Lantos Bálint r. őrnagy, kapitányságvezető Eger ★ Lapunk február elsejei számában közöltünk olvasói panaszt Miért munkaidő alatt? címmel. A Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat miskolci üzemigazgatója Katona Zoltán a következőket válaszolta: „Nagyréde és Gyöngyös területén két díjbeszedő dolgozik, akiknek 6700 fogyasztót kell felkeresniük, így nem áll módjukban valamennyi helyre az esti órákban menni. A kora délutáni munkájuk sem eredménytelen, hiszen számos nyugdíjas és gyesen levő kismama tartózkodik otthon. A rendelkezések értelmében a beinkasszált összeget minden nap Dostára kell adniuk, s legfeljebb csak ezer forint váltópénzt tarthatnak maguknál. Mivel a posta csak este 7 óráig veszi át a pénzt. így munkatársaink fél 7-től már nem keresik fel a fogyasztókat. Azok akik a helyszínen nem tudiák kiegyenlíteni a gázszámlát, értesítésük alapján minden szerdán 10-től 18 óráig a Kenyérgyár u. 22. szám alatt befizethetik tartozásukat. Ügyfeleinknek lehetőségük van három héten keresztül munkaidő után is befizetni a számla öszegét. Ha ez nem történt meg. a gázdíjbe- hajtási csoport megküldi a fogyasztónak azt a csekket, ami bármely postahivatalnál befizethető. Úgy érzem díjbeszedőink munkaidő-beosztása a lakosság igényeihez alkalmazkodik, ezt az is bizonyítja, hogy Gyöngyösről minimális behajtatlan számla kerül vissza hozzánk. Sajnos anyagi helyzetünk nem teszi lehetővé. hogy újabb helyiséget alakítsunk ki a központban díjbeszedés céljára. •ér Egy egri áruda dolgozói aláírással névtelen levél érkezett szerkesztőségünk olvasószolgálatához, amelyben a következőkről írnak panaszosaink: 1988. január 2-án leltároztak, s ezzel kapcsolatban kérdezték, hogy jár-e részükre műszakonként 500 “forint, amit tudomásuk szerint a miniszter hágyott jóvá. Szerintük az iparcikk kisker és az áfész dolgozói megkapták, míg az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál ezt az összeget túlóra címén, csonkítva juttatták az érintettekhez. Szabó László, a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója a panaszra a következőket válaszolta: „A Belkereskedelmi Minisztérium közgazdasági főosztálya az év végi leltározási műszakokra átalányösszeg megállapítását javasolta. Amennyiben a gazdálkodó egység többletköltségét bérpreferencia címén számolja fel. úgy leltározási műszakonként mintegy 500 forintot biztosít. Az 1987. december 31-e és 88. január 4-e között végrehajtott leltárak költségeit vállalatunk felmérte. Ennek alapján bérpreferenciára nyújtott be igényt, amit a Belkereskedelmi Minisztérium korlátozott. Vállalatunk részére a bérköltség 0,6 százalékát, azaz 380 forintot helyezett kilátásba. Ennek ellenére mi vállaltuk dolgozóink részére a leltározással kapcsolatos többletköltség kifizetését. Ügy döntöttünk, hogy 10 órás műszakonként munkanapon 400 forintot, fizetett ünnepen és heti pihenőnapon pedig 500 forintot adunk. Munkaidőn túl felmerült, a leltározás miatti többletmunkáért 920 forintot fizettünk ki. A névtelen panaszosok figyelmét bizonyára elkerülte az az igazgatói utasítás, miszerint az előbb Ismertetett díjazásban csak a munkaidőn túl végzett tevékenységért illeti meg a dolgozót a műszakbér alapján megállapított óradíj. Valószínű — sajnos nem tudjuk melyik árudánkról van szó — január 2-án 6 órát rendes munkaidőben kellett volna dolgozni az árudában foglalkoztatottaknak, ha 10 órából 4 órára kaptak térítést. A jutalékra vonatkozó panaszt sem- értjük, mivel ezt nem módosítottuk. Az igaz, hogy az élelmiszer-kereskedelemben dolgozók munkakörülményeit, munkaidő-beosztásukat, nehéz fizikai és idegi feladataikat tekintve kellően nincsenek megfizetve. Ez azonban nem vállalati döntés kérdése.” KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK 0 video tökéletesen működött... Az idén január 30-án, az egri 181-es számú Komputer butikboltban értékesítésre átadtam 1 darab Selt- ron 600 típusú videomagnót, jótállási papírokkal együtt. Átvételikor a készüléket kipróbálták, amely kifogástalanul működött. Az üzletben többször is bekapcsolták, használták. Ez idő alatt két vevő is felkeresett, akik elmondták, hogy többször is jártak a boltban és látták, hogy a magnó tökéletes és a jótállási jegy is érintetlen. Bementem tehát a vevőkkel, -hogy kiveszem a videót, mire az eladó közölte. hogy elveszett a jótállási jegy. így természetesen a vevőik elálltak a vásárlástól. Aztán újra jelentkezett egy másik, akivel szintén felkerestem az üzletet, hogy kipróbáljuk a készüléket, s megdöbbenve tapasztaltam, hogy a magnó nem működik. Felháborodva fordultam a vezetőhöz, aki azt válaszolta, hogy vigyem el a berendezést és csináltassam meg saját költségemen. Február 10-én az áfész ellenőrzési osztályára mentünk, ahol már tudtak az esetről és egy új jótállási jeggyel, valamint az EL.KISZ áltál kiállított szakvéleménnyel fogadtak. Én ebbe nem nyugszom bele, mert ha nem nyúltak a magnó belsejébe, hogy tudták kiállítani a véleményt, ha viszont szétszedték, kinök a hozzájárulásával? A video tökéletesen működött, és semmiféle kifogást nem fogadok el, mivel ez nem rejtett hiba volt. E lap hasábján kérem az illetékes válaszát e nem kevés bosszúságot okozott ügyemre. Herczeg Józsefné Eger A NÉPÚJSÁG FÓRUMA A nyugdíjat érintő módosítások 1988. január 1-jétől jelentős kedvezményt jelent az az új szabályozás. amely szerint az 1988. január 1. napjától vagy ezt követő időponttól megállapított nyugellátások esetében az ellátás alapjául szolgáló átlagkereset kiszámításánál nem kell alkalmazni azt a korlátozó rendelkezést, miszerint a jutalom összegéből a vonatkozó jogszabály szerint számított kereset legfeljebb tíz százalékát kitevő részt lehet figyelembe venni. A korlátozás feloldására tehát az 1987. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetében kerül sor. Kedvező változás történt a bedolgozó keresetként számításba vehető keresetek tekintetében is. Ha a nyugdíj folyósításának kezdete 1987. december 31-ét követő nap, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek kiszámításánál a bedolgozói időre keresetként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát lehet figyelembe venni. Ebből következően tehát, az 1988. évi megállapításnál az öregségi nyugdíj 1988. évi legkisebb összege (2980,— Ft) hatszorosa feletti összeget figyelmen kívül kell hagyni. E számítási módot az irányadó időszak egészére, az 1988. évet megelőző időre járó keresetekre is alkalmazni kell. Az átlagkereset megállapítása a bruttósított keresetből Az 1988, évben és az azt követően megállapításra kerülő nyugdíjaknál az átlag- számítási időszak eey részében már a bruttósított keresetek állnak rendelkezésre. A nyugellátás alapjául szolgáló munkabér az 1987. december 31-e utáni időre a nyugdíj járulék-köteles (nyugdíjjárulékot és adót is tar-' talmazó) kereset, prémium, az 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék (290 Fit kiegészítést és jövedelempótlékot nem tartalmazó összege) a megváltozott munka- képességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó és 1987. december 31-e utáni időre eső keresetkiegészítés, valamint az 1987. december 31-e után megállapított adóköteles természetbeni juttatás pénzbeli egyenértáke. Beszámításra kerül az adott naptári évben kifizetett valamennyi nyugdíjjáru- lék-köteles, de adómentes: állami kitüntetéssel járó pénzjutalmat, a társadalmi szervek által adott kitüntetéssel járó pénzjutalmat, az egyéb kitüntetéssel járó pénzjutalmat 5 ezer forintig, valamint 2 ezer forint ösz- szeghatárig, azt a jutalmat is, amelyet a munkáltató társadalmi szerv javaslata alapján fizetett ki. E jogcímen i2 ezer forint feletti összeget adóköteles jutalomnak tekintjük. Adómentes jövedelemként kell figyelembe venni a keresettel azonos időre járó, 1988. január elseje előtti időponttól megállapított .baleseti járadékot (290 forint kiegészítést és jövedelempótlékot is .tartalmazó összegben) és az adómentes természetbeni juttatást, illetve annak pénzbeni egyenértékét. Ha az átlagkereset kiszámítása a nyugdíj megállapítását közvetlenül megelőző keresetek figyelembe vételével történik, illetve ha a töredékév évszáma és a nyugdíjfolyósítás éve megegyezik (vagy ha nincs tö-. redékévi adat, mert a folyósítás kezdő időpontja január 1.), akkor a töredékévben kifizetett (az előző évi munka után járó) részesedés összegét nem lehet beszámítani. Tekintettel arra, hogy a nyugdíj után személyi jövedelemadót fizetni nem kell, ezért az 1988-tól bruttósított kereseteket képzett adóval csökkentett összegben kell figyelembe venni a nyugdíjalap meghatározásánál. A levonásra kerülő adó tehát eltérhet attól az összegtől, amelyet a nyugdíj- igénylő magánszemélyek jövedelemadója címén ténylegesen fizetett, mert a nyugdíjárulék-köteles keresetek és az adó meghatározásánál irányadó juttatások nem azonosak. A havi átlagkereset kiszámításánál tehát az 1987. december 31-e utáni időre eső (fentiekben felsorolt) jövedelmeket csökkenteni kell a magánszemélyek jövedelemadójának kizárólag ezen keresetekre eső összegével. Az említett keresetekre eső adó kiszámításánál naptári évenként 12 ezer forintot le kell vonni. Figyelmen kívül keli hagyni azonban a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerinti, összjövedelmet csökkentő kiadásokat és adókedvezményeket. 1987. december 31-ig a kisiparosok, magánkereskedők, a gazdasági munkaközösség, az ipari szolgáltató szakcsoport tagjai a tárgyévet megelőzően elért jövedelmük alapján I—XXI. osztályba voltak sorolva. 1988. január 1-jétől az eddigi osztályos rendszer megszűnt. 1988. évtől a nyugdíj megállapításának alapja, ha az 1987. évi adóköteles jövedelme a 30 ezer forintot nem haladja meg havi 2500 forint, 30—36 ezer forint között havi 2800 forint; ha 36 ezer forintot meghaladja, az adóköteles jövedelem — legfeljebb azonban 240 000 forint egy naptári hónapra jutó összege. Baleseti járadék megállapítása A társadalombiztosítási rendelkezések szerint a baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Tekintettel arra, hogy az 1987. december 31- ét követően megállapított baleseti járadék adóköteles, az alapul szolgáló átlagkereset meghatározásánál a bruttósított kereseteket kell számításba venni. (1987. december 31-ét követően megállapított baleseti járadék alatt azt a baleseti járadékot kell érteni, amelynél az ellátás folyósításának kezdő napja 1988. január 1.) Az irányadó időszak egészében bruttósított kereset a járadék alapja, ha a baleset 1988. december 31-ét követően következett be. Addig azonban, tekintve a baleset napjához kötődő egyéves átlagszámítási időszakot, számításiba kell venni az 1988. előtti keresetet is. Azért, hogy az 1988. előtti keresetek a baleseti járadékalapot és ezzel együtt a baleseti járadék összegét ne csökkentsék, ezeket a kereseteket bruttósított ösz- szegben kell figyelembe venni A keresetek bruttósítását az erre rendszeresített átszámítási táblázat segítségével végezzük. A munkáltatónak az 1987. évi kereseteket nyugdíjjárulék és 310 forint általános bérpótlék nélkül kell közölni. Kása Lászióné a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság osztályvezetője Mezőgazdászok megmérettetése