Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXIX. évfolyam, 55. szám ARA: 1988. március 5., szombat 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közösen könnyebb Településeink együttműködései a fejlődésért Hagyomány, nosztalgia Az utóbbi esztendőkben már megszokhattuk, a tavasz közeledtével rendre felelevenednek a különbőz ző diákhagyományok. Ugyanezt gondolhatjuk az iménti két-három hét egri eseményeiről is. hiszen — ha jól belegondolunk — ez alatt az idő alatt kampányszerűen követték egymást a diáknapi mulatságok. Nevezetesen: a Szilágyi, a Gárdonyi gimnáziumoké, az Alpári Gyula Közgazdasági Szak- középiskoláé. Az elkövetkező két hétben pedig a megyeszékhely újabb patinás középfokú tanintézetének nebulói foglalják el magukat a különbnél különb játékokkal, kiállításokkal — a dobósok. Arról azonban szó sincs, hogy ez esetben valamiféle sajátos versengésre kell emlékeznünk. A február hónap tulajdonképpen rendhagyó nosztalgia a tizenéves korosztály számára. Természetesen a farsangi ünnepségek időszaka egyfelől. de régi szokások felidézése is másfelől. Amikor — éppen egy ilyen rendezvénysorozat zárásaként — régi középiskolámba jutottam el. hiányérzetem támadt. Hajdanán azért egyáltalán nem szorgalmaztuk ennyire a hagyományok ápolását. mint a maiak. Igaz, ilyen — lényegében már magas szintű szórakozást nyújtó — ötleteink sem igen voltak. Az ódon, kissé már kopott falak látványa csak tovább erősítette bennem a fájó gondolatot, valami nagyot mulasztottunk mi annak idején. Még az irigység sem lenne elítélhető, ha végigtekintünk egyszer mindazon, amelyek segítségével napjaink tinédzseréi részeseivé válnak a különféle hagyományok kialakításának. Nem hiányzik belőlük az egészséges vitaszellem, játékos formában a közélet gyakorlása. De főképp elismerésre méltó a diákhumor megőrzésére, közkincs- csé tételére tett erőfeszítésük, és legalább ennyire fontos a testedzés, a sportolás érdekében szervezett valamennyi rendezvényük. Elmúlt évekbeli kezdeményezéseik nyomán nem véletlen, hogy rendre megfordulnak Egerben az ország más tájairól érkező diákok, s a tavaszi hónapok alatt dolgozataikkal, művészi alkotásaikkal és vidámságukkal színesítik az eseményeket. Talán mondani sem kell, ezeknek a kísérleteknek, legtöbb esetben pedig már kész hagyományoknak a legfőbb előnyük a jövő alakítása. S az a nevelő erő, ami a múlt emlékeinek rendszeres felidézésére sarkall... Szalay Zoltán „Egyedül nem megy ...” — mondhatják szőkébb hazánkban is mind több helyütt a tréfás dalban hangzónál komolyabbra fordítva a hovatovább szállóigévé váló strófát. S különösebb rábeszélés nélkül, saját felismerésből is folytathatják mindjárt úgy, hogy: közösen könnyebb. Az összefogásra, az együttműködésre különösen a jelenlegi középtávú ciklus, a VII. ötéves terv időszaka teremtett biztatóbb feltételeket. Megerősödtek az önállósodási folyamatok, javultak az anyagi lehetőségek az egyes településeken, helységeink a korábbinál szabadabb kezet kaptak törekvéseikhez. Sokkal inkább saját megítéléssé vált, hogy pénzeiket mire költik, fejlesztéseiknek milyen útját választják. A helyi felhasználás mellett a legtermészetesebb lett az adottságok valamivel távolabbi hasznosítása is. az erőforrások összekapcsolása egy-egy nagyobb cél elérésére. Mint Molnár Miklósnétól, Heves Megye Tanácsa V. B. tervosztályának vezetőjétől megtudtuk: egyrészt városaink közvetlen közelében — leginkább Heves, illetve a városi jogú Füzesabony nagyközség térségében — álltak tanácstagi bizottságok az említett törekvések élére, hogy a ,.nagy kalapba” ösz- szeadottakból utóbb szükség szerint részesedhessenek is, s így jobban haladhassanak. Másrészt az erősebb „testvérektől” távolabb, az egyes falvak között teremtett az élet kapcsolatokat egy- egy jelentősebb program kialakítására, megvalósítására. Idővel ez utóbbi általánosabbá is vált, mivel „felesleges” anyagiakról egyre kevésbé lehet már beszélni. a gyűjtésen, tartalékoláson kívül más mód aligha kínálkozik megoldásul. Váll váll mellett láttak hozzá a Heves megyei települések például a hírközlés javításához, a telefonhálózat bővítéséhez, korszerűsítéséhez. A Magyar Posta fejlesztési irányai önmagukban is ösztönöztek erre, hiszen a távhívás eleve bizonyos gócokat, körzeteket igényel. A felcsillantott s elérhető közelségbe került lehetőségeket szerencsére nem volt nehéz megértetni, ezért mind a községek, mind pedig a helységekben dolgozók, élők szívesen csatlakoztak a tervekhez. A postapénzt jelentősen 'kiegészítő hozzájárulásokkal. 3,6 millió forinttal léphettek így a hálózatba korábban Bélapátfalva és társközségei, illetve Balaton, s folytathatják újabb összegek befizetésével az idén a füzesabonyiak „szomszédaikkal’’, Besenyőtelek, Sziha- lom, Mezőszemere — Egér- farmos, Mezőtárkány. Ostoros, valamint Novaj. Jövőre pedig Pétervására, Ter- pes, Bükkszék. Istenmezeje térségei. Hasonló erőfeszítésekkel próbálták javítani vízügyi helyzetüket is, közel nyolcmillió forintos anyagi áldozattal Domoszló és Kisnána. Társulati építéssel az idén Váraszó, Erdökövesd számára születik közös vízmű, kész tervek alapján megkezdik Tarnalelesz—Szentdomonkos. Bükkszenterzsébet —Fedémes hasonló vállalkozását, míg jövőre Terpes— Szajla, Mezőszemere—Eper- farmos, s két esztendő múlva Bátor—Hevesaranyos szeretne hozzáfogni ilyenhez. Az élénk igyekezető északi részen, a pétervásáriak- nál. 1987-ben már a vezetékes gázszolgáltatás is megkezdődhetett annak a másik programnak a során, amely ugyancsak a községek együttműködésével, az idén Bükkszéket. Terpest, Szajlát szintén ilyen örömökben részesíti. összesen nem kevesebb, mint 12,5 millió forintot költöttek a gázátadó létesítésére a körzetben, míg Heves, Füzesabony, Kál, 15-öt szán a magukéra, hogy a három település ugyancsak az országos hálózatban legyen — várhatóan — ugyancsak ebbén az esztendőben. Bélapátfalva, Szilvásvárad. Nagyvisnyó, Balaton körzeti szeméttelep kialakítását is célul tűzte, együttesen 10 millió forintos ráfordítással. Tavaly óta tart a munka, s a kilátások szerint az idén végeznek a munkák első ütemével, 1990-re pedig az összes tervezett feladattal. Ugyanis nem csupán egy megszokott lerakóhelyről van szó, hanem a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak a lehető legtökéletesebben megfelelő megoldásról, ami utat, kerítést, kezelést stb. követel. Figyelmet érdemlcek mindezeken túl az egészség- ügyi körzetközpontok megvalósítását szolgáló törekvések is Pétervásárán, Füzesabonyban. továbbá Kálban. Ezeken a helyeken az alapellátást bizonyos szakrendelésekkel, gyógyítással is iparkodnak kiegészíteni. Tervezik például belgyógyászat létrehozását, laboratórium működtetését, a fizikoterápia bevezetését. S bár a megvalósításuk egyelőre még meglehetősen távolinak tűnik, a mostani középtávú ciklusban mindenesetre ezekhez is hozzákezdenek. Gyóni Gyula Szakmunkások lesznek... Zólyomi Pál szakoktató Szomszéd Sándor tanulónak mutatja meg a lángvágó helyes kezelését A selypi ipari medencében sokféle szakmában dolgoznak a munkáskezek. A termelés folyamatossága függ attól is, hogy milyen színvonalon sajátítja el az utánpótlás, a szakmunkásképzőkben és a gyakorlati helyeken az új ismereteket, technológiát. A Csőszer Vállalat Selypi üzeme nagy gondot fordít erre, tanműhelyükben hetvenöt tanuló ismerkedik a központi- fütés-szerelés alapvető fortélyaival. A leendő szakmunkás-utánpótlás egy csoportja (Fotó: Szabó Sándor) Befejeződtek a magyar—afganisztáni tárgyalások Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Szaid Rmanuddin Amint, az Afganisztáni Köztársaság első miniszterelnök-helyettesét. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen a Minisztertanács elnöke a mielőbbi megbékélésre irányuló erőfeszítések támogatásáról biztosította Szaid Amint. Véleményt cseréltek a nemzetközi politika egyéb aktuális kérdéseiről. A megbeszélésen jelen volt Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Asszad Kestmand, az Afganisztáni Köztársaság budapesti nagykövete. HAVANNABAN Külügyi titkárok tanácskoztak Havannában befejeződött a szocialista országok testvér- pártjai KB külügyi titkárainak találkozója. A havannai tanácskozáson 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vett részt. Az MSZMP delegációját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezette. A találkozón részt vett KB külügyi titkárokat fogadta Havannában Fidel Castro, a Kubai KP' KB első titkára, az állam- és minisztertanács elnöke. A KORMÁNY MUNKAPROGRAMJÁVAL ÖSSZHANGBAN Korszerűsített szervezet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Váncsa Jenő miniszter sajtótájékoztatója A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetése, a Minisztertanács munkaprogramjával összhangban, az elmúlt hónapokban felgyorsította a minisztérium és a hozzá tartozó szakigazgatási intézményrendszer korszerűsítése érdekében már korábban elkezdett munkát. Mindezekről nagy érdeklődéssel kísért tájékoztatót tartott pénteken délelőtt Budapesten Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Elmondta, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság a hazai bruttó nemzeti termelés 28 százalékát képviseli. A lakosság bérből és fizetésből élő rétegének 21 százalékát foglalkoztatja. a hazái gazdaság állóeszközértékének 14—15 százalékával rendelkezik. Érthető tehát, milyen nagy jelentőséggel bír a minisztériumi szervezet ezzel kapcsolatos irányító tevékenysége. Bejelentette, hogy a tárca vezetési stílusának megújítását szolgálja a vezetői testületek szerepének, működésének átalakítása. Hangoztatta, hogy a miniszteri értekezletek száma a jövőben csökken, napirendjükön átfogó, elvi jellegű ügyek és magasabb szintre kerülő előterjesztések szerepelnek. A minisztérium munkáját az államtitkár szervezi, és változatlanul teljeskörűen helyettesíti a minisztert. A gyors intézésre váró ügyeket egy, úgynevezett koordinációs értekezlet bírálja el. Bejelentette, hogy a miniszterhelyettesek, akiknek száma a korábbi ötről háromra csökkent, ezentúl nem közvetlenül irányítják a főosztályokat, illetve osztálydkat, ami összefügg az utóbbiak nagyobb önállóságával és felelősségével. Az élelmiszer-gazdaságot érintő. nagy horderejű, szélesebb áttekintést igénylő, elvi jelentőségű ügyekben véleménynyilvánításra és javaslattételre agrárpolitikai tanácsot hoznak létre. Ez a miniszter mellett működik és még most. márciusban megalakul. Ennek tagjai elsősorban az ágazathoz tartozó vállalatok, szövetkezetek vezetői, az agrártudományok, valamint a politikai élet és az államigazgatás kiemelkedő képviselői lesznek. Fő feladatuk az agrárpolitika formálása, alakítása, a fejlesztési célok megfogalmazása, az éves, valamint a középtávú tervfeladatok előkészítése és megvitatása. Váncsa Jenő arról is szólt, hogy az eddigi 22 helyett 15- re csökkentették a főosztályok számát, és 76 helyett 55-re az osztályok számát. A minisztérium létszámát 160 fővel mérsékelték. Létrehozták a . vállalati és szövetkezetpolitikai főosztályt újdonságként, amely közvetlenül a vállalatokkal való szoros kapcsolatok elmélyítésére hivatott. A főosztályok átszervezése tulajdonképpen négy fő területet érint. Elsődlegesen a termeléspolitikát, továbbá a közgazdasági feltételkört és a kereskedelmet, a hatósági munka szervezését. a kutatási, szakok- laíási intézmények, valamint a sajtóiroda irányítását. Munkatársunk kérdésére a miniszter elmondta, hogy a minisztériumi szervezet korszerűsítésével ‘egyidejűleg,, változik az ágazat szakigazgatási intézményrendszere is. Jelenleg hét intézmény működik, amelyet június 30-ig szintén átszerveznek. Ezzel az a cél, hogy a felesleges hatósági feladatokat megszüntessék, és ezektől a szolgáltatás« tevékenységet elválasszák. A vidéki hálózatot a megyei tanácsok vezetőivel egyeztetve, a közeljövőben alakítják ki. Természetesen az ágazat irányításában a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaira a jövőben is fontos szerep hárul. Legfőbb feladatuknak azt kell tekinteti, hogy szervezzék és irányítsák egy-egy térség speciális termeléspolitikai feladatait, közgazdasági feltételeit, a törvényességi felügyeletet, valamint a hatósági munkát. Erre vonatkozóan három, modellt dolgoztak ki, amelyeket a megyei tanácsok vezetőivel egyeztetve ajánlanak egy-egy területre. Mentusz Károly A bérfizetési napokról A személyi jövedelemadóval kapcsolatos havonkénti elszámolások jelentős többletmunkát rónak a vállalati adminisztrációra. Ezzel kapcsolatban a Pénzügyminisztériumban elmondták: előkészületben van az 1983-as rendelet módosítása. Indokoltnak látszik az eddigieknél szélesebb döntési hatáskört biztosítani a bérkifizetések rendjét illető kérdésekben a Magyar Nemzeti Banknak, amely egyébként is felelős az általános pénzfogalom alakulásáért.
