Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-29 / 75. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 29., kedd POLGÁRI VEDELEM 5. Az üzemi komplex gyakorlatok tapasztalatai és feladatai A polgári védelmi feladatokra való felkészítésben alapvető'helyet töltenek be az üzemek. Itt realizálódik a polgári védelem szervezett erői többségének kiképzése. Az üzemi parancsnokságok szakmai felkészültsége döntően meghatározza az alegységek egész tevékenységét. A több éves, tervszerű polgári védelmi kiképzés során a parancsnoki állomány elsajátítja a feladatai végrehajtásához szükséges mindazon általános és szakmai ismereteket, amelyek birtokában képessé válik a beosztottak tevékenységének irányítására. Elméleti ismereteiket eredményesen hasznosítják a komplex gyakorlatok végrehajtása során. A vezetői tevékenység hatékonysága és minősége természetesen differenciáltan jelentkezik, függően attól, milyen vezetői tapasztalatokkal rendelkeznek a polgári védelmi parancsnokok és alegységparancsnokok. A beosztott állomány elméleti, de főként gyakorlati kiképzéseken készül fel várható feladatainak végrehajtására. Az említett kiképzések során szerzett ismeretek, fogások, eljárások ösz- szefüggő és folyamatos végrehajtására azonban csak a gyakorlatok nyújtanak lehetőséget. A polgári védelmi gyakorlat a parancsnokok és a beosztott állomány kiképzésének legmagasabb formája. Lényege a parancsnokok, a törzsek, a szerrve- zett erők és a munkaviszonyban álló dolgozók együttes gyakoroltatása azonos téma és egységes elgondolás alapján, bonyolult körülmények között, a várható veszélyeket legjobban megközelítő helyzet kialakításával. Az üzemi komplex gyakorlatok központi szerepet töltenek be a polgári védelmi kiképzés rendszerében. Különösen érvényes ez a jelen tervciklusban az egységes felkészítési rendszer feladatai végrehajtása során. Az üzemi komplex gyakorlatok célja változatlan: az üzemi parancsnokok és törzsek szerezzenek tapasztalatot feladataik végrehajtásáról, a rendelkezésre álló erők és eszközök ésszerű alkalmazásáról, az önmentés lehetséges módozatairól, az együttműködés megszervezéséről, valamint az alkalmazás minden oldalú biztosításának legoptimálisabb megoldásáról. A komplexitás helyes értelmezése is hozzásegíthet az elért eredmények megszilárdításához, az egységes kibontakozáshoz és továbblépéshez. A polgári védelmi gyakorlat komplexitása azt jelenti, hogy mind a feldolgozandó kérdések, mind a végrehajtásba bevont állomány fogja át a vállalat (üzem) teljes polgári védelmi tevékenységét, járuljon hozzá állóképességének növeléséhez. Az új rendszerű — emelt szintű — polgári védelmi kiképzések meghatározó eleme az üzemi komplex gyakorlat. A sikeres végrehajtásra előírt felkészítési idő elégséges, de szükséges is a meghatározott célok és követelmények eléréséhez. Egyre inkább felismerik ezt a tervezők, de igénylik a végrehajtó szervezetek is. Az üzemi komplex gyakorlatot végrehajtó állomány bizonyságot tesz arról, mennyire alkalmas feladatai ellátásra, a kiképzések során milyen mértékben sajátította el alaprendeltetéséből fakadó működéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket. Tehát az üzemi komplex gyakorlat a polgári védelmi felkészítés szerves része, sőt nélkülözhetetlen eleme, amelynek során lehetőség nyílik mind a résztvevő állomány pszichológiai felkészítésére, mind népgazdásági- lag hasznos tevékenység végzésére. Az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok, valamint a jelentések feldolgozása alapján megállapítható, hogy az üzemi komplex gyakorlatok rendszere bevált, a tervezők és a végrehajtók mind magasabb szinten tesznek eleget a meghatározott követelményeknek, és ezek a gyakorlatok egyre inkább szerves részét képezik a polgári védelmi kiképzéseknek. Gondot jelent a parancsnoki állomány körében végbemenő fluktuáció, amely elsősorban a különböző üzemi vezetési szinteken mutatkozik meg. A parancsnoki állomány tevékenységére káros befolyással van a túlzottan merev katonás mozgás, és a rájuk erőltetett beszédstílus, amely esetenként gátolja az operativitást, és görcsössé teszi egész ter- vékenységüket. Sok helyen tapasztalható a formalitás, amely az érdemi munkát gyakran háttérbe szorítja. Néhány szervnél nem érzik, hogy tevékenységükre nemcsak háború, hanem béke idején is (például katasztrófa helyzetben) sor kerülhet. A fenti céloknak megfelelően kell meghatározni a követel- ményket is, amelyeket az elgondoláson kívül a külön utasításokban meghatározott felkészítési terv is tükröz, és magába foglalja a gyakorlat időtartamát is! Az eddig végrehajtott üzemi komplex gyakorlatok tervezésével, szervezésével és irányításáKiállítások rendezésével is a lakosság ismeretkörét bővítik Továbbképzésen val szemben támasztott követelmények, ha nehezen is, de többségében megvalósulnak a minisztériumok, országos főhatór ságok és trösztök vonatkozásában is. Egyre inkább érvényt szereznek annak az elvnek, hogy a gyakorlatot a felügyeletet ellátó szerv tervezze, ott határrozzák meg annak a célját és követelményeit, és lehetőleg onnan legyén a gyakorlatvezető és a döntnöki állomány is. Az említett jelenség ma már nem általános, de — sajnos — nem is egyedi. A fővárosi és megyei törzseink jelentős energiát fordítanak egy-egy üzemi komplex gyakorlat tervezésére és szervezésére, holott elsősorban segítségnyújtás lenne a feladatuk. A tanácsok szakigazgatási szervei által elrendelt üzemi komplex.gyakorlatok tervezésénél és szervezésénél is hasonló Betegszállítás jelenségek tapasztalhatók. Ez pedig főként városi törzseinknek jelent megnövekedett feladatokat. A fővárosi, a megyei és városi (fővárosi kerületi) törzsek a segítségnyújtást rosszul értelmezve gyakran magukra vállalják a tervezés és szervezés feladatait is. Ez a jelenség károsan befolyásolja az irányított szervek önálló gondolkodását és cselekvőkészségét. További — meglehetősen tipikus — kifogásolható terület a gyakorlatokba bevont állomány aránya. Tekintettel a korábban említettekre — miszerint a gyakorlatok egyik legfontosabb célja az önmentés gyakorlása — ennek tükrözdnie kell a végrehajtó állomány összetételében is. Nagyon gyakran kell szóvá tennünk, hogy ne a szakszolgálati alegységek képviseljék a főerőt, hanem az önvédelmi szervezetek állománya, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók. A szak- szolgálatok a kívülről történő mmentés, az önvédelmi erők és az üzemi dolgozók pedig az önmentés végrehajtói legyenek. Az elmondott hiányosságokat csak kellő felkészültséggel és jártassággal rendelkező törzsekkel és egységes szemlélet elérésével lehet megszüntetni. Összességében megállapítható, hogy az üzemi komplex gyakorlatok egyre inkább betöltik kulcsfontosságú szerepüket a polgári védelmi felkészítés rendszerében. Ahhoz, hogy továbblépjünk, a még létező hiányosságokat megszüntessük, el kell érni, hogy: — a tervezés, a cél és a követelménymeghatározás ne a végrehajtó, hanem az elrendelő szintjén történjék; Romeltakarítás — a gyakorlatot végrehajtó állomány összetételében az önvédelmi jelleg tükröződjön; — a gyakorlatok tervezése során az adott gazdasági egységnél vagy környezetében leggyakrabban várható katasztrófák és elemi csapások következményeivel kell számolni, és annak elhárítására kell az állományt felkészíteni; — a központilag meghatározott felkészítési követelmények realizálódjanak a gyakorlat tárgyának és céljának megfogalmazásában, a gyakorlati rész ne haladja mmeg a 4-5 órát; — a parancsnoki állomány törzsvezetési gyakorlata során beosztásából eredő funkcionális feladatának teljes komplexumát gyakorolja konkrét, egyre bonyolultabb helyzetek megoldása utján; — a középszintű ellenőrzések (fővárosi, megyei) biztosítása érdekében az országos-főhatóságok részéről szükségessé válik a fővárosi és megyei polgári védelmi parancsnokságok tájékoztatása a gyakorlatokról; — a népgazdaságilag hasznos tevékenység produkálása mellett a gyakorlatok komplex végrehajtására kell törekedni; — javítani szükséges a végrehajtók közötti együttműködést, a szervek közötti tapasztalatok és mószerek átadásának folyamatát és rendjét; — a jelentések és feladatsza- bások alkalmával — más szóval a vezetői tevékenységben — célszerű csökkenteni a túlzott „ katonás” merevséget. Célszerű követni az üzemben folyó napi vezetői metódust, amit meg kell tölteni az adott helyzetből adódó tartalommal. A jelen ötéves terv mmásodik felére tervezett komplex gyakorlatok végrehajtása során maximális mértékben törekedni kell a Polgári Védelem országos törzsparancsnokának idevonatkozó szabályozó intézkedésében foglalt követelmények maradéktalan megvalósítására. Annak érdekében, hogy az üzemi komplex gyakorlatok a kiképzési folyamatban betöltsék meghatározó szerepüket, a felsorolt célok elérése a jövőben valamennyi vezetési szint feladatát, és az ellenőrzések tárgyát kell, hogy képezze. Izotóptemető, áthelyezés közben A környezetvédelem — polgári védelmi feladat is Ivanyik István alezredes MEFAG Műszaki Üzemigazgatósága: Eger, Tárkányi út. Felvételre keres érettségivel rendelkező pénztárkezelő adminisztrátort és bérelszámolót. Finomszerelvénygyár: Eger. Alkalmaz egri telephelyére pénzügyi előadót; számítás- technikai munkatársat; gyors- és gépírót; angol vagy német nyelvvizsgával rendelkező titkárnőt; gépészmérnököt; műszaki rajzolót és vegyész szakmunkást. Egri ÁFÉSZ: Eger, Knézich K. u. 2. Közgazdásági Főosztályára felvesz könyvelésben, számvitelben jártas, közgazdasági szakközépiskolát végzett munkavállalót. Jelentkezni a fenti címen lehet, a személyzeti vezetőnél. Felsőmagyarországi Vendéglátó Vállalat: Eger, Lenin út 55. Felvételre keres érettségivel rendelkező bérelszámolót; büfévezetőt; élelmiszer és vendéglátó eladót; valamint konyhalányokat. Idegenforgalmi Hivatal: Eger, Szarvas tér 1. Felvételt hirdet szakirányú végzettséggel rendelkező munkaerő részére pénzügyi és számviteli osztályvezetői munkakör betöltésére. Jelentkezni lehet a fenti címen. Heves Megyei Zöldért Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Egri Hütőházába (Külsősor út 8.) alkalmaz bércsoport vezetőt, bérelszámolót, áruforgalmi gyakornokot, targonca- vezetőt. Szeszfőzdéjébe (Vécsey völgy út) felvesz éjjeliőrt.
