Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 75. szám ÁRA: 1988. március 29., kedd 1,80 FORINT Megyénk művelődésének helyzete Miniszteri értekezlet Budapesten Köpcczi Béla: „Számottevő fejlődés bontakozott ki a műve lődés terén" Hasznosabb látogatások Amikor megyénk és a különböző külföldi terüle­tek, városaink, illetve az országhatárainkon túli ha­sonló települések között megszülettek a kapcsola­tok, sokan csupán a szo­kásosnál érdekesebb utaz­gatások lehetőségét látták bennük, S valóban, kezdet­ben és még jó daraibig in­kább csak a nem minden­napi szórakozást szolgál­ták az utazgatások, a de­legációk szélesedő cserelá- .togatásai. Az élménybeszá­molók többnyire a vendég­séget emlegették, a szíves­látást dicsérték. Aztán ezek a találkozá­sok is mind komolyabbak­ká váltak. S korántsem azért, mintha a barátság valahogy hátrébb szorult volna. Ellenkezőleg. Ép­pen, hogy azért öltöttek „hivatalosabb” jelleget — mert a „felek” közelebb kerültek egymáshoz. Furcsa paradoxon, de így igaz. Mivel itt is, ott is egyre inkább ráébredtek arra, hogy a felszínesebb beszélgetések helyett sok­kal tartalmasabb, sokol­dalúbb és mélyebb eszme­cserékre van. szükség. Köl­csönösen hasznosabb, ha okosabb tartalmat is kap­nak ezek a „vizitek”. Em­beribb a szóváltás, ha az érdeklődés kilép a sablo­nokból, a lezser „hogy, s, mint” helyett a nyomasz­tóbb gondok, nehezebb fel­adatok felé is fordul, a tennivalókon történő osz- tozás félreérthetetlen szán­dékával. Ahogy ez a jó baráttól elvárható, s amint tőle illik. Egyszóval, a kezdeti ki­rándulások tassan-lassan munkalátogatásokká, s konkrét cselekvésekké vál­tak, amelyeknek napjaink­ban — életünk legkülön­bözőbb területén — már számos érzékelhető, mér­hető eredménye is van. Ilyenformán egy kicsit meg is előztük azt a ta­nácskozást, amelyet a kö­zelmúltban Moszkvába tar­tottak a testvérmegyei kapcsolatokról. A most ál­talánosságban is megfogal­mazott cél ugyanis a köl­csönös érdekek alapján folytatandó együttműkö­dés szorosabbá tétele. Mert, ha valaha is szükség lehetett erre, korunkban sokkal inkább szükséges ez, a legszélesebb körben. S nemcsak ott, ahol eddig kevésbé gondoltak rá, ha­nem természetesen akár nálunk és szovjet baráta­inknál is. Hiszen a kínál­kozó lehetőségeket valójá­ban még mi sem merítet­tük ki, vannak „tartalé­kaink” jócskán, Miként a hevesi—targovistei, vagy más hasonló barátság meg­győzőbb kifejezésében is. Keressük, kutassuk hát tovább ezeket a lehetősé­geket. Azon legyünk, hogy a legtöbbet tehéssük egy­másért a testvérterülete­ken, testvérvárosokban a gondtalanabb, derűsebb máért és holnapiért — biz­tatást sem várva. Gyónj «Gyula Hétfőn, délelőtt, a Művelődé­si Minisztériumban, Heves megye művelődésének hely­zete szerepelt a miniszteri ér­tekezlet napirendjén. Köpe- czi Béla művelődési minisz­ter elnökletével. Schmidt Re­zső, Heves Megye Tanácsa-' nak elnöke előterjesztésében vitatta meg a testület ezt a témakört. A tanácskozáson megállapították, hogy a be­számolóból sokszínű kép bon­takozik ki, s megyénk mű­velődése az elmúlt években sokat fejlődött. A miniszter hangsúlyozta a megbeszélés végén, hogy nagyra kell ér­tékelni azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket megyénk vezetése az előrelépés érde­kében tett. Az írásos anyag, amely ez alkalomból a művelődési kormányzat elé került, elem­zi a közoktatást és a kultu­rális életet, megyénk körül­ményeit, állapotát, sajátos változásait. Föltárja a konk­rét eredményeket, vázolja az élő gondokat. Bár csak 1988- ban kezdődik az itt élők kul- túrszociológiai helyzetét fel­táró vizsgálat, számos adat árulkodik megfontolásra ér­demes jellemzőkről. Így pél­dául az általánossá váló is­koláztatás mellett; növekszik az intézményes oktatásból le­morzsolódók aránya. Vissza­esőben van a felnőttoktatás, ugyanakkor a középfokú képzés iránt nőnek az igé­nyek. Lassan emelkedik az értelmiségiek aránya, de ben­ne egyes rétegek — műsza­kiak, agrárértelmiségiek — aktivitása megnövekedett. Nem számottevő ,a tudomá­nyos élet. kevéssé érzékelhe­tő a felsőoktatási intézmé­nyek kisugárzó hatása, de az alkalmazott tudományok ku­tatói eredményesen dolgoz­nak. Növekedett a művésze­tek iránti igény, de kedve­zőtlen területi megoszlásban. Ugyanakkor fogynak a ha­gyományőrző és öntevékeny csoportok. Ma egyre inkább a következő évek és évtize­dek fejlődésének biztosítása áll a középpontban, s az anyagi megszorítások között is a művelődéspolitikai cé­lok átgondolt stratégiájára kell összpontosítani. Ezután a beszámoló sor­ba veszi az egyes területe­ket. A közoktatásról szólva le­szögezi, hogy a VI. ötéves terv kiemelt feladatát — az alapfokú nevelés-oktatás fel­tételeinek biztonságos meg­teremtését — általában sike-’ rült elvégezni. A VII. ötéves tervben nagy létszámú kor­osztályok adnak jelentős fel­adatokat. összességében a megye dinamikus tanterem­gyarapító programmal, jö­vőt szolgáló képzési struktú­ra megalapozásával kíván helytállni. Az elemzés kitér az alapfokú és a középfokú oktatás eredményeire és gondjaira. A közművelődésről szólva, megállapítja a jelentés, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeni a művelődési ott­honoknak. Aláhúzza az " új­szerű kezdeményezések fon­tosságát. Kiemeli az általá­nos művelődési központok szerepét. A művészeti élet­ben elsősorban a színházkul­túra lendült fel. A megye múzeumi helyzetét az elem­zés bonyolultnak, fejlődési irányát összetettnek nevezi. Nagyító alá veszi még a nyá­ri egyetem, a zenei élet, a könyvtárhálózat, a megyei levéltár és a filmforgalma­zás helyzetét. Ezt követően kitér a feltételrendszerre, a tárgyi és személyi háttérre. Végül feladatokat fogalmaz meg. Az írásban megfogalmazott helyzetképhez Schmidt Re­zső, megyei tanácselnök fű­zött szóbeli kiegészítést. Szólt megyénk jellemzőiről: gazda­ságáról és a lakosság életkö­rülményeiről. Kiemelte, hogy az utóbbi években nagy fon­tosságot tulajdonítottak az itt élők a kultúra ügyének, s ez érezhető változásokkal járt. Rátkai Ferenc miniszter- helyettes szerint, mindebből reális kép bontakozott ki: a megye a közművelődésben szép fejlesztéseket ért el. Né­hány évvel ezelőtt például a művelődési otthonok terén még az országos átlag alatt volt az ellátottság, ma már nem rosszabb a helyzet, mint máshol. A múzeumügy a megyében országos jelentő­ségű. különösen a palóckuta­tásban. de a természettudo­mányos vizsgálódás is jelen­tős. A megyei levéltár hely­zete megoldódott, a Megyei Könyvtáré viszont még nem, s ez utóbbira egyelőre nincs is esély. Az amatőr- mozgalomban — a jelentés­ben megfogalmazottak elle­nére is — összességében ked­vező a kép. A közművelő­désben ösztönözni szükséges az állampolgári aktivitást. Ezt követően Kiss Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra szólt a helyzetről. Ki­emelte, hogy a megyei párt- bizottság rendszeresen foglal­kozik a művelődés kérdései­vel. Külön említést tett né­hány megoldandó feladatról. Megköszönte a minisztérium segítségét, amit az egri Gár­donyi Géza Színház fejlesz­téséhez adott. Gazsó Ferenc miniszterhe­lyettes a megye közoktatá­sáról beszélt. Elismeréssel szólt az elmúlt öt-hat év fejlesztéseiről, de azt is meg­említette, hogy a személyi feltételeket javítani szüksé­ges. összegzésül Köpeczi Béla miniszter megelégedéssel nyugtázta a változásokat: a középfokú oktatás előtérbe kerülését, a színházfejlesz­tést, a múzeumok tevékeny­ségét, az amatőr- és. hagyo­mányőrző «mozgalmak szín­vonalát. Beszélt a gondok­ról is, az iskolai lemorzsoló­dásokról, a szakemberhiány­ról, s a Megyei Könyvtár szo­rító problémájáról. Kiemel­te. hogy a minisztérium a megyei tanáccsal egyetért a helyzet megítélésében, s nagyra értékeli a helyi tö­rekvéseket. Hazánkba látogat Willi Willi Stoph, a Német De­mokratikus Köztársaság Mi' nisztertanácsának elnöke Grósz Károlynak. a Minisz­Stoph tertanács elnökének meghí­vására ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik. SZÓFIÁBAN ÜLÉSEZIK A VSZ Külügyminiszteri Bizottsága Szófiába érkeztek a Varsói Szerződés szervezete tagor­szágainak külügyminiszte­rei, közöttük — hazánk kép. viseletében — Várkonyi Pé­ter. A VSZ Külügyminiszte­ri Bizottságának ma kezdődő ülésén fontos nemzetközi kér­dések megvitatása várható­A külügyminisztereket fo­gadja Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, a bolgár ál­lamtanács elnöke. Érdekes momentum; a NATO-hoz és a Varsói Szerződéshez tarto­zó országokból érkezett. „Nők az eredményes csúcstalálko­zóért” nevű nemzetközi moz­galom képviselői — Papand­reu asszonynak, a mozgalom kezdeményezőjének és koor­dinátorának vezetésével — ugyancsak találkozni kíván­nak a VSZ külügyminiszte­reivel. Harilaosz Florakisz Budapesten Az MSZMP KB meghívá­sára hétfőn Budapestre ér­kezett Harilaosz Florakisz, a Görög Kommunista Párt KB főtitkára. Kíséretében van Szpirosz Sztathakisz, a GKP Központi Bizottságának tag­ja és Dimosz Foudalisz. a KB sajtóirodájának munka­társa. A görög vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára fogad­ta. Röviddel a megérkezést kö­vetően a két párt tárgyaló- küldöttségei — Harilaosz Flo­rakisz és Szűrös Mátyás ve­zetésével — a KB székházá­ban megkezdte a hivatalos megb es zélése k et. TARIFAEMELÉS ÉS KEDVEZMÉNYEK MÁV-sajtótájékoztató A vasút idei terveiről, az április 1-jén emelkedő vas­úti tarifákról, valamint a személyszállítási kedvezmé­nyekről tartottak sajtótájé­koztatót hétfőn a MÁV ve­zetői. Elmondták, hogy az Álla-, mi Tervbizottság tavaly no­vemberi határozata alapján, a vasúti árufuvarozási tari­fák 7 százalékkal emelked­nek április 1-jétől. A díj­emelés nem vonatkozik va­lamennyi árufuvarozási faj­tára, például a nemzetközi forgalomban feladott darab­áru-küldemények fuvardíja, a mérlegelési díj, a vasúti kocsik tisztításának díja vál­tozatlan maradt. A kocsira­kományok, küldemények díj­tételei 7—10 százalékkal, az élőállat-küldemények 7 szá­zalékkal, az expresszáru-kül­demények fuvardíja 10 szá­zalékkal emelkedik a belföl­di forgalomban. A kocsile- imondási díj kétszerese lesz az eddiginek. A konténerek el- fuvarozásának ára is válto­zik: vasúton 8, közúton pe­dig 20 százalékkal emelke­dik a konténerszállítás fu­vardíja. A személyszállítás díjtételei változatlanok ma­radnak. Üzletpolitikai kedvezmény­ként kínálja a MÁV példá­ul a Balaton-bérletet, a csa­ládi kedvezményt, amelynek mértéke 20 százalék, vagy például a nagycsaládosok utazási kedvezményét. Élet­korhoz kötött kedvezményt vehet igénybe minden 55. életévét betöltött nő, és 60 évesnél idősebb férfi. Füzet­jegyet bárki válthat, aki rendszeresen azfínos távol­ságra utazik. A KÉT INTERPELLÁCIÓ NYOMÁN Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Idei munkatervét tárgyal­ta és testületi munkamód­szerének továbbfejlesztésével foglalkozott hétfőn, a Par­lamentben tartott ülésén az Országgyűlés terv- és költ­ségvetési bizottsága, Bognár József elnökletével. A tanácskozáson először két albizottságot állítottak fel. Feladatuk megvizsgálni azt az Országgyűlés tavaszi ülésszakán elhangzott két in­terpellációt — a vidéki és a budapesti villamosenergia-fo- gyasztás tarifájának lehetsé­ges egységesítéséről, illetve a banki hitelek szűkösségé­ről —r, amelyre a választ sem az interpellálok, sem az Or­szággyűlés nem fogadta el. A terv- és költségvetési bi­zottság által idén megtárgya­landó témák közé tartozik a konvertibilis exportot támo­gató preferenciák hatásossá­ga. a vállalati vagyonérde- keltség kialakításának lehe­tőségei, időszerű bér- és munkaerő-gazdálkodási fel­adatok, a Magyar Nemzeti Bank elnökének beszámolója a bankrendszer működéséről. Az ülésen a napirendi té­mákat elemző vitában a kép­viselők közül kifejtette vé­leményét Puskás Sándor (He­ves megye) is. ÁPRILIS 1-JÉTÖL Árengedmények a kiskereskedelemben Az első negyedévi forgal­mi tapasztalatok alapján, valamint a kereslet és a készletek alakulását figye­lembe véve, április 1-jétől több kereskedelmi vállalat csökkenti egyes termékek fogyasztói árát. Ezúttal nem kedvezményes vásárról van szó — bár néhány helyen csak a raktáron levő kész­letek kifogyásáig adnak en­(Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a miniszteri értekezlet (Fotó: Koncz János)

Next

/
Oldalképek
Tartalom