Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI XXXIX. évfolyam, 71. szám ARA: 1988. március 24., csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Hajózni kell Tengernyi dolgunk van, s ha valóban annyi a ten­nivalónk, akkor „hajózni muszáj”. Ezt az idézetet — bevallom — kölcsön vet­tem egy nálamnál okosabb embertől. Az örökérvényű bölcsességére szükségem volt. mert ez a mondása indította el a gondolatsort. Szóval, hajózni muszáj — kinek-kinek be keli ül­nie egy csónakba, és úgy evezni, hogy a jó szél irá­nyába vegye az útját a magánéletében. De a „csó­nakázás” mellett a szó szo­ros értelmében hajóra is kell szállni, méghozzá olyanra, amelyen közösen és egyszerre kell húzni a lapátot. Félreértés ne es­sék : semmiképp rabszolga módra. Csak, ahogy az or­szág, valamennyiünk érde­ke megkívánja a további boldogulásunk érdekében. Kádár Jánosa legutóbbi nyilatkozatában kijelen­tette: .,... mindennapi ten­nivalóink középpontjában három kérdés áll: az 1988- as év népgazdasági felada­tainak eredményes megol­dása. amely most különö­sen nagy figyelmet kíván, mert az amúgy is megúju­ló gazdasági rendünket két új adórendszer is befolyá­solja. A második feladat a párt vezető szerepével foglalkozó vitáikhoz, a po­litikai intézményrendszer működésének elemzéséhez és korszerűsítéséhez kap­csolódik. S a harmadik fel­adat: felkészülés az orszá­gos pártértekezletre.” A hajó útiránya tehát adott, a „kapitány” most már csak hozzáértő, lelki- ismeretes és minden hullá­mot bíró matrózokat ke­res. Bízom benne, hogy meg is találja őket, mert önként jelentkezők vannak szép számmal. Még akkor is. ha néha egy-egy „vi­har” megdobálja a jócskán terhelt vízi járművet. A többiekre pedig az vonat­kozik, hogy .,... most di­vat bátornak lenni, mert mindenki újít, bírál, kriti­zál. Ez elviselhető, de az már baj, ha mindez pesz- szimizmust sugall.” A fedélzet meglehetősen tágas, ki-ki megtalálhatja rajta a helyét. Főként ak­kor. hogyha tudja is; miért vállalta a szakképzettséget, a tanulást, az értelmes és értékes munkahelyi tevé­kenységet. Ezen a békés hajón most az orrvitorlá­ra kell helyezni a hang­súlyt, a taton feszülő már eléggé hátráltatta a hala­dásunkat. A hátszél nem segít, azt — ahogyan mon­dani szoktuk —, ki kell fogni a vitorlákból. Ezt pe­dig ügyes technikával, ezernyi ötlettel, emberi szorgalommal lehet meg­tenni. És ekkor teljesülhet be az az elképzelés és terv, amelyet talán sorozatnak is tekinthetünk; „Oniden- line”, vagyis mint a ma­gyar vonal. Amelynek nem szabad megszakadnia. Hát. ezek után; tengerre, magyar... Szilvás István Ülésezik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága ma folytatja munkáját. Az ülésen megvitatják a párt vezető szerepének érvényesüléséről, a politikai in­tézményrendszer működésének továbbfejlesztéséről, valamint a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének összehívásáról szóló előterjesztést. A francia külügyminiszter látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Jean-Bernard Raimond, a Francia Köztársaság külügyminisztere. HOGY MEGTALÁLJÁK HELYÜKET Egészség és továbbtanulás tek stb. — számára csak két választási lehetőség van. A félszemű fiatalok már — viszonylag sok — 26 féle le­hetőség közül válogathatnak. A nagyothallóknak is 13 fog­lalkozást kínálnak, lehetnek például szakácsok, cukrá­szok vagy dísznövénykerté­szek. Az asztmások és epi­lepsziások alkalmasságát minden esetben egyénileg kell elbírálni. Az előbbiek­nél figyelembe kell venni, hogy munkahelyükön nem találkozhatnak olyan anyag-- gal, amelyik izgatja légző­szerveiket. Nem ajánlható olyan munka sem, amely hirtelen abbahagyása bal­esetveszéllyel jár. Ha e be­tegség mellé egyéb elválto­zás is társul. akko,r — kü­lönösen a fiúk esetében — a megfelelő döntés rendkí­vül megnehezül. Az epilep­sziások számára sem köny- nyű mesterséget ajánlani, a fokozódó gépesítés miatt szűkülnek a lehetőségek. A pályaválasztás során minden fiatalnak meg kell találni helyét a társadalom­ban. Így kerülhető el, hogy teherré váljanak a család vagy a környezet számára. Az az ember, aki egészségi állapotának megfelelő mun­kát tartósan el tud látni, nem veszt; el lába alól a talajt. Ezért szükséges gya­rapítani azoknak a szakmák­nak a számát, amelyeket sé­rültek is elvállalhatnak. Balázsné Csuha Mária pszichológus a tanulási folyamatot vizsgálja (Fotó: Szántó György) Megyénkben a továbbtanulási tanácsadásra jelentkezők 20 százaléka valamilyen tartós egészségkárosodásban szenved. Lehet, hogy ez még nem is jelenti az összes ilyen esetet, mivel nem mindenki kér ilyen szolgáltatást. Egyre nagyobb problémát jelent iskoláik elvégzése és elhelyezkedésük: je­lentős részük ugyanis több betegségben is szenved. Különös ellentmondás, hogy az orvostudomány előrehaladásával sok koraszülöttet, veszélyeztetett gyermeket megmenthetnek, vi­szont nekik egész életükben szembe kell nézniük hátránya­ikkal. Arról kérdeztük dr. Horváth Tamást, a Heves Megyei Tanács Pedagógiai Intézetének igazgatóját, hogy miként le­het megteremteni számukra a teljes élet lehetőségét. Mint elmondta, nem kis nehézségeket okoz ez. Már a diagnózis fölállítása, a ke­zelés, a kórházi ápolás, kont- rollvizsgálatok sora is meg­akadályozhatja a rendszeres tanulást. Az ismeretek pót­lása nemcsak a tanulók szorgalmán és a szülők jó­akaratán múlik. Sok eset­ben a tünetmentes állapot csak gyógyszerek vagy azok kombinációi rendszeres ada­golása mellett érhető el- Ezek mellékhatásaként fá- radtságérzés és a figyelem csökkenése következhet be. Azok a diákok, akik köze­pes, vagy ennél gyengébb képességűek, emiatt szinte behozhatatlan hátrányba ke­rülnek nyolcadik osztályos korukra, a helyes pályavá­lasztáshoz szükséges szemé­lyiségfejlődésük sem zavar­talan. Mire a döntés ideje elér­kezik, nemcsak az egész­ségi állapot, hanem az is­kolai eredmény is behatá­rolja a pályaválasztás amúgy is szűkreszabott lehetősége­it. A gimnáziumok elvégzésé­nek alapfeltétele az. hogy a tanuló önállóan el tud­jon menni az intézménybe. Ha súlyos érzékszerv; vagy mozgássérült, azért arra is van lehetőség, hogy a szá­mára megfelelő oktatási kö­rülmények között közép­vagy akár felsőfokú képesí­tést szerezzen. Olyat, amely teljesítőképességeinek, le­hetőségeinek megfelel. A szakközépiskolák jellegük szerinti egészségügyi köve­telményeket támasztanak. A statisztikai adatok szerint a nyolcadik osztályt végzet­tek 51 százaléka tanul szak­mát. Ezt az arányt a sérült gyermekeknél is el kellene érni. A gyengén fejlettek szá­mára 13 mesterséget kínál­nak megyénk szakmunkás- képző intézetei. Ezek közül többszörös a túljelentkezés a nőiruha-készítő, a dísznö­vénykertész és az eladói képzésre. A csak ülő mun­kakörben foglalkoztathatók — súlyos szívbetegek, rossz veséjűek, a lábukon sérül­A moszkvai csúcstalálkozó május 29. és június 2. között lesz Sevardnadze befejezte washingtoni tárgyalásait Washingtonban folytatódtak Shultz amerikai és Sevardnadze szovjet külügyminiszter megbeszélései. A képen: a találko zc egyik derűs pillanata (Népújság-telefotc: AP — MTI — KS) A TASZSZ szovjet hír­ügynökség jelentése szerint Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügymi­niszter keddi tárgyalásainak középpontjában a fegyver­zetcsökkentés kérdése állt, A miniszterek részletesen megvitatták a hadászati tá­madófegyverekről, illetve a rakétaelhárító rendszerek­ről kötendő megállapodás összes fontosabb kérdését, s a még meglévő nézeteltéré­sek megoldási módjait. Ez­zel kapcsolatban Sevardna­dze és Shultz megállapodott, hogy megfelelő kiegészítő utasításokat küldenek orszá­gaik genfi tárgyalócsoport­jainak. A két miniszter úgy véle­kedett: a kellő időre meg lehet találni a kölcsönösen elfogadható megoldásokat. s ez lényegi előrehaladást je­lentene abban, hogy a szer­ződést már a moszkvai szov­jet—amerikai csúcstalálko­zóra kidolgozhassák, a szov­jet fél azonban aláhúzta: ehhez feltétlenül szükséges, hogy az Egyesült Államok — saját álláspontjának ki­alakításakor — szigorúan tartsa tiszteletben a kölcsö­nös elfogadhatóság elvét. A két tárgyalófél nagy fi­gyelmet szentelt annak a tervezett megállapodásnak, amely előírná, hogy a raké­taelhárító rendszerekről 1972-ben kötött ABM-szer- ződést eredeti formában kell betartani és rögzíteni, hogy a szerződést meghatározott ideig nem lehet felmondani. A tárgyalófelek ezzel kap­csolatban aláhúzták: azon elvek alapján akarnak elő­rehaladni, amelyekben még az 1987-es washingtoni csúcs- találkozón állapodtak meg országaik vezetői. Ennek el­lenére az ABM-szerződés ügye a még megoldatlan kulcskérdések közé tartozik — olvasható a TASZSZ hír- ügynökség washingtoni tu­dósításában. Az amerikai külügyminisz­tériumban kezdte meg szer­dán tárgyalásait Eduard Se­vardnadze szovjet külügy­miniszter. Kedden két hosz- szabb megbeszélést tartott amerikai kollégájával, George Shultz külügyminiszterrel, es­te vacsorán is találkoztak. A szerdai eszmecsere mintegy két órán át tartott. Ezután Sevardnadze a Fe­hér Házba volt hivatalos: előbb Reagan elnök hivata­lában találkozott az elnökkel, majd ezt követően az elnöki lakosztályban megtartott munkaebéden folytatták az eszmecserét. Május 29-e és június 2-a között tartják meg Moszkvá­ban Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan újabb csúcs- találkozóját. Ezt Reagan elnök szemé­lyesen közölte az újságírók­kal, miután szerdán rövid megbeszélést folytatott iro­dájában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel. Reagan Sevardnadze tár­saságában jelent meg né­hány percre az újságírók előtt. „Közölhetjük, hogy megállapodtunk a moszkvai csúcstalálkozó idejében: ez május 29-e és június 2-a kö­zött lesz” — mondotta az el nők. Reagan kijelentette: egye­lőre nem tud választ adni arra a kérdésre, hogy elké­szül-e erre az időre az új szovjet—amerikai leszerelé­si szerződés, amely a hadá­szati fegyverek ötvenszázalé­kos csökkentéséről rendel­keznék. de azt mondotta, hogy e nélkül is számos kér­désről tudnak tárgyalni Moszkvában. Amikor a mindössze né­hány perces nyilvános nyi­latkozat közben az újságírók Sevardnadzéhez intéztek kér­dést a szerződéssel kapcso­latban, a szovjet külügymi­niszter tréfálkozva jegyezte meg: ha az elnök nem tud választ adni, ő még kevésbé képes erre. „Ez is mutatja, hogy milyen jól megértjük egymást” — folytatta a tré­fálkozást Reagan. Eduard Sevardnadze kije­lentette: most, miután meg­állapodtak a csúcstalálkozó időpontjában, kölcsönösen gondoskodnak arról, hogy az tartalmas, érdemi legyen. Mind Reagantól, mind Sevardnadzétól megkérdez­ték, hogy van-e haladás a tárgyalásokon a szerződés el­lenőrzésének területén. Az amerikai elnök erre csak annyit válaszolt, hogy egye­lőre nem szól erről. Sevard­nadze válasza igenlő volt. A szovjet külügyminiszter George Shultz társaságában érkezett a Fehér Házba. Előzőleg a miniszterek és a munkacsoportok tagjai mintegy kétórás megbeszé­lést folytattak a külügymi­nisztériumban. A megbeszélések délután folytatódtak. A csúcstalálkozó tervezett menetrendjéről egyelőre nem * hangzott el közlés. Koráb­ban amerikai kormánytiszt­viselők azt mondották, hogy az elnök útja hasonló lesz Mihail Gorbacsov tavaly de­cemberi washingtoni láto­gatásához — nem terveznek vidéki körutat, viszont Rea­gan találkozni kíván a szov­jet társadalom egyes rétegei­nek képviselőivel is — bele­értve az „ellenzékieket”. Mind amerikai, mind szov­jet részről korábban jelez­ték: ha nem készülne el a moszkvai csúcstalálkozó ide­jéig a megállapodás a hadá­szati fegyverek ötvenszáza­lékos csökkentéséről, akkor esetleg még egy találkozót tarthatnak az idén, kifeje­zetten a szerződés aláírására. Shultz és Sevardnadze — közép-európai idő szerint már a késő esti órákban — külön-külön tartott sajtókon­ferenciát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom