Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988, március 22., kedd „Huszonhármak” - újabb megegyezés Jelentős eredményt értek el az európai hagyományos haderő csökkentéséről tar­tandó tárgyalások előkészí­tésében a Varsói Szerződés és a NATO huszonhárom tagállamának képviselői: Bécsben folyó konzultációik hétfői ülésén megegyeztek a tárgyalásokra vonatkozó mandátum bevezető részé­nek szövegében. A szöveg — a preambu- lum — rögzíti, hogy a ter­vezett leszerelési tárgyalá­sok az európai biztonsági folyamat keretében zajla­nak majd le. A Helsinki Zá­A brit közvélemény sok­kos állapotban várta hétfőn a kormány parlamenti nyi­latkozatát a Belfastban tör­téntekről. Az észak-írországi erőszakcselekmények véget nem érő láncolatába bele­fásult szigetországban tv- nézők milliói most először voltak szemtanúi az Egye­sült Királyság egyik tarto­mányi fővárosának utcáin végbemenő lincselés borzal­mas jeleneteinek. Hogyan vált szombaton a templomból a katolikus te­mető felé tartó ünnepélyes gyászmenet pillanatok aiatt fékezhetetlen, lincselő csőcse­lékké? A „hogyan" kérdést a hétfői brit lapokat megtöltő vérfagyasztó képsorok és a gyászmenetbe gépkocsival belehajtó két civilruhás brit katona útvonalának helyszín­rajzai válaszolják meg. A „miért” kérdésre még csak abban a gyakorlati értelem­ben keresik a választ, hogy a szolgálati úton levő két civilruhás híradós altiszt mi­ért hajtott bele a temetési menetbe, jóllehet, a belfasti helyőrségnek kiadott parancs szerint a szerdán lezajlott temetői merénylet' egyik ál­róokmány aláíró államai kö­zül azok vesznek részt raj­tuk, amelyek fegyveres erői meghatározó szerepet tölte­nek be az európai katonai erőviszonyok alakulásában, azaz a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai. A be­vezető rész kimondja továb­bá: a tárgyalásokat a részt vevő államok egyenjogúsá­gának és szuverén egyenlő­ségének alapján tartják. A mostani megegyezés egyben lehetővé teszi, hogy a „huszonhármak” tovább lépjenek a még vitatott kér­dések megoldásában. dozatának temetése idején a katonáknak távol kellett vol­na tartaniok magukat a vég­letekig felzaklatott katolikus negyedtől. Arra a kérdésre, hogy mi­ért feszültek ellenőrizhetet­lenné váló indulatok a gyász­menetben haladó kétezernyi emberben, a tömeglélektan professzora, dr. George Gas- kell, a The Daily Telegraph hasábjain így válaszol: „Az előfeltétel az, ha egy közös­ségen úrrá lesz a fenyege­tettség, az ostromállapot ér­zete. Világos, hogy a gib- raltári események óta (ami­kor egy brit kommandóegy­ség agyonlőtt három fegy­vertelen IRA-aktivistát), Észak-lrország katolikus ki­sebbségében ilyen érzés lett úrrá. Ha ilyen lelkiállapot­ban levő közösséggel valami történik, ami kézzelfogható­an igazolni látszik félelme­it — mint például a gyá­szolók tömegébe behajtó két katona esete — akkor a vil­lámgyorsan terjedő rémhí­rek pánikkeltő hatására fé­kezhetetlen indulatok lesz­nek úrrá a tömegen. Egye- dei erkölcsi gátlásaikat a tömegcselekvésben feloldva A hétfői konzultációs ülé­sen a felek ugyancsak mély­reható eszmecserét folytat­tak a tárgyalásokon létre­hozandó megállapodások el­lenőrzésére és a szükséges információcserére vonatko­zó mandátumszöveg egyez­tetéséről. Az álláspontok e kérdésben is számottevően közeledtek egymáshoz. A VSZ-országok küldöttségei­nek véleménye szerint meg­van a lehetőség arra, hogy a szóban forgó szövegrészt is elfogadják a konzultációk következő ülésén. vezetik le, őrjöngő dühbe át­csapó félelmeiket a látható­vá vált ellenségen.” James Molyneaux, a brit uralom fenntartása mellett elkötelezett hivatalos unio- nista párt vezére és parla­menti képviselője arra kö­vetel választ a brit kor­mánytól, hogy a színhely kö­zelében készenlétben álló 500 főnyi katonaság miért nem lépett közbe, jóllehet a temetési menet fölött lebe­gő katonai helikopterről a parancsnoki posztra egyenes adásban közvetített tv-fel- vételen látható volt a lin­cselés minden mozzanata. A protestáns ultrák vezére azzal vádolta a kormányt, hogy az ír katolikus egyház és az IRA „békítgetésére” törekedve, „feláldozta a két katonát a csőcseléknek”. Hétfői lapjelentések sze­rint videofelvételek alap­ján három embert már őri­zetbe vettek és a brit kar­hatalmi erők általános raz­ziát készítenek elő a kato­likus negyedben, hogy kéz­re kerítsék mindazokat az azonosítható személyeket, akiknek részük volt a két katona ütlegelésében és meg­ölésében. Sevardnadze Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról} kárral, akivel viszont a közel-keleti fejleményeket vitatja meg. Egy magas állású amerikai kormánytisztviselő közlése szerint, a miniszterek vár­hatóan nagy teret szentel­nek a regionális kérdések­nek, ezen belül az afganisz­táni rendezés problémájá­nak. A tisztviselő vitatta, hogy az amerikai magatar­tás akadályozná az ENSZ- közvetítéssel folytatott tár­gyalások sikerét, s azt han­goztatta, hogy Washington továbbra is ragaszkodik az „egyenlőséghez”, vagyis ah­hoz. hogy csak abban az esetben szünteti meg az af­ganisztáni kormányellenes erők katonai támogatását, ha a Szovjetunió sem nyújt segítséget a kabuli kor­mánynak. Az amerikai sajtó az elmúlt napokban megírta, hogy Washington korábban nem szabott ilyen feltételt, s a segélyek (beszüntetését eredetileg csupán a szovjet csapatok kivonásának meg­kezdéséhez kötötte. A leszerelési kérdésekről szóivá a kormánytisztviselő azt mondotta, hogy a genfi tárgyalásokon „igen komoly előrelépés van” — de egye­lőre nincs még közös szer­ződéstervezet, amely a két fél által benyújtott jegyző­könyvek és memorandumok egyeztetésére alapulna. Mindkét fél előterjesztette a hadászati fegyverek csök­kentésének ellenőrzésére, il­letve a fegyverek megsem­misítésére szolgáló javasla­tait, s egy külön memoran­dumot, amely a kölcsönös adatszolgáltatásra vonatko- zik. Nincs viszont érdemle­ges előrehaladás a rakétael- hárító-rendszerek korláto­zásáról korábban megkötött ABM-szerződés rendelkezé­seinek értelmezésében, s változatlanul megoldatlan­nak tartja az amerikai fél a nukleáris robbanófejjel felszerelt tengeri indítású robotrepülőgépek problé­máját. Az amerikai diplo­mata azt hangoztatta azon­ban, hogy mindezek ellené­re megvan a lehetőség a szerződés végleges formáiba öntésére a tervezett moszk­vai csúcstalálkozó idejére. A kormánytisztviselő azt mondotta, hogy az Egyesült Államok — és vele együtt a Szovjetunió — sem látja értelmét annak, hogy Moszk­vában csupán valamiféle „keretmegállapodást” írja­nak alá a hadászati támadó­fegyverek számának ötven­százalékos csökkentéséről. NSZK Tartományi választások Az NSZK Baden-Wüttenberg tartományában rendezett vá­lasztások győztese ismét a Kereszténydemokrata Unió (CDU) lett. A képen: I-othar Späth tartományi miniszter- elnök pártja sikerét ünnepli Stuttgartban (Telefoló — AP — MTI — KS) SZÁMOS KÉRDÉS A belfasti lincselés után KI Külpolitikai kommentárunk j—i A „hátsó udvar” Amerikai katonák Hondurasban, egészen pontosan a jamastrani légi támaszpont közelében (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) MIKÖZBEN A SZOVJET KÜLÜGYMINISZTER az amerikai fővárosban tárgyal, hogy kollégájával elő­készítse Ronald Reagan elnök május végére terve­zett moszkvai utazását, Washingtonban lázas tevé­kenység folyik „a hátsó udvar” dilemmáival kapcso­latban. A történészek szerint a kifejezés még Theodore Roosevelt elnöktől származik. Az ő idején még na­pirenden volt, hogy amerikai tengerészgyalogosok „csináltak rendet” olyan közép- és dél-amerikai or­szágokban, amelyek a harcias államfő szerint Ame­rika hátsó udvarát képezik. Naponta látunk példát arra, hogy a megfogalmazás tartalma ma is élő je­lenség az amerikai külügy- és a hadügyminisztérium­ban. Csak éppen a világ változott meg azóta alapo7 san, amit a panamai fejlemények is mutatnak. A változatlan koncepció és a megváltozott helyzet közötti konfliktus kisugárzásának vagyunk tanúi eb­ben az ügyben is, ami nagy vihart kavart az Egye­sült Államokban. az elnökválasztásokra készülő ország­ban nagy tömegeket aggaszt az a fejlemény, hogy a kormányzat több mint háromezer amerikai kato­nát küldött a Nicaraguáival szomszédos kis országba, Hondurasba. A többezres tüntetések résztvevői attól tartanak, az ilyen lépésekkel hazájuk belesodródhat egy újabb dzsungelháborúba, és ehhez még túlságo­san elevenek Vietnam sajgó emlékei. A hivatalos Amerika szerint persze szó sincs erről. A kincstári változat az, hogy Hondurasba Nicara­guából sandinista egységek hatoltak be a határmen­ti harcok során. Colin Powell, Reagan elnök nemzet- biztonsági főtanácsadója vasárnap érzékeltette, hogy a dolog nem igazán komoly, mert Ortega csapatai „már amúgy is kivonulóban vannak Hondurasból” —, de az amerikai katonai jelenlét „garancia” ennek meggyorsítására. A MEGFIGYELŐK ZÖME egyetért abban, hogy az akció mögött nem katonai szükségszerűség, ha­nem politikai meggondolás áll. Az Egyesült Államok elnöke a kontrasegély ügyében fájdalmas fiaskót szenvedett a kongresszusban a minap, és a „hondu- rasi behatolás” körül felszított hisztériával a Fehér Ház megpróbálja a visszájára fordítani a törvény­hozási kudarcot. Ez a dolog lényege. Ezért nincs ok igazi riadalom­ra Amerika „hátsó udvarában”. Harmat Endre Szigorúan titkos Amerikai magfúziós kísérlet Az alvó oroszlán A Mjondong székesegyház neve azoknak is ismerősen csenghet, akik sohasem jár tak Szöulban. Dél-Koreáből érkező hírekben sokszor szerepel: tüntető diákok gyakran menekülnek ide a rohamrendőrség elől. A több, mint 9 milliós dél-koreai főváros szívében fekvő katedrális, a római katolikus egyház dél-koreai központja a szólás- szabadság szentélye lett. Innen indult el az a tüntetéssorozat is, amelynek köszön­hetően 16 év után először tarthatlak közvetlen választásokat az országban. A szé­kesegyház természetesen nem csupán különböző politikai csoportok gyülekezőhelye. A dél-koreai társadalom vallásszerkezetének gyökeres átalakulásáról is beszámol hatnának, ha beszélni tudnának, a Mjondong szent falai. Amerikai kutatók szigorú an titkos magfúziós kísérle­tet végeztek két évvel ez­előtt az Egyesült Államok nevadai atomkísérleti tele­pén. A titokról a The New York Times című lap rán­totta le a leplet hétfői szá­mában. A lap azt jelentette, hogy a kísérlet újdonsága egy olyan módszer alkalmazása, amely eltér az amerikai energetikai fejlesztési stra­tégiában vázoltaktól. Föld alatti atomrobbantásból ere­dő sugárzással indították el hidrogénatommagok fúziós folyamatát, mely roppant energiát szabadított fel. Az ilyen kísérlet szolgál­hat éppenséggel magfizikai kutatásokat is. de hadászati célokra is felhasználható. A magfúzió révén keletkező energia békés célú haszno­sítása, vagyis a szabályozott termonukleáris rekació egye­lőre megoldatlan tudomá­nyos és műszaki probléma. A buddhista, illetve kon­fuciánus hitet valló 43 mil­liós dél-koreai nép vallásos hitében az utóbbi évtized­ben gyökeres változás követ­kezett be. A kereszténységre áttérők száma 10 év alatt csaknem megkétszereződött. Ma már 12—14 millióra te­hető a keresztények száma. Az előrejelzések szerint a jövő század elején a dél- koreai lesz a második leg­jelentősebb ázsiai keresz­tény közösség, a Fülöp-szi- geteki után. a cm -koreai keresztények túlnyomó többsége protes­táns, számuk a hetvenes évek végén évente több, mint egy millióval nőtt. s ma meg­közelíti a 10 milliót. A ró­mai katolikusok 4 millióan lehetnek. A keresztények alig vannak kevesebben, mint a buddhisták, a konfu­ciánus hitet vallók pedig ma már a harmadát sem te­szik ki a buddhistáknak. A kereszténység befolyási gyakorol az átalakuló félben lévő dél-koreai társadalom­ra és magára a politikára is. Lelkészek és papok is részt vettek a tavaly júniusi tün­tetéseken, amelyek feikény- szerítették, hogy Csőn Hu Hvan végül is átadja a ha­talmat, de Szöulban azt mondják, hogy a keresztény­ség Dél-Koreában még alvó oroszlán. Igazi befolyása majd csak a jövőben mutat­kozik meg. Jelenleg a ke­resztény egyházak is meg­osztottak, amint ez a tavaly decemberi választás idején kiderült: területi, ideológiai ellentétek akadályozták an­nak elősegítésében, hogy az ellenzéki pártok vezetői egyesítsék erőiket, igy szin­tén ludasnak érzik magukat az elnökválasztás eredmé­nyében. Figyelemre méltó, hogy a kereszténység térhódítása egybeesik az ország gyors iparosodásával. A protestán­sok 70 százaléka nő. ami azt jelenti, hogy ez az egy­ház a női egyenjogúságért folyó küzdelem legfőbb tá­masza a családfői tekintély­elven nyugvó dél-koreai tár­sadalomban. Az elmúlt 25 év gyökeres társadalmi változásokat ho­zott. A nemzeti jövedelem a fejenkénti 80 dolláról 2370 dollárra nőtt, és a gyors ütemű Iparosodás a falusi lakosság tömeges elvándor­lását vonta maga után. Míg 1955-ben a lakosságnak csak egynegyede élt városban, addig a 80-as évek elejére arányuk 65 százalékra ' nőtt. Ez a folyamat szinte telje­sen felbomlasztotta a hagyo­mányos. családi alapokon nyugvó falusi társadalmi szerkezetet. Gyökértelennek és elveszettnek érezte ma­gát a városokba települő el­ső generáció, a modern élet­forma teljesen kaotikus hely­zetet teremtett a rohamosan iparosodó országban. A mo­dernizálódás ártalmait fel­ismerő keresztény egyházak elsőként ocsúdtak fel. A Pák Csöng Hi-rezsim (1962—1979) időszakában, amikor „a gaz­daság mindenekelőtt” elv ér­vényesült, és az erősödő ver­senyszellemnek megfelelően ember embernek mindin­kább farkasa lett. az egyház azon volt, hogy az új körül­ményekhez rugalmasan iga­zodva, új értékrendszert fo­gadtasson el, és új hitet ad­jon a dél-koreai népnek. En­nek köszönheti befolyását és növekvő súlyát. Trom András COOPSPED Heves Megyei Szövetkezeti Szállítási Közös Vállalat Eger, Vécsey-völgy u. 97. Telefon: 10-196, 20-593 felajánlja eladásra BH—025 típusú, felújított, tolólapos rakodógépét. Érdeklődni: fenti címen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom