Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-21 / 68. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988, március 21., hétfő Pillantás a hétre A tavasz beköszöntével folytatódik vagy talán még fokozódik is a világpolitikai „zsongás”. Az elkövetkező napokban jó néhány kiemel­kedő jelentőségű eseményre kerül sor, a hírügynökségek előrejelzéseiben csupán va­sárnapra nem szerepel sem­mi. HÉTFŐ: Az előzetes tervek szerint ezen a napon kel­lett volna megkezdődnie a korábban elhalasztott tár­gyalásoknak a nicaraguai kormány és a fegyveres ellenzék között. A leg­újabb fejlemények azon­ban indokolttá teszik a feltételes módot, hiszen is­mét kiéleződött a katonai helyzet. KKDI): A Közös Piac szék­helyén, Brüsszelben ezút­tal a szervezethez tartozó országok kül- és belügymi­niszterei kezdenek tanács­kozást. Már a résztvevők köréből is látszik, hogy el­sősorban a nemzetközi uta­zási, terrorista- és kábító­szer-ellenes intézkedésekről lesz szó. SZERDA: Az Egyesült Álla­mok és a Fülöp-szigetek között sorra kerülő tárgya­láson nem kisebb tétről lesz szó, mint a szigetor­szágban lévő amerikai ka­tonai támaszpontok jövőjé­ről. A Pentagon nagyon félti fontos csendes-óceáni bázisait, így valószínűleg hajlandó lesz komprcmisz- szumckra is. A manilai kormányzat jelenlegi hely­zetében pedig rá van szo­rulva a washingtoni jóin­dulatra. CSÜTÖRTÖK:. Ha a totó­ban szerepelne, abszolút biztos „fix egyes” tipp len­ne a gibraltári általános választás. A Spanyolország déli csücskén lévő brit ko­ronagyarmat lakói jóval magasabb életszínvonalat élveznek, mint a környező spanyol városok, így még véletlenül sem választa­nak meg senkit, aki az anyaországgal való egye­sítésért küzdene. PÉNTEK: Pekingben meg­kezdődik a kínai országos népi gyűlés ülésszaka. A kínai parlament tanácsko­zása előtt több vezető tes­tület tartott előkészítő ér­tekezletet, s a hírek sze­rint jelentős személyi vál­tozásokra tesznek majd javaslatot a képviselőknek. SZOMBAT: A huszonegy ni­gériai tagállamból tizenhat­ban tartanak helyhatósági választásokat. Mivel Afri­ka egyik legjelentősebb or­szága szövetségi államok­ból áll, ezeknek a szava­zásoknak meglehetősen nagy szerepük lehet. Az egyes tagállamok között meghúzódó ellentétek ki­éleződése ugyanis komoly veszélyeket rejt magában. NDK Befejeződött a szovjet raké­ták kivonása Szombaton befejeződött a szovjet harcászati—hadmű­veleti atomrakéták kivoná­sa az NDK területéről. A Szovjetunió januárban állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy a tervezettnél korábban, a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati nuk­leáris rakéták felszámolásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződés hatályba lépése előtt, kivonja e két ország­ban a nyugat-európai ame­rikai rakétatelepítésre vá­laszként felállított SS—12 (OTR—22) típusú rakétáit. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Jugoszlá­viában tett ötnapos, hivatalos, baráti láto­gatást Mihail Gorbacsov. A képen: az SZKP KB főtitkára vendéglátói­val, Bosko Kruniccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével (balra), és Lazar Moj- szovval, a jugoszláv Allamelnök- ség elnökével (Fotó: TASZSZ — MTI — KS) A második világháború befejeződése után elő­ször találkozott egymással a Szovjetunió és az Egyesült Államok honvédelmi minisztere, s a helyszín a svájci Bern városa volt. A képen. Dmitrij Jazov (balra), és Frank Carlucci kézfo­gása (jobbról), középen Svájc nemzetvédelmi minisztere, Arnold Koller A közelmúltban megválasztott ciprusi el­nök. Georgiosz Vasziliu első külföldi lá­togatása Athénba vezetett a hét elején. A képen: találkozó a jobbról látható Pa­pandreu görög miniszterelnökkel (Fotó: EPA — MTI — KS) Hondurasi gépek bombáztak Két hondurasi katonai gép a nicaraguai kormánycsa­patok állásait bombázta szombaton este Nicaragua területén, közel a hondura­si határhoz — jelentették be Managuában. A nicara­guai nemzetvédelmi mi­nisztérium vasárnapi közle­ménye szerint a bombázá­sok nem érték el céljukat. semmiféle kárt nem okoz­tak a határtól nyolc kilo­méterre levő katonai léte­sítményekben. Daniel Ortega nicaraguai elnök, szombaton Managuá­ban cáfolta azokat a koráb­bi híreszteléseket, amelyek szerint a sandinista hadse­reg katonái Honduras te­rületére léptek volna Kije­lentette, hogy hadseregének nincsenek egységei hondura­si területen. Honduras ame­rikai gyártmányú katonai repülőgépei szombaton több bevetésen bombáztak hon­durasi területeket is azt ál­lítva, hogy ott a kontrákat üldöző nicaraguai katonák tartózkodnak. r-C Külpolitikai kommentárunk ")—i Újabb esély NEM VOLT MÉG OLYAN RÉG, hogy George Shultz amerikai külügyminiszter Moszkvában tár­gyalt. Most Eduard Sevardnadze utazik Washing-. tonba, s az újabb szovjet—amerikai külügyminisz­teri megbeszélések előtt mindkét fél haladásról szá­molt be a megvitatandó kérdések többségében. Ez a kedvező előjel — no meg az optimista nyilatkozatok sora — talán indokolja a derűlátást: sikerül rögzí­teni Reagan elnök és Gorbacsov főtitkár következő, moszkvai csúcstalálkozójának időpontját, és esetleg az aláírandó egyezmények kérdésében is megálla­podás születhet. Az eredetileg elfogadott menetrend szerint a szov­jet fővárosban 1988 első felében alá kellene írni a hadászati támadófegyverek ötvenszázalékos csökken­tését előirányzó szerződést. Az elmúlt hónapokban először a genfi előkészítő tárgyalások egy helyben to- pogásáról, majd gyorsuló jitemű munkájáról szá­moltak be a részt vevő küldöttségek vezetői. Most — néhány egyáltalán nem lényegtelen részlet kivéte­lével — készen áll a jövendőbeli szerződés. Az el­lenőrzés kérdéseiben, bizonyos tengeri és szárazföldi atomfegyverek ügyében, no meg az amerikai csil- kgháborús program és a már meglévő, illetve most aláírandó szerződések összefüggései miatt azonban tovább folyik a vita a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. A hét végén, szocialista országok új­ságírói előtt, Shultz bizakodóan nyilatkozott a szer­ződés esélyeiről, és hangsúlyozta, hogy mindkét fél keményen dogozik a még fennálló véleménykülönb­ségek áthidalása érdekében. A korábbi késést ne­héz behozni, de nem lehetetlen: van esély a szerző­dés májusi aláírására. A Washingtonban tavaly született megállapodás után egyesek fanyalogva állapították meg, hogy a két fél hatalmas nukleáris arzenáljának csupán négy­öt százalékát érinti a leszerelési egyezmény. Akkor a megfigyelők többsége kiemelte, hogy az út elején minden lépésnek különleges jelentősége van, s az iga­zi nagy eredmények csak későbbre várhatók. Most újabb esély nyílik egy ilyen, valódi áttörést jelentő szerződésre, de ha esetleg nem is sikerül első neki­futásra átugrani az igen magasra helyezett lécet, már egy „biztató kísérletnek”-is joggal tapsolhatnánk. A KÜLÜGYMINISZTERI megbeszéléseken persze nem csupán a leszerelési kérdésekről lesz szó. A re­gionális konfliktusok ügyében is jócskán lesz mit mondania egymásnak a két politikusnak. Nyilván­valóan csak ott számíthatunk előrehaladásra, ahol a | két nagyhatalom érdekei összeegyeztethetőek. Éppen az az utóbbi évek egyik fő tanúlsága: ahol van kompromisszumos készség, ott előrehaladás is van, a másik fél érdekeit sehol, semmilyen ügyben nem lehet figyelmen kívül hagyni. Horváth Gábor SZOVJETSZKAJA ROSSZIJA / Interjú a Kennedy- és Johnson-kormányok hadügyminiszterével A fegyverzetcsökkentés, a bizalom és a stabilitás erő­sítése számára soha nem lá­tott lehetőségeket teremtő minőségi áttörésnek nevez­te a szovjet—amerikai raké­taszerződést Robert McNa­mara a Szovjetszkaja Rosz- szija számára adott interjú­jában. A Kennedy- és Johnson-kormányok had­ügyminisztere, aki később 1981-ig a Világbank elnöke volt, arra a kerekasztal-be- szélgetésre érkezett Moszk­vába, amelynek témája a Szovjetunióról a nyugati saj­tóiban kialakult kép volt. Az ismert politikus állást foglalt amellett, hogy a ke­let—nyugati kapcsolatokban véget érjen a bizalmatlan­ság és a gyanakvás. Ő ma­ga sosem gondolta, hogy a Szovjetunió háborút akar a Nyugattal, s természetesen a Nyugat sem készül megtá­madni a Szovjetuniót — mondta a volt hadügymi­niszter. McNamara méltatta az elégséges biztonság elvét, azt á Mihail Gorbacsov által részletesen kifejtett koncep­ciót, amely lehetővé tenné mind a nukleáris, mind a hagyományos fegyverzetek csökkentését. McNamara — aki határo­zottan ellenzi az űrfegyver­kezési terveket — ezúttal is bírálta Reagan elnök úgy­nevezett hadászat-védelmi kezdeményezését. IRAK-IRAN Az ENSZ-főtitkár üzenete Különleges megbízottak New Yorkba küldésére szó­lította fel Irakat és iránt Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, hogy a világszer­vezet közvetítésével foly­tassanak „intenzív” eszme­cserét a két ország közötti háborúskodás beszüntetésé­ről. Cuellar üzenetében egy­úttal sürgette, hogy mind" két részről szüntessék be a polgári célpontok elleni tá­madásokat. A főtitkár előbb Irán kép­viselőjét fogadná március 30—31-én, majd Irak kül­döttével tárgyalna április 4—5-éir cuellárt a Bizton­sági Tanács kérte fel köz~ vetítésre a harcok mielőbbi leállítása érdekében. ÁPRILIS 5-14. KÖZÖTT Választások Afganisztánban Április 5—14. között par­lamenti választások lesznek Afganisztánban — jelentet­ték be szombaton Kabulban. A választások megtartá­sáról Nadzsibullah afgán ál­lamfő adott ki rendeletet. Eszerint a Nemzeti Tanács alsóházába — a vulusi dzsirgába — 229, a felsőház­ba— a szenátusba —62 kép­viselőt választanak. A ren­delet a" választásokon való részvétéire szólítja fel az ellenzéki csoportokat. Ha azonban a jelzett időpontig az ellenzéki erők nem jelzik részvételi szándékukat, néhány mandátumot fenn­tartanak számukra, és így később elfoglalhatják he­lyüket a parlamentben. Az afgán kormány ellen harcoló hétpárti szövetség egyik vezetője a Reuter brit hírügynökségnek adott nyi­latkozatában kétségbe von­ta a kabuli kormány törvé­nyességi jogát a parlamen­ti választások megtartásához. Szombaton Nadzsibullah ünnepi beszédet mondott a televízióban az afgán naptár szerinti újév alkalmából. Ebben reményét fejezte ki, hogy a Genf ben folyó afgán —pakisztáni tárgyalások si­kerrel végződnek. Az afgán államfő beszélt arról, hogy az elmúlt esztendő a nemze­ti megbékélés politikájának éve volt. E politika eddigi eredményeit elemezve el­mondta, hogy 1987-ben 120 ezer menekült tért vissza Afganisztánba és 40 ezer el­lenforradalmi fegyveres állt át a kabuli kormány oldalá­ra. Ezekből kiinduiva Na­dzsibullah derűlátóan szólt a nemzeti megbékélési poli­tika lehetőségeiről Hangsú­lyozta, hogy az idén távoz­nak a szovjet csapatok Af­ganisztánból, a csapatok ki­vonása után is, hosszú távon fennmarad az Afganisztán és a Szovjetunió baráti viszo­nya. RIZSKOV TÁRGYALÁSAI Távlatok az üzleti kapcsolatok fejlesztésében A gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok elmélyítéséről, egyebek kö­zött a világűr békés haszno­sításában kialakítandó, va­lamint a kultúra terén meg­valósuló együttműködésről folytatott eszmecserét Nyi~ kolaj Rizskov és Friedrich Cristians. A szovjet kor­mányfő szombaton fogadta a Deutsche Bank elnökét, aki a hét eleje óta tartóz­kodik Moszkvában. A megbeszélésen Rizskov kormányfő megerősítette a Szovjetunió készségét a po­litikai párbeszéd kiszélesí­tésére a Német Szövetségi Köztársasággal. Kitért arra, hogy az átalakítás folyama­ta új távlatokat nyk az üz­leti kapcsolatok fejlesztésé­hez a szovjet vállalatok és a nyugatnémet cégek kö­zött, nemcsak a hagyomá­nyos együttműködés tekin­tetében, hanem annak új formái — egyebek között a termelési kooperáció és a vegyes vállalatok — kialakí­tásában is. A Deutsche Bank elnöke utalt arra a nagy érdeklődésre, amellyel az NSZK-ban a Szovjetunióban végbemenő folyamatokat fi­gyelik, s rámutatott: az NSZK üzleti körei a szov­jet—nyugatnémet gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködés skálájának kiszélesítésére törekszenek, s ez támogatásra talál a kormánynál, a széles politi­kai és társadalmi körök­ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom