Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 64. szám ÁRA: 1988. március 16., szerda 1,80 FORINT Lenkey-emlékfal avatása - Ünnepi megemlékezés Kápolnán és Egerben — Emléktábla a Mátra Múzeumban — Úttörőtalálkozó Párádon — Főiskolások fáklyás felvonulása Magyar március— nemzeti ünnepünk A kápolnai csata emlékművénél Mészáros Albert, a HNF megyei bizottságának titkára mondott' ünnepi beszédet (Fotó: Perl Márton) Törvények születnek Az utóbbi hónapokban megélénkült a képviselői munka, s mostanság már nem ritka a tartalmas vita egy-egy országgyűlési bizottságban vagy a plenáris ülésen, a demokrácia ilyesfajta terebélye- sedését a közvélemény is megelégedéssel fogadja. A Parlament ma kezdődő tavaszi ülésszaka előtt jó néhány honatya fejtette ki véleményét a most el- fqgadásra váró törvénytervezetekről. Mint ismert, az elkövetkező napokban több törvényjavaslat kerül terítékre. A közúti közlekedésről szóló célja, hogy a jogok és kötelezettségek meghatározásával elősegítse a személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezet- védelmi követelményeknek megfelelő. korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét. Jóllehet, több mint két éve folyik az előkészítő tevékenység, s a képviselőknek megküldött anyagot is többször véleményezték szakmai fórumokon. mégis akadt olyan felszólaló a jogi igazgatási és igazságügyi bizottságban. aki nem tartotta kellően előkészítettnek a tervezetet. Mások azt hiányolták például, hogy az nem foglalkozik a parkolási gondok megoldásával, s túlzottnak ítélték a környezetvédelmi előírások szigorát. Végül is e bizottságban csakúgy, mint a többiben úgy foglaltak állást, hogy Országgyűlés elé kerülhet a javaslat. Ahogy az állam- hatalom legfelsőbb szerve elé kerülhet o szövetkezetekről szóló törvény módosítása is. Ennek lényege: növelni kell a szövetkezetek belső autonómiáját. önkormányzatát. Az élelmiszerekről szóló törvény módosítása is napirenden szerepel. Az indok: az élelmiszer-termelés szervezetében, ösz- szetételében, technológiájában jelentős változások következtek be, s ezt a jogi szabályozásnak is követnie kell, hogy a magyar élelmiszeripar megfelelhessen az új követelményeknek. Az utóbb említett té- nsák megvitatásakor is nem egy esetben összecsaptak a vélemények.^ A termelőszövetkezetekről szóló törvény tervezett módosítását különösen nagy figyeltem kísérte. Ez utóbbival kapcsolatban többek között megfogalmazták: célszerű lenne a szövetkezeti vagyon egy részét részjegyesíteni. ami után a (tagok osztalékot kapnának. A felsoroltak is jelzik, komoly feladat vár a képviselőkre, akiktől választóik joggal igénylik; olyan törvényeket alkossanak, amelyek kiállják a gyfl- I korlat próbáját. Homa János Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc 140. évfordulóján országszerte ünnepi ülésekre, nagygyűlésekre,' koszorúzásokra, s egyéb színes rendezvényekre került sor. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelgő események sorát, a hagyományoknak megfelelően, koszorúzási ünnepség nyitotta meg tegnap reggel Budapesten, a zászlódísszel övezett Március 15. téren. A kegyelet virágait helyezték el Petőfi Sándor szobránál az MSZMP, a KISZ és a Hazafias Népfront fővárosi és kerületi bizottságának, valamint a fegyveres erők és testületek képviselői. Több mint tízezren gyűltek össze a Nemzeti Múzeum kertjében és környékén. Az ifjúsági nagygyűlés elnökségében ott volt dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter, Hámori Csaba, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A megjelenteket Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára köszöntötte, az esemény ünnepi szónoka Gönczi János, a KISZ KB titkára volt. A beszéd elhangzása után a résztvevők megkoszorúzták a 140 éve, március idusán történtekre emlékeztető márványtáblát. Az ifjúsági nagygyűlésen korhű ruhákba öltözött művészek, eredeti dokumentumok alapján elevenítették fel a forradalom kitörését, a szabadságharc emlékezetes eseményeit. Befejezésül a műsor szereplői és a tömeg együtt énekelte el a Himnuszt. Nemzetünk ünnepén megemlékezéseket tartottak me- gyeszerte is. Délelőtt Egerben, az, 1-es Számú Általános Iskola Lenkey Jánosról elnevezett úttörőcsapatának tagjai olyan emlékfalat avattak, amely méltóan őrzi a szabadságharcos tábornok emlékét. A Lenkey János Honvéd Kollégium támogatásával, a festőművész Dohnál Tibor tervezésében, a vasöntöde dolgozói formálták bronzba a szobrot. A betűket Tóth Tamás lakatos készítette, hozzá a környezetet Kaskó Csaba festő és mázoló alakította. De segített a Finomszerelvénygyár, valamint az ingatlankezelő vállalat és az Épületkarbantartó Szövetkezet is. Az ünnepi alkalomból Sugár István történész beszélt a diákoknak Lenkey életéről, pályafutásáról. A március 15-i ünnepi események hagyományos színhelyén, a kápolnai csata emlékművénél, ugyancsak délelőtt kezdődött a program. A helybeli úttörők akadály- versenyét délelőtt rendezték meg. A délutáni műsor bevezetéseként Bocsa Ferenc pol-beat énekes szórakoztatta a megjelenteket. A továbbiakban az egri Gárdonyi Géza Színház színművészei adtak elő részleteket azokból a versekből, prózai alkotásokból. amelyek az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc emlékét idézik. Nem sokkal délután 3 órát követően hangzott el a Himnusz, az egri helyőrségi zenekar előadásában. Ezután Jónás Zoltán előadóművész tolmácsolta Petőfi örökérvényű költeményét, a Nemzeti ágit. A jelenlevőket Sós Tamás. a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, majd átadta a szót Mészáros Albertnek, a Hazafias Népfront Heves Megyei Bizottsága titkárának, ünnepi szónoknak. — Különös, a történettudomány által rég feltárt tény — mondotta elöljáróban az előadó —. hogy forradalmunk és szabadságharcunk a nemzeti függetlenség, a nemzeti haladás kivívásán túl, az egész világ szabadságáért is folyt. . . Ezernyi, sőt tízezernyi német, osztrák, cseh, szlovák, román, szerb, dalmát, olasz és lengyel harcolt velünk. A továbbiakban külön is szólt a 140 esztendővel ezelőtti csaták hőseiről: Dam- janichról, Knezichről, s idézte Aulich Lajos honvédelmi miniszter, későbbi aradi vértanú hadparancsának részletét: „Harcunk nem a nemzetiség, hanem a közszabadság harca az abszolutizmus ellen. Győzelmeink elődiada- lai a világszabadságnak. Kik sorainkban küzdenek, akár- mely nemzetbeliek legyenek, mindnyájan testvérekül tekintendők ...” Emlékeztetett az előadó arra is, hogy napjainkig is kevésbé előtérbe hozott tény: az akkori honvédseregben, egy évvel a Kommunista Kiáltvány megjelenése után, már kommunista-szocialista szervezkedés volt. Majd így folytatta: — A magyar március a világtörténelem legvértele- nebb forradalma volt... A mi emlékezetünkben, 140 év múltán, ennek a függetlenné vált és a világszabadság, a világhaladás eszméit is felemelő nemzetnek szép, békés építő pillanatai élednek fel. Miért ne hinnénk ebben a nehéz, zord időkben is, hiszen legszebb társadalmi és nemzeti reményeink a tavaszokon fakadtak. Március 15-e, nemzeti ünnepünk, nem csupán a fiatalok, hanem az (Folytatás a 2. oldalon) A pártszervek képviseletében Kiss Sándor, a megyei párt- bizottság titkára él Antal Lajos, a füzesabonyi pártbizottság első titkára koesofűzött Magyar vezetők részvétlátogatása a vietnami nagykövetségen Pham Hung a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke elhunyta alkalmából kedden magyar párt- és állami vezetők keresték fel Vietnam budapesti nagykövetségét. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevében Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Horváth István belügyminiszter és őszi István külügyminiszter-helyettes fejezte ki részvétét Nguyen Lung nagykövetnek. (MTI) Tartható a 15 százalék Sajtótájékoztató aktuális árpolitikai kérdésekről Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke kedden a Parlamentben aktuális árpolitikai kérdésekről tájékoztatta az újságírókat Elöljáróban arról szólt, hogy helyes lépésnek bizonyult tavaly az áremelésekre vonatkozó bejelentési kötelezettség általánossá tétele. Ennek hatására a múlt év utolsó negyedében lényegesen alacsonyabb ütemben nőttek a termelői árak, mint a megelőző Időszakban. Különösen decemberben volt ez érzékelhető, amikor a vállalati termelői árak átlagosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek. Így sikerült ellenállni annak a vállalati áremelési nyomásnak, amely veszélyeztethette volna a januári, az, adóreformhoz kapcsolódó árrendezés eredeti céljának elérését. Az árak év eleji átrendezése lényegesen gyorsította árrendszerünk és ármechanizmusunk fejlesztését — mutatott rá az államtitkár. Jelentős előrelépésként értékelte egyebek között azt, hogy a termelői és a fogyasztói árak együttmozgása intézményesebbé vált. Ebből viszont az is következik, hogy az árszínvonal kézben tartásához a termelői árak alakulására kell összpontosítani a figyelmet, mert az árszínvonal növekedésének megfékezésére egyre kevesebb a lehetőség a fogyasztói árak oldaláról. Kedvezőnek értékelte azt is, hogy meglehetősen nagy pontossággal sikerült megtartani a kormányzatnak az árrendezésekre vonatkozó számszerű előírásait: a januári termelői árak egy százalékkal tértek el az előirányzottól, a fogyasztói árak nedig ennél is kisebb mértékben, 0,2 százalékkal haladták meg a tervezettet. Az árak januári átrendeződése felszínre hozott bizonyos ellentmondásokat is — elsősorban a gyermekruházati termékek körében —, amelyek korrekcióját az árhatóság és a vállalatok nagyobbrészt végrehajtották. A részletekbe menő ellenőrzés még tart. Az év hátralevő részében várható áralakulásokról szólva hangsúlyozta: minden inflációs nyomást és erre ható tényezőt is számításba véve, tartható az árszínvonal-növekedés 15 százalékos felső határa. Feszí- tőleg hat azonban árszínvonalunk alakulására bizonyos területeken a külpiaci árak emelkedése. Ez sem veszélyezteti jelentősen az eredeti elképzelések megvalósítását, mert hatásuk az államtitkár véleménye szerint tervszerű keretek között tartható, csillapítható, időben is széthúzható. Kedvezőtlenül hat az áralakulásra, hogy a vállalatok egy része korábbi jövedelem- pozícióit áremelésekkel ki- vártja visszaszerezni, s a vállalatok körében inflációs várakozás is megfigyelhető. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy számos olyan módszer, eszköz áll az árhatóság rendelkezésére, amivel fékezheti az árszínvonalra nehezedő nyomást. Ezek közül a jövőben egyre nagyobb szerepet kell kapnia a vállalatokkal folytatott árpolitikai konzultációnak, a vállalatokkal kötött árpolitikai megállapodásoknak. Az árhatóságnak emellett változatlanul megmarad az a lehetősége, hogy szükség esetén közvetlenül is beleszóljon az árak alakulásába. Az árak tervszerű kézben tartása azonban nem kizárólag csak árhatósági funkció, ahhoz olyan vállalati magatartás kialakítására is szükség van, amit a kormány legutóbbi inflációellenes irányelveiben is elvárásként fogalmazott meg — mondta. Az Árhivatal elnöke szólt arról a várakozásról is, amely az általános érvényű árbejelentési kötelezettség április 1-jei feloldását megelőzi a lakosság körében. Sokan attól tartanak, hogy jelentős mértékben emelkednek majd az árak. Pedig a teljes körű árbejelentési kötelezettség feloldása nem jelenti mindenütt a szabad árváltoztatás jogát, bizonyos területeken fenntartják az árváltozás előzetes bejelentésére vonatkozó előírásokat. A korábbi intézkedés feloldását viszont szükségessé teszi, hogy az bizonyos deformáló hatást váltott ki a piaci viszonyokban, a vállalatok magatartásában. így például ennek is következménye, hogy egyes vállalatok visz- szatartják termékeiket, annak reményében, hogy majd a későbbiekben jobb áron tudják azokat értékesíteni. A?. államtitkár hangot adott annak a véleményének, hogy minden előzetes várakozás és esetleges vállalati törekvés ellenére sem lesz nagyobb arányú áremelkedés április első napjaiban, heteiben Ami várható, az elsősorban a külpiaci változásokkal függ össze, így például a világpiacon emelkedik a műanyagok, a színesfémek és a cellulóz ára, ami minden bizonnyal kihat majd a belőlük készült termékek árára. Az ebből adódó indokolt áremeléseket értelmetlen lenne megakadályozni, mert ha ezeknek a termékeknek a hazai eladási ára jóval külpiaci értékük alatt maradna, az már az ellátást veszélyeztetné. A továbbiakban a Minisztertanács inflációellenes irányelveiről szólva Szikszay Béla külön is kiemelte, hogy azt a kormány kétoldalú megállapodásnak tekinti. A Minisztertanács nehezen teljesíthető feladatot vállal magára azzal a kötelezettséggel, hogy az év hátralevő részében nem tesz közvetlen áremelő hatású intézkedéseket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy nem lesz további központi áremelés, hanem azt is, hogy a kormány nem tesz olyan, közvetlenül árnövelő hatású gazdaságirányítási lépéseket, mint például a forint leértékelése. Ugyanakkor a vállalati jövedelmek növekedésének forrása a nagyobb teljesítmény, a nagyobb termelékenység kell, hogy legyen. Az áremelési törekvések megfékezéséért — mint vevők — maguk a vállalatok is sokat tehetnek, például, ha élnek az áralku lehetőségével. Az államtitkár végezetül hangsúlyozta: a nyilvánosságnak rendkívül jelentős a hatása az árfo- ly;imátok alakulására. (MTI)
