Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-15 / 63. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. március 15., kedd A magyar „Jádzó Társaság” felállítása Amikor Petőfi 1844-ben megírta, hogyan járt a tintásüveggel „Vándorszínész koráiban Megyeri”, már hét éve megnyílt — 1832, augusztus 22-én — a Pesti Magyar Színház, Pest vármegye istápofása alatt, mígnem 1841-ben országosítot- ták, s lett belőle Nemzeti Színház. Létrehozása már a XIX. század elejétől közügy volt, buzgólkodott érte a magyarság színe-java, pró/ Széchenyitől kezdve a telek- adományozó Grassalkovich hercegiig; fűtötte a lelkesedés honatyáinkat, honfiam- kát és honleányainkat, hogy legyen a fővárosban állandó magyar játszó társaság a magyar nyelv terjesztése érdekében. 1808. (mindszent hava) október 28.: első ízben merült fel az országgyűlésen a Nemzeti Múzeum létesítésének gondolata. A főrendek táblája azonban javasolta, hogy a múzeumra tett ajánlásokat fordítsák inkább a „Nemzeti Theát- rumra". A jegyzőkönyviből idézzük: „... a’ jövő Ország’ Gyűlésén a »-Magyar Jádzó Társaság» felállításáról fogunk gondolkodni..." A 28. ülésen hangzott el: „Szabad akaratjában .legyen” mindenkinek, hová adja korábbi ajánlását (Nemzeti Múzeumra, vagy Nemzeti Színházra). Az október 30-i jegyzőkönyv rögzíti, hogy a haza védelme mélyebben hatotta át a honatyákat, így lett előbb a Ludovica Académia (megelőzve a Nemzeti Múzeumot és a Nemzeti Színházat) I. Ferenc harmadik feleségéről, Mária Ludovicáról elnevezve. A magyar színészek ezalatt ekhós szekéren járták az országot. Az 1790-ben alakult fővárosi színtársulat is vidékre távozott. Miskolc, Szeged, Debrecen, Székesfehérvár voltak befogadóhelyeik, a magyar nyelv ápolásának iskolái. Holott ez időben két német színház is volt: egy Budán, a Várszínház, és Pesten az akkor újonnan felépített Német Színház. 1807-ben a szegedi társulat kapott engedélyt, hogy Pestre jöhessenek. A Hacker szállóban játszottak 1813- ig, amikor végre fél lábukat megvethettéjk a Rondellában (a mai Petőfi-szobor mögötti térségen állt), melyet a -német színtársulat elhagyott. Egy év múlva a iRcndellát a Városszfioítési Bizottmány anyagi okok miatt elárvereztette a fenntartási költségektől menekülve így az magánkézbe került. Ezentúl a magyar színtársulat bért fizetett a saját fővárosában. A Rondellát rossz állapota miatt 1815-ben lebontották. A társulat újra elhagyta a fővárost. Néhány év múltán a földrajzilag legközelebbi és elismert fehérvári társulat szerepelt sikerrel Pesten és Budán: 1828-ig 65 darabot mutattak be. Vendégjátékaik hozzájárultak ahhoz, hogy a reformországgyűlést befolyásolj ák a Nemzeti Színház felállításához szükséges törvény megalkotásában. 1932. augusztus 22.: Saját nemzeti színházában felcsendül a magyar szó a fővárosban. A magyar színjátszás legjobbjainak száműzöttsége véget ért. A színház 1908-ban, egyszeri átépítés után roskadozni kezdett. Élt 76 évet. Azzal a tervvel, hogy ugyanott újjáépítik (Grassalkovich adománya a telekhez volt kötve) a társaság a Népszínházba telepedett át (a mai Blaha Lujza térre). Ez a színház 1875-ben épült. És itt is maradtak hosszú időn át. Az újjáépítést megakadályozta a két világháború. A második után ki várta volna, hogy a romokban heverő ország újjáépítési programjába a színház is belekerüljön? így aztán a Nemzeti Szinház élemedett kort ért meg, amíg 1964-ben (statikai okok miatt, metróépítés címén) meg nem váltunk tőle. Emlékét ma kőoszlop és a „Hétre ma várom a Nemzetinél . ..” sláger is őrzi. Kéttucatnyi színház játszik ma fővárosunkban. Valamennyi nemzeti; hiszen nemzeti nyelvünkön, magyarul szól a közönséghez. A történelem kereke megfordult: idén februárban nyílt meg Szekszár- don egy, századunk első német nyelvű honi színháza, nemzetiségi politikánk megtestesítőjeként. Az új Nemzeti Színház vágyainkban él. Az építésére alakult operatív bizottság titkára nemrégiben nyilatkozta: „Ma már nem vagyok biztos abban, hogy a legalkalmasabb időpontban vállalkoztunk a színház építésére.” Ügy tűnik, erre soha nem sikerült alkalmas időpontot kifognunk. Pedig ugyancsak ráférne nyelvünk ápolására, romlásának megakadályozására honi büszkeségünket is sorompóba állítani. B. K. Éremkincsek a Nemzeti Múzeumban A Magyar Nemzeti Múzeum éremtára, mely anyagának gazdagságában a világ legelőkelőbb múzeumai közé tartozik, ha a moszkvai Ermitázzsal, a londoni British Museummal nem is vetekedhet. Alapját — mint az egész múzeumét — gróf Széchenyi Ferencnek köszönhetik, aki 1802-ben könyv-, kézirat- és 2675 érméből álló gyűjteményét a ..nemzetnek ajándékozta”. Az éremtár gyarapodásának három fő forrása van, az ajándék, a vétel és minden hazánk földjéből1 előkerülő lelet. A bőkezű ajándékozók révén a világhírű gyűjtemény ma egyes érem- fajtákból a legteljesebb: a magyar anyagon kívül például barbár és délszláv pénzekben, valamint a korai osztrák és a Habsburg- tartamányok pénzeiben. Anyagában sok a ritkaság, az egyetlen ismert példány az egész világon. A legszebb, legértékesebb pénzeket aranyból és ezüstből verték. Hérodo.tos görög történetíró szerint a Üdék voltak az elsők, akik először vertek nemesfémekből pénzt. A kincseiről híres Kroiszosz (Kirőzus) , király vezette be az aranypénzt. A magyar aranypénzverés kezdete Nagy Lajos király nevéhez fűződik, aki firenzei mintára a Firenzét képviselő liliom helyére saját címerét verette forintra 1325-ben. Pénzeink nagy értékét alátámasztotta az ország középkori gazdasága, és a sok aranylelőhely. Abban az időben Magyar- ország adta Európa aranyának nyolcvan százalékát. Egyes -vidékeken, mint a helynevek is mutatják, még a folyókból is mostak aranyat. A magyar aranypénzek jó és kedvelt fizetőeszközök voltak, a kereskedelem révén egész Európában elterjedtek. Károly Róbert az országban 10 pénzverőkamarát állított fel. A legkiválóbbak a körmöcbá- nyai, kolozsvári, nagyszebeni, fogarasi, gyulafehérvári pénzverdék voltak. Aranypénzeink becsére múltat, hogy III. Iván orosz nagyfejedélem, amikor pénzt készült veretni, mesterekért Mátyás királyhoz fordult. A magyar pénz felfelé ívelését művészi szempontból a mohácsi vész nem szakította meg, mert az erdélyi íejedd.emség pénzei a pénztörténet legszebb, leghíresebb érméi közé tartoztak. Értékük a világnagy árverésein felbecsülhetetlen. Minden felbukkanó példánynak olyan fordulatokban gazdag története van, mint egy-egy világhírű festménynek. Történeti jelentőségük is nagy, hiszen mindegyik alig előforduló, múzeumok, gyűjtők féltett kincsei közé tartozó példány. Nagyon szép I. Lipót Habsburg császár arany tízdúkátosa. melyet Körmöcbányán vertek 1666- ban. A maga korában is rendkívül ritka volt. A kereskedelemben az egydu- kátost használták. Egy aranydukát két tallért ért Értékét jelzi, hegy 1600 és 1650 között egy orvosi tanácsadás két tallérba, egy pár ökör húsz tallérba, egy tehén borjúval hat tallérba, egy szőnyeg négy tallérba, egy pár úri csizma egy forintba került. A tízduká- tos súlya 35 gramm arany volt. II. Mátyás arany egy- dukátosa, melyet 1614-ben Nagybányán vertek, csupán két példányban létezik, az egyik a bécsi Kunsthistori- isahes Museumi * tulajdona» a második e kimagasló értékű cserével most került az éremtár tulajdonába. Az éremtár kincsei az elmúlt év során három külföldi kiállításon is öregbítették a magyar művészet hírnevét. A középkori ■pénzforgalom a Duna mentén című kiállítás Passau- ban a magyar történelmi .összefüggéseket tárta fel ■a pénznemeken keresztül Szent István király korától kezdve. Brestyánszky Ilona A Nemzeti Múzeum főhomlokzata (Fotó: Hauer Lajos — KS) Széchényi Ferenc 1774-ben emlékiratot nyújtott be a kancelláriához és a helytartótanácshoz könyvtáralapítás ügyében. (S már akkor kötelezi a nyomdászokat, hogy minden munkából küldjenek két példányt a könyvtárnak.) Széchényi 1802 márciusában Ferenc császártól engedélyt kér: „Felséges uram! Ifjúságomtól kezdve fáradhatatlan gonddal, nagy áldozattal szereztem meg magamnak azt a gyűjteményt... Méltóztassék kegyesen engedélyezni, hogy ezen gyűjteményt Magyarországnak adományozhassam ... Szabadjon a gyűjteményt életem folyamán a sajátomból továbbra is gyarapítani, és amennyire csak lehetséges, teljessé tenni.” (Felségengedélyt Ferenc császár reakciós, minden hazafias megmozdulást ellenőrző és akadályozó uralma alatt már csak azért is szereznie kellett, mert az országos múzeum tisztviselőit Széchényi az ő és utódai kijelölése alapján kívánta kineveztetni.) A Magyarországra vonatkozó gyűjtemény 12 ezer nyomtatványt, 1150 kéziratot, 142 kötet térképet és rézmetszetet, 2019 nemesi címert, 2675 érmet tartalmazott, továbbá itthon gyűjtött és Bécsben vásárolt régiségeket, képmásokat. Pénzben 160 ezer forintnyi az adomány; összehasonlításul: az ez idő tájt épített soproni, kétemeletes, kettős szárnyú Széchényi-palota költségvetése mindössze 40 ezer forint volt. Az alapítólevél a nádorra bízta a gyűjtemény kormányzását. S József nádor közreműködésével, már 1803 decemberében a volt pálos kolostorban megnyílott a könyvteremből, olvasószobából. az érem- és a régiségek terméből álló gyűjtemény. A Nemzeti Múzeum megteremtésének gondolatát az 1807-ből való Museum Hun- garicum című tanulmány így veti fel: „Ezen Magyar Tudományoknak szentelt oltárt fel kell ékesíteni a hazánkat érdeklő könyvekkel és iratokkal, történetünk eseményeit városainkat és várainkat bemutató ábrázolásokkal, hires férfiak képmásával. Kerüljenek ide a magyar földön talált műemlékek és eszközök, az érmek és pénzek, fegyverek és ötvösművek. A három természet rendéiből (ásvány-, növény- és állatvilág) származó természettudományi és ipartörténeti gyűjtemények.” A nemesek, a nagy gyűjtemények gazdái nem siettek a múzeum gyarapítására. Az első ajándékozó Kináli Mátyás pesti szűcsmester, 48 könyvet adományozott. 1813-ban vásárolta meg Batthányi Antal hercegtől a városkapun kívül fekvő. 31 ezer négyzetméteres majorságát, a múzeum mai telkét József nádor. Két évtizedig ezek, az egykorú forrásokban régi múzeumnak nevezett épületek adtak helyet a gyűjteményeknek. Az 1832—36-os országgyűlés félmillió forintot ajánlott meg a „nemzeti művelődés díszére”, a múzeum építésére, mégpedig úgy, hogy a summa „ne az adózó népet terhelje, hanem egyedül a nemesi rendre fog felosztatni és attól lesz beszedendő”. Ezen az országgyűlésen határoztak a Jankovich-gyűj- temény megvásárlásáról, amelyre 125 ezer ezüst forintot fordítottak. A 30 ezer kötetet számláló könyv- és kézirattár, 1244 ötvöstárgy, 174 fegyver és 7000 érem megszerzését, mint a múzeum második alapítását tartják számon. A múzeum építésére Pollack Mihály kapott megbízást. (Aki akkor már a nádor alcsúti kastélya, a budai Sándor-palota, a régi pesti Vigadó és a Ludoviceum építésével szerzett hírnevet.) A szép klasszicista, oszlop- csarnokos múzeum a kor legnagyszerűbb építészeti alkotása lett. A nádor Pietro Nobile bécsi építésszel, az akadémia igazgatójával vizsgáltatta felül Pollack terveit, s csak „költségkímélés” okáért hagyták el az épület márványburkolatát és szobordíszeit. Csak a timpanon háromszögébe került a müncheni Rafael Monti szobrász csoportja: középen Pannónia nőalakja, kezében babérkoszorúval, melyet jobbról a tudomány és művészet, balról a történelem és hírnév megszemélyesítőjének nyújt ót. A jobb sarokban levő alak a Dunát, a bal a Drávát szimbolizálja. Az alapozáshoz — mint a Hazai és Külföldi Tudósítások című lap hírül adja — 1837. június 22-én kezdtek. Bár az építést megzavarta az 1838-i nagy árvíz, mégis, 1844 januárjában a főhomlokzat, 1845 júniusában az egész épület körül lebontották az állványokat. Kossuth a Pesti Hírlapban köszöntötte „a várost a Rákos mezejétől uraló, nagyszerű alkotást és tervezőjét”. A 109 méter hosszú, 70 méter széles, 24 méter magas épület méreteivel lis kiemelkedett környezetéből. 1846 márciusában megnyílhatott az első kiállítás a Pyrker- képtár anyagából. S még az év augusztusában, az ipari kiállítás tizenkét teremben és az udvaron, 516 kiállítóval. Kubinyi Ágoston igazgatása alatt, az új épületbe szállították a muzeális anyagot, berendezték a termeket. Az első emeleten 14 termet kapott a Széchényi Könyvtár. Nyele terem az érem- és ré„Magyar tudományoknak szentelt oltár" giségtárnak, a második emeleten a természeti tárnak 14 helyiség jutott. A földszintet lakásnak használták. A könyvtár élére Mátray Gábor polihisztor zenetörténész került. Kiss Bálint festőművész képtárőri megbízást, Blaskovich Béla ügyvéd és Ramis Antal írnoki alkalmazást nyert. A múzeum tudományos személyzete az igazgatóval együtt 7 főből állott. Alighogy elkészült a múzeum, viharos események színhelye lett. Történelmi szerepe 1848. március 15-től ívelt. Az épület lépcsőjéről szavalta el Petőfi a fellelkesült tömegnek a Nemzeti dalt. Innen, a lépcső bal oldali támfaláról mondták el a Mit kíván a magyar nemzet? kiáltvány 12 pontját. E múzeumudvaron fogadta később a pesti ifjúság a bécsi egyetem küldöttségét, amely Mátyás király testőrségének pajzsát hozta ajándékba a múzeumnak. A második emeleti díszteremben ülésezett az első nép- képviseleti országgyűlés. Később a Nemzeti Múzeum dísztermét használták ülésteremnek, egészen az Országház felépítéséig. Budavár bevétele után, 1849. május 27-én, az első emeleti rotondában a pesti polgárság lakomán látta vendégül a győzedelmes honvédséget. A nemzeti kormánynak legválságosabb időkben is hajléka volt a Nemzeti Múzeum. Kossuth Lajos, mint pénzügyminiszter. a volt kamaraelnöki lakásból 78 festményt adott át, s mint a honvédelmi bizottság elnöke, úgy rendelkezett, hogy a sáncásásoknál előkerülő régészeti leleteket küldjék a múzeumba. Mészáros Lázár honvédelmi miniszter fegyvereket, zászlókat adományozott. (Amikor az osztrákok bevonultak, eljöttek rekvirálni a múzeumba is. s a régi fegyvereket, a famodelleket is begyűjtötték.) Buda ostromakor, május 23-án, bomba robbant a homlokzat előtt, de kár nem esett az épületben. 1849. július 11-én, a múzeum udvaráról indultak Arad felé az utolsó népfelkelő csapatok. Néhány nap múlva, július 19-én, Haynau csapatai megszállták a múzeumot, kaszárnyának, raktárnak használták, kincseit Bécsbe akarták szállítani. Évek során, a szabadság- harc bukása után. ismét gyarapodott, bővült a múzeum anyaga. Sokan adományozással, alapítványokkal tettek hazafias érzésükről tanúságot. A múzeumkert telepítésére a díszteremben hangversenyeket rendeztek. Ezeket a „zenélyeket" többször Erkel és Liszt Ferenc vezényelte. Kazinczy születésének 100. évfordulóján, 1859-ben, a múzeum dísztermében rendezett ünnepség az abszolutizmus elleni tiltakozás impozáns megnyilvánulása volt. 1861-ben a díszteremben ülésező képviselőház mondott utoljára nemet Bécs beolvasztó politikájára. Mostanában csendes a múzeurrtkert. Egy-egy kiállítás megnyitása jelent csak nagyobb eseményt vagy az évenkénti, március 15-i koszorúzás, ott, balra a főlépcsőtől, az emléktáblánál... ÁLLÁSAJÁNLATAI: Agria Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Frágában történő munkavégzésre felvesz asztalos szakmun kasokat. Titkárságára alkalmaz érettségivel rendelkező perfekt gyors- és gépírónőt, továbbá számviteli osztályára gyakorlattal rendelkező gépíró adminisztrátort. Műszaki osztályára felvesz gyártmányfejlesztő faipari mérnököt. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA I 3300 EGER DOBÓ TÉR 2 a 36/10-144 ÉPFU Miskolci Üzemegység Egri Főnöksége: Eger, Bervai út 2. Azonnali belépéssel felvesz gépjárművezetőket és autómotorszerelőket. Heves Megyei Vízmű Vállalat: Eger, dr. Münnich F. u. 2. Felvételt hirdet könyvelési ellenőri munkakör betöltésére. Felvételi követelmé»y: felsőfokú szakirányú végzettség és legalább 5 éves számviteli gyakorlat. Jelentkezni lehet a vállalat főkönyvelőjénél. HM-i Autójavító Vállalat Tehergépjármű Javító Heves Város Tanácsa V. B. Városgazdálkodási Leányvállalata: Eger, Faiskola u. 5. Tel.: 10-022 Osztálya: Heves, Tanácsköztársaság tér 3. Felvételt hirdet éjjeliőr munkakör betöltésére az egri FULL Pályázatot hirdet főépítészi munkakör betöltésére. Alkatszervizbe, továbbá felvesz autószerelőket. mazási feltétel: építészmérnöki (építőmérnöki) oklevél, — 3 éves szakmai gyakorlat. Bérezés a 11/1983. ÁBMH sz. rendelet szerint. A pályázatokat 1988. március 31-ig lehet benyújtani az osztály vezetőjének. Heves Város Tanácsa V. B. Kommunális üzeme: Heves, Károlyi Mihály u. 15. Pályázatot hirdet műszaki vezetői munkakör betöltésére. Tevékenységi kör: építőipari kivitelezés, útkezelés, ingatlan- kezelés, kommunális szolgáltatások. Alkalmazási feltétel: építészmérnöki (üzemmérnöki) képzettség, legalább 3 éves vezetői gyakorlat. Hasonló tanácsi üzemi gyakorlattal rendelkezők előnyben. A kinevezés határozott időtartamú, mely megfelelés esetén többször megismételhető. Bérezés az 5/1983. ME rendelet szerint, valamint éves feladattervhez kötött premizálás. A pályázatokat 1988. március 31-ig a személyzeti vezetőnél lehet leadni személyesen vagy írásban.
