Népújság, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I XXXIX. évfolyam, 51. szám ARA: 1988. március 1„ kedd 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A nyelv értéke Akkor kellett volna meg­fontoltabban gondolkod­nom. amikor olyan pályát választottam, ahová több nyelv ismerete is szüksé­ges. Mert mire a küzde­lemnek a közepére értem, s megkaptam a diplomám, vele együtt kezembe ke­rült a szegénységi bizo­nyítványom is. Nagyon so­kan vallják ezt meglehe­tősen nagy keserűséggel és kiábrándultsággal. közöt­tük ió néhányan olyanok, akik magas szinten sajá­títottak el egy, avagy több idegen nyelvet. Az átlagismeretekkel bí­ró jogosan teszi fel a kér­dést: miért nincs szükség nyelveket beszélőkre? Hisz sokunknak úgy tűnik, so­ha jobb kor nem kínál­kozhat ezen ismeret hasz­nosítására, mint éppen a mostani. Hisz a külkeres­kedelem. az idegenforga­lom kínálja a lehetősége­ket. csak élni kell vele ... Igen, így tűnik ez a lai­kusnak. s ebben nincs is kivetnivaló. Az előbb em­lített szakmák tényleg nem létezhetnek nyelvtu­dó szakemberek nélkül. Ezért van, hogy megyénk­ben is például a Finom­szerelvény-. a Dohánygyár vagy az Eger Tourist ren­delkezik olyan stábbal, amelyre bármikor számít­hat. ha külföldi vendég, avagy látogató érkezik hoz­zá. Ugyanez a helyzet na­gyobb szállodáinkban is. Ügy tűnik, ezeken a he­lyeken tudják s elismerik a nyelv értékét. A tudomány, a műszaki fordítás, a könyvkiadás és — ne legyünk szemérme­sek kimondani — az új­ságírás területén is elkel­ne a nyelveket is tudó szakember. A sorok írója tud esetekről, amelyeknél nem a pénzkeret, hanem az elégtelen nyelvtudás az oka annak, 'hogy a világ­nak ilyen vagy olyan ré­széről nem elég tájékozott, s kevésbé rendelkezik el­mélyült. ismeretekkel kis hazánk. Az utóbb említett pályák esetében legtöbb­ször a vezetés nem veszi figyelembe az idegennyelv­tudást. Erre jegyezte meg egyik híres nyelvészprofesszo­runk : Magyarországon meg kell gondolni azt. hogy oktassanak-e idegen nyel­veket. Nehézkes az ösztön- díjrendszer. körülményes a kijutás a gyakorlatra, és egyáltalán az egzisztenciá­lis létezés is egy-egy kül­földi államban. így lehet­séges az, hogy hiányzók­ká váltak még a környe­ző országok nyelvei is. Eg­zotikus lett a szerbhorvát, a lengyel, a bolgár, a szlo­vák! Pedig a nyelvtudás kincs, amely megkopottan is érték, s még gyengén tudni is érdemes. Ehhez viszont nem elegendő csak tanulgatni, hanem egy élet- és létforma kell hoz­zá. mint minden olyan ér­ték felszínre hozatalához, amely rejtve van. Soós Tamás Közelednek a húsvéti ün­nepek, s bár a jeles napokig még jó hónap van hátra — javában tart a készülődés az iparban és a kereskedelem­ben. Mint szűkebb hazánkban értesültünk: az idén is lesz bőven, ami a terített aszta­lokra, a vendégek és a csa­ládok elé kerülhet. A Heves Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat — hallottuk Harmos Ferenc igazgatóhe­lyettestől — tulajdonképpen már az év elején hozzáfo­gott az igények kielégítésé­hez. Ne keltsen azonban ez riadalmat a vevők körében, mivel a termékek hosszú szavatossági idővel, hagyo­mányos érleléssel készülnek, s így kitartanak addig, amíg felhasználásra, fogyasztásra nem kerülnek. Föltéve per­sze, ha a vásárolt árut nem a hűtőszekrényben, hanem inkább a kamrában, szellős, hűvös helyen tárolják oda­haza. A vállalat egyébként hat­féle gyártmánnyal jelentke­zik most is, többnyire pedig kötözött füstölt sonkával, vá­gott combbal, s az összesen előállított 95 tonnából 65—70 jut megyei ellátásra. A na­gyobb szállítások hétfőn kez­dődtek, s a füstről folya­matos lesz az utánpótlás. Gondoltak a vásárlóerő vál­tozásaira is, így kisebb dara­bok, olcsóbb áruk teszik tel­jesebbé a választékot. A Füzesabonyi Állami Gazdaság további 1—1,5 va- gonnyival egészíti ki az előb­bi kínálatot, részint húsüze­mének körzetében, másrészt Egerben. Bélapátfalva, Szil­vásvárad térségében. Gyön­gyösön és a Mátrában. Kris- ton Gáspár üzemvezető el­mondotta érdeklődésünkre, hogy a hat-hétféle gyárt­mányban csupán a kötözött sonka legalább félszáz má­zsa, s szintén e héttől talál­kozhat velük a fogyasztó na­gyobb tömegben is. Besegítenek a terítésbe az áfészek is. A Füzesabony és Vidéke Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetkeze- zet sarudi üzeme közvetlen ellátási körzetén kívül, első­sorban Egerbe szállít. Ko­vács Imre áruforgalmi osz­tályvezető ugyan nem nagy mennyiségről, mindössze 30 mázsányi sonkaféléről szólt, de hozzátette: talán 100 má­zsa egyéb füstölt cikkükkel, a szintén kedvelt parasztkol­bászukkal, lángolt kolbászuk­kal is örömet okozhatnak a boltok látogatóinak. A Gyöngyszöv feldolgozójából — ahogyan dr. Mocsári László ipari és felvásárlási főosztályvezető beszámolt er­ről — a tavalyinál lényege­sen, közel harmadával több húsvéti áru kerül ki, a ko­rábbival azonos fajtaválasz­tékban, főleg pedig március közepétől. Aligha lesz baj a borral, sörrel, s egyebekkel sem. Gyöngyösről a Budapesti Li­kőripari Vállalat 7. Sz. Üze­mének vezetője. Nagy Imre — az ismert import alap- anyaghiány miatt — talán csak bizonyos kólahiánnyal tud ijesztgetni. Ugyanekkor — bizonyára sokak megelé­gedésére — az alacsony szesz­tartalmú italok arányának számottevő növekedését em­lítette. A „Long Drink” csa­lád ötfajta ízben jut az üz­letekbe, s mellette a meggy alapanyagú „Meteor”-ból is több lesz. mint tavaly. „Mii­ki” tejszínlikőrükből négyfé­lét küldenek, de a reneszán­szát élő Unicumból is job­ban lehet válogatni a koráb­binál. A Mátra Élelmiszer és Ve­gyiáru Nagykereskedelmi Vállalat — a „Füszért” egri raktárházánál Boknyik La­jos osztályvezető arról tájé­koztatott, hogy a húsvéti to­jásból jóval kevesebbre szá­mítanak, mint kérték, ám a visszaigazolt 120 mázsa sem éppen kis mennyiség. Ugyan­ekkor tojásdrazséból, díszdo­bozból lényegesen több lesz a tavalyinál, s nagyobb kí­nálatot biztosítanak az úgy­nevezett lédig tojásfélékből is. Üj szállítójuk, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, valamint a sényői tsz. ahonnan műanyag figu­rás árut rendeltek, igaz — csupán mutatóba — mind­össze 400 kartonnal. Hét­főn kezdték az üzletek fel­töltését. s legkésőbb március 20-ig. minden megrendelés­nek eleget tesznek. Kielégí­tő a kölnikínálatuk, több az aerosolos termék, a Szilas Menti Mgtsz — szintén új partner — olcsó, kis kisze­relésű termékekkel is bemu­tatkozik. Különben összesen legalább 20—25 fajta és il­lat jelenti a körzet választé­kát, s zömmel máris vásá­rolhatók a boltokban. A gyöngyösi raktárházból — amint ezt Sasvári Sándor és Prezenszki Endréné előadók újságolták — édességből, a különböző figurákból, a ta­valyinak 85—90 százalékát biztosítják a megrendelők­nek. s harminc mázsa híján, már meg is kapták az ipar­tól. Remélik azonban, hogy így sem okoznak különösebb csalódást a hálózatban, sőt talán olyannal is vigasztal­hatják a vásárlókat, mint az egyébként nem kimondottan húsvéti csemege, de mindig népszerű banán. A Caolán és a Szilason kívül, külföldi gyártók is bővítették a köl­nifélék választékát, s így leg­alább negyvenfélével locsol- kodhatnak a húsvéti öntöz- ködők. Kiszállításaik janu­ártól folyamatosak, számos üzlet februárban már teljes szükségletét biztosította, míg a további igényeket döntően március 7-től iparkodnak ki­elégíteni a raktárházból. Ez még csak „mutató’'. Am tegnap délelőtt már az egri Alkotmány utcai hüsüzletben is biztattak az utánpótlással ... (Fotó: Perl Márton) VÁRKONYI PÉTER INDIÁBAN Koszorúzás Gandhi emlékhelyénél A hivatalos indiai láto­gatáson tartózkodó Várko­nyi Péter külügyminisztert hétfőn Űj-Delhiben fogad­ta Ramaszvami Venkata- raman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma al- elnök. Az udvariassági lá­togatáson jelen volt Oláh József, Magyarország új­delhi nagykövete is. A magyar diplomácia ve­zetőjének hétfői program­ja koszorúzással kezdődött az indiai történelem ki­emelkedő személyisége, Ma­hatma Gandhi hamvasztási emlékhelyénél. Utána meg­kezdődtek a hivatalos tár­gyalások. Várkonyi Páter először négyszemközt találkozott Natvar Szin.ffih külügyi ál­lamminiszterrel, majd szak­értők jelenlétében folytat­ták megbeszélésüket. A tárgyalások egyik témakö­rét a kétoldalú kapcsola­tok képezték: a két ország viszonyát vitás politikai ügyek nem terhelik, a fi­gyelem tehát az együttmű­ködésnek kölcsönös érde­keltségen nyugvó bővíté­sére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosí­tani kell a magas szintű személyi politikai érintke­zések folyamatosságát. Mind­két fél hangsúlyozott fon­tosságot tulajdonított a gaz­dasági-kereskedelmi együtt­működés elmélyítésének, megelégedettséggel állapít­va meg, hogy tavaly a ma­gyar—indiai árucsere-forga­lom értéke átlépte a száz­millió dolláros szintet. Az érintett nemzetközi és re­gionális témák sorában szó volt az általános biz­tonsági kérdésekről, a ke­let—nyugati viszonyrend- szerről, az afganisztáni és a kambodzsai rendezéssel ösz- szefüggő fejleményekről. Közösen osztott vélemény volt, hogy a regionális vál­sággócokat —, amelyek meg­oldásában India aktív sze­repet vállal — tárgyalások útján kell elsimítani. Az indiai fél tájékoztatót adott a szomszéd országokhoz fű­ződő kapcsolatairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hiva­talában felkereste Krisna Csandra Pant hadügymi­nisztert. A hagyományosan baráti magyar—indiai viszony hő­fokát jól jelzi, hegy a he­lyi sajtóban élénk érdeklő­dés övezi a külügyminisz­teri látogatást. Például a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt lapja, a National Herald — ritka gesztusként — két teljes ol­dalas összeállítást közölt hazánkról vasárnapi szá­mában. Jó néhány újság is­mertette azt az interjút, amelyet Várkonyi Péter adott a PTI hírügynökség­nek. a Link című folyóirat pedig méltató cikkben mutatta be Magyarország nemzetközi tevékenységét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének állásfoglalása Ez év február 19-én ülést tartott a szakszervezetek or­szágos tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett információk szerint széles körben 'alapvetően pozitív visszhangot váltott ki. Mind­az, ami az árakkal, a fog­lalkoztatási problémák ke­zelésével, érdekvédelmi munkánk erősítésével, a szakszervezetek tevékenysé­gének tartalmi, szervezeti megújulásával kapcsolatban megfogalmazódott, találko­zik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és tá­mogatja az ágazati szak- szervezetek és a SZOT fe­lelős álláspontját, fellépé­sét a dolgozók széles réte­geinek élet- és munkakörül4 ményeit érintő kérdéseik­ben, érdekeinek határozott védelmében. Tudatában van annak, hogy a jelenle­gi helyzetben az ország társadalmi-politikai ténye­zőinek közös erővel, együt­tes cselekvéssel kell hoz­zájárulni társadalmi-gazda­sági problémáink megol­dásához. A magyar szíakszervezeti mozgalom történelmi út­ja, tagsága támogatásából származó politikai ereje bizonyítja, hogy a magyar szakszervezeti mozgalom olyan társadalmi tényező, amely történelmi, politikai folyamatokat formált és formál. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy munká­ját meghatározott társa­dalmi-gazdasági körülmé­nyek között végzi, ezért a reál i fásokkal mindenkor számolnia kell. Midemellett arról sem mondhat le, hogy működésének korlátáit új­ra és újra legyőzve mun­kájához új feltételeket te­remtsen, felelősen kinyil­vánított szándékai, törek­vései megvalósításához a tagság támogatásában rej­lő erőre támaszkodjék. A SZOT elnöksége tud­ja, hogy a szakszervezeti szervek munkájával szem­ben megerősödött a tagság jogos kritikája. Ennek • a bírálatnak az indokait rész­ben a mozgalom tevékeny­ségén kívüli okokban kell keresni. A szakszervezetek ismerik a tagság jogos igé­nyeit és fáradoznak a leg­több áldozatot hozó mun­kások és értélmiségiek, pá­lyakezdők, nagycsaládosok, nyugdíjasok terheinek a könnyítésén, ha ennek anya­gi feltételeit a stabilizáció nehézségeivel küzdő gaz­daság nem is tudja biztosí­tani. Mindez nem jelenti, és nem is jelentheti azt, hogy a szakszervezetek némák maradnának, hiszen isme­rik a legalapvetőbb prob­lémákat, feszültségeket és van véleményük azok lehet­séges megoldásáról. Ez azonban számos terü­leten nem jár kielégítő ered­ménnyel, ezért teljes mér­tékig érthető, hogy tagsá­gunk jelentős része kere­si érdekvédelmi-érdékkép- viseleti munkánk javításá­hoz a mainál jobb szerve­zeti kereteket, feltételeket, és számos területen válto­zásokat sürget. Emiatt keresik egyre erő­teljesebb szakmai, szakma­foglalkozás képviselői is szakmai érdekeik jobb ki­fejezésének a szakszerveze­ti mozgalom keretein be­lüli lehetőségeit. A SZOT elnöksége ezeket a törekvé­seket helyesli és támogatja; ebben a szellemben foglalt állást a szakszervezetek leg­utóbbi kongresszusa. Ezért ismételten leszögezi állás­pontját: nyitott minden jó szándékú, a szakszervezetek munkájának eredményes­ségét javító szervezeti és a munka tartalmát, felfogá­sát jobbító törekvésre, és messzemenően támogatja az ágazati-iparági szakszer­vezetek ilyen irányú kez­deményezéseit is. Támogatja az egyes szak- szervezeteken belüli erő­teljesebb szakmai, szakma- csoportos szerveződéseket, tagozatok, önálló szerveze­ti formák, keretek létreho­zását, illetve az erre irá­nyuló szándékokat. Lehet­ségesnek tartja, hogy az egyes szakmai-ágazati szak- szervezetek keretében szer­veződő tagozatok. vagy más szervezeti formák egy­mással a szakmai-ágazati kereteken túlmenő, szak­(Folytdtás a 2. oldalon) Kevesebb csoki, több alacsony szesztartalmú ital — Nagy kölnivá- lasztek — Lesz olcsóbb füstöltáru is Húsvétra készül az ipar és a kereskedelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom