Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-25 / 47. szám
6. NÉPÚJSÁG, 1988. február 25., csütörtök A BÖLCSŐTŐL AZ NB MG (111/1.) „Tündér Lala” és a hatvani triász — avagy hol vagytok régi játszótársak? Dohány l.ajos Horváth László Supka Attila Jován Róbert Mit szólnának a kedves futballrajongók egy ilyen esapathoz: Kakas — Magyar, Lakatos. Csuhay, Sass — Nagy L., Supka. Horváth L., (Balogh J.) — Jován (Fodor>. Dohány, Zvara. Talán többeket meglep, de ez a gárda Heves megye válogatottja az NR I-ben. A játékosok bölcsőjét itt ringatták Besenyőtelken, Domoszlón. Keséden. Kgerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Kisnánán, Sírokban. Klőbb vagy utóbb szőkébb hazánkból, szülőföldjükről indultak el a sportági hírnév felé. S igazan nincs szégyenkeznivalónk, akad közöttük nagyválogatott, magyar gólkirály, UEKA- kupa döntős, bajnoki arany-, ezüst-, és bronzérmes, beérett élvonalbeli labdarugó csakúgy, mint tehetséges fiatal. Ha kíváncsiak, mi van most velük, tartsanak velem A böngészéshez remek kiindulóalap a Hollay Andrea, Danis Barna sportújságíró házaspár ősszel megjelent Labdarúgó ki kicsodája. (Albumgyűjtők, figyelem! Azok, akik visszaküldték a kiadóhoz a pályázati szelvényeket, sorsoláson vettek részt. A listát a napokban lehet megtekinteni.) Az ikonográfiái összeállítás mellé nem ártott beszerezni egy telefoncímjegyzéket, ebben az egri piros-kékek technikai vezetője, Káló József volt segítségemre. Innen kezdve már csak jó adag türelem kellett a vonal innenső végén. — Lajoska Pesten van a sportkórházban — mondta egy udvarias hang Zalaegerszegről —, amikor Dohányt kerestük. Másodjára viszont már őt magát szembesíthettük kíváncsiságunkkal: — Tudják önről, hogy hatvani? A lélegzetvételnyinél hosz- szafob szünet a válaszig érzékeltette, hogy kissé meglepte a kérdés, talán eközben mosoly is végigfutott az arcán. A történetet azonban készséggel kerekítette ki. — Édesanyám Vas megyei, édesapám hajdúnánási. Pesten találkoztak, s az ismeretségből szerelem, házasság lett. Mindketten BM-dolgo- zók voltak 1955-ben Hatvanban, amikor én megszülettem. Igaz, csak másfél éves koromig laktunk a városban. Labdarúgó-ipályafutása első jeles állomása Szombathely, 1973-iban mutatkozott be az NB I-ben. Azóta közel jár a 300. mérkőzéshez. ,1982/83-ban 23 találattal ő volt a hazai gólkirály. Pécsett teljesedett ki tehetsége, a mecsékalji publikum méltán zárta a szívébe. Dohány hosszúkás haja korán megderesedett, bár ifjonti hévvel bombázott az ellenfelek hálójába. Ilyenkor a hálás B-közép kórusban éltette: „Tündér Lala! Tündér Lala...” — A ZTE-ben meddig rúgja még a labdát? — Nyárig, s akkor kész, vége. — Nem szeretne külföldre szerződni? — Soha nem nyilatkoztam ilyet. Én közgazdász vagyok, a hivatásomra komolyam készültem. Pécsett fogok dolgozni. Róla lehetne mintázni az intelligens, a csapatáért mindent megtevő, az utolsó percig küzdő futballistát. Kár, hogy egy éve még az NB I- iben, az ESE nem ilyen mentalitású .játékossal tudott erősíteni... Egyébként többször pályára lépett a piros- kékek ellen, nem maradt adós a góllal sem. A megyéinkhez kapcsolódó kötődésében mégsem ezt tartja említésre méltónak. A búcsúzáskor visszatér Hatvanhoz; — Ha nagy ritkán együtt megyünk a Hajdúságba a nagyszülőkhöz, apám Hatvanban mindig mondja, mutatja: fiam, ott a régi út mellett volt a házunk ... A HKVSC fedezte fel viszont Horváth LÁszlót, aki tavaly nyártól Békéscsabán kerettag. Gyöngyösön anyakönyvezték 1966-ban, a labdás indulása szülőfalujához, Domoszlóhoz kapcsolódik. Ezt így idézi: Ott mindenki Fehér István tanítványa, én is nála lettem igazolt labdarúgó. A megyei bajnokságban Szabó István, Fehér Imre, Farkas Ottó oldalán játszottam, amikor felfigyeltek rám a hatvaniak. Onnan Miskolcra, a H. Papp SE-hez vonultam be, majd leszerelésem után leigazoltak a lila-fehérek, hívott Csank János. Apropó, Csank! Immáron edzője is találtatott a mi élvonalbeli válogatottunknak. Meg kell valljam, bizalmatlanok voltak velem szemben, amikor felőle érdeklődtem. Holott Megyesi után, a vezető edző, aztán a pálya- edző Vigh, a középpályás Horváth L., a nemrég kölcsönadott égni Fodor révén szelídebb hangnemre számítottam. Csak Horváth Laci nem titkolózott: — Szeretnék tavasszal debütálni az NB I-ben. Az előkészületi találkozókon egy- egy félidőre már bizalmat kaptam a bal oldalon. — Fodor hogy illeszkedett be? — tudakolöztuk. — Rugdossa a gólokat, lőtt a DUSE-nak, a Szegednek ... Szerintem nagyon jól megy neki. Otthon is mesélheti, mert a mesterrel együtt szoktunk hazajönni. Igaz, én Egerből tovább megyek Domoszlóra. A videotonos Supka Attilát kicsit költséges lett volna Spanyolországban keresni, ahol jelenleg együttesével edző táborozik. így vele kapcsolatban a hallott sok mende-monda (korábban rebesgették azt is, hogy az Eger SE igazolja le) után marad a tömör tény: Hatvanban látta meg a napvilágot 1962. szeptember 19- én. És nagyon reméljük, nem aprózza tovább tehetségét. Az MTK-VM bajnokcsapatának ígéretes szélsőjét, Jován Róbertét, egy délelőtti edzés előtt sikerült szóra bírnom. A szigorú Verebestől tartottam, de a szakosztályvezető Brünvi Béla öl percre kihozta az öltözőből a Zagyva-parti városban született, 21. évében járó fiatalembert. Eleinte furcsállotta a nézőpontot, ám hamar feltalálta magát. Sőt, — amit nem vártam, — hangjába még büszkeség is vegyült, amikor futballgyökereit elevenítette fel. — Hogyne lennék hatvani, a Kinizsiben, a serdülőben kaptam alőször mezt 1978-ban. Füzér Pista bácsi volt az edző. Később szüleim Gödöllőre költöztek, s majd nekem következett az MTK. Eddig az NB I-ben 18- szor jutottam szóhoz és mindjárt góllal nyitottam a Vasas ellen. A tervei között nem titkolta a válogatottságot. Beszélt a kékifehérek közelmúltbeli Barcelona környéki felkészüléséről. A hatvani nagyszülőkhöz szinte minden hét végén hazajár. Meg szokta nézni — ha teheti — a HKVSC meccseit. — Beszélgetek a srácokkal, a barátom, Sima Sanyi is már az „egyben" játszik, de ismerem Gömörit — majd sorolja a többieket. Jován lendületét én fékezem. Figyelmeztetem kezdődik a tréning. És Verebes amúgy sem szereti az újságírókat ... (Folytatjuk) Budavári Sándor SAKK Félidőben: 1. Bélapátfalva TÉLI OLIMPIA Az Engi—Tóth pár hetedik „B és B”, ahogy Besztyem- janovát (28) és Bukint (30) nevezi a szaksajtó, Borogyin: Igor herceg című operájából a poloveci táncokat mutattak be a szabadkorcsolyázás során. Produkciójukkal magukkal ragadták a Saddle- dome sportcsarnok 20 ezres közönségét, s a pontozókat is. A tartalomra valamennyi bírától 5,9 pontot kaptak, a művészi hatást pedig hárman 6,0-tal jutalmazták — igaz, egy érthetetlen 5,5 is becsúszott a nyugatnémet pontozótól. Győzelmüket azonban így sem fenyegette veszély. Klimova és Ponomarenko ugyanilyen magabiztosan jutott az ezüstéremhez, míg a hazaiak nagy örömére a Wilson, McCall pár lett a harmadik. 1976 óta most nyert először olimipai érmet kanadai jégtáncospár. Engi Klára és Tóth Attila most is kitett magáért, akárcsak az előírt táncok és az original során. A hetedik hely felülmúlja a várakozásokat, hiszen csak titokban reménykedtek abban, hogy bekerülhetnek az első nyolc közé. A megyei sakk csapatbajnokságban lejátszották a 3. fordulót is. A hatvaniak vesztettek a Heves ellen, így kiestek az aranyéremért folyó versengésből. Az első hely sorsa a Bélapátfalva és a Heves között fog eldőlni. Eredmények: Bélapátfalva—Füzesabony 7,5—4,5 Ikanov—Hajnal 0—1, Éberth —Engel, Zolnai—Vámosi. Barta—Csanálosi mind 1—0, Racskó—Gál S., Sipka—dr. Gordos mindkettő döntetlen, Zombori—dr. Boros 1—0, Kelemen—Malik 0,5—0,5, Vára- di—Pál P., Balogh—ifj. Vámosi mindkettő 0—1, Va- nyó—Nagy J. és Váradi—Ze- le 1—0. Hatvan—Heves 4,5—7,5' Gorda—Forgó 0—1, Mátrai— Tóth 1—0, Süli—Orosz 0,5— 0,5, Orendi—Bódi 0—1, Gyónd—Vajda 1—0, Szentgyörgyi —Székely 0—1. Schmidt— Juhász M. 1—0, Érsek—Juhász S. 1—0, Kobulniczky— Fellegi, Mike—ifj. Bán. Kovács—Babucs, Binder—Tóth A. mind 0—1. A bajnokság állása: 1. Bélapátfalva 22,5, 2. Heves 20,5, 3. Hatvan 17, 4. Füzesabony 12. VÁLOGATÓ A VILÁGBAJNOKSÁGRA A taekwon-do legjobbjai Hatvanban A Budapest Sportcsarnok április 8—10. között nem kisebb rendezvénynek ad otthont, mint a taekwon-do-vi- lágbajnokságnak. A karate e szakágában tavaly Athén fogadta a földkerekség színe- javát. igaz rendhagyó módon, mert a vb-kre és EB- kre kétévente, felváltva kerül sor. A görög fővárosban lebonyolított világbajnokságról a magyar küldöttség egy arany- és egy ezüstéremmel tért haza. Engrich Mariann nem talált legyőzőre, míg Patakfalvy Miklós a dobogó második helyére állhatott fel. A sorrendben hatodik vb előtt, a hét végén Hatvanban adnak egymásnak találkozót a hazai mezőny legjobbjai, hogy megküzdjenek az országos bajnoki címért. A Zagyva-parti városban 1981 óta a HKVS keretein belül tanfolyam jelleggel működik a taekwon-do szakosztály. Közel ötven felnőtt és hetven gyerek látogatja rendszeresen Hatvani Ferenc edző foglalkozásait. A fiatalabb korosztálynak már több ízben rendeztek sikeres versenyeket az OB házigazdájaként, ezért esett rájuk a választás. Hogy a vasárnap reggel 9 órakor az 5-ös iskola sport- csarnokában kezdődő OB-n, amely egyben válogató is a budapesti világbajnokságra — kiket láthat a közönség? Csak azok nevezhettek, akik már legalább elérték a zöld övét. A küzdelemre 130an, a formagyakorlatokra ötvenen jelentkeztek. Kérdezhetik: és a látványos, lélegzetvisszafojtó töréstechnikára? Mint megtudtuk, ezt a számot egyrészt az idő rövidségére. másrészt a vb közelsége miatt nem hirdették meg. mivel itt a legnagyobb a sérülésveszély. Bemutatja- tudását többek között az 1 dános Engrich Mariann, aki az elmúlt esztendőben elnyerte az Év sportolója címet is. Küzdőtérre lép a kick-box-ban és taekwon-dó-ban egyaránt Európa-bajnok, 3 dános Patakfalvy Miklós és a szövetségi kapitány az ugyancsak 3 dános EB-győztes Antal László, akit karatés berkekben hazánk egyik legképzettebb és legtechnikásabb versenyzőjeként tartanak számon. A hatvaniak közül ketten szállnak harcba a helyezésekért, mégpedig nehézsúlyban a kéköves Dudás Attila és könnyűsúlyban a zöldöves Hernádi Zsolt. A küzdelem a selejtezőkben 2, a döntőben 2X2 percig tart majd. A harci művészetek e „hajtására” a technika és nem az erő a jellemző. A bírók is — az OB- re 12 jugoszláv érkezik — az ugró, az ugró-forgó mozdulatokat „díjazzák'' előszeretettel. A küzdelemben a folyamatosságon van a lényeg és azon, hogy a támadás domináljon. (budai) FALUSI SPARTAKIÁD Elsöprő kömlői fölény Közel félszáz induló részvételével rendezték meg Kömlőn a falusi spartakiád téli versenyszámainak Heves körzeti döntőit. A sportolók asztaliteniszben és sakkban vetélkedtek a helyezésekért és főképp pingpongban elsöprő kömlői fölény mutatkozott. Eredmények. Asztalitenisz, nők: 1. Pádár M., 2. Ádám E., 3. Cseh É. (mindhárom Kömlő). Párosok: 1. Cseh—Csáti. 2. Ádám—Kiss K„ 3. Cseh—Pádár (mind Kömlő). Férfiak: 1. Séj, 2. Vass S., 3. Bari L. (mindhárom Kömlő). Párosok: 1. Cseh—Vass, 2. Bari—Túró (mindketten Kömlő). 3. Osz- lánczi—Domán (Erdőtelek). Sakk, férfiak: 1. Szászi (Kömlő), 2. Tóth L. (Tisza- nána). 3. Fehér M. (Tarna- zsadány). Csapatban: 1. Szá- szi—Ferenczi (Kömlő). Diákfoci Hatvanban korán megkezdődött a labdarúgó idény a városban és környékén megalakult DSK-k diákjai számára. A teremfocitomán hét általános iskola csapata indult, köztük — a helybeliek mellett — a hortíak és ecsédiek is. A csatározásokból a hatvani 3-as számú iskola DSK-ja került ki győztesen. A helyosztó mérkőzések eredményei. Az 5. helyért: 6-os sz. isk. DSK—Horti Ált. Isk. 4—1. A 3. helyért: 2-es számú isk. DSK—4-es sz. isk DSK 2—0. Az 1. helyért: 3- as számú isk. DSK—5-ös sz. isk. DSK 4—1. Végeredmény: 1. hatvani 3-as sz. isk. DSK (Balogh S., Hóka, Luda, Czi- bolya, Harkány, Szakács. Tóth A.. Szabó, Orjovics, Béres, Sőregi, Ködmön. Testnevelő: Sándor Andrásné.) 2. hatvani 5-ös sz. .isk. DSK. (Testnevelő: Monori Géza.) 3. Hatvani 2-es sz. Alt. Isk. DSK. (Testnevelő: Lipkovics Gáborné.) Március elsején, délelőtt 10 órakor megnyitjuk lerakatunknál a Raktár utcai részen TEXTILUZLETUNKET, ahol egyéni vásárlókat és közületeket kiszolgálunk méteráru, lakástextília, ágynemű, szőnyeg, férfi-női-gyermek konfekció és munkaruházati cikkekből. Szeretettel várjuk vásárlóinkat. Ruházati Textilkereskedelmi Vállalat egri lerakató. EGER, Dr. Münnich F. u. 4.