Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Marjai József Moszkvába utazott Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, ha­zánk állandó KGST-képvi- selője, hétfőn Moszkvába utazott, ahol részt vesz a Kölcsönös Gazdaságii Segít ­ség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 126. ülésén. Bú­csúz-tatására megjelent Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A LEGFONTOSABB A PÉLDAMUTATÁS A Hazafias Népfront az időskorúakért Ahol élünk Nem tudom, kiben mi­lyen érzéseket kelt az a szó. hogy lokálpatriotizmus. Sokakban talán ellenszen­vet váll ki. mert a kisyá- roslasságra. a szűk keretek közül kitörni nem tudók­ra. a kispolgári életmód­ra a változtatni nem tu­dásra. illetve nem akarásra gondolnak. Remélem többen van­nak azok. akikben ez a szó kellemesebb érzéseket, kelt. Mindez egyik isme­rősöm kesérgéseit hallgat­va ötlött az eszembe. Fia­tal. alig végzős pedagógus­ként Budapestre költözött, és egy békásmegyeri lakó­telepi iskolában tanít. Tárt karokkal fogadták, hiszen a mintegy - 9« fős tantestület még ekkora létszámmal is nehezen tud megküzdeni a nagyszámú gyereksereggel. Az ismerő­söm az első hónapban még fel volt dobva, nagy vehémenciával sorolta, mi­lyen hangulatot alakított ki első óráin, milyen mód­szereket választott, hogyan viszonyultak hozzá a gye­rekek. Azóta két hónap telt el. s a szavak egyre keserűbbé váltak. A ..köly­kök" rendetlenek, a tanárt egyszerűen lehülyézík. nem csoda, hogy « nevelői szo­bában csupa fásult, ked­vetlen. csak előremeredö. egymással nem törődő ember ül. S hogy erről miért ju­tott eszembe a patriotiz­mus? Nem azt mondom, hogy Egerben. Gyöngyö­sön. Hatvanban vagy a falusi iskolákban gyöke­resen más a helyzet. Azt viszont tapasztalatból tu­dom. hogy más itt a ta­nár-gyerek viszony, mint a fővárosban. Talán a lét­szám miatt, talán mert több idő jut egymásra, de a begubózás. a magányos­sal sokkal kevésbé van jelen a kisvárosban. Le­het. hogy sokak számára ez sem kellemes. hisz kisebb az elbújás. a néha nagyon áhított egyedülma- radás lehetősége. De van­nak helyzetek. amikor jólesik egyetlen emberi szó. egy apró jele a törő­désnek. Az. hogy az utcán néhány száz méteren leg alább két-három ismerős­sel összefutunk, és közöt tűk akad legalább egy. aki megkérdezi: hogy vagy. és esetleg még a válaszra is odafigyel. De hatással van ránk a környezetünk is. Végigsé­tálni a Széchenyi utcán, elandalogni a hatvani Grassalkovich-kastély mel lett. bebarangolni a Sza- laika-völgyet — ez mind­mind alkalom a feltöltő- désre. a problémák végig­gondolására. Nincs akkora emberáradat, zaj. kosz. zűrzavar. Az. hogy esetleg egy fárasztó nap után hangos csókolommal kö­szön valamelyik tanítvány Egy barát, ismerős figyel­messége. egy szál virág a névnapon — sokat jelent­hetnek. Tanuljuk meg becsülni azt a helyet, ahol élünk, főleg, ha megadatott ne­künk egy hangulatos em béri léptékű környezet Doros Judit A TÁRSADALMI VITA ÚTJÁN Program—egészségünkért Az egészségmegőrzés átfogó társadalmi programjá­nak kidolgozása nagy jelentőségű lépés, nagy kihívás egy új típusú, korszerű egészségvédelem megteremté­sére. Szükségességét megkérdőjelezni a helyzet isme­retében nem, lehet. A cselekvés tervezésénél a helyi viszonyokból kell kiindulni, ezért készül megyénkben hosszú távú egészségmegőrzési elképzelés. Heves Me­gye Tanácsa a tervezetet megtárgyalta, s a további munka alapjául elfogadta. ■ Egyúttal felkérté a társa­dalmi szerveket, hogy azok is alakítsák ki álláspont­jukat. Ezért vitatta meg az elmúlt héten a Szakszer­vezetek Heves Megyei Tanácsa is ezt a kérdést. A felszabadulás után gyö­keres változások történtek az egészségügyben — hang­súlyozza a tervezet. Ez so­ha nem tapasztalt mérték­ben csökkentette a halandó­ságot. A 60-as évek közepén a mutatók minden tekintet­ben kedvezőek voltak. Ez a folyamat a 70-es években megállt, sőt megfordult. En­nek következtében hazánk­ban a születéskor várható, átlagos élettartam az egyik legalacsonyabb Európában. Mindez a túlhajszolt élet­mód, a helytelen táplálko­zás, a mozgáshiány, a sok káros szenvedély, az erőtel­jes társadalmi mobilitás és a gazdasági helyzet követ­kezménye. Legjobban azok veszélyeztetettek, akik telje­sítőképességük csúcsára ér­tek, tapasztalataik és tudá­suk révén legértékesebb tag­jai lehetnének társadalmunk­nak. Megyénk egészségügyi el­látása is folyamatosan ja­vult a VI. ötéves tervben, de az erőfeszítések ellenére, 1980 óta az országos tenden­ciával egyezően, de annál nagyobb mértékben romlott egészségünk. A halálozási arányszámok nagyobbak, az élve születésiek pedig ala­csonyabbak az 'országos át­lagnál. Ennek következtében szűkebb hazánk lélekszáma 350 ezerről 339 ezerre csök­kent 1980 óta. A halálokok közül legjelentősebbek a ke­ringési rendszer betegségei. második helyen a daganatos megbetegedések állnak. Nagy szerepet játszanak a balese­tek, a légző- és emésztőszer­vi megbetegedések, valamint az alkohol hatására kialaku­ló, káros elváltozások. Ez utóbbiak az elmúlt öt év­ben jelentősen elszaporod­tak. A megyei program fő cél­ja. hogy a lakosság egészsé­gesebb legyen, a halálozást döntően befolyásoló meg­betegedések csökkentése ré­vén, Vissza kell szorítani a kockázati tényezőket, meg­változtatva az életmódot. A cél elérése érdekében, szük­ség van az egyén, a család, a munkahely, s valamennyi állami és társadalmi szerv közreműködésére. Az elkép­zelések megvalósítására az egészségügy önmagában nem képes, de a motor szerepét el kell vállalnia. Előtérbe he­lyezik a megelőzést, növel­ve a hatékonyságát. Ezzel párhuzamosan, a gyógyítás színvonalát is javítani kí­vánják. A halálozást dön­tően befolyásoló betegségek kockázati tényezői társadal­milag sokoldalúan meghatá­rozottak. Ezeket csak komp­lex szemlélettel lehet meg­változtatni. A hagyományos módszerek mellett újak is szükségesek, összefogva a kö­zös veszélyforrások ellen. Lé­nyeges az ifjúság nevelése, a megfelelő munkahelyi lég­kör, amely nem tűri a mun­kaidő előtti és alatti alko­holfogyasztást, s kiemelt feladatnak tekinti a balese­tek megelőzését. Nevelni szükséges az egészségesebb életmódra, a korszerű táplál­kozásra, fellépve a káros szenvedélyek ellen. Vissza kell szorítani környezetünk szennyeződését, a stresszha­tásokat, többet kell foglal­kozni a szűréssel, a gondo­zással .és a rehabilitációval. A programtervezet részle­tesen foglalkozik azzal, hogy egyes területeken mi a ten­nivaló. A csecsemőkortól a legidősebbekig, lényeges elő relépés szükséges ahhoz, hogy eredményt érhessünk el. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa elé egy olyan vélemény is került, amelyet az SZMT elnöksége készített. Ebben megfogal­mazzák. hogy a program va­lós tényekből indul ki, s jól jelöli ki az elérendő célokat, összességében alkalmas ar­ra. hogy mozgósítson. Az elnökség javasolja, hogy a földrajzi, gazdasági, kultu­rális és egyéb jellemzők is szerepeljenek a végleges programban, hogy az egyes ágazatok feladatait jobban meghatározhassák. Nagyobb gondot kell fordítani a nap­ra kész elemzésre, s a jelen tervidőszak részeredményei re és gondjaira. Mindenkép pen figyelembe szükséges venni megyénk táppénzes helyzetét, a keresőképtelen séghez vezető okokat, a rok­kantság és a munkaképesség csökkenés hátterét, ugyanak kor a foglalkozási rehabili­táció nehézségeit. Fontos az. is. hogy az egyes rétegeket jobban megismerjük. A szakszervezetek felada­taira tett javaslatok, s az SZMT ülésén lezajlott vita arra utal, hogy a szervezett munkásság fölmérte ennek a programnak a jelentőségét. Sok megoldásra váró gond élesen felvetődött. Heves Me­gye Tanácsának képviselői örömmel fogadták a véle­ményeket, hozzáfűzve, hogy a végleges változatot 19811. december 31-ig kell elkész.i teni. A feladatterv majd több konkrétumot tartalmaz s remélhetően a többi szer vezet is hasonlóan melíéáll az elképzeléseknek. if—ii h i"ws——azaaa A Hazafias Népfront idős- korúakkal foglalkozó orszá­gos bizottsága hétfőn ülést tartott a HNF Belgrad rakparti .székházában. A ta­nácskozásra meghívták az Üttörőszövetségnek és a KISZ Központi Bizottságá­nak a képviselőit, valamint az. ország különböző terüle­tein működő nyugdíjasklu- bnk Vezetőit. A fiatalok és az. idősek kapcsolatát elemző eszme­cserén Knoll István, a bi­zottság elnöke ismertette az idősek segítésének eddigi eredményeit. Egyebek közt elmondotta: egy-egy kam­pányra könnyebb mozgósí­tani a fiatalokat, mint a rendszeres segítségnyújtás­ra. Szükség van az ünnepi alkalmakhoz kötődő akciók­ra is. de gondot okoz hogv ilyenkor hosszabb időre megnyugtatják a lelkiisme­retűket azok. akik a továb­biakban is segíthetnének az időseknek. Ezen a téren a legfontosabb a példamu­tatás. Ennek közvetett mód­in.-«mikor a családban az iskolában olyan légkört ala­kítanak ki a felnőttek, ame­lyet áthat az idősek tiszte­lete. becsülete. A köz.V"*lQn segítségnyújtásra számos példa akad ma már. Egész­ségügyi szakközépiskolá­sok. általános iskolások vál­lal iák. hogy rendszereseit meglátogatják otthonukban a magányos, idős embere­ket elbeszélgetnek velük, beszerzik nekik a szükséges gyógyszereket, bevásárolnak, felhordják a tüzelőt. Ily mó­rion a gyerekek részt vesz­nek az idősek házi gondo­zásában. Az előadó kérte, hogy a jövőben az ifjúsági vezetők fordítsanak nagyobb figyelmet a fiatalok és az. idősek kapcsolatának erösi- tésére. A népfrontbizottsá­gok is több olyan módszert keresnek, amellyel elősegít­hetik a gyerekek és az idő­sek közeledését egymáshoz. A <>—14 éves gyerekek és az. idősek kapcsolatáról szólva Mrázik Mária. a Magyar Úttörők Szövetségé­nek titkára egyebek közt elmondotta, hogy figyelem­re méltó kísérlet zajlott le tavaly nyáron Baján, ahol szociális gondozói tábort szerveztek tizenéveseknek. Jó lenne, ha ez. a Nyújtsd a kezed elnevezésű prog­ram országszerte követőkre találna. A vitában felszólalók fon­tosnak tartották, hogy a szülők az idősek megbecsü­lésére neveljék a gyereke­ket. s hangsúlyozták: az is­kola ezt a feladatot nem végezheti el az édesanyák, az édesapák helyett. Tanácskozás ■ I ■■ a r f rrm a A technikusképzés új rendszeréről rendeztek ta­nácskozást hétfőn a Jász­berényi Liska József Ipari Szakközépiskolában A Gép­ipari Tudományos Egyesü­let által rendezett eszme­cserén több mint harminc ipari vállalat és intézmény uktatási felelősei, valamint a képzésben részt vevő is­kolák pedagógusai vettek • észt. Az Ipari Minisztérium képviselője vitaindítójában elmondta, hogy a MTESZ kezdeményezésére 1985­ben újraindított technikus- képzés a harmadik tanévnél tart. Jelenleg az ország 34 tanintézetében több mint 3500 fiatal vesz részt ebben a képzési formában. Az ok­tatómunka minőségét illető­en az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A kétéves alap - képzés utáni szakirányú ok­tatáshoz szükséges tanköny­vek mindenütt a 'tanulók rendelkezésére állnak. A vitában többen felve­tették. hogy a mostani szakközépiskoláknak nincs kellő vonzerejük. Szóvá tet­ték azt is, hogy az iskolák felszereltségében nagy kü­lönbségek tapasztalhatók a tőkeerős cégek által támo­gatott oktatási intézmények javára. KEVESEBB ÁRUALAP - KISEBB FORGALOM Téli vásár’88 Tegnap kezdődött a hagyományos téli vásár országszerte — így megyénkben is. Sokan számítanak minden évben erre az akcióra, hiszen a kispénzűek: nyugdíjasok, nagycsaládosok, fiatal házasok, ilyenkor vá­sárolják meg — olcsóbban — a jövőre szük­séges ruházatot. Milyen kedvezményekkel, mekkora árualappal várják a vásárlókat? — ezt kérdeztük meg megyénk néhány keres­kedelmi egységénél. A női. férfipulóvereket, ílanellingeket, kö- , töttárukat. dzsekiket, csizmákat, közel 40 százalékkal kevesebbért kínálják a vevők­nek az egri áfésznél. A Heves Megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat üzleteiben, általában 30—40 százalékkal olcsóbbak a té­li cikkek. Am az árualap kevesebb, mint a tavalyi, így valószínűleg a forgalom csök­kenésével is számolni kell. Egerben a Napsugár Aruház átalakítása miatt ennek az üzletnek a készlete, a Kato­na téri Mágnes boltba költözött — ideigle­nesen. A legtöbb árucikknél körülbelül 20 száza­lékkal kevesebb a pultokon található meny- nyiség az 1987. évinél. Egyedül a cipő- és csizmakészlet haladja meg a tavalyit, mint­egy 50 százalékkal. Képeink az egri Centrum Áruházban készültek.., (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom