Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-10 / 34. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1988. február 10., szerda Róth ismét a pályán Tavaly. március 12-én edzésen belső térdszalagsza­kadást szenvedett. május 15-én megműtötték. 1988. február 7-én. az Alkmaar elleni bajnoki mérkőzésen ismét játszott Róth Antal, 25-szörös magyar válogatott labdarúgó, a Feyenoord vé­dőié. — Több mint 300 naV után. egy 7—2-es győzelem­mel végződött találkozón vet­ték úira számításba. Hogy ment a iáték? — kérdezte a szakállas játékost áz MTI munkatársa. — Az utolsó félórában kaptam lehetőséget, 4—0-nál álltam be — válaszolta Róth Antal. — Ilyen jelentős ki­hagyás után még nem érez­tem igazán a játékot. Remé­lem. megy majd jobban is. — Sok mindent jelentettek a hírügynökségek Cruyff lemondásának hátteréről. Roth Antal Rotterdamból hogyan foglalná össze a meglepő távozás okait? — Többfele magyarázat van. Csak a két jelentősről! Az első az. hogy a klubve­zetők megelégelték Cruyff népszerűségét. Talán tudato­san hallgattak akkor, ami­kor van Basten és Rijkaard hirtelen elment a csapattól. Azért nem foglaltak állást, hogy később ezt Cruyff sze­mére vethessék. Ugyanak­kor elkezdték „bombázni” a vezető edzőt azzal, hogy nem kielégítő az eredmény. Tet­ték ezt akkor, amikor KEK- et nyert az amszterdami gárda ... A másik, talán tényszerűbb magyarázata az, hogy Cruyff teljhatalmat akart. Vezető edzőből tech­nikai igazgatóvá szerette volna kinőni magát. Ezt pe­dig az Ajax vezetői nem tűrhették el. — Igaz az, hogy a kitűnő szakember az FC Barcelo­nához tart? — Erről írtak a holland lapok is. Az igazságot csakis maga Johan Cruyff tudhatja. Most, hogy nem dolgozik, aligha vannak anyagi ter­mészetű gondjai, tudniillik Európa legjobban fizetett edzője volt. — És mi hír a Feyenoord háza táján? — Nincs túl nagy nyuga­lom nálunk sem. Az Alkmaar elleni mérkőzés 5. percében hatvan suhanc a gyepre menetelt különféle transz­parenseket hordozva. Han­gos szóval azt követelték, mondjon le a vezetőség, szerződtessenek hirtelen öt­hat világhírű labdarúgót. Szurkolóink nem szeretik azt, hogy nem bajnok, a Feyenoord... — Anglia után Hollandia a „legzajosabb” ország Eu­rópában szurkolói viselke­dés szempontjából. Oka? — Én csak találgathatok. Ügy 'vélem: a holland fia­talsággal alapvető nevelteté­si bajok vannak. Kiúttala- nok, a labdarúgó stadionok­ban élik ki alantas szenve­délyeiket. — Felépülése, játékra je­lentkezése hírét a magyar válogatott szakvezetése örömmel fogadta. Elképzel~ hető, hogy már március 16- án, a törökök elleni barát­ságos találkozón felhúzza magára a címeres mezt a Népstadionban? — Ehhez két dolog kell. Addig lendüljek újra csúcs­formába, és hívjanak meg a válogatottba. — Mostanában a ferencvá­rosi Pintér Attila formájá­val igen elégedettek a szak­vezetők. Ez nem zavarja Róth Antal álmait? — Pintér középhátvéd, én pedig a védelem tengelyé­ben más jellegű feladato­kat tudok ellátni. Nem hi­szem, hogy zavarnánk egy­mást a ferencvárosi fiatallal. De amíg nem hívnak meg újra, és nem ismerem meg Bálint László technikai igaz­gató elképzeléseit, addig kép­telen vagyok érdemileg szólni arról, hogy milyen jö- vőm van az új magyar vá­logatottban — fejezte be Róth Antal. Gyöngyösön maradt a Farsangi-kupa Egész napos nonstop fo­ciderbivel köszöntötték az idei farsangot a hét végén Gyöngyösön. A Kálvária- parti oktatási központ kor­szerű tornatermében ren­dezték meg azt a felnőtt teremlabdarúgó-tornát, ame­lyet Farsangi-kupa címmel írtak ki. A zsúfolásig meg­telt lelátó szurkolók buzdí­tásától harsogott. csaknem 300 focibarát kísérte figye­lemmel az eseményeket. Nem volt megállás, a szü­netben is pattogott a lab­da Eklkor lépett pályára a GYSE serdülő II. és előké­szítő csapata. Mérkőzésükön hat gól akadt á hálóba, az eredmény pedig döntetlen lett. A Farsangi-kupa végered­ménye: 1. GYSE. 2. HKVSC, 3. Bélapátfalva. 4. Sírok. Gólkirály: Gömöri Ottó (HKVSC). A legjobb kapus: Szél László (GYSE). A leg­jobb mezőnyjátékos: Sol­tész Sándor (GYSE). Vasárnap az ifiknek és serdülőknek rendeznek te­remfocitornát Gyöngyösön. A viadalon az Eger SE a Hatvan, a Bélapátfalva és a házigazdák együttese vesz részt. Aouita abbahagyja? Az 5000 méteres táv vi­lágbajnoka. az 1500 és 5000 .méter világcsúcstartója. a marokkói Said Aouita ta szöuji olimpia után búcsú­ra készül. — Huszonnyolc éves va­gyok, még legalább négy évig versenyezhetnék, de én pályafutásom végeztével a ..főkapun” szeretnék távoz­ni s nem a középszerűvé süllyedt atlétákkal együtt az egyik ..mellókbejáraTon”. Calgaryból jelentik Szarajevói panasz Az 1984-es téli olimpiai létesítmények, verseny­színhelyek a négy esztendő­vel ezelőtti szarajevói játé­kok óta kevéssé kihasznál­tak — mondták el a Jugo­szláviából . érkezett sportve­zetők. A XIV. olimpia óta a tava­lyi alpesi sí Világkupa- idényben rendezték egy-két futamot, 1987-ben a Zetra- csarnokban bonyolították le a műkorcsolyázó és jég­tánc Európa-bajnokságot. A Zetra mellett levő gyorskor­csolyázó oválon alig rendez­nek versenyeket. A Trebevics bobpályán sincs sok dolguk a pályamunkásaknak, az Ig- man hegyen pedig csak né­hány kisebb jelentőségű sí­futóviadalt láttak vendégül. Olimpiai rendezés ide, olim­piai rendezés oda, Jugoszlá­via sem számít nagyhata­lomnak a havas-jeges sport­ágak világában ... TENISZ Bajnokok: Kovács és Kincses A múlt héten rendezték meg Kiskörén a tenisz tí- zekbainokságát gyermek­lányok és újoncfiúk részére. A színvonalas vetélkedésben a lányok között a kiskörei Kovács Emese, a fiúknál pedig a gyöngyösi Kincses Attila bizonyult a legjobb­nak. Eredmények. gyermeklá­nyok: 1. Kovács (Kisköre), 2. Újvári. 3. Bóta és Patkós (mindhárom Eger SE). Újoncfiúk: 1. Kincses (GYSE) 2. ifj. Takács (Eger SE). 3. Punyi és Botos (GYSE. ill. Kisköre). Rendben A Canada Olimpyc Park szánkó- és bdbkatlanjában minden rajtra kész. Igaz, több hozzáértő úgy véleke­dett, hogy ha a „chinooks” megérkezik (ez a sokak ál­tal rettegett, hirtelen hőmér­séklet- és klímaváltozást kiváltó főnszél,), akkor egy­szerűen felolvad majd a jég . .. — Egy szó sem igaz eb­ből — mondta a szánkóver­senyekért felelős helyi fő­rendező, Doug Hansen. — A közelmúltban ugyan a pálya alatt elhelyezett fa­gyasztóberendezés a cirku­lációs rendszerben keletke­zett kisebb hiba miatt nem üzemelt néhány óráig, de a gondot megoldottuk, jöhet­nek a szánkósok, bobosok. Különutakon Az alpesi síelés ,,nagyha­talmai” (Svájc, Ausztria, Vasárnap az Eger Sport- egyesület rendezésében ke­rült sor az egri 9. Számú Általános Iskolában a terü­leti A-korcsoportos úttörő szabadfogású versenyre. Tíz szakosztály 119 leg­fiatalabb birkózója mérle­gelt a 12 súlycsoportban és küzdött késő délutánig a két szőnyegen az érmekért és a helyezésekért. Megyénk sportolói közül két egri fia­tal. Gáspár Henrik és Vi­rág Lajos, külön dicséretet érdemel. Magabiztos. erő­től duzzadó, technikailag szépen kivitelezett fogások­kal aratták győzelmeiket. Olaszország, sőt még a ka­nadai válogatott egyik rész­lege is) nem bíznak semmit a véletlenre. Mivel verseny- színhelyük, a Nakiska 95 ki­lométernyire fekszik az olimpiai falutól, úgy dön­töttek: a Nakiskánál leve méregdrága, sokcsillagos lu­xushotelben szállásolják el alpesi síversenyzőiket. — Ha jön a hó, és lassul a buszközlekedés, akkor órákig tart, amíg odaérünk — magyarázkodott Roland Schaffer, a svájciak egyik ismert edzője. — Mivel ko­rán kezdünk, hajnalban kel­tünk volna. Reggelizni, hosszú időt zötykölődni a buszban — nem, jobb, ha a viadal tőszomszédságában élünk. Más kérdés, hogy a kana­daiak ezért nem is kissé megorroltak, mondván: az olimpia azért olimpia, hogy együtt legyen a nagy ötkari­kás család ... késztették tapsra több eset­ben is a szép számú néző- közönséget. A Heves me­gyeiek eredményei a követ­kezők: 28 kg: 1. Horváth. 2. Sánta (mindkettő GYgE). 30 kg: 4. Stalmayer (ESE). 35 kg: 5. Kárpáti (ESE). 38 kg: 3. Cserháti. 6. Novák (mindkettő ESE). 41 kg: Vig (GYSE). 5. Csépány (ESE). 45 kg: 2. Virág (ESE). 4. Kasza (Füzesabony). 5. Kon- csik (ESE). 50 kg: 1. Gás­pár, 2. Popovics. 4. Hege­dűs. 5. Mirkóczki (mind ESE). 55 kg: 6. Rácz (ESE). 60 kg: 2. Kovács (Füzes­abony). 66 kg: 1 Kiss (ESE), 2. Korponyi (GYSE). Úttörők a birkózószőnyegen AZ ADÓ SODRÁBAN . . . Szakítás - elvi alapon Az elsődleges sportszeretetből munkálkodó mellékfog­lalkozású edzők számára nincs egyértelmű garancia arra, hogy számukra is érvényes legyen a bérbruttósí­tás alaptétele: azonos teljesítmény mellett nem csök­kenhet a kereset. Sőt, »mint azt az ÁISH főosztályve­zető-helyettese a kérdésre válaszolva elmondta: után- pótlásedzőknél csak főfoglalkozás esetén lehet a bére­ket bruttósítani. Ez még inkább megerősítette Denk János vízilabdaedzö elhatározását: ilyen elvek mel­lett, tovább nem csinálja. A kérdéskörben indulato­san érvelő, főhivatásában közgazdász, egykor kitűnő vízipólekapus, s miután 1970-ben befejezte a ver­senyszerű sportolást, a ví­zilabda-utánpótlás nevelésé­re szánta el magát. Először havi 1500 forintért, majd utóbb kétezerért tartott he­tente négy edzést, szervezte csoportját, szedte a tanfo­lyamdíjat, intézte a szokásos tennivalókat. Mivel idei el­ső fizetésekor 1520 forintnál többet nem talált a borí­tékban, azonnal határozott: befejezi. — Lehetett egyáltalán más­ra számítani, mint csökkenő anyagiakra? — Először is azt vártam, hogy a szakosztály, vagy az egyesület részéről valaki ve­szi a fáradtságot, és megbe­széli az edzőkkel a kény­szerszülte helyzet következ­ményeit. Ügy látszik, senki­ben nem volt bátorság szól~ ni a nehézségekről, megvár­ták az adólevonás hatását. — Bizonyára arra gondol­tak, hogy azt a néhány száz forintos csökkenést még el­lensúlyozza a sportszeretet. — Valójában nem is a hi­ányzó pénz rendíti meg az embert. Egyszerűen elfo­gadhatatlan, hogy főleg azo­kat sújtja az adózás, akik az utánpótlással foglalkoz­nak. Az egész magyar sport azon áll vagy bukik, hogy lesz-e utánpótlás. Szá­momra ez elsősorban elvi és nem anyagi kérdés. Hogyan lehet áz utánpótlás-nevelők megbecsüléséről beszélni, amikor mi a szakosztályban négyen nem kaptunk annyi bért, mint az első csapat edzője. Bizonyos helyeken és sportágakban tízezreket fizetnek a főfoglalkozású szakembereknek még akkor is, ha az elért eredményeik­kel jószerivel senki sem elé­gedett. — Nem volt nehéz elválni a tanítványaitól? — Sajnálom a gyerekeket, hiszen mindig ragaszkodtak hozzám. Emlékszem, tavaly abban a húszfokos hideg­ben, csak azért mentek be a vízbe a 10—111 éves srá­cok, mert én is velük úsz­káltam. Egyébként mosto­ha sorsa van annak, aki az egri uszodába jár. Nemcsak a tiszta víz, a fedett meden­ce hiányzik, összességében az egész létesítmény, a szűk és elhanyagolt öltözők miatt is sajnálatra méltók, akik ott naponta megfordulnak. — Mit szóltak a szakosz­tály vezetői a távozáshoz? Egykor a medence szélén ... (Fotó: Perl Márton) — Pócsik Dénes szakosz­tály-igazgató igyekezett ma­rasztalni, de nem változtat­tam' meg a döntésem. Azért, hogy ne legyen rossz szájíze a dolognak, kértem a kollé­gákat, üljünk le egy kis tár­salgásra. Munkamegbeszé­lésre különben is régen volt nálunk példa. (Jellemző, hogy az újságból értesültem az OB I-es csapatunk januá­ri, hollandiai útjáról is.) Az­tán az a beszélgetés szándé­kom szerint egy békés, bará­ti poharazássá alakult, vé­gül elbúcsúztam. — Elképzelhető még visz- szaút? — Harag nélkül köszön­tem el, nem neheztelek sem a szakosztályi, sem az egyesületi vezetésre. Az után­pótlással való méltatlan bá­násmód miatt, mint kifej­tettem, számomra elvi kér­dés volt ez a szakítás. Az országos sajtót olvasva, döntésében nincs egyedül Denk János széles e hazá­ban. Fesztbaum Béla A 40. ÉVFORDULÓ JEGYÉBEN Kiváló munkát végeztek az egri rádiósok Az MHSZ létrejöttének 40. évfordulója ünnepségeinek jegyében tartotta meg szo­kásos, évi beszámoló és fel­adatmeghatározó közgyűlé­sét az MHSZ Eger Város Rádiós Klubja, amelyen részt vett és felszólalt Gajárszki Imre. az MHSZ Országos Központ rádiótechnikai osz­tályának munkatársa, a Ma­gyar Rádióamatőr Szövetség elnökségének tagja, Zagyvái Gábor, az MHSZ megyei tit­kárhelyettese, Zoók György alezredes, az MHSZ Eger Városának titkára, valamint a társ fegyveres testületek képviselői is. A megjelenteket Csépány Jenő üdvözölte, majd Krinsz- ki Bernát klubtitkár ismer­tette a vezetőség beszámoló­ját. Bevezetőben elmondotta, hogy taglétszámuk 105, ami tízzel több az előző évinél. A klubtanácsüléseket rend­szeresen megtartották, a fel­adatokat megvitatták. Jó kapcsolatokat építettek ki a felettes szervekkel, a fegy­veres erőkkel, valamint a párt-, a KISZ- és a tömeg- szervezetekkel, üzemekkel. Az év közben lezajlott komp­lex ellenőrzés apróbb hibák­tól eltekintve — amelyet azóta kijavítottak — jól si­került. Örömmel nyugtázta, hogy tavaly sem balesetük, sem rendkívüli eseményük nem volt, és az éterfegye­lem is megszilárdult: Ezt az eredményt az idén is szeret­nék megismételni. Elhangzott az is, hogy si­keresen teljesítették vállalá­saikat, a különböző rendez­vények hangosításának biz­tosítását, kiállítások rende­zését. az egri és a hatvani buszpályaudvar hangosító be­rendezéseinek felújítását. Eredményesek, mozgalma­sak voltak klubdélutánjaik. Minden nap késő estig folyt és folyik a klubélet, állandó­an foglalt á számítógépük és a játékautomatájuk is. Rendelkezésre állnak a napi- és a szaklapok, szakkönyvek. A klubtagság mozgósítható- ságára jellemző, hogy a múlt évben megrendezett Salgó- rallye-re ötven tagot. 28 sa­ját gépkocsival, két napra vettek igénybe, ugyanis en­nek a versenynek is teljes rádióbiztosítását ők garan­tálták. Klubtagjaik közül többen kaptak jó munkájuk elismeréseként kitüntetést, illetve tárgy- és pénzjutal­mat. Eredményesen tevé­kenykedtek a szocialista ver­senymozgalomban, a szak­ági klubok között immár másodszor szerezték meg az első helyezést. A képzési munkákat érté­kelve, az előadó sikerekről adott számot. A gépírótan- folyamon harminc fő tett si­keres vizsgát, sok fiatalt pe­dig kiképeztek távirásznak. Két rádiós tanfolyamuk is eredményes, a gyerekek, az úttörők szorgalmasan ké­szülnek a Lenin Ifjú Táv- irász versenyre, valamint a májusi postavizsgára. Négy szakosztályukban és az úttörőházba kihelyezett szakosztályukban is a pihe­nés és a szórakozás mellett ko­moly munka folyik. Közel kétezer összeköttetést létesí­tettek rövid-, illetve ultrarö­vidhullámon. A Vilatinál lé­vő, kihelyezett szakosztá­lyuk viszont évek óta nem tud előbbre lépni, a próbál­kozásokon kívül semmire sem haladnak. A rádióforgalmi szakosztályuk sok versenyen szerzett értékes helyezése­ket, 21 580 összeköttetést lé­tesített. Első osztályú minő­sítést kapott Simon László, Dienes Zoltán és Bocsi Jó­zsef. Az egyéni engedélye­seik tavaly 21 406 összeköt­tetésről tudtak elszámolni. Kiemelkedően dolgozott Gu­lyás Imre, aki 3362, Panka- czi József, aki 2627 és Csé- pányi Jenő, aki 1828 össze­köttetéssel az élvonalhoz tartoznak. Mindezek birto­kában elhatározták, hogy az idén minden I. osztályú mi­nősítő és országos, megyei versenyen részt vesznek, mert ehhez a feltételek adot­tak technikailag és emberileg is. Az iránymérő és többtu­sa szakosztály tagjai közül Horváth Judit, Füzér Tün­de és Molnár Gyula ered­ményei alapján tagja lett az országos válogatottkeret­nek, akik Lengyelországban és a Koreai NDK-ban kép­viselték hazánk színeit. A konstruktőr szakosztá­lyuk fő feladatukat, a kar­bantartást és új berendezé­sek építését, tervezését tel­jesítették. Különböző an­tennákat építettek, folyama­tosan biztosították a műhe­lyek műszerezettségét, azok felújítását és pótlását. Ered­ményesen tevékenykedtek a bérmunkák vállalásában is. A beszámoló végül a gaz­dasági munka értékelésével zárult, majd vitára, hozzá­szólásokra került sor. A sok szakmai észrevétel mellett elhangzott az is, az általános iskolák felsőbb tagozatú osz­tályaiban bevezetik a rádió- oktatást, csak még nem dőlt el, hogy hetente hány órát fordítanak majd erre. A fel­sőbb szervek nevében Zoók György alezredes kiválónak minősítette a klub múlt esz­tendei tevékenységét. Fazekas István

Next

/
Oldalképek
Tartalom