Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

4r / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 30. szám ARA: 1988. február 5., péntek 1.8« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NAGYOBB FIGYELMET HELYZETÜKRE! A nyugdíjasok megyénkben Az egri idősklubban telt ház van Be vagyunk táblázva. Ezt a mondatot — Kedves Olvasó — sokféleképpen lehet értelmezni. így is, úgy is, mint amikor leül az ember a gyermekével malmozni, s véges-végte­len „jön” a csiki-csuki. Nincs menekvés .. . ! Oszlopa válogatja, hogy mit kínál az autósnak a közlekedési táblákból. Mir re deréktól felfelé végig­nézi az ember, már ben­ne is van a pácban, mert a három-négyfajta közül egynek az elnézése miatt már kapja is a figyelmez­tetést, a büntetést. Külföl­di ismerősöm mondta: ha alapítanának egy „táb- ladzsungel-díjat?’ — az el­sőt holtbiztos, hogy Ma­gyarország kapná. Tábla ide, villogó piros fény oda: előkelő helyet foglalunk el a baleseti statisztikában. Olvastam, hogy az USA egyik államában kísérle­ti jelleggel egy időre megszüntettek minden­féle közlekedési jelzést. S az eredmény: a rutin „fe­ledésével" 25 százalékkal csökkent az ütközések, a karambolok, a halálozások száma. Nem állítom, hogy ez nálunk beválna, de érdemes elgondolkodni azon, olyannyira hasz­nos-e, ha lámpa lámpát ér, s ha a sarki fémkaró pirosban, kékben, sárgá­ban pompázik egyszerre. Szigorú szövegű tábla fogad a hivatal bejáratá­nál, nyilak tömkelegé irá­nyít ide-oda. Az ügyfe­lek tanakodása, kinek merre vigyen az útja, nem vezet eredményre. A por­tásfülke hónapok óta üres, nincs bérkeret. Költ­ség csak a némán ragyogó fekete táblákra volt, mi­közben átszervezték az ügyintézőket, ám senki sem a régi helyén talál­ható már. S amint megszabadul az ember a bürokrácia kör­forgásából, az utcán butik- eleganciájú — idegen sza­vaktól nyüzsgő — rek- lámtábla-dömping fogad­ja. Abban az országban, ahol félelmetesen ala­csony az idegen nyelvek tudorainak és tanulóinak a száma. Azok a bizonyos táb­lák sok mindenről árulkod­nak, például arról — meg­győződésem szerint —, hogy ha mindenütt olyan sok van belőlük, mint mostanság akkor most még a „szátjbarágásos” módszernél tartanak az illetékesek. Mondván: biztos, ami biztos. Tipi­kus példája ennek az, amikor a sorompóőr át­adja a posztját a fiának, s azt mondja neki: ha ez le van zárva, akkor baj nem lehet. Nemhogy meg­bízott volna a felnőtté vált gyermeke felelősség- érzetében, tudásában, kész­ségében. Mert annak, aki­ben mindez megvan, nincs szüksége a táblaözönre. Legfeljebb egy „piktog- ramra”, amely a maga egyszerűségében arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a gyermek és a felnőtt ember fontos tulajdon­ságai közé tartozik az egymás iránti figyelem, megértés. S a másik óvása, segítése — táblás figyelmeztetés nélkül is .. . Szilvás István "T — ­Hazánkban az időskorú­ak. s ezen belül a nyug­díjasok száma évek óta nő, jelenleg az össznépes- ség közel egynegyedét ké­pezik. Ez a tendencia vár­hatóan az ezredfordulóig mérsékelt ütemben tovább folytatódik. Az 1987-es adatok sze­rint megyénk népességé­nek 23 százaléka, azaz több mint 78 ezer sze­mély már elérte vagy meghaladta a nyugdíjkor­határt. Ebből a nyugdíjasok és járadékosok száma 76 500 volt, közel kétezren sem­milyen ellátásban nem ré­szesültek. A statisztikai ada­tok között szerepel többek között az is. hogy szűkebb hazánk nyugdíjasainak kö­zel fele háromezer forint alatti nyugdíjjal rendelke­zett tavaly ilyenkor, az át­lagnyugdíj pedig 3452 fo­rint volt. Az időskorúak több mint egyötöde rend­szeres vagy alkalmi munka­vállalásból eredő kereset­tel egészítette ki nyugdíját. A hétven éven felettiek helyzete — ők képviselik a nyugdíjasok egynegyedét — ennél is kedvezőtlenebb. Eb­ben a korosztályban ugyan­is folyamatosan növek­szik azok aránya.'akik mun­kát vállalni már nem tud­nak. betegségük, elesettsé- gük miatt viszont rendsze­res gondozást igényelnek, esetleg teljesen mások se­gítségére vannak utalva. A tapasztalatok szerint az elmúlt években hozott köz­ponti intézkedések. kom­penzációk. az automatikus és rendkívüli emelések el­lenére a kis nyugdíjjal ren­delkezők elégedetlenek hely­zetükkel. szociális bizton­Ül éSt tartott a Tegnap délelőtt a borso­di megyeszékhelyen tar­totta 19. ülését a Miskolci Akadémiai Bizottság. A résztvevőket először ságérzetük gyengül. Gond­jaik enyhítése ezért vala­mennyi társadalmi szerv feladata. A Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa Elnöksége és Társadalombiztosítási Bi­zottsága például folyama­tosan tájékozódik nyug­díjasainak helyzetéről. Ez­zel kapcsolatban került na­pirendre a megye VII. öt­éves szociálpolitikai prog­ramja. a jogsegélyszolgá­lat tevékenysége, valamint a foglalkoztatáspolitika. Ál­talában a területi alapszer­vezetek vállalják a nyugdí- jaséletre való felkészítést, a munkahelyi nyugdíjelő- készítést. és a nyugállomány­ban élőkkel való foglalko­zást. Ennek ellenére a nyug­díjasok több mint kéthar­mada megszüntette szak- szervezeti tagságát. Ez azt is jelzi hogy a munkálta­tók és az időskorúak kap­csolata lazult. Ezért az alaoszervezetek érdekkép­viseleti munkájában to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni az időskorúak hely­zetének javítására. Sajnos, az utóbbi évek tapasztala­tai szerint a tanácsi segé­lyezés és a területi szociális gondozás különböző for­Zambó János akadémikus, a MAB elnöke tájékoztatta a szervezet munkájáról. Ezt követően Berend T. Iván. az MTA rendes tagja, a máinak igénybevételére i$ csak egy-kéit alkalommal került sor. Érdemes megemlíteni, hogy az időskorúak, s ezen be­lül a nyugdíjasok aránya hazánkban a megyék kö­zül nálunk a legmagasabb, s a nyugdíjösszeg is jelen­tősen elmarad az országos átlagtól. A kistelepülése­ken élők közérzetét az el­látásbeli — kereskedelmi, egészségügyi. szociális kü­lönbségek is kedvezőtlenül befolyásolják. Számolni kell azzal is, hogy a foglalkozta­táspolitika erősödő gondjai miatt várhatóan tovább csökkennek e réteg elhe­lyezkedési esélyei. Épp ezért növelni kell valamennyi tár­sadalmi szerv felelősségét az idősekkel való törődés­ben. Alapvető feladat az egészségügyi. szociális el­látás feltételeinek bizto­sítása. s a rászorultak anya­gi támogatása. Továbbra is külön figyelmet kell fordí­tani a nyugdíjak értékmeg­őrzésére. Szorgalmazni kell ezen kívül a munkahelyi juttatások szociális helyzet szerinti odaítélését, indo­kolt esetben a kivételes nyugdíjemelést. Magyar Tudományos Aka­démia elnöke szólt az Aka­démiát érintő gazdasági, il­letőleg tudománypolitikai el­gondolásokról. Reggeli után ... (Fotó: Perl Márton) TUDOMÁNYPOLITIKAI ELGONDOLÁSOK Miskolci Akadémiai Bizottság Marjai József hazaérkezett Moszkvából Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője, aki Moszkvában részt vett a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 126. ülésén, csütörtökön ha­zaérkezett Budapestre. A megérkezéskor a Feri­hegyi repülőtéren jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. VÁRKONVI PÉTER FELSZÓLALÁSA GENFBEN „Kulcsfontosságú lépés a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása*' Dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter csütörtökön felszólalt a genfi leszerelési értekezlet teljes ülésén. Be­vezetőül a magyar diplomá­cia vezetője megállapította: „Nem indokolatlan, ha új várakozással és megújult re­ménnyel nézünk a multila­terális leszerelési, fegyver­zetkorlátozási fórumok, kö­zöttük a leszerelési értekez­let ez évi. munkája elé. Ad­va vannak a feltételek ah­hoz. hogy a leszerelési érte­kezlet munkája hatéko­nyabbá váljon, és kézzelfog­ható eredményekhez vezes­sen. Ügy látjuk, a nemzetközi kapcsolatokban kezd érvé­nyesülni az a felismerés, hogy napjainkban az egyes országok és földrajzi térsé­gek kölcsönös függése és egymásra utaltsága élő va­lóság. A világ országainak kölcsönös függősége, ame­lyet a nukleáris katasztró­fa fenyegető veszélye je­lez a legdrámaibb módon, olyan mértékben megnöve­kedett, hogy létezésük egyet­len értelmes módja a békés együttélés és -együttműkö­dés lehet. A technika, különösen a haditechnika, mai fejlettsé­gi szintjén a világban fel­halmozott fegyverkészletek árnyékában egyetlen ország sem szavatolhatja saját biz­tonságát kizárólag katonai eszközökkel, saját katonai ereje növelésével. Ezeket a realitásokat láttuk tükröződ­ni a legutóbbi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozón, amely példamutató előrelépést ho­zott a fegyverzetkorlátozás­ban. A csúcstalálkozó ered­ményei közé sorolható az a fontos tény is. hogy a köze­pes és rövidebb hatótávol­ságú rakéták felszámolását előíró egyezmény aláírását követően, folyamatossá vál­tak a szovjet—amerikai két­oldalú nukleáris leszerelési tárgyalások. Rendkívül fon­tosnak tartjuk, hogy ne tör­jön meg e tárgyalások len­dülete, és mielőbb megvaló­suljon a hadászati nukleáris fegyverrendszerek nagyará­nyú csökkentése és azABM- szerződés megőrzése. Elen­gedhetetlennek tartom, hogy mihamarabb sikerrel zárul­janak a vegyi fegyverek fel­számolásáról folyó tárgyalá­sok. A kedvezően megváltozott politikai légkört feltétlenül ki kell használnunk annak érdekében, hogy a leszerelés terén tartós és visszafordít­hatatlan változások követ-, kezzenek be Európában. Az érintett országoknak most arra kell törekedniük, hogy mielőbb megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások az európai hagyományos lesze­relésről. a bizalom és a biz­tonság további erősítéséről. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés tagállamainak 1986 júniusában, Budapesten közzétett felhívása, illetve az arra adott NÁTO-válasz alapján, a bécsi találkozó ke­retében folyik e tárgyalások előkészítése. A két katonai- politikai szerződés tagjai, mellett Európa minden más országa rendkívül érdekelt abban, hogy mihamarabb megkezdődjön a hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők jelentős mértékű csök­kentése. eltűnjenek a meg­levő egyenlőtlenségek és aránytalanságok, megszűnje­nek a meglepetésszerű tá­madás indításának lehetősé­gei. Az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államok jó lehe­tőséggel rendelkeznek arra. hogy regionális leszerelési, fegyverzetcsökkentési intéz-' kedéseket dolgozzanak ki. Tapasztalataink szerint, a nemzetközi légkör javulása és a két atomnagyhatalom viszonyának építő fejlődése nem csökkentette, ellenkező­leg, növelte a kis és köze­pes államok felelőssegét és lehetőségeit a kedvező irány­zatok hasznosításában fs erősítésében. Ennek megfe­lelően. szükség van minden ország tudatos cselekvésén», kezdeményezésére a széle sebb nemzetközi fórumokon, így a leszerelési értekezle­ten is. Magyarország mind két­oldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon ar­ra törekszik, hogy — sze­rény lehetőségeihez mérten — tevékenyen hozzájárul­jon az enyhültebb nemzet­közi légkör erősítéséhez és a biztonságot szavatoló meg­állapodások eléréséhez. Ak­tívan részt veszünk az ENSZ keretében a nemzetközi biz­tonság átfogó koncepciójá­nak kialakításában. A meg­egyezést szorgalmazó javas­latokkal léptünk fel a bécsi európai biztonsági és együtt­működési találkozón. Hason­lóan igyekszünk elősegíteni az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek (Folytatás a 2. oldalon) Középpontban a gazdasági munka megjavítása A Heves Megyei NEB beszámoló jelentése Csepelyi Károly megyei elnök vezetésével, tegnap Egerben ülést tartott a Heves Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság. Az ese­ményen, — melyen részt vett dr. Mihály Sándor, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság szociális, kultu­rális főosztályának vezető­je, Schmidt Rezső, a me­gyei tanács elnöke, és Sós Tamás, a megyei KISZ-bi- zottság első titkára — be­számoló jelentés hangzott el a testület elmúlt évi munkájáról. Többek között elmondták, hogy tevékenységük közép­pontjában a gazdasági mun­ka megjavítását célzó kér­dések álltak, így például a műszaki fejlődés gyorsítása, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek jövedelem- termelő képességének nö­velése, s az új gazdasági formák célszerű és törvé­nyes működésének előse­gítése. De foglalkoztak a fogászati ellátás helyzeté­vel, valamint — utóvizsgá­lati jelleggel — az általá­nos és középiskolai korosz­tályok oktatási feltételei­nek javításával is. A váro­si NEB-ek vizsgálatai igen széles skálán mozogtak: így többek között törődtek a termelés minőségi felté­teleinek javításával, a lakossági szolgáltatások­kal, az új üzemelési for­mák. tapasztalataival, s a belső ellenőrzés helyzeté­vel is. Táblaözön

Next

/
Oldalképek
Tartalom