Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-22 / 44. szám

2. "r- " »Z'~ “í NÉPÚJSÁG, 1988. Pillantás a hétre Moszkvában kerül sor az elkövetkezeirtlő napok leg­fontosabb világpolitikai eseményére: George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai hónapokra meghatározhatják a nagy­hatalmak közti viszony alakulását. A hírügynök­ségek előrejelzései kö­zött azonban ezen kívül is szép számmal találunk érdekességet. HÉTFŐ: Egynapos látogatás­ra Szófiába utazik And- reasz Papandreu görög mi­niszterelnök. A politikus nemrégiben megállapodást kötött özal török kormány­fővel a görög—török viszály elsimítására. Vendéglátói­val valószínűleg most is a Balkán-félsziget helyzetét elemzik majd. KEDD: Az Egyesült Álla­mokba látogat a portugál miniszterelnök. Anibal Ca- vacc Silva tárgyalásain az első helyen gazdasági kér­dések állnak majd, de szó lesz a két ország közti ka­tonai megállapodásról is, különös tekintettel a Spa­nyolországból eltávolítan- dó 72 F—16-os vadászbom­bázó telepítésének új le­hetőségeiről. SZERDA: Megfigyelők a jugoszláv kormány nem mindennapi külpolitikai si­kerének értékelik, hogy hosszú évtizedek után el­ső ízben sikerül valameny- nyi balkáni állam külügy­minisztereit egy tárgyaló- asztalhoz ültetni. A belg­rádi konferencián Albánia is részt vesz. CSÜTÖRTÖK: Ezen a napon iktatják be hivatalába az új dél-koreai elnököt, Ro Te Vut. Egyidejűleg élet­be lép az ország új alkot­mánya is. PÉNTEK: Írországban tár­gyal Mitterrand francia el­nök. A politikus az előző napon érkezik Dublinba, ahcl elsősorban gazdasági kérdésekről és a Közös Piacról lesz szó a megbe­széléseken. VASÁRNAP: Teherán ven­dége lesz Turgut özal tö­rök miniszterelnök. A két országnak egyaránt prob­lémát jelentenek a határ­vidéken élő kurdok, de ezen túlmenően is több közös érdekük akad. özal valószínűleg megkísérel majd közvetíteni az iraki— iráni háború befejezésé­nek ügyében is. ESEMÉNYEK, KÉPEKBEN Elnökválasztást tartottak Cipruson, de az első fordu­ló nem hozott eredményt, csak az vált ismeretessé, hogy Kiprianu eddigi állam­fő kiesett a további küzde­lemből. A képen: a baloldal jelöltje, Vasziliu adja le sza­vazatát (Fotó: AP — MTI — KS) Finnországban újabb hat esztendőre Mauno Koivistót vá­lasztották államfővé. A képen: a politikus és felesége az elektorok döntése után (Fotó: AP — MTI — KS) Elnökvá­lasztási ko­médiát ren­deztek a dél- amerikai Paraguayban, Strössner tábornok­elnök „biro­dalmában”. A voksolás természete­sen újabb évekre a ké­pen éppen szavazó diktátort erősítette meg e tisz­tében (Fotó: AP — MTI — KS) Waldheim nyilatkozata Kurt Waldheim osztrák el­nök a Die Welt című kon­zervatív nyugatnémet napi­lapnak adott nyilatkozatá­ban burkoltan azzal vádolta az Osztrák Szocialista Pár­tot, hogy kezdeményezője volt az ellene irányuló pro­pagandakampánynak, majd azt „exportálta” az Egye­sült Államokba. A bécsi államfő a lap szombati számában közölt interjújában azt mondotta: a szocialisták egy része — még megválasztása előtt — a háborús múltjával kapcso­latos vádakkal akarta őt le­járatni. Később azonban „o kezdeményezők elvesztették uralmukat a kampány fe­lett”. Waldheim megismételte, hogy nem hajlik meg hazai és külföldi csoportok nyo­mása előtt, továbbra is el­tökélten kitart hivatalában. Az Ausztriával a legszo­rosabb baráti kapcsolatokat ápoló NSZK sajtója, amely mind jobban elhatárolódik Kurt Waldheimtől, ezekben a napokban ismertette Franz Josef Strauss bajor minisz­terelnöknek, a Keresztény­szociális Unió (GSU) elnöké­nek kijelentését. Eszerint Waldheim fő felelőssége ab­ban rejlik, hogy hosszú időn át nem mondta meg az iga­zat. Strauss ugyanakkor ki­jelentette: Waldheim igen kis beosztású tisztként szolgált, ezért „nem is akar követ vetni rá, imivel manapság könnyen válik valaki rága­lomhadjárat céltáblájává”. Először van az osztrákok többsége Waldheim lemon­dása mellett, jelentette szom­baton a Salzburger Nach­richten. A jobboldali—kon­zervatív osztrák lapban kö­zölt felmérés szerint a meg­kérdezettek 45 százaléka úgy véli, hogy az elnöknek Auszt­ria külföldi tekintélye érde­kében le kellene mondania. rC Külpolitikai kommentárunk —i Szovjet—amerikai tárgyalások SZERENCSÉRE ELMÚLTAK MÁR azok az idők. amikor évekig kellett várni egy szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra. A genfi, reykjaviki. washingtoni — és a jövendőbeli moszkvai — csúcs­találkozó előkészítése során rendszeressé váltak a két ország vezető diplomatái közti megbeszélések, s immár megállapodás is van az időszakonkénti tár­gyalásokra. Shultz tehát lassan törzsvendég lesz Moszkvában, ahol ezúttal vasárnaptól keddig tar­tanak majd az eszmecserék Sevardnadzéval és vár­hatóan Gorbacsovval is. ~—­Shultz mostani látogatása talán nem is lenne rend­kívüli esemény, ha minden a washingtoni csúcsta­lálkozón elfogadott elképzelések szerint történne. Csakhogy, az elmúlt hónapokban sem sikerült lénye­gi haladást elérni a stratégiai csapásmérő eszik őzök ötvenszázalékos csökkentését előirányzó szerződés ügyében, sőt, az Egyesült Államok visszatáncolt ko­rábbi álláspontjához képest is, például a rakétaelhá­rító fegyverrendszerekről szóló ABM-szerződés ér­telmezésének ügyében. Shultz érkezésének előestéjén a TASZSZ olyan értelmű nyilatkozatot tett közzé, amely szerint a mostani megbeszélések adhatják meg a további tárgyalások irányát, szabhatják meg azok hangnemét. Szovjet részről azt is közölték, hogy nem szeretnék „társasági csevellyé” degradálni Reagan és Gorbacsov moszkvai találkozóját. A stra­tégiai fegyverekről Genf'ben folyó tárgyalásokat pe­dig alaposan fel kell gyorsítani, hogy az első fél év­re tervezett csúcsértekezletre már kész legyen az aláírandó szerződés. A MOSTANI KÜLÜGYMINISZTERI tárgyalások azonban nem csupán a legfelső szintű találkozó elő­készítését szolgálják. Legalább két olyan regionális konfliktus van, amelyről nagyon időszerű a nagy­hatalmak eszmecseréje. Az Egyesült Államok egye­lőre nem mutat készséget arra, hogy segítséget nyújtson a Szovjetuniónak az afganisztáni probléma rendezésére. Eddig az volt Washington fő érve, hogy határidőt kell szabni a szovjet csapatok kivonásának, mielőtt a rendezés további menetéről esne szó. Most. hogy ez a feltétel teljesült, újabb támadt: ideigle­nes kormányt kel alakítani — a mostani kabuli ve­zetés kizárásával. Ha a Fehér Ház által támogatott ellenforrádaíllmi szervezetek és Pakisztán kitartanak emellett a követelés mellett, könnyen zsákutcába jut­hat az ígéretesnék indult rendezés. NEM FOG TEHAT UNATKOZNI Shultz Moszk­vában. További programja is zsúfolt marad, hiszen ahogy tájékoztatta NATO-beli kollégáit a szovjet fő­városban folytatott tárgyalásairól, tovább indul a Közel-Keletre. Ha kedden este lesznek olyan ered­mények, amelyekről érdemes lesz beszámolni a nem­zetközi sajtónak, akkor az hosszabb távra is jó jel lehet. Ha nem — a törzsvendégnek talán még lesz módja viszontlátni mostani házigazdáját, hiszen már Sevardnadze is ismerősként léphet amerikai földre. Horváth Gábor George Shultz Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) A hosszabb és rövidebb középtávú atomfegyverek fel­számolásáról aláírt szovjet— amerikai szerződés ratifiká­lását mindkét fél fontosnak tartja újabb leszerelési meg­állapodások megkötése szem­pontjából — hangoztatta Eduard Sevardnadze' szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter Moszkvában vasárnap megtartott tárgya­lásain. A két külügyminiszter mos­tani találkozójára a decem­beri megállapodások alapján kerül sor. A tárgyszerű lég­körben lezajlott megbeszé­lésen áttekintették mindazo­kat a kérdéseket, amelyek a washingtoni csúcstalálkozón elért megállapodásokból adódnak. A szovjet fél, megerősítve készségét újabb szerződések megkötésére, rámutatott ar­ra, hogy az Egyesült Álla­mok és a NATO európai fegyveres erőinek növelését célzó „kompenzációs” tervek nem illenek bele az európai biztonság erősödésének ked­vező irányába, amelynek je­lentős ösztönzést adott a de­cemberi szerződés aláírása. A szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri találkozón mindkét fél síkraszállt a ha­dászati támadóífegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés kidolgozását célzó erőfeszítések fokozásá­ért. A felek megerősítették azt az óhajukat, hogy e szer­ződés kidolgozását az idei év első felére Moszkvába ter­vezett újabb szovjet—ameri­kai csúcstalálkozóig befejez­zék. hogy a szerződést a két ország vezetője aláírhassa. A két fél elégedettségét fejezte ki az atomfegyver­kísérletekkel kapcsolatos tár­gyalások menetével, a szovjet szakértők Névadóban, és az amerikaiak Szemipalatyinszk- ban tett látogatásai eredmé­nyeivel. mert ezek újabb fontos lépéseket jelentettek a kölcsönös bizalom légköré­nek megteremtése útján. A szovjet fél komoly ag­godalmának adott hangot azért, mert az Egyesült Ál­lamokban hozzáfogtak a két összetevőjű vegyi fegyverek bevezetését célzó program­hoz. A szovjet fél utalt ar­ra. hogy ezek a lépések össz- szeegyeztethétetlenek azzal a haladással, amelyet a gen­fi leszerelési értekezleten értek el a vegyi fegyverek teljes betiltását célzó nem­zetközi egyezmény kidolgo­zásában. Az Afganisztánban kialakult helyzettel kapcso­latban Eduard Sevardnadze tájékoztatta az amerikai külügyminisztert a szovjet és az afgán kormány közös határozatáról, amely május 15-ében határozza meg a szovjet csapatok Afganisz­tánból történő kivonásának kezdetét, és tíz hónapban irányozza elő annak befeje­zését. A két külügyminiszter más időszerű nemzetközi kérdé­seket is áttekintett. A tárgyalásokon csak szűk kör vesz részt. Sevardnadze és Shultz mellett szovjet részről Alekszandr Bessz- mertnih külügyminiszter- helyettes és Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztéri­um kollégiumának tagja, amerikai részről Colin Po­well nemzetbiztonsági ta­nácsadó és Rozanne Ridgway külügyi államtitkár van je­len. Vasárnap teljes ülést is tartottak, ezen mindkét részről több más hivatalos személy is ott volt. A külügyminiszterek kö­zös szakértői csoportokat hoztak létre, amelyeket az­zal bíztak meg, hogy a tár­gyalások tárgyát képező problémák egyéb, technikai jellegű összefüggéseit vizs­gálják. •k Gennagyij Geraszimov szov­jet és Charles Redman ame­rikai külügyi szóvivő közös sajtótájékoztatóján Geraszi­mov jónak és tárgyszerűnek minősítette a vasárnapi tár­gyalások légkörét, majd részletesen szólt azok témái­ról. Redman hozzáfűzte, hogy szovjet kollégája nem vala­miféle egyeztetett álláspontot ismertetett bevezetőjében, de ő is kitűnő hangulatúnak, tárgyszerűnek minősíti a megbeszéléseket, amelyeken — mondta — minden kér­désben sikerült haladást el­érni. Kérdésekre válaszolva Ge­raszimov ismételten hang­súlyozta, hogy sem a közép­távú rakéták felszámolásáról aláírt szerződés ratifikálása, sem a hadászati támadó­fegyverek ötvenszázalékos csökkentéséről tervezett szer­ződés kidolgozása nem köz­vetlen feltétele a következő, moszkvai csúcstalálkozónak. Természetesen szovjet rész­ről nagy jelentőséget tulaj­donítanak a szerződés tör­vényhozási jóváhagyásának, abból indulnak ki, hogy a két ország kapcsolata szem­pontjából fontos a ratifiká­lás. Közölte: ettől függetlenül folynak az előkészületek a Csehszlovákia és az NDK területén telepített rakéták kivonására. Utalt arra, hogy a ratifikálás a Szovjetunió­ban sem automatikus folya­mat. kérdések tömege vár még tisztázásra. Redman is megerősítette, hogy nincs egyenes össze­függés a hadászati fegyve­rekre vonatkozó szerződés előkészítése és a csúcstalál­kozó között, de utalt arra, hogy Gorbacsov és Reagan azzal bízta meg a két kül­ügyminisztert, hogy lehetőleg készítsék elő aláírásra a megállapodást. Geraszimov emlékeztetett arra. hogy a csúcstalálko­zóig négy külügyminiszteri találkozót terveztek. Ezek közül kettőre került már sor. a, harmadik most kezdő- Idött. Mindkét szóvivő elzárkó­zott attól, hogy az egyes témakörök kapcsán képviselt álláspontok részleteiről nyi" latkozzék. Azt azonban kö­zölték, egyetértés van ab~ ban, hogy közös közleményt vagy nyilatkozatot adnak ki a végén. Ebben várhatóan minden témakört érintenek miajid. Egy kérdés az,t firtatta. hogyan viszonyul a szovjet fél ahhoz, hogy Shultz va­sárnap este Andrej Szaha~ rov akadémikussal is talál­kozott. (A találkozón Red­man is jelen volt.) Gera­szimov kifejtette: „ez a ta­lálkozó rém része a hivata­los programnak, így arról hivatalos álláspont sincs. Bármely moszkvai vendég a hivatalos programon kívül ibárkivel találkozhat. Szov­jet részről is ehhez tartják magukat Washingtonban." A szóvivők végül beje­lentették, hogy a kétnapos tárgyalások mérlegét ma este a két külügyminiszter sajtóértekezleten vonja meg. Nasszer fia hazatér? Haza kíván térni Nasz- szer néhai egyiptomi elnök fia. hogy személyesen felel­jen az ellene emelt vádak­ra. A kairói főügyész közöl­te. hogy halálbüntetést kér majd a perben Haled Abdel Nasszerra, miután az egyko­ri államfő fia részt vett a Forradalmi Egyiptchn nevű titkos szervezet tevékenysé­gében. A csoport az elmúlt négy év alatt számos me­rényletet követett el külföl­di diplomaták ellen. Koncert Vatikánvárosban II. János Pál pápa szom­baton Vatikánvárosban fo­gadta a Szovjet Hadsereg Olaszországban vendégsze- replő énekkarát. A kórus a találkozón rövid koncertet adott a pápának: Schubert Ave Maria-ját és iái Kálinkét adták elő. A katolikus egy­házfő a szemtanúk szerint meghatódva, oroszul kö­szönte meg a koncertet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom