Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-16 / 39. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1988. február 16., kedd ELNÖKVÁLASZTÁS CIPRUSON Kiprianu kiesett Howe Moszkvában A szovjet kormány meg­hívására vasárnap este — mint jelentettük — hivata­los látogatásra Moszkvába érkezett Sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter. A ven­déget. több hivatalos sze­mélyiség társaságában. Edu­ard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, külügymi­niszter köszöntötte. A külügyminiszteri meg­beszélések mellett a brit po­litikust várhatóan fogadja Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára is. A szovjet fővárosban folytatandó tár­gyalások után Howe Kijeid­be utazik. Howe látogatásától — amint azt a hétfő reggeli Pravda írta —. a Szovjet­unióban azt várják, hoav továbbfejleszti a kétoldalú párbeszédei és együttmű­ködést. Ennek a folyamat­nak új ösztönzést. adott Margaret Thatcher brit kor­mányfő tavaly márciusi moszkvai látogatása, s a ta­valy decemberben folytatott Gorbacsov—Thatcher meg­beszélés. amikor a szoviet vezető — útban a washing­toni csúcstalálkozóra — megállt Nagy-Britanniában. Nicosiából érkező .jelen­tések szerint paradox mó­don a jolbb- és baloldal ideiglenes győzelmével, s meglehetősen szoros ered­ményeket hozva végződött Cipruson az elnökválasztá­sok első, vasárnapi menete. Glavkosz Kleridesz, a Jobb­oldali Demokratikus Tömö­rülés (DISZI) jelöltje (és el­nöke) a szavazatok 33,32 százalékával az első helyre került, de 30,11 százalékkal közel van hozzá Georgiosz Vasziliu független jelölt, ialki politikusként ismeret­lenebb Küeridesznél. VasziliUit a Ciprusi Dol­gozó Nép Haladó Pártja (AKEL) kommunistáinak támogatása segítette abban, (hogy ő lehessen Kleridesz vetélytársa a választások február 21-én sorra kerülő második és döntő forduló­jában. A ciprusi alkotmány szerint ugyanis akkor, ha az első menetben senki sem nyeri el a szavazatok 50 százalékát és még leg­alább egy szavazatot, akkor a szavazást egy héttel ké­sőbb meg kell ismételni. Az első menet egyik leg­fontosabb tanulsága tehát az, hogy az AKEL nélkül továbbra sem lehet politi­kát csinálni a köztársaság­ban. Kiprianu elnök is az AKEL-nak köszönhette má­sodik mandátumát. Most, miután a kummunisták megvonták tőle a bizalmu­kat, ki is esett a további versenyből. A ciprusi hír- ügynökség szerint a szava­zatszámlálás kezdeti sza­kaszában ugyan még ő ve­zetett Vasziliu előtt, a vég­leges kép azonban egészen más lett: 27,29 százalékkal a harmadik helyen végzett. A két szélső — de nem szélsőséges — pólus jelölt­jei között kell hát válasz­taniuk a szavazóknak va­sárnap. A balktözélpen el­helyezkedő EDEK hívei va­lószínűleg Vasziliura vok­solnak majd. Kérdés az, hogy mennyire várható ez el Kiprianu követőitől, akik ugyan politikai arculatukat tekintve szintén távolabb helyezkednek el a jobbol­daltól, mint az AKEL-től — nem véletlen korábbi együttműködésük —, de a különbségek éppen a leg­fontosabb kérdés, a ciprusi megosztottság felszámolásá­nak módjait, a török kö­zösséggé) való megegyezés kérdéseit illetően ütköznek ki. Damaszkuszba érkezett a jordániai miniszter Előre be nem jelentett lá­togatásra Damaszkuszba ér-* kezett vasárnap Zaid Rifat jordániai miniszter. Háfez Asszad szíriai miniszterel­nökkel a legújabb amerikai tervre adandó közös arab Válasz kialakításáról tár­gyal. és megvitatják a meg­szállt területeken kirobbant zavargások legújabb fejle­ményeit. A két hónap óta tartó tüntetéseken 56 pa­lesztin vesztette életét és mintegy háromezren sebe­sültek meg. Közben Washingtonban megerősítették, hogy George Shultz külügyminiszter a hónap végén. közel-keleti körútja során Jordániába, Izraelbe és Egyiptomba uta­zik, de valószínűleg felke­resi Szíriát és Szaúd-Ará- biát is. A külügyminiszter az amerikai ..béketerv” rész­leteiről kíván tárgyalni vendéglátóival. Támadás az öbölben Hazautazott az indiai nemzetvédelmi miniszter Az iráni légvédelem pén­teken délután tüzet nyitott amerikai felderítő helikop­terekre a Perzsa (Arab)- öbölben lévő iráni olajszi­getek övezetében. A hírt vasárnap jelentette a tehe- ráni rádió az iráni hadi- tengerészet egyik tisztjére hivatkozva. A Pentagon va­sárnap cáfolta a teheráni bejelentést. Az iráni szóvivő szerint átlobogózott kuvaiti olaj- szállító hajókat kísérő ame­rikai helikopterek felderí­tést végeztek a Hormuzi- szorosban. Szirri és Abu Mussza iráni olajszigetek felett. Az ottani fúrótornyok védelmére küldött iszlám gárdisták tüzet nyitottak a 'helikopterekre, de egyikü­ket sem találták el. Teherán provokációnak minősítette azt. hogy a Pen­tagon helikoptereket kül­dött iráni olajszigetek fö­lé és megtorlást helyezett kilátásba. Az amerikai haditengeré­szeti források úgy nyilat­koztak. hogy nincs tudomá­suk amerikai és az iráni lé­gierő közötti összecsapásról Irán hajlandó részt venni az Öböl Menti Együttműkö­dési Tanács (CCG) ülésén — közölte Hoszein Seiko- leszlam iráni külügymi­niszter-helyettes az ÍRNA hírügynökséggel. lírán azt követően döntött így — mondotta —. hogy az öböl­menti országok, elsősorban az Egyesült Arab Emírségek és Omán kifejezték óhaju­kat az Iránhoz fűződő kap­csolatok javítására. A külügyminiszter-helyet­tes nem szólt a tanács leg­közelebbi ülésének időpont­járól. sem pedig színhelyé­ről. ( Kötvényárfolyamok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. Az üzbég fővárosból hét­főn hazautazott Krisna Csandra Pant indiai nem­zetvédelmi miniszter. Csand­ra Pant hivatalos baráti lá­togatáson járt a Szovjetunió­ban. Az amerikai katonai misszió irányítása alatt működő Ber­lini Document Centerből eltűnt mintegy 80 ezer, a náci időkből származó irat. Nyugatnémet nyomozók feltételezik, hogy az iratokat ellopták, hogy azokat óriási pénzekért el­adják az érintetteknek. A képen: részlet az irattárból (Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) —( Külpolitikai kom mentő runk)— Erőpróba a szépség szigetén SOK NEVE VOLT, a viharos történelem során en­nek a gyönyörű szigetországnak, higgadtabb megfi­gyelők néha a Közel-Kelet küszöbének, a vonzó tájak szerelmesei — és ez már ókori görög forrásokban is fellelhető — a szépség szigetének nevezik, már csak azért is, mert a görög mitológia szerint az itteni vi­zekből bukkant fel — beragyogva a mélységesen kék tengert és a hasonló színű égboltot Aphrodite, a szépség istennője. Régi igazság, hogy az országok sorsát nagymér­tékben meghatározza a geopolitikai helyzetűik, vagyis földrajzi fekvésük. Ciprus esetében mindig is sokat számított, hogy stratégiailag valóban a hagyományo­san fontos közel-keleti térség afféle „előszobája”, va­lamint az a tény, hogy a sziget Görögország és Tö­rökország között fékszik. Mivel ez a közbülső helyzet még a lakosság megosz­lásában is döntő (a szigetet görögök és törökök lak­ják évszázadok óta), érthető, hogy a ciprusi belpoli­tikának köze volt (van) Görögországhoz és Törökor­szághoz, illetve azok egymáshoz való viszonyához. A két ország hagyományos viszálya oda vezetett, hogy néhány esztendeje a török hadsereg megszállta a sziget területének harminckét százalékát és azon ki­kiáltotta az úgynevezett Észak-ciprusi (török) Köz­társaságot. ILYEN KÖRÜLMÉNYEK, a megosztottság koordi­nátái között került sor — kizárólag a mintegy fél­milliós görög közösség területrészén — a nagy érdek­lődéssel várt szavazásra. Az alkotmány csak akkor éri be egy fordulóval, ha az egyik jelölt elsöprő több­séget szerez. Ez, amiint Várható volt. nem következett •be, így a legtöbb voksot szerzett két politikus, a jobboldali Kleridesz, és a baloldali jelöltje, a máso­dik helyen végzett, Vasziliu csap össze a következő vasárnapon. (Az eddigi elnök, Kiprianu csak harma­dik lett, így a további küzdelembe nem szólhat bele.) A kommentátorok nemcsak abban értenek egyet, hogy a szavazás iránt a szókásosnál nagyobb a nem­zetközi érdékIBdés, hanem e jelenség okában is. Vagy három évtizedes (és történelmi távlatokban még sokkal régebbi) görög—török ellenségeskedés után most ugyanis mintha mozdulna valami a két „ősellenség” között. Nemrég a svájci Dávosban talál­kozott Papandreu görög és Özal török Ikormlányfő, a kiadott közlemény frontáttörést sejtet. Máris a görög fővárosban tárgyal a török külügyminiszter- helyettes és a beavatottak szerint nem lehetetlen, hogy júniusban — harminc év után első ízben — Athénban tárgyal majd a Török Köztársaság rendkí­vül sikeres, dinamikus miniszterelnöke,. Turgut özal. A KÉP ÖSSZEÁLL. A megfigyelők kíváncsiak ar­ra, Vajon a török—görög közeledés érinti-e kettőjük egyik legérdekesebb súrlódási felületét, a szépség kis­sé zaklatott sorsú szigetét. Harmat Endre A kötvény megnevezése Kamat­láb (%) Kamat­fiz. dátuma "Futam idő Árfolyam a névérték %-ban vétel eladás AMFORA 11 11. 30. 1984—91 97,50 99,50 Balaton Volán 11 10. 31. 1985—92 97,50 99,50 Borsodi Iparcikk II. 11 11. 01. 1985—91 98,00 100,00 Borsodi Ruh. Kér. Váll. 11 11. 01. 1985—91 99,00 101,00 Borsodi Sörgyár 11 01. 31. 1986—92 97,00 99,00 BUBI V 11-1-3 11. 03. 1985—91 98,00 100,00 DÉLKER—I. 11 03. 20. 1985—91 105,00 107,00 DOMUS 11 12. 10. 1984—90 98,00 100,00 DKV-Paraffin 11 11. 14. 1985—90 98,00 100.00 Győr-Sopron Iparcikk 11 03. 20. 1986—93 104,00 106.00 Heves M. Iparcikk 11 02. 23. 1987—93 106,00 108,00 Kaposvári Volán 11 12. 01. 1985—92 97,50 99,50 Kecskeméti V. T. KK I. 11 01. 00. 1986—91 117,00 119,00 KSZE 11 12. 15. 1986—92 97,50 99,50 Mátra Volán n 02. 12. 1986—91 106,00 108,00 Napsugár Ruh. Szöv. 11 09. 24. 1985—91 99,00 101.00 PIÉRT—I. 11 00. 30. 1984—91 102,00 104,00 PIÉRT—II. 11 04. 11. 1985—92 103,50 105.50 SKALA—I. 11 05. 31. 1984—91 102,50 104,50 SKALA—II. 11 05. 00. 1985—92 103,00 105,00 SKALA—III. 11 05. 15. 1985—92 102,50 104,50 Szabolcs M. Ip. KV. 11 10. 15. 1986—92 99,00 101,00 Szatmár Bútorgyár 11 10. 29. 1985—93 97,50 99,50 Gazdálkodó szervezetek által vásárolható kötvények: agrar—i. 12 07. 01. 1985—93 101,50 103,50 agrar—ii. uts 04. 01. 1986—94 104,25 106,25 OKHB Rt. 11 07. 01. 1987—94 100,00 102,00 Jelenleg kapható kötvények: Tartósítóip. Komb. KK. 114-2 07. 15. 1987—93 98,50 100,50 Mátra Volán II., Eger 11+1 09. 17. 1987—92 98,00 100,00 Az árfolyamok tájékoztató jellegűek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hat­vani bankszervétől kérhető. DÉL-AFRIKA Harc a laji megkülönböztetés ellen John Kani fekete bőrű dél-afrikai színész mindig küzdött a faji megkülön­böztetés ellen. Koráhban kacérkodott azzal a gondo­lattal, hogy beáll a faji el­különítek rendszere ellen fegyverrel harcolók közé. Most, 44 évesen úgy érzi, hogy a’ színház is lehet fegy­ver ebben a küzdelemben. Színháza nem is akármi­lyen: a „Protest Theater” nevű, nagyon politikus feke­te színház, ahol nem a színpad fekete — mint a prágai Cerné Divadlóban — hanem a színészek bőre. Ez a színház, amelynek Ka­ni nemrégen társigazgatója lett, elszántan támadja az apartheidet. Kani volt az első dél-af­rikai fekete színész, aki el­játszotta Otelló szerepét Shakespeare drámájában. Tavaly szeptemberben tör­tént. A dolog azért izgal­mas, mert ugyebár Otelló a szerep szerint is szere- csen, felesége, D esdemona pedig fehér bőrű. A fehér kisebbség által uralt Dél­afrikai Köztársaságban Pe­dig egész 1985-ig érvény­ben volt az úgynevezett erkölcstelenségi törvény, amely tiltotta a különböző fajúak között — nemcsak a házasságot —, de még a nemi kapcsolatot is. Szó­val még nagyon friss az emlék... No de Kani már koráb­ban is megfricskázta a tör­vényhozókat. Strindberg „Júlia kisasszony” című da­rabjában volt mersze szájon csókolni partnernőjét, a fe­hér bőrű és ráadásul — uram bocsá'! — afrikáner (búr) Sandra Prinsloót. Mostanában a „Vérköte- (ék” című színműben arat elsöprő sikert. Egy fehér bőrű dél-afrikai szerző, Athol Fugard elkötelezett alkotása ez, amelyet ugyan­csak a Protest Theaterben játszanak. Az ötvenes évek­ben vagyunk, két fekete bőrű fivér a főszereplő, s a cse­lekmény akörül forog, hogy egyikük subickfekete, a má­sikuk egészen világos, és a tetejébe arcéle is egész fi­nom metszésű. Olyannyira, hogy bárki fehérnek néz­hetné. A Protest Theater — bi­zonygatja Kani — a dél-af­rikai feketék egyetlen véle­ménynyilvánítási lehetősé­ge. „Valóságos hadiállapot­ban élünk abbén az ország­ban. A hadsereg állandó készültségben áll a feketék lakta városnegyedek körül. Nincs hét vége, hogy ne te­metnénk gyermekeinket. És még azt kívánnák tőlem, hogy könnyű szórakoztatást nyújtsak” — kel ki magá­ból. Néhanapján azért Kani életében is háttérbe szorul a művészet. „Ha a szabad­ságom forog veszélyben, ak­kor a pokolba kívánom a színházat. Feltámad ben­nem a hazafi. Hiába, a har­cos harcolni akar” — ma­gyarázza parázsló szemmel. Hogy mi a véleménye Pieter Botha elnök néhány éve kezdeményezett reform­jairól? „Hát igen, az már igaz, hogy a postán ugyan­annál az ablaknál vehetek bélyeget, mint a fehérek, de hát ez nem valami nagy változás.” John Kani saját bevallá­sa szerint „keserű és hara­gos”. Fölidézi, hogyan hail meg a fivére, Xolile 1985. február 27-én, 26 éves ko­rában, Temetésről jött, s buszra várt .New Brighton- ban, amely nem messze van Port Elízabeth-töl, az or­szág déli partjain. Nagy lázongások voltak akkoriban a feketék lakta városne­gyedekben, mert nem sok­kal előbb hirdették ki a szükségállapotot, New Brigh­ton pedig az Afrikai Nem­zeti Kongresszus (ANC) egyik bástyája, összesen több, mint kétezer feketét gyilkoltak meg 1984 szep­temberétől 1986 végéig. Felbőszíti az emlék. 1986 januárjában „színlelt vizs­gálatot tartottak az ügyben. Majdnem két órán át eltar­tott! Gondolhatja, -hogy mi volt az eredmény: a rend­őrség semmiért sem felelős!"

Next

/
Oldalképek
Tartalom