Népújság, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-02 / 27. szám

NÉPÚJSÁG, 1988. február 2., kedd . 3. LAPUNK NAPIRENDJÉN: Gyöngyös Sokan viselik szívükön Gyöngyös .jövőjét. Ezt igazolják azok a kérdések, amelyeket a város polgárai postáztak szerkesztőségünknek. Többek között izgatja az embere­ket a házak, utcák, parkok nem éppen kifogástalan állapota, a nyugdíjasok hely­zete. s a környezel védelme. A relvetésekre a városi tanács illetékes vezetőitől kértük a választ. indítjuk meg a terület-előké­MIT HOZOTT AZ ÚJ FORMA? Közös felelősséggel — a vállalatért (Fotó: Perl Márton) — Elszomorító a gyöngyö­si köz. és magánépü­letek állaga, elhanya­goltak a parkok, a Ne- mecz tér, az Elmunkás utca belső tere, vala­mint az autóbusz-pálya- udvar. Az útburkolatok állapota minősíthetet­len. Mindezek nem má­ról holnapra alakultak így. Mit kíván tenni a vezetés, hogy ne ilyen lestrapált képet mutas­son a város? í Kis József, általános el­nökhelyettes: -i- A magán-, a szövetkezeti vagy az álla­mi épületek karbantartásá­ra, állagmegóvására és fel­újítására az elmúlt években jelentős összegeket fordítot­tunk. A város alapításának 650. évfordulójára készülve, sok lakó- és középület meg­újult. Azt követően is szor­galmaztuk az ilyen jellegű munkákat. A parkterületek növekedésével együtt sajnos nem tartott lépést a pénz­ügyi feltételrendszer alaku­lása, Nagyobb lakossági ösz- szefogással. társadalmi mun­kával. valamint a meglevők megóvásával lehet javítani a közterületek állapotán. Ugyanez vonatkozik az út­burkolatok felújítására is. Az évek óta bekövetkező ár­emelkedések, valamint a la­kótelep megépítésével, a fenntartandó útterület nagy­sága növekszik, ugyanakkor a fenntartási költség évek óta változatlan. Gondot okoz az is, hogy az útburkolatok pályaszerkezete nem erre a teherbírásra készült, vala­mint az, hogy az elmúlt idő­szakban végzett lakossági közművesítések után, a hely­reállítások nem történtek meg maradéktalanul. Szor­galmazzuk további költség- keret biztosítását, hogy ez­zel a fenntartási munkák ütemét gyorsítani tudjuk, — Családi jellegű lakóépü­letekhez hol tervezik a telkek kialakítását? — Kis József: — A város új általános rendezési terve — amely az elmúlt évben került széles körű társadal­mi vita és egyeztetést * kö­vetően jóváhagyásra —, megjelöli ezeket a területe­ket is. Ennek alapján a vá­ros északi részét (Diósmalom utcától északra), a Gólya ut­ca északi irányban történő folytatását, valamint a Dél- Kálvária-part déli részét, il­letve a Kertész utca térsé­gét vettük vizsgálat és elem­zés alá. Ennek eredményétől függ, hogy melyik területen szítést az említett célra. — Miért várják meg, hogy a Szabadság mozi mel­lett levő zsinagóga tel­jesen tönkremenjen? Kis József: — A város ve­zetését régóta foglalkoztat­ja ennek az épületnek a hasznosítása. A megoldás, úgy tűnik, megszületett. A Heves Megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat — a tanács támogatásával — vál­lalkozik arra. hogy az épü­letet helyreállítsa, s abban lakberendezési áruházat ala­kítsanak ki. A tervek készí­tése megkezdődött, bízunk abban, hogy a kivitelezéshez még ez évben hozzáfognak. Az épület megújításával egy­idejűleg a környezet rende­zésére is sor kerül. — Igaz-e, hogy a Vörös Hadsereg úti lakásokat még az elmúlt évben át kellett volna adni? Juhász Gyuláné, a pénz- „ ügyi, terv- és munkaügyi osztály vezetője: — A Vö­rös Hadsereg úti lakótelep első, 46 lakásos épülete ta­nácsi beruházásban épül, az­az szociális bérlakásokat foglal magába Szerződés szerinti, eredeti befejezési határideje: 1987. november 30-a volt. De méltányoltuk a kivitelező részben jogos in­dokait (anyagbeszerzési gon­dok, áttervezés), s figyelem­be vettük az elmúlt évi pénzügyi lehetőségeinket is, ezért hozzájárultunk az 1988. május 31-i határidő-módosí­táshoz, de a szerződéses ösz- szeg nem emelkedett. — Tervezik-e a piac új helyre történő telepíté­sét? Bodó János termelésellá­tás-felügyeleti osztályvezető: — A Köztársaság téri piac áthelyezését a tanács nem tervezi. Viszont annak kor­szerűsítését, felújítását sze­retné. Mindez az anyagi le­hetőségeken múlik. — A Farkas Tamás és a Vargha László utcában miért nem alakítottak ki kellő számú parko­lót? Vagy ez OTP-s la­kásokhoz nem jár? Szabó Béla, műszaki osz­tályvezető: — A két utca ke­reszteződése mellett társa­dalmi munkával kiépített parkoló található, de lehe­tőség kínálkozik a Farkas Tamás utca nyugati végén is. egy hasonló kialakításá­ra. Ennek azonban nincse­nek meg az anyagi feltéte­lei. Az OTP-beruházású la­kásépítéseknél szorgalmaz­zuk, hogy e házakban ga­rázsok is legyenek. — A Vargha László utca 3—5. és a szemben le­vő 7—9. számú négy- emeletes épület között alig 15 méter a távol­ság. Egy másik épület és a mellette levő alig nyolc méterre van. En­nek köszönhetően, ki­lenc földszinti lakás­ban nincs napfény, szeptembertől májusig. Hogyan lehet ilyen si­kátorokat tervezni? Ezért az emberek har­minc évig fizetik az OTP-tartozást. Szabó Béla: — A Vargha László utca 3—5. és a szem­ben levő 7—9. számú épület a jóváhagyott, dél-kálvária- parti beépítési tervnek meg­felelően került kivitelezésre. A- lakóépületek tervezésekor az Országos Építésügyi Sza­bályzat előírásait nem szeg­ték meg, — Az északi városrészben lakók mikor remélhe­tik, hogy ez a lakóte­lep igazi városi arcula­tot kap, megfelelő üt­és járdahálózattal, kor­szerű közvilágítással? Kis József: — Ismert e városrész minden gondja. Igyekszünk folyamatosan megoldani ezeket. Ilyen célt szolgál a Petőfi utca rekonst­rukciója, mely lehetőséget nyújt a szennyvízcsatorná­zásra. E városrész alapvető közművekkel rendelkezik; megtalálható a villany, a víz, az út és a járda. Az el­múlt időszakban a nagyará­nyú gázvezeték-építés miatt felbontották az utakat, a megfelelő helyreállítás azon­ban nem minden esetben történt meg. Az idei ter­vünkben szerepel a Rigó. a Kakastánc és a Pillangó ut­ca rendbetétele. Nemrégi­ben az ÉMÁSZ 11 utcában hajtott végre jelentős közvi­lágítás-korszerűsítést. — Az északi városrészben terveznek-e új kereske­delmi egységeket, mert a régit lassan kinövi a lakótelep? Miért nincs ezen a területen zöld­ség-gyümölcs ellátás? Bodó János: — A Sere­gély úti ABC-üzlet melletti részen tervezünk egy üzlet­sort. amely hasonló lesz a Mátrai útihoz. A beruházást magánerőből kívánjuk meg­valósítani, s itt kapna helyet zöldséges is. Várjuk magán­kisiparosok, magánkereske­dők, gmk-k, polgári jogi tár­saságok jelentkezését. — Az Alkotmány és a Jó­kai utca kereszteződé­sében szükség lenne egy rendőrlámpa beállítá­sára, van-e ennek va­lamilyen akadálya? Szabó Béla: — Nemcsak itt, hanem több helyen is, például a Lenin út, Petőfi út találkozásánál lenne szük­ség forgalomirányító beren­dezés elhelyezésére. Sajnos anyagi lehetőségeink jelen­leg nem teszik lehetővé ezek kialakítását. — Nemrégiben olvashat­tuk, hogy a gyöngyösi IKV-nál kétmillió fe­letti az az összeg, ami­vel a tanácsi lakásban élők tartoznak. Kinek a zsebéből fizetik ezek­nek az épületeknek a takarítását, a világítá­sát, s például a vízdí­jat, igaz-e, hogy mind­ez a teho terhére megy? Szabó Béla: — Ebben az összegben benne van a táv­fűtés és a melegvíz-szolgál­tatásból adódó hátralék is. Az elmúlt év végéig a lak­bérhátralék mintegy egymil­lió forintot tett ki. Ennek csökkentése érdekében a házfelügyelőket is érdekeltté tettük, prémiumot kapnak, amennyiben segítik a behaj­tást. Mindezeken túlmenő­en. rendszeres és folyama­tos a bírósági végrehajtás. Egyébként a tanácsi lakás­ban élők 2,92 százalékával van ilyen gondunk. Nincs összefüggés a lákbérhátralék és a teho felhasználása kö­zött. — Mikor készül el az új kórház, hány szintes lesz, s tervezik-e a sze­mészet bővítését? Dr. Thuróczy János, egész­ségügyi osztályvezető: — A kórház rekonstrukciójának első üteme 1992. szeptember 30-i befejezési határidővel kerülhet átadásra, az enge­délyokirat szerint. Az új épület ötszintes lesz, mely­ben fekvőbetegosztályok, központi diagnosztikai egy­ségek, központi műtőblokk, továbbá szülészeti és újszü­löttegység működik! Az el­ső ütem befejezését követő en. a Jókai Utca 2. számú kórházban levő szemészeti osztály és szakrendelés, il­letve az orr-fül-gégészet a jelenlegi I-es számú belgyó­gyászati osztály helyére tele­pül át mely a szakrendelé­sek bővítését is jelenti. Te­kintettel arra, hogy nem új kórház építéséről, hanem re­konstrukcióról van szó, bal­eseti sebészet létrehozását a főhatóságok nem engedélyez­ték. Ilyen részleg kialakítá­sának feltételeit vizsgáljuk, és a lehetőség szerint szán­dékozunk azt megvalósítani. — A tehót miért nem az idősek klubjára fordít­ják, miért az uszodára, hiszen a városnak még termálvize sincs? Kis József: — A teho mér­tékéről és felhasználásáról a város lakosságának előzetes véleménye alapján, a tanács testületé döntött. A hozzá­járulásból az idősek ellátá­sának javítását, a strand me­dencéinek lefedését és a la kótelepi telefonhálózat ki­építését terveztük megvaló­sítani. A strandfürdő me­dencéinek lefedése, valamint a Petőfi utcai, új idősek klubja elkészült, míg a De­ák Ferenc utcai idősek klub­jánál bővítést tervezünk, mely a házi szociális gondo­zás feltételeinek javítását szolgálja. — Miért nincs a városban nyugdijasház? Juhász Gyuláné: — Ilyen jellegű létesítmény iránti igényt évekkel ezelőtt fel­mérte a város tanácsa, s ek­kor nem volt megfelelő szá­mú jelentkező. Idén újabb felmérés lesz. s amennyiben megfelelő számú érdeklődő jelentkezik, a következő tervidőszakban elképzelhető a megépítése. — Igaz-e, hogy Gyöngyös­re kétezer cigány csa­ládot telepítenek be? Murcsányi László, tanácsel­nök-helyettes: — A mende­monda ismert a városi ta nács és a testület előtt is Már két éve foglalkoztatják ezek a kósza hírek a lakos­ságot. De mi cigány csalá­dok betelepítésével nem fog­lalkoztunk, nem foglalko­zunk és a jövőben sem áll szándékunkban ilyesmi. Kétségtelen, hogy az új vállalatirányítási formákra való áttéréstől valamennyi cég sokat várt és vár. De annyit legalábbis feltétlenül, hogy ennek segítségével mind eredményesebb és eredmé­nyesebb gazdálkodást lehes­sen megvalósítani. Nos, ezek a célok fogalmazódtak meg a Csányi Állami Gazdaságban is. A tervekről, az elképzelé­sekről, a reményekről kér­deztük Monok Mihály igaz­gatót. — Talán azzal érdemes kezdeni — mondja —, hogy nálunk most a legfőbb irá­nyító szerv a küldöttgyűlés. Ennek feladata az is. hogy az igazgatót megválassza. Ezzel kapcsolatosan az első próbálkozásra még 1985 ta­vaszán került sor. ám ez a fórum nem erősítette meg az akkori első számú ve­zetőt. Így hát egy átmene­ti időszak következett: új direktor nem volt még. a régi pedig nem kapott bi­zalmat. A dolognak azon­ban így is van egy érde­kessége. vagyis inkább ta­nulsága . .. Arról van szó, hogy még ebben a perió­dusban is rekordnyereséget értünk el. Miért? Nézetem szerint azért, mert mind a dolgozók, mind pedig a ve­zetők felismerték, hogy on­nan kapják a kenyeret, ahol tevékenykednek, to­vábbá' azért, mert a társa­dalmi szervezetek is pozi­tívan működtek. — önt 1986. március 20- an. azaz a következő „for­dulóban" választották meg Miben látja a küldöttgyű­lés legfőbb jelentőségét? — Abban, hogy a válla­latok önállósága egyre na­gyobb. Egyenesen követke­zik. hogy a belső kontroll­nak is .növekednie kell. mégpedig a működés egé­szét illetően. A külső vizs­gálatok csupán arra kon­centrálhatnak. hogy jogi oldaliról vegyék szemügyre a tevékenységünket, s nem foglalkozhatnak például eti­kai kérdésekkel. Hiszem, hogy az effajta belső ellen­őrzésre valamennyi vezető­nek szüksége van. még azoknak is. akikkel soha­sem szalad el a ló. — No. és persze arról is, hogy így a különféle néze­tek jobban felszínre kerül­hetnek ... — Természetesen. Már önmagában az a tény is, hogy az igazgatót választ­ják arra sarkallta ezeket a vezetőket, hogy döntéseik­nél az eddigeknél is job­ban vegyék figyelembe a dolgozók szempontjait. Le kell szögezni viszont, hogy ebben az esetben nem va­lamiféle elvtelen dologról, népszerűséghajhászásról kell beszélni. Az érdekek egyez­tetése rendkívül nehéz és bonyolult munka, ám éppen ebben rejlik a szépsége is. Úgy kell megteremteni az ill tevékenykedők stabil eg­zisztenciáját. hogy közben a cég is gyarapodjon. s a hosszú távú elképzelések se szenvedjenek csorbát, emel­lett pedig teljesítsük a nép­gazdasággal szembeni elkö­telezettségeinket is. — A múlt év végén lezaj­lott vizsgálat amelyet a MÉM törvényességi felügye­leti főosztálya végzett, meg­állapította. hogy az említet­tekkel összefüggő tényke­désük megfelel a törvényes előírásoknak .. . — Ez igaz. de mi ennek ellenére is érezzük, hogy a rendelkezésre álló kereteket még nem tudtuk tartalom­mal megtölteni, azaz egye­lőre még a tanulás idősza­kát éljük. Gondot okoz. hogy a változó bel- és kül­piaci helyzetben a módosuló szabályozórendszerek köze­pette nem könnyen ismer­jük ki magunkat. így hát nehezebb meghatározni a stratégiánkat is. Az eliga­zodás egy dolgozó számára talán még nagyobb feladat, márpedig a küldöttgyűlés hatáskörébe épp a köve­tendő irányok kialakítása tartozna. Szükségesnek tar­tom hát. hogy az embere­ket nyíltan, őszintén, vilá­gosan tájékoztassuk mind­arról. ami a gazdaságban történik. Igaz. szót csak ak­kor várhatunk, ha mi is azt adunk. Az őszinte véle­ményeket még akkor is meg kell hallgatni, ha azok mö­gött esetlegesen egyéni ér­dekek húzódnak meg. S meggyőződésem az is. hogy a munkásakat a saját pén­zükön keresztül lehet érde­keltté tenni a mind jobb és jobb termelésben. Ez irány­ba az elkövetkezendő esz­tendőkben konkrét lépése­ket teszünk majd. — Jó néhányszor szóba került már az előbbiekben az érdek az érdekeltség. Tudjuk, hogy ezzel össze­függésben a szakszervezet­nek is komoly szerepe van ... — Jó lenne, ha az új vál­lalatirányítási formákban még pontosabban ki lenne dolgozva a szakszervezetek helye, szerepe. viszonya ezekkel az új testületekkel. Most ugyanis akad - jó Pár olyan fórum, ahol ugyanazt a kérdést tárgyalják meg Ez nem csupán a munka- időalap védelmének rovásá­ra megy. hanem a bürok­ratikus vonásokat is meg­erősíti. Egyébiránt nyugod­tan kijelenthetem, hogy a küldöttekben megvan a jó szándék, s azt is látom, hogy a napi munkájukat nagyobb felelősséggel vég­zik. jobban azonosulnak az itteni célokkal, ráadásul po­zitív hatással vannak a kör­nyezetükre. Sajnos, azt még kevésbé érzékelem. hogy már kialakult volna ben­nük a hosszú távra is érvé­nyes gondolkodásmód. Ez nyilván még több időt vesz maid igénybe. De hogy egy­szer ez majd valóság lesz, abban egészen bizonyos va­gyok. Mint ahogy abban is: ezek az új formák rövide­sen „beérnek”, s nagy hasz­not hajtanak a kisebb is nagyobb közösségeknek egy­aránt . .. Sárhegyi István A sátortetős uszodát egész évben használhatják a gyöngyösiek (Fotó: Szántó György)

Next

/
Oldalképek
Tartalom