Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-15 / 12. szám
4. ... . 4 J KULTÚRA —KÖZMŰVELŐ DES NÉPÚJSÁG, 1988. január 15., péntek KÉSZÜLŐDIK AZ „EGYIPTOM *88" EXPEDÍCIÓ Megfejteni a piramisok titkát Megengedheti-e magának egy olyan kis ország, mint a miénk, hogy akár világszenzációval kecsegtető tudományos expedíciót indítson Egyiptomba? Még ha megengedhetné is, éppen manapság tudna a legkevésbé finanszírozni egy ilyen vállalkozást. Még szerencse, hogy állami támogatás nélkül is akadnak megszállottak, akik nekivágnak az útnak, jórészt a saját zsebükből fedezve az Egyiptom legészakibb részeitől a legdélibbekig tartó tudományos utazás költségeit. Es az is szerencse, hogy akad szponzor, aki felismerte: a kultúrtörténelemben szinte egyedülálló, komplex célú vállalkozásról van szó, ami nemcsak megérdemli az anyagi támogatást, hanem tudományos jelentősége révén a támogatók hírnevét is növeli. Valószínű, hogy a szponzorok száma, s az anyagi támogatás mértéke lavinaszerűen növekszik majd egészen az utazás nagyon közeli kezdetéig. Mi tagadás, a készülő expedíció tagjai is ebben bíznak, mert az út az eredetileg tervezettnél drágábbnak ígérkezik. Tehát : szponzorok kerestetnek! Hogy mihez, azt a legilletékesebbtől, Ponori Thew- retok Aurél csillagász-történésztől, a készülő expedíció vezetőjétől kérdeztük. — Kik utaznak és miért? — A? Uránia Csillagvizsgáló szervezésében szakcsillagász, csillagász-történész, rádió-csillagász csoport, más szakértők, valamint a Csillagászat Baráti Kör lelkes amatőr csillagász tagjai készülődnek a szinte felső - rolhatatlanul sokcélú expedícióra. Elsősorban a több mint kétezeróves egyiptomi földön végrehajtott görög mérések megismétlését tervezzük az e célra konstruált ókori, s a legkorszerűbb méréstechnikai eszközökkel, az eredeti helyszínen. De más fontos méréseket is tervezünk. Valószí' nűsíteni kívánjuk, esetleg bizonyítani is, hogy az egyiptomiak már évszázadokkal a pitagoreusok előtt gömb alakúnak tartották a Földet. Emellett például az egyiptomi eredetű csillagászati jelek ősi tormáinak helyszíni vizsgálatát, s többek között a Szuezi-csatorna környékéről készült űrfelvételek azonosítását is tervezzük, hiszen az expedíciónak űrhajós tagja is van. — Miért és milyen görög méréseket ismételnek meg? — Az időszámítás előtti századokban az egyiptomi Alexandria volt az akkori világ tudományos életének egyik központja. Itt élt és dolgozott a matematikus Eukleidész és Apollóniosz, a fizikus Arkhimédész * és Hérán, a csillagász Arisz- tarkhosz és Hipparkhosz, továbbá a nagy könyvtár vezetője, a tudós Eratoszt- henész, a Föld felmérője. Eratoszthenész a delelő Napnak Alexandriábái és Szüénéből (a mai Asszuánból) mérhető magasságából állapította meg bámulatos pontossággal a Föld kerületének hosszát. A mi expedíciónk lesz az első, amelyik ezt a mérést több mint kétezer év óta elsőként megismétli az eredeti helyszínen. És megkíséreljük megismételni Arisztarkhosz mérését is. amelynek alapján 6 már az időszámítás előtti harmadik századiban, Kopernikuszt megelőzve állíthatta, hogy a kis Föld a nagy Nap körül kering. Ehhez a felfogáshoz az vezette, hogy az első és utolsó holdnegyed alkalmával, amikor a Hold pontos félkör alakot mutat. megmérte a Hold és a Nap közötti szöget. Ebből egyszerű geometriai számítással jutott a fenti következtetésre. Ezt a mérést az eredeti helyszínen, a Hold első vagy utolsó negyedében, tehát március 11-én vagy 25-én lesz lehetőségünk megismételni.- s — Mit rejt és miért érdekes számunkra a piramisok titka? — A Kairó melletti, négy és fél ezer évvel ezelőtt épített nagy piramisokat már a régi görögök is az ókori világcsodák között tartották számon. Ezeket a roppant kőgúlákat évezredek óta titokzatosság lengi körül. Amióta feltárták a belsejükben rejlő szűkös folyosókat, kamrákat, a rejtélyek száma megsokszorozódott. Fantasztikus, tudománytalan elképzelések is születtek. Egyesek szerint a piramisok voltaképpen egy hihetetlenül magas fokú, de már rég elsüllyedt kultúra üzenetei a kor tudományáról a késői utódoknak, így például a legnagyobb, Khufu (görögösen Kheopsz) fáraóról elnevezett piramisba állítólag a világegyetem fő mérőszámait „építették be”, mi több; a természet feletti hatalmasságtól ihletett építő pontos értesítéseket is elrejtett a folyosók szakaszaiba. Mások szerint a nagy piramis nem is emberek, hanem a Földre látogató idegen lények alkotása. Való igaz, hogy a piramisba „beépített” rejtélyek közül még jó néhányat nem fejtett meg a mai tudomány. Nem ismeretes például, hogy a piramis alapnégyzetének kétszázharminc méter hosszú oldalait hogyan tudták építőik meglehetősen nagy pontossággal betájolni a fő égtájak irányába. Azt sem tudjuk teljes bizonyossággal, hogy miért építették a piramis belsejébe a folyosókat, aknákat olyan különös, egymástól eltérő hajlásszögűre, vagy, hogy mire szolgáltak az úgynevezett szellőztető csatornák, hogy volt-e valami csillagászati rendeltetésük is? Ennél jóval több a kérdés, amelyek egyikére, másikára igyekszünk választ találni. Szeretnénk megtalálni például azt a legvalószínűbb csillagászati módszert, amellyel az egyiptomi papcsillagászok az építés előtt meghatározták a pontos északi irányt. Aztán a régiek a piramis kelet—nyugati irányú alapélei és oldallapjai „segítségével” kijelölhették a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség napját, meghatározhatták a napév hosszát, felépíthették naptárukat, ami a mi naptárunk ősének tekinthető. Szeretnénk megvizsgálni, hogy’ követhették-e ezt az eljárást a Nap kelési-nyug- vási iránya és a piramis segítségével. Az idei tavaszi napéjegyenlőség napja március húszadika. Ekkor a helyszínen végezhetjük el a szükséges méréseket. — Milyen szempontból kívánják megvizsgálni az egyiptomi eredetű csillagászati jeleket, s más régi ábrázolásokat? — Több szempontból is Ismeretes, hogy a Nap csillagászati jele, s az ó- egyiptomi „nap”-jelentésű hieroglifa egyaránt egy kör, a közepében egy ponttal. Kétségtelen, hogy mindent a maga reális, jellemző megjelenése alapján ábrázolni igyekvő egyiptomiak nem tüntettek volna fel pontot a Nap kör alakú ábrázolásán, ha sosem láttak volna ilyet. Ugyanígy más csillagászati jelekről is gyanítható, hogy egyiptomi eredetűek, például a Mérleg, vagy a Vízöntő je le. Ilyen, ma is élő csillagászati jelek eredetének feltárását, módosulásának „nyomon követését” is tervbe vettük. Ehhez sok kőbe vésett és sírkamrafalra festest írásjelet kell tanulmá nyoznunk. A régi ábrázoló sok tanulmányozása és értelmezése révén, egyebek között valószínűsíteni, esetleg bizonyítani kívánjuk, hogy az egyiptomi világképben a Nap az eddigi közhittel ellentétben nem korong alakú voít, hogy tehát például az egyetlen istenben, Atonban hívő Ehnaton fáraó „Napkorong”-ja voltaképpen „Napgömb”, s hogy az egyiptomiak ugyanígy a Földet is gömb alakú nak feltételezték. — Mit kínál a csillagászoknak a forró égövi égbolt? — Magyar csillagászok ritkán jutnak el a Ráktérítőtől délre fekvő, forró égövi vidékre, különösen ritkán, Eratoszthenész földmérési műveletének színhelyére, ahol a nyári napforduló idején pontosan merőlegesen süt a Földre a Nap. Expedíciónk Asszuántól délre, a távolabb fekvő Abu Szimbel vidékén is tervez megfigyeléseket. A március tizennyolcadikára eső újhold ideje körüli éjszakák mély sötétjét nem zavarja a holdfény, s így megfigyelhetők lesznek olyan csillagképek és égi objektumok, mint például a Dél Keresztje, a Kentaur, a NagynMa- gellán felhő, amelyek hazánkból egyáltalán nem láthatók. Kísérletet teszünk meteorok megfigyelésére, fényképezésére. Emellett az úgynevezett állatövi fény láthatóságának legkedvezőbb időszakát is kihasználhatjuk. Ez a jelenség elsősorban a bolygók pályáinak síkjában keringő ritka, igen apró porszemek, molekulák által visszavert napfény. Ennek a nagyjából háromszög alakú, bizonyos egyiptomi emlékeken is ily ■módon ábrázolt fénykúpnak a megfigyelése, fényképezése az expedíció egyik érdekes és fontos feladata lesz. — Mindebből mi az, amivel az Egyiptom '88 elnevezésű magyar tudományos expedíció világszenzációt kelthet? — Én inkább úgy mondom, hogy amennyiben az expedíció útja sikeres lesz, akkor nemzetközi érdeklődésre számíthat. A. G. Ma Délsziget-est Hatvanban Ma este hatkor, a Hatvani Galéria emeleti kiállító termében a Délsziget című folyóirat több jeles munkatársával. írójával találkozhatnak az érdeklődők. Maga a program is sokszínűnek, izgalmasnak ígérkezik. Először a nemrég megjelent, nagy sikerű könyv, az „Erdély 1918—19-ben” című oknyomozó munka szerzőjével, Raff ay Ernő szegedi történésszel beszélget Domonkos László, a műsor második felében pedig a három esztendei indiai tartózkodásból hazatért József Attila-díjas író, Csák Gyula vall a hatalmas országban szerzett benyomásairól. A Délsziget egyik költőjelese, Katona Judit új verseskötetével, a Kháron garasával lesz jelen az esten. Műveiből Dobos Katalin, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője ad elő egy csokorra valót. A programban a Hatvani Galéria Trió működik közre. NÉPSZERŰ AZ IFJÚSÁGI BÉRLET - MOSTOHAGYEREK A DZSESSZ - NÍVÓS A FILHARMÓNIA Mérlegen megyénk zenei élete A gazdasági nehézségek ellenére sem mondhatunk le a zene nyújtotta örömökről. A személyiség feloldódhat, s élményekkel gazdagodva, jóval könnyebben megy a min. dennapi munka is. A zenei élet vázlatos áttekintésére vállalkoztunk, amikor megyénk városaiban, községeiben érdeklődtünk. — A kezdő lépéseket, az alapismeretek átadását a zeneiskolában végezzük. Ilyen intézmény hat helyen: Egerben. Gyöngyösön. Hatvanban, Hevesen, Füzesabonyban és Lőrinciben működik — tájékoztat Szepesi György, az Egri Állami Zeneiskola igazgatója. Ezekben rendszeresek a növendékek és tanárok koncertjei. A múlt esztendőben például Egerben hat alkalommal álltak a zenepedagógusok a pódiumra. A hagyományos szereplések törzs- közönsége egyebek mellett hallhatott Beethoven-estet. valamint Kalmár Gyula, Radnóti Tibor, Hajdú Edit (vendég), Wiltner Ágnes, Marik Erzsébet, Miklovicz László és Pálvölgyi Agnes műsorának is örülhetett, Nagyon népszerűek a Filharmónia ifjúsági bérletei. Az említett településeken közel hatezer általános- és középiskolás fiatal ismerkedhet a komoly zenével ily módon. Gáspár Mária, a füzesabonyi zeneiskola igazgatója elmondta, hogy az elmúlt időszakban kiemelhető a Karai József zeneszerző születésének 60. évfordulójára rendezett ünnepi hangverseny. amelyen az országos hírű helyi Tinódi Kamarakórus és az Erkel Ferenc női kar is szerepelt. Sokévi szünet után ismét indult az if júsági bérletsorozat, amelyre háromszázötvenen jelentkeztek. A Heves Városi Zeneiskola igazgatója. Szabó Tiva- darné értékelése szerint a zenei világnapon a Debreceni Ütőhangszeres Együttes vonzotta a legtöbb érdeklődőt. A hevesiek képviselték a megyét Zánkán. az országos úttörőzenekari fesztiválon vonós kategóriában. A helyi kamara- és az újjáalakult tűzoltózenekar is aktívan bekapcsolódik a helyi közművelődésbe. Dr. Mocsáry L ászióné, a gyöngyösi zeneiskola igazgatója szerint az ott tanuló 340 növendék 16 tanszakon sajátíthatja el az alapokat. A rendszeres fellépéseken túl szívesen vállalnak megyei versenyeket. A közeljövőben a zongoristák vetélkedésére készülnek fel. A hatvani intézmény igazgatója. Papp Attila kiemelte az ifjú zenebarát klub munkáját. Ez a nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező közösség gyakran hív meg külföldi előadókat. Színfoltot jelent még a városi kamarazenekar és a pedagógus kórus. A megyeszékhely komoly zenei életének kiemelkedő eseményei az Országos Filharmónia által életre hívott ■nívós koncertek. — Szívesen gondolunk vissza sok más mellett Rönki Dezső zongoraestjére — mondja Szepesi György, e sorozat szervezője. — Emellett Georg Robert Hanson és Falvay Sándor bemutatkozása is emlékezetes volt. Ősztől sem csökkent az érdeklődés. hiszen októberben hatszázan hallhatták a Beethoven-estet, vagy a forró hangulatú műsort, amikor a bolzánói Haydn Szimfonikus Zenekar járt Egerben. A közelmúlt nagy élménye volt a Németh Gyula karnagy által dirigált koncert. amelyen az Egri Szimfonikus Zenekar játszott. A közeljövő kuriózuma lesz egv grúz kamaraest. Ezen a világhírű Linda Iszakadze hegedű- művész is fellép. Nem mindennapi csemegének ígérkezik Perényi Miklós, Percnyi Eszter és Szűcs Lóránt vendégjátéka. A közművelődési intézmények is foglalkoznak a zenei kultúra ápolásával. A Hatvani Galéria vezetője Mold- vay Győző a Galéria Trió jelentőségét húzta alá: havi két-három önálló fellépéssel büszkélkedhetnek. Évente nagyzenekari estet adnak a Debreceni MÁV Szimfonikusok. Országos hírű vendégek fémjelzik az ária- és dalesteket. Járt itt többek között llosfalvy Róbert. Kováts Kolos. Pítti Katalin. Faragó Laura .. . Várják a galériába Kovács Dénes hegedű- művészt. A gyöngyösi Mátra Művelődési Központban Patkós Magdolna művészeti előadó elmondta, hogy igen kelendőek a komoly zenei jfjúsá si bérletek. Maid minden iközéDiskola tanulói hallgatnak értékes muzsikát. Az általános iskolásokkal együtt ezren látogatják a programokat. A felnőttek számára rendeztek nemrég két sikeres orgonahangversenyt —. ezen kívül kamarakoncertet. Gregor Józseffel, valamint meghívták a Miskolci Szimfonikusokat is. A könnyűzene hívei Bo- zsik István gyöngyösi népművelő szerint találkozhattak a mátraalji városban maid minden vezető magyar ..csapattal”. Népszerűségükre jellemző, hogy ösz- szesen körülbelül 12 ezren voltak kíváncsialk rájuk. Egerben, a Megyei Művelődési Központ szervezésében sor került több népzenei estre. A könnyebb műfajok kedvelői találkozhattak Bródy Jánossal, a Pótkerék és Hírlap, illetve Szintézis zenekarokkal. Rendszeresen fellép itt az Egri Szimfonikus Zenekar, kedveltek a házimuzsikák, s a nyáresti zenés rendezvények. Az egri helyőrségi művelődési otthon teret ad a komoly zenének. Emlékezetes volt Kalmár Gyula és Radnóti Tibor. Marik Erzsébet. Magost Mónika est je. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ez irányú törekvéseiről Müller János közművelődési titkár számol be: — Hagyománya van a dzsessznek. ami máshol mostohagyereknek számít. Vendég volt a Dimenzió. a Dresch-kvartett. a magyar dzsessz-kvartett... A népzenéről sem feledkezünk meg. hiszen a Muzsikás, a Zsarátnok, és a Kaláka együttes állandó vendég. Ez a körkép nyilvánvalóan nem lehet teljes, de annyit talán érzékeltet, hogy népszerű a zene megyénkben. Jó lenne, ha minél többen élnének a lehetőségekkel: a muzsika lélekfrissitó erejével. B. Szabó Pál A polgári élet Pápán címmel kiállítás nyílt a pápai Kékfestő Múzeumban. A híres, század eleji kékfestődinasztia, a Kluge család tárgyi emlékeinek segítségével kaphat bepillantást a látogató a századforduló polgári családjának mindennapi életébe. (MTI-fotó: Arany Gábor — KS) A polgári élet kellékei
