Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-04 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX, évfolyam, 2. szám ÁRA: 1988. január i„ hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rekonstrukció világbanki hitellel — Új „masinák” a Kékesnél Számítógépes rendszer a kitérőgyártó üzemben Környezetünk Nem kellett ahhoz nagy ióstehetség. hogy bárki megjövendölje: a karácsony elmúltával sokan dobálják majd ki fenyőfáikat városaink lakóte- leoeinek ablakaiból. így j volt ez tavaly is, azelőtt is. miért ne lett volna így most is . . . A lakó igyekszik a legegyszerűbben megszabadulni a fától, mit sem törődik azzal, hogy a ki- I dobott kopasz gallyak csúfítják a környezetet. Mi több. ha a szél kifúi- ia ezeket az utakra, még közlekedési galibákat is okozhatnak. Hosszú ideig sorolhatnánk a példákat, amelyek azt igazolják. hogy környezetünk óvásáról, tisztán tartásáról elfeledkezünk. Ilyen volt az többek között, amikor az egyik szomszéd megyebeli termelőszövetkezet sósavpalackozó melléküzemágában néhány évvel ezelőtt a földre öntöttek jó néhány liter ' 'megmaradt savat. Nem gondolva arra. hogy az a talajon átszivárogva az ivóvízbe kerülhet. Egv másik visszatérő gond a kocsimosás. Sokan a patakok partján tisztítják autójukat. figyelmen kívül hagyva, hogy az ólai szennyezi a vizeket. Ugyancsak elgondolkoztató. hogy — hiába a számtalan kérés, figyelmeztetés —. az erdőkben kirándulók gyakran szemetelnek. sok bosszúságot okozva azoknak, akik nemcsak járják, de szeretik is a természetet. Lehetne folytatni a sort a televízió Ablak' című műsorában látott riporttal. amely arról szólt, hogy valakik az egyik vízgyűjtő területre dobtak ki cromofagos üvegeket. s ez a festékmaró anvag köztudottan veszélyes az emberi szervezetre. Az említett esetekből alighanem az tűnik ki. hogy amikor ilyen gondatlanságot elkövetünk — s itt indokolt a töhbes szám első személy használata —. nem hiszem, hogy bárkinek is megfordulna a fejében: nem csupán másokat, hanem önmagát is veszélyezteti tettével. Sokan saját mentségükre azt hozzák fel. hogy kisebb-nagvobb ilyen jellegű kihágásaik eltörpülnek a különféle nagyvállalatok által kibocsátott szennvezőanyagok romboló hatásai mellett. Csakhogy ezeknek az érveknek aligha adhatunk helyt, hiszen e tekintetben nincsenek kis és nagy ügyek. Ha mindenki magára nézve is kötelezőnek tartja az ide vonatkozó írott és íratlan szabályokat, úgv a jövőben minden bizonnyal egy szebb — és ami a fő —. egészségünkre kevésbé káros világban élhetünk majd. Homa János Műszaki fejlesztések és vállalataink Kétségtelen, hogy a különféle műszaki fejlesztések, beruházások minden cég életében alapvető fontosságúak, hiszen az eredményes tevékenység, az'előrelépés legfőbb zálogai, feltételei. Még akkor is igaz ez, ha tudjuk, hogy a mai, pénzszükös világban korántsem lehet annyi forintot áldozni e területre, mint amennyire szükség lenne. Mi történt ezen a vonalon 1987-ben, megyénk néhány gazdasági egységében, s mit terveznek az idén? Erre próbáltunk választ keresni az alábbiak során. A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál 1988-ban is folytatják a már korábban elindított korszerűsítéseket, s hozzákezdenek a sertésvágó, -bontó, -daraboló és -csomagoló „vonal” konkrét kialakításához. Ez egy olyan hároméves program lesz, amelyben lényeges szerep jut a világbanki hitelnek is. E rekonstrukciót tavaly készítették elő. Az Országos Kereskedelmi és_ Hitelbank Rt- vel már aláírták a szerződést, s a beruházást Washington is jóváhagyta. Az építkezések az első fél évben startolnak: az új üzem, a modern gépek nem csupán a nagyobb hatékonyságot és a minőségi. árutermelést segíthetik elő, hanem a dolgozók is jobb körülmények között tevékenykedhetnek. Az előre csomagolt termékek feltétlen előnyt jelentenek a vásárlóknak. Gyöngyösön, a Kékes Cipő- és Textilipari Kisszövetkezetben tavaly a cipőgyártás, valamint a szolgáltatások ruházati területén került sor gépi beruházásokra- Ezek részben a szinttartást szolgálták, részben viszont olyan célgépeket szereztek be, amelyek csökkentik a kézzel végzett munkát, illetőleg lehetővé teszik a minőség javítását. A tűző-, szélező- és varrógépeket részben belföldről, részben pedig szocialista, továbbá tőkés import révén vásárolták, összességében mintegy félmillió forint értékben. Ilyenformán a kisszövetkezet műszaki színvonala — a többi hasonló „társssal" összehasonlítva — jónak ítélhető. Gondok is akadnak, főként az alkatrészellátást illetően, bár az is igaz, erről nem az ottaniak tehetnek. Egy-egy alkatrész beszerzésének átfutási ideje ugyanis mintegy két esztendő. 1988-ban tovább folytatják az ilyen jellegű beruházásokat, mégpedig az alja-összeszerelő üzemben, ahová fárahúzó., borzoló-, talpszélmaró- és csiszológépek kerülnek majd. Hogy mindez mennyi pénzt emészt fel. az még bizonytalan, hiszen ezek új árai nem ismeretesek. A távlati tervek közé tartozik egy központi telephely kialakítása is. Erre van szükség, mert most a különféle részek — a szabászat, a tűzöde, a készáruraktár, az irodák stb. — tagoltan, egymástól távol helyezkednek el. Az új centrum előreláthatólag a Vasút utca és a Kossuth Lajos utca sarkán lesz. s az itteni telek várhatóan mintegy 2,5 millió forintba kerül. Gyöngyösön, a MÁV Kitérőgyártó Üzemben tavaly a legjelentősebbnek a nagyobb élettartamú, ragasztott, szigetelt sínkötések üzemszerű gyártásának bevezetése bizonyult. Ezt egyébiránt a Gépipari Technológiai Intézet szabadalma alapján „honosították meg". A laboratóriumi eredmények és a terhelési próbák alapján bizton állítható, hogy e típusok sokszorosan nagyobb terhelést bírnak, mint a korábbiak. Ezekből 1987-ben mintegy 1500 darabot készítettek el. Szintén a műszaki fejlesztés eredményeképpen állt munkába egy geolemez-megmunkáló „masina” is, amelyet egyébiránt ők fejlesztettek ki, illetőleg gyártottak. Ezen a területen most már tehát egy^ egységes gépparkkal rendelkeznek, s számottevően növekedett a termelékenység is. Csehszlovákiából szereztek be egy CNC-vezérlésü marógépet, amely az idén már teljes lendülettel ,,dolgozik” majd. Létrehoztak egv számítógépközpontot is: a rendszer „agya" már él, a perifériák még nem. Egy-két kisebb program már megvan, ám a zöm majd csak idén születik meg. Ezt az elektronikát elsősorban a termelésirányításban és -szervezésben, továbbá az anyaggazdálkodásban és a műszaki előkészítésben ki. vánják felhasználni. A rendszert, amely ez idáig egymillió forintba került. 1988 folyamán helyezik üzembe. Ugyancsak nagy feladat lesz a ciklois íves kitérő elkészítése is. Emellett pedig egy műhelydaru megvásárlását is tervezik: e2 az NSZK- ból „érkezik” majd, az ára pedig hozzávetőlegesen 5 millió forint lesz. HAZÁNKNAK TEKINTÉLYE VAN A VILÁGBAN Kiilkapcsolataink 1987-ben Sokirányúim alakultak, fejlődtek a Magyar Nép- köztársaság nemzetközi kapcsolatai 1987-ben, Külpolitikánkat elismeréssel fogadják. hazánknak tekintélye van a világban — ezt tanúsítják azok a kétoldalú tárgyalások is, amelyeket itthon és külföldön folytattak magyar vezetők más országok vezető politikusaival az elmúlt esztendei találkozókon. Kádár János tavaly hat alkalommal utazott külföldre: hivatalos látogatást tett — időrendben sorolva — Svédországban (április), Kínában (október). Belgiumban (november); részt vett a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának moszkvai ünnepi eseményein, s kétszer járt Berlinben. előbb a Varsói Szerződés Tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésén (májusban), majd a tagállamok testvérpártjai első és főtitkárainak találkozóján (decemberben). Az MSZMP főtitkára Svédországban meghívójával. Ingvar Carlsson miniszter- elnökkel. a Szociáldemokrata Munkáspárt elnökével folytatott tárgyalása után kifejtette: Magyarország és Svédország egyaránt támogatja azokat a törekvéseket, hogy Európát megmentsék a nukleáris fegyverektől. A Kínai Népköztársaságban — ahol a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának vendége volt — a házigazdákkal egyel értéssel állapították meg. hogy a kölcsönös tisztelet és megbecsülés, a két ország elkötelezettsége a béke. a nemzetközi biztonság, a szocializmus és a társadalmi haladás ügye iránt, egyetértése több fontos nemzetközi kérdésben, a napirenden levő kérdések nyílt, elvtársi légkörben történő megvitatása — az egyes témákban megmutatkozó nézetkülönbségek ellenére is — szilárd alapot teremt a magyar—kínai kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez. Németh Károly az Elnöki Tanács elnökeként tett első hivatalos útján (novemberben) három dél-amerikai országba látogatott: a Brazil Szövetségi Köztársaságban Jósé Sarney, az Uruguayi Keleti Köztársaságban Julio Sanguinetti, az Argentin Köztársaságban Raúl Alfon- sin államfővel folytatott tárgyalásokon megkülönböztetett figyelmet szenteltek a kétoldalú kapcsolatoknak. A kétoldalú kormányfői tárgyalások februári eseménye: Lázár György — még az MSZMP főtitkárhelyetteLeltári pillanatok... Az új esztendőt a kereskedelmi egységek többsége munkával töltötte. Ilyenkor történik az év végi vagyonmegállapító leltár, valamint az idén az árváltozásokat is fel kellett tüntetni a termékeken. Vasárnap az egri Katona téri Duett élelmiszerosztályra látogattunk el, ahol teljes létszámmal dolgoztak — már a harmadik napja —, hogy a mai nyitásra minden készen álljon. Amint Hossó Antal, az osztály vezetője elmondta, kö zel kétezerötszáz terméket kellett rövid idő alatt leltározni, beárazni (Fotó: Szántó György) sévé történt megválasztása előtt — Olaszországban az. élet minden területére kiterjedő magyar—olasz kontaktusok további javítása érdekében Bettino Craxi miniszterelnökkel tárgyalt, a Vatikánban magánkihallgatáson fogadta őt II. János Pál pápa. akivel pozitívan értékelték a Vatikán és a magyar állam közötti kapcsolatokat. Grósz Károly a Miniszter- tanács új elnökeként, a szovjet kormány meghívására (júliusban) baráti munkalátogatást tett Moszkvában, ahol Nyikolaj Rizskov kormányfővel folytatott megbeszéléseiken a szocializmus építésének mindkét részről időszerű kérdései közé sorolták a termelés élénkítését. s azt, hogy korszerűsíteni szükséges a politikai intézményrendszert, a párt vezető szeretjének, az érdek- védelmi szervezetek és a (kormányzat feladatának értelmezését. Gazdasági, kulturális, idegenforgalmi területen egyaránt bővülnek és tovább fejleszthetők a kapcsolatok a Magyar Népköz- társaság és a Német Szövetségi Köztársaság között — ebben summázható röviden a magyar miniszterelnök és Helmut Kohl szövetségi kancellár hivatalos bonni tárgyalásainak témaköre és eredménye (októberben). Kormányfőnk vezette a magyar küldöttséget a KGST októberben Moszkvában megtartott 43. (rendkívüli) ülésszakán. Ugyancsak októberben Lengyelországban tárgyalt Zbigniew Messner miniszterelnökkel a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésének új formáiról, így a vállalatok közötti közvetlen termelési kapcsolatok kiépítéséről, bővítéséről. Előtérben álltak a gazdasági jellegű témák Grósz Károly Görögországban (novemberben) folytatott tárgyalásain is; egyetértett a két kormányfő abban, hogy Magyarország és Görögország egyre tartalmasabb párbeszéde, mélyülő kapcsolatrendszere nemcsak a két nép, hanem a béke, az enyhülési folyamat ügyét is szolgálja. Kifejezésre jut ez abban a barátsági és együttműködési nyilatkozatban is, amelyet a tárgyalások után írt alá a két miniszterelnök. A hazánk iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődést bizonyítja, hogy az elmúlt esztendőben is számos, hivatalos látogatásra érkezett pártvezetőt, államfőt, miniszterelnököt, illetve más politikust is láthattunk vendégül.
