Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIX. évfolyam, 8. szám ÁRA: 1988. január 11.. hétfő 1,80 FORINT MUNKÁSÖR-EGYSÉGÜLÉSEKRÖL JELENTJÜK Az egriek jellemzője: a példamutatás, a helytállás Versengés Alisha túlzás: életünk majdhogynem szakadatlan versengésből áll. Már a családban, maid az óvodá­ban elkezdődik a vetélke­dés: melyik gyerek képes ügyesebben megoldani egy- egv feladatot, s ezáltal ki nyeri el a szülő, illetve az óvónő szimpátiáját. Ugyanez a szellem még hatványozottabban tapint­ható ki az iskolai évek alatt, amikor is már szin­te kötelező az efféle men­talitás. Nem is beszélve például a testnevelésórák­ról. amelyeken a cél nem más. mint a másik legyő­zése. A felnőttkorban sincs ez másképp. Munkahelyeken is az sarkallta az embere­ket. hogy az általuk gyár­tott produktum legyen a legtökéletesebb. avagy, hogy ők készítsék el azok­ból a legtöbbet. E maga­tartásra építve lehet még többet, még jobbat kihoz­ni egy-egy vállalatból. Persze a cégek nemcsak versenyeztetnek. hanem maguk is versengenek. Mégpedig egymással. S az azonos profilú üzemek kö­zött az nyer. aki gyor­sabb. aki többet nyűit partnereinek, a vásárlók­nak. Gyakorlatilag ez a szi­tuáció az. amely nem hagy­ja nyugodni a most még jobbakat, a ma még ha­tékonyabban gazdálkodó egységeket. Ez inspirálja őket a még tökéletesebb produkcióra. Versenvhelyzet nélkül feltehetően mindenki ülne a babérjain, ami ugye nem hozna eredményeket. Ezek­ből is kitetszik, hogy az említett ..küzdelmek” mesz- sze nem kórosak. Sőt. a mindennapok során ezek , jelentik a garanciát arra. | hogy ne csupán egy helyben j topogjunk, hanem igye- '< kezzünk mind többek és * többek lenni, törekedjünk arra. hogy utolérjük ve- télvtórsainkat. eközben fel­számolva azokat a hiányos­ságokat is. amelyek miatt ma még esetleg mások után kullogunk. De eav valamiről nem szabad elfeledkezni a di­csőséget hajszolva: a fair plav-ről. Azaz arról, hogy vannak olyan játékszabá­lyok amelyeket nemcsak illik, hanem kötelező is betartani. Mindez akkor jutott eszembe, amikor a közelmúltban kettévált biztosítóról olvastam eav cikket. Ebben a megye eavik ilyen társaságának vezetője — bár finoman, de — utalt arra. hogy a má­sik biztosító nem éppen sportszerűen vette át ere­deti ötleteiket. Alig módo­sítva hasznosította azokat. S ezt felháborítónak érzi. Példákat lehetne hozni az élet más területé­ről is de fölösleges. Azt viszont mindenképpen ér­demes leszögezni ahhoz, hogy bizonytalan világunk­ban lehessenek biztos tám­pontjaink. nélkülözhetet­lenek a tiszta eszközök. De mégis csak ilyen módsze­rekkel érdemes küzdeni, hiszen ez adhat biztonsá­got mindenkinek, s így ■ nem lesz keserű a győze­lem íze. Homa János Kitüntették az egri egységben 30 éve szolgáló munkásőröket (Fotó: Perl Márton) A fegyelmezetten pergő, s az alkalomhoz illő, ünnepé- lyességű eseményen Far­kas József, az egri városi pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevőket. Külön üdvözölte dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát, az MSZMP KB képviselőjét, Gáti Józsefet, a Munkásőr­ség országos parancsnokának nyugállományú helyettesét, Ambrus Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét, valamint a város, a patronáló vállalatok, a társ fegyveres erők párt- és gaz­dasági vezetőit, továbbá az ünneplők soraiban levő munkásőrfeleségeket. Elhunyt munkásőrtársaik emlékének adóztak a to­vábbiakban az egység tagjai, majd Máté Imre parancs­nok értékelte a kollektíva munkáját. Egyebek közt ki­emelte: — Jelenthetem, hogy ered­ményesen végrehajtottuk a kiképzési, szolgálati és más kitűzött munkásőri fel­adatokat. A munkásőrök te­vékenységükkel igazolták, hogy országunk továbbfej­lődését a szívükön viselik, gondjaink, problémáink megoldását tettekkel segítik. Szólnom kell arról a hát­térről, amely munkánkat segítette az elmúlt éviben: köszönjük a munkahelyi kollektíváknak a feladata­ink végrehajtásához nyúj­tott segítséget, s a családok Máté Imre értékeli az egység munkáját megértő támogatását is. Mi családcentrikusak vagyunk, a Munkásőrség nagy csa­ládjába tartozóknak érezzük a munkásőrök hozzátarto­zóit is. Az ünnepség további ré­szében kitüntetések, elisme­rések átadására került sor. Munkásőri tevékenysé­gükért 30 éves Szolgálati érdemérmet kapott: Juhász József, Péter József, Bóta László, Somkútfalvi Ferenc. A kitüntetés 25 évre járó fokozatát adományozták Parázsló Miklósnak, Tóth Miklósnak, a 20 éves foko­zatot és Munkásőr emlék­érmet Csizi Istvánnak, Var­ga Mátyásnak, a 15 évre járó elismerést Szabó Jó­zsefnek, a 10 éves fokozatot az emlékéremmel Prokaj Lászlónak, Keskeny Lász­lónak, Bikki Oszkárnak, illetve Gérecz Gézának. Számosán részesültek to­vábbi kitüntetésekben: késszuronyt, emléklapot, emlékérmet vehettek át pa­rancsnokaiktól. Sor került a szocialista versenymozga­lom értékelésére is: Kiváló század címet, oklevelet és vándorzászlót érdemelt ki az egység 1. és 6. százada. Kiváló szakasz lett az 1. század első, a 2. század el­ső, a 3. század első szaka­sza. továbbá a 4.. az 5. és a 6. század második-második szakasza. Hat rajparancsnok pedig átvehette a Kiváló raj címet, nyolcán pedig a Ki­váló parancsnok jelvényt kapták. Kiváló munkásőr- jelvényt adományoztak 22. dicséretet pedig 11 munkás­őrnek. A megható pillanatok közé tartozott a munkásőr- feleségek köszöntése, ame­lyen átadták a piros szeg­fűt, s az oiszágos parancs­nok köszönő levelét. Ehhez fűzött néhány gondolatot az MSZMP KB nevében dr. Tóth János, aki egyben tá­jékoztatást adott az ö'rszág helyzetéről, feladatainkról, teendőinkről. Utalt a kö­vetkezőkre : — A beszámolóból öröm­mel értesültem, hogy Önök között számos Kiváló Dol­gozó van. Ez a tény önma­gában is jelzi, hogy a fel­adataink megoldásában a jövőben is számítani lehet a munkásörökre .. . Az ünnepségen adták át az egységet kiemelkedően támogató Heves Megyei Ta­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek megyénk­ben a munkásőr-egység- ülések, amelyek a szám­vetés jegyében zajlanak. Elsőként — szombaton délelőtt — az egri köz- igazgatási területen műkö­dő Balázs Ignác munkás- őregység személyi állomá­nya vonta meg mérlegét a megyeszékhely sport- csarnokában. KÁDÁR JÁNOS ÉS NÉMETH KÁROLY LEVÉLBEN KÖSZÖNTÖTTE Lenin-renddel tüntették ki Gustáv Husákot Lenin-renddel tüntették ki Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnököt — je­lentették be szombaton Moszkvában. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a két ország népei közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésében, a béke és a szocializmus megszilárdítá­sában szerzett személyes ér­demeiért. 75. születésnapja alkalmából részesítette e ma­gas elismerésben a cseh­szlovák politikust. Gustáv Husák 1987 decemberéig a a CSKP KB főtitkárának tisztét is betöltötte. Vasárnap — Kádár Já­nos, az MSZMP főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke levélben kö­szöntötte Gustáv Husákot, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét 75. szü­letésnapja alkalmából. KEDVEZŐ IDŐJÁRÁS A MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKHOZ Metszenek a borvidéken Vasárnap — a hét végén országszerte kihasználták a ió időt a mezőgazdasági üze­mekben kiskertekben. sok helven megkezdték a fák. néhol a szőlő metszését. A szokatlanul enyhe időjárás további nagy haszna: keve­sebb tüzelőanyag kell az ál­lattartó és üzemi épületek fűtésére, s jelentős a ked­vező időjárásban a takar­mány-megtakarítás is. Jóval kisebbek a fűtési, takarmányozási költségek az ilyenkor szokásosnál. Mí­nusz 5—10 fok helyett hetek óta plusz 5—10 fokot, vagy annál is melegebbet mérnek a Mecsek vidékén. Alig kel­lett fűteni az üzemi épüle­tekben. s kevesebb takar­mányt igényeltek az álla­tok. A Duna—Tisza közi sző lőskertekhen a későbbi vár­ható téli fagykárok megelő­zésére használták ki a va­sárnapot. A Keceli Szőlő- fürt Szakszövetkezetben a szálvesszők lehúzásával, föl­delésével foglalkoztak. A magasművelésű szőlőknél régebben szükségtelennek vélt takarást először a solt- vadkerti gazdaságok alkal­mazták sikeresen. Az egri és gyöngyösi bor­vidékeken megkezdték a szőlő metszését is. A mű­helyekben gyorsított ütem­ben javítják a különféle me­zőgazdasági gépeket. Heves megye déli vidékein a fólia- ágvások kialakításához. a melegágyak előkészítéséhez fogtak hozzá, az időnyereség lehetővé teszi, hogy előbb állítsák fel a fóliasátrakat is. Évindítás Csepelen — eltérő feltételekkel A Csepeli Ipari Központ önálló iparvállalatai az el­múlt évet egymástól eltérő eredménnyel zárták: van ahol rekordtermelés és -ex­port született, más vállala­tok viszont veszteségessé váltak. így az új évet is kü­lönböző feltételek között in­dították s a csepeli vállala­tok idei kilátásai néhány területen még bizonytala­nok. A kohászati termeléssel foglalkozó gyárak közül a Fémmű 10 százalékkal több terméket szállított partnerei­nek 1987-ben. mint egy év­vel korábban. Az idén a megnövekvő hiteltörleszté­sek miatt í’osszabb pénz­ügyi helyzettel számolnak, de gazdálkodásukra minden bizonnyal eredményesen hat maid. hogy a korábbinál is több. legalább 70 millió fo­rint értékű olyan színesfém- félterméket készítenek a feldolgozóipar számára, ame­lyet eddig az csak import­ból tudott beszerezni. A Vas- és Acélöntöde kétszer annyit exportált a konver­tibilis elszámolású piacra tavaly, mint 1986-ban. s ez­zel a gyár eddigi legsikere­sebb évét zárta. Különösen jelentős eredménynek szá­mít a mintegy 8 százalékos seleitcsökkenés. Az új esz­tendőben tovább kívánják bővíteni az értékesebb. a gömbgrafitos öntvények, va­lamint a járműipari és szer­számgépipari öntvények so­rozatgyártását és választé­kát. A Csepel Autógyárral abban is megállapodtak, hogy úi korszerű sebesség­váltóházakat készítenek szá­mukra. s a fejlesztéshez az autógyár is hozzájárul, összességében a gyár kapa­citása már 90 százalékban lekötött erre az évre. A Vas­mű múlt évi kétmillió dol­láros tőkés kivitelét tovább kí­vánja fokozni az idén. még­pedig főleg melegen henge­relt termékekből, hegesztett és hidegen vont csövekből. A csepeli gépipari vállala­tok közül tavaly a legsúlyo­sabb pénzügyi gondokkal a Transzformátorgyár küsz­ködött. Már az első fél év­ben csődveszélyes helyzetbe kerültek, év közben új ter­melési programot dolgoztak ki. amelynek egy része a második fél évben sikeresen megvalósult. Az idén leg­főbb gondjuk, hogy a nagy sorozatban készülő transz­formátorok árában mielőbb megállapodjanak fő felhasz­nálójukkal. a Magyar Villa­mosművek Tröszttel. Gyárt mányaik 60 százalékát ugyanis ők veszik meg. Ko­rábban árengedménnyel kí­nálták a trafókat, az alao- anvagár-növekedés miatt azonban ezt az engedményt mérsékelni szeretnék, mert csak így tudnak gazdaságo san termelni. A Szerszámgépgyár 2.S milliárd forint értékben ál lított elő korszerű szám jegy- és számítógép-vezérlésű be rendezéseket az elmúlt esz­tendőben a gének mintegy 70 százaléka exportra ke­rült. Az év végi elszámo lásnál a tervezett szinten alakult a vállalat nyeresé­ge. így kikerültek korábbi nehéz helyzetükből. Az idén a gvártmánvszerkezet kor­szerűsítése során tovább csökkentik a hagyományos fúrógépek arányát a terme­lésben. és jó néhány eddig importált részegységet, köz­tük vezérlést, villamos szek­rényt és motort más ma­gyar vállalatoktól. például az ÉVIG-tői. illetve szocia­lista országbeli cégektől sze­reznek be. Az Egyedi Gépgyárnak az úi év első hónapjaiban még be kell hoznia néhány, ta­valyról áthúzódó lemaradást. 1988-ban a konvertibilis el­számolású export 30 száza­lékos növelését tervezik. Ro­botprogramjuk keretében megkezdik néhány külföldi elektronikus és hidraulikus vezérlés hazai gyártmányok­kal való helyettesítését. Az idén készülő termékeik 75 százalékára már konkrét vevőiük van. Más csepeli vállalatok is a gyártmányválaszték bőví­tésére törekednek, mint pél­dául a Számítástechnikai Vállalat, amely rövidesen úi programcsomagokat hoz for­galomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom