Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-02 / 1. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 2., szombat 5. MAGYAR HISTÓRIA Magyarország az Anjouk korában Mária királynő első felségi (kettős) pecsét jének előlapja 1386 (balra). Ottó és hívei megtalálják az elvesztett koronát (Illusztrációk a könyvből — KS) A Magyar História sorozatának újabb, 26. kötetével jelentkezett a Gondolat Könyvkiadó, mégpedig Ber- tényi Iván: Magyarország az Anjouk korában című, közel 300 oldalas, remek könyvével. A szerző történelmünk dicső és izgalmas XIV. századáról lebilincselően érdekfeszítő képet fest. Aki olvasni kezdi, többé nem teszi le, amíg a végére nem ér. S akkor az olvasó, különösen, ha az utóbbi három évtizedben koptatta az iskola padjait, joggal eltűnődhet történelemoktatásunk egyoldalúságán, szürkeségén. Megállapíthatja, hogy milyen ég—föld különbség lehel egy-egy korszak megismertetésének módjában. Az általános iskolában csak érintik ezt a századot. A gimnáziumi tankönyv ugyan tárgyalja Károly Róbert és I. (Nagy) Lajos uralkodását, de hogyan? Gazdaságtörténetként. Természetesen ez is fontos, és hozzátartozik a korhoz. De hogy nem csigázzák fel a diákokban az érdeklődést az olyan alcímek, mint a „feudális széttagoltság fölszámolása", „az állam gazdasági alapjának reformja” stb., az vitathatatlan. S a címekhez igazodik a tartalom. És ezek a tanulók nagyjából itt be is fejezik történelmi tanulmányaikat. Honnan legyen történelmi tudatuk? Milyen más Bertényi könyve! Olvasván az Anjouk eljutását a magyar trónig, Károly Róbert háromszori koronázását, a tartomány- urak legyőzését, írása érdekfeszítőbb egy kalandregénynél, amely egyúttal tükrözi a kor lelkét is. Például a hatalmi harc Shakespeare tollára illő kavarodásában Buda papjai kiközösítették az Anjou-párti főpapokat, urakat, s még a pápát is. De végül is Károly Róbert „olyan szilárddá tette hazánkban a központi hatalmat, amilyenre kevés példát találunk középkori királyaink uralkodásának idejéből” — emeli ki a szerző. Nagy Lajos is közel kerül az olvasóhoz, és valameny- nyire megértjük a „lovagkirály’’ jelző jogosságát. Megtudjuk, hogy Lajos személyesen vezette rohamra katonáit, a várostromok alkalmával az elsők között igyekezett a falakra, s közben többször meg is sebesült. Leír a könyv egy olyan esetet, amit utoljára még elemi iskolai tankönyvben lehetett olvasni, s a király személyes bátorságát illusztrálja. Azt, hogy egv pillanatig sem habozva ugrott be úszni nem tudó katonája után, az örvénylő folyóba, s kimentette. Egy ilyen királyért hogyne mentek volna tűzbe-vízbe katonái? Sok, már-már feledett részlet felelevenítése szélesíti és teszi árnyaltabbá ismereteinket hazánk múltjáról. Közülük csupán egyet említünk: Nagy Lajosnak volt egy hadiflottája az Adrián, amely fölött 1358—tói ,,a magyar király tengernagya” parancsnokolt, és az ugyanebben az évben. Zárában Velencében kötött béke elismerte a dalmát városok adriai-tengeri kereskedelmi szabadságát. Vagyis a történelemben először itt vetették papírra a tenger szabadságának elvét („a tenger mindenkié”). És még mi mindent megtudhatunk e könyvből! Még ma is áll az a templom az ausztriai Marié. zelben, a híres búcsújáró halyen, amelyet Nagy Lajos emeltetett a törökök feletti, 1375. évi győzelme emlékére. Az események ismertetése nem áll meg a nagy király halálával, hanem eljutunk a II. (Kis) Károly ellen szőtt összeesküvésen át az anyakirálynő elleni támadásig, sőt Zsigmond király és császár hatalomra jutásáig. Mint egy Shakespeare-i királydráma . . . (Gondolat Könyvkiadó). Dr. Csonkaréti Károly Az egyetemalapító Gyakran csak egy-egy születési vagy halálozási évforduló fordítja figyelmünket az elmúlt századokban élt kiválóságaink felé. így vagyunk a kereken 350 évvel ezelőtt. 1637-ben Pozsonyban meghalt panaszi Pázmány Péter bíborossal, esztergomi érsekkel is. Pázmány 1570. október 4- én. Nagyváradon született birtokos kálvinista családban. A vallást azért kell megemlíteni, mert ezek a magvar reformáció évtizedei. amikor a felekezeti hovatartozás igen nagy jelentőségű volt. 13 éves korában áttért a katolikus hitre, valószínűleg mostohaanyja és Szántó István jazsuita atya hatására. Tanulmányait a kolozsvári jezsuita gimnáziumban végezte, s 17 éves korában belépett a Jézustársaságba (a katolikus, jezsuitának nevezett szerzetes- rendbe). Ezután Krakkóban. Bécsben és Rómában tanult. 27 éves korában szentelték nappá, és a gráci egyetemen logikát. természettant és erkölcstant tanított. Magyarországra először 1601- ben került vissza. Ékesszólása. nyelvének ereje, vas- logikája. nagy tudása és a protestáns prédikátorokkal vívott hitvitái irányították rá az akkori esztergomi érsek. Forgách Ferenc figyelmét. aki udvarába vette, maid 1616-ban kineveztette turóci préposttá. Forgách halála után pedig — ugyancsak 1616-ban — elnyerte az esztergomi érseki széket, s ezzel ő lett a magyarországi katolikus egyház fele ugyanekkor közjogi méltósággá. főrenddé is vált. E pozíciójából hajtotta végre a magyar katolicizmus úiiáélesztését. Kizárólag szellemi fegyverekkel, szavának és tollának ereiével a túlnyomórészt már protes'mClíV. i \rLT?i K-MCS'sSjKjí#::iMií i: K rftniX, , í Pázmány Péter táns országot nagyrészt ismét katolikussá tette, visz- szatérítve a főúri családok zömét, mint többek között a Batthyány, Wesselényi, Zrínyi. Károlyi, Nádasdy, Esterházy családokat. Pázmány Péter íróként is európai méretű jelensége annak a tudományos és irodalmi harcnak, amely a katolikus megújhodás korában az egész keresztény világon átviharzott. Pázmány még érseki kinevezése előtt belátta, hogy a magvar katolikusság főleg a képzett papok hiánya miatt jutott válságba. „Éjjel- nappal azon gondolkodom — írta —. hogyan lehetne komolyabban előbbre vinni a katolikus vallást. de nem látok alkalmasabb és hatékonyabb módot. mint hogv neveljük az ifjúságot.” A papnevelés mellett ugyanolyan fontosnak tartotta egy világi katolikús értelmiség kinevelését is. így lett legnagyobb és legbőkezűbb iskolaalapítónk. Egymillió forintnál többet áldozott 33 nagyobb és számos kisebb alapítványára. Ezek közül jelentőségével és időállóságával is kimagaslik a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjének a létrehozása. Magyarországon ugyanis akkor nem működött egyetem, a Nagy Lajos. Zsigmond. Hunyadi Mátyás és Báthory István által alapított egyetemek különböző okok miatt megszűntek. Így Pázmány az első. aki napjainkig is működő egyetemet állított föl 1635. május 12-én kelt alapítólevelével. 100 000 forintos költséggel, az esztergomi érsek akkori székhelyén. Nagyszombatban, hogy „mind a magyar egyház kormányzására. mind pedig az állam szolgálatára alkalmas (megfelelő) embereket” képezzenek itt ki, s így emelkedjen a „nemes magyar nemzet” tekintélye. Az egyetem a bölcseleti és teológiai karral indult, s II. Ferdi- nánd felruházta mindazokkal a jogokkal és kiváltságokkal. amelyekkel a német birodalmi egyetemek rendelkeztek. Pázmány ezzel az Európa-szerte jól működő kétfakultásos jezsuita egyetemtípussal évszázadokra megalapozta Magyar- országon az egyetemi szintű oktatást A bölcseleti karon az első évben logikát, a másodikban fizikát és matematikát. a harmadik évfolyamon etikát és metafizikát oktattak a jezsuita tanárok, összesen öten. a teológiai fakultáson pedig heten tanították a dogmatikát. szentírásmagyarázatot. etikát, héber nyelvet és hitvitát. Az egyetem teljes, befejezett képzést adott, és a bölcseleti karon szerzett művelődési anyag a nemesség és polgárság felső rétegének általános műveltséget nyújtott. Jogi karral 1642- ben. orvosi fakultással pedig 1769-ben bővült. Az egyetem 1777-ig működött Nagyszombatban, akkor Mária Terézia Budára, II. József onnan 1783-ban Pestre helvezte. Az egyetemen oktató jezsuiták nyomdát is kaptak Pázmánytól, amelyet az egyetemmel együtt vittek Pestre (a mai Egyetemi Nyomda elődje). A nagyszombati egyetem mellett Pázmány a szegény nemes ifjak részére nevelőintézetet. kispapok számára papneveldét alapított. Bécsben a magyar kispapok számára papnevelő intézetet — a Pazmaneumot — létesítette. Pozsonyban jezsuita kollégiumot és nyomdát alapított. Pázmány Péter, a jezsuitából lett bíboros, esztergomi érsek. Magyarország legkiválóbb főpapja 1637. március 19-én halt meg. Pozsonyban temették el. a Szt. Márton székesegyház kriptájába. „Pázmány sok tekintetben kortársai fölé magasodott — olvashatjuk legújabb életrajzírójánál. Bitskey Istvánnál —. de talán leginkább azzal, hogy a szőkébb felekezeti érdekeket táeabb összefüggésrendszerbe tudta ágyazni, s az egyházi és a nemzeti szempontok egymást kiegészítve, egvmássál harmóniába rendeződve jelentek meg eszmevilágában. Mindez arra figyelmeztet, hogv benne nem csupán a katolicizmus tisztelheti, kiemelkedő hatású vezető személyiségét. hanem a magvar történelem és művelődés egészének is számon kell tartania az általa létrehozott eszmei és művészi értékeket ...” Dr. Cs. K. Az Árpád-ház és a francia uralkodóház családi kapcsolatai A francia Capet-uralko- dóház hatalomra kerülésének ezredik évfordulóján, a megemlékezések és ünneplések számtalan oldalról közelíthetik meg ezt az eseményt. Az Európa két ellentétes pólusán élő. csaknem azonos időben keletkezett nemzeti királyság (a francia 987-ben. a magvar 1001-ben) hamar egymásra lelt. Géza fejedelem már 996-ban francia szerzeteseket hívott az országba. s megalapította a pannonhalmi bencés apátságot. Szent István továbbiakat is létesített. Példáját több királyunk követte. Állami szintre az első keresztesháború ideién, Könyves Kálmán uralkodása alatt (1095—1116) emelkedtek kapcsolataink Franciaországgal. Az 1096 októberében. Bouillon Gott- frid és Balduin lotharingiai hercegek vezetésével Magyarországon átvonuló. e Szentföldre igyekvő 40 000 keresztes vitézt a magyar király kezdetben bizalmatlanul fogadta. A francia hercegek — Balduinnal felesége is eljött — megállapították, hogy Magyarország korántsem az a barbár ország, ahogyan hitték. Erről a franciaországi Saint-Gilles- ben tartózkodó Orbán pápa is értesült, többek között a somogyvári apátság felett egyházi joghatóságot gyakorló Odilic bencés apáttól. A pápa ezután diplomáciai kapcsolatot létesített Magyarországgal. Kálmán, hogy ezt a kedvező helyzetet országa javára fordítsa. 1096- ban feleségül kérte a pápa legjobb hívének. Roger normann-szicíliai őrgrófnak Buzilla nevű -lányát. Kálmán házassága Hauteville Tankréd unokáiéval, a fran- cia-normann Buzillával az Árpád-ház első nyugat-európai családi összeköttetése volt. amennyiben Szent István. Salamon és Szent László német udvarból történt házasságait nem számítjuk. Kálmán fia, II. István (1116 —1134) ugyancsak francia- normann családból házasodott. Robert capuai őrgróf leányát vette feleségül. II. Géza uralkodása alatt. 1147 nyarán, újra megjelentek a magyar határon a keresztes vitézek VII. Laios francia királlyal és III. Konrad német császárral • az élükön. A hetvenezer főnyi francia sereget vezető fiatal Lajos és az ugyancsak ifjú Géza a keresztes had átvonulása alatt barátságot és szövetséget kötöttek. Ekkor iárt hazánkban Babenberg Otto freisingi püspök és Odo de Deogilo, Lajos udvari káplánja kiknek a középkori magyar királyság első részletesebb külföldi leírását köszönhetjük. Lajos és Géza barátsága vezette be a század második felében kialakult francia—magyar kulturális és politikai kapcsolatokat. Magyarország újra bekapcsolódott az európai nagypolitikába, a szomszédokkal támadt konfliktusait ellensúlyozandó, távol nyugaton talált szövetségest. Béla másodszülött fia volt Gézának, a trónt tehát bátyja. III. István foglalta el 1162-ben. Béla Bizáncba került. ahol szellemét az ottani császári udvarban latin műveltségű francia lovagok és hölgyek társaságában, a klasszikus latin irodalom remekein élesítette. III. István 1172-ben bekövetkezett hirtelen halála után tért haza és uralkodott III. Béla néven 1196-ig. III. Béla még Bizáncban feleségül vette Chátillon Anna Ágnest, az előkelő francia családból való Ravnald de Chátillon lovag és az an- tióchiai francia-normann fejedelem lányának. Antió- chiai Hauteville-Tarente Constancenak leányát. Chátillon Anna királyné néhány esztendő múlva meghalt. Ezután. 1186-ban III. Béla frigyre lépett VII. Lajos francia király lányával. Capet Margittal. E csalládi kötéssel Európa leghatalmasabb uralkodói ismerték el magukkal egyenrangúnak Magyarország királyát. A két uralkodóház családi kapcsolatai ezzel nem értek véget. III. Béla másodszülött fia. II. András (1205 —1235). hitvese, Gertrud megölése után, 1215-ben raházasodott. A francia Caoet-ház ifjabb ágából származó Péter courtenay-i gróf Jolánta lányával lépett frigyre. E házasságból született ugyancsak Jolánta lányukat vette feleségül Jakab aragóniai király. akinek Izabella lánya lett III. Fülöo francia király felesége. IV. (Szép) Fülöp anyja. január 4-16-ig SZÉP ALMAHOZ ÁLOMSZÉPET fehér hetek a skála gyöngys; áruházban ÁGYNEMŰKONYHARUHÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN KAPHATÓK
