Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-05 / 3. szám
NÉPÚJSÁG, 1988. január 5., kedd 5 A suba-lyuki állkapocs (Németh Ernő felvételei — KS) RÚD—77-cs — Rudabányán megtalált — koponyamaradvány A CSONTLELETEK MUTATJÁK így váltunk emberré A harzai paleontológusok Magyarországon három olyan ősi lakhelyre is rábukkantak. ahol az emberré válás folyamatának fontos bizonyítékai lapultak a föld mélyében vagy a szikla- odúkban. A leghíresebb ezek közül Rudabánya. Kordos1 László fiatal kutatónk 1985-ben itt lelte meg azt a RÚD—77_es jelzéssel ellátott koponyamaradványt. amely egykor 10 millió éve egy emberszabású ősmajomé volt. (Az ..illetőt" egyébként egy öreg nősténymajommal azonosították.) Ilyen lelet mindössze három van a világon! Szintén igen fontos láncszemként tartja nyilván a tudományosság a nagyközönség által is jól ismert vértes- szőllősi leletegyüttest. Ezt az 1960-as években a jeles őslénytani szaktudós, Vértes László tárta fel, s állapította meg róla, hogy egy körülbelül 250—300 ezer évvel ezelőtt élt előemberé lehetett. Ez az ősünk már valóban megérdemli, ha magunkhoz hasonlítjuk, hiszen kőeszközöket használt, tüzet gyújtott, és állandó telephelyén még egy kőasztalt is rendszeresített az elejtett vadak feldarabolására. A harmadik hazai lelet 50—70 ezer évvel ezelőttről való, 1932-ben a bükki Suba-lyukban bukkant rá Ka- dic Ottokár. Vastag koponyafaláról, nagy előreugró szemöldökíveiről arra lehet következtetni, hogy ez az élőlény immár a Neandervölgyi emberként ismert csoportba tartozott, az értelmes ember egyik korai — ieaz, később kihalt — típusát testesítette meg. (A suba-lyuki csontok egyébként egy felnőtt nő és egy gyermek maradványai. Mellettük pedig sok-sok olyan csonteszköz is feküdt, amely- lyel számos munkaműveletet lehetett elvégezni, vadászó-, feldolgozóeszközként használni.) Az itt bemutatott három fontos leletosoport mindeddig külön-külön volt látható. A közelmúltban azonban a három „gazda”, nevezetesen a Magyar Állami Földtani Intézet, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Természettudományi Múzeum ösz- szefogott, és a nemzet múzeumában együttesen bocsátotta közszemlére a rudabá- nyai, a vértesszőllősi és a suba-lyuki leleteket. Ilyen paleontológiái tárlatunk még sohasem volt. s nyilván ezt követően sem nyitnak meg sokáig ilyesmit, mert a RÚD—77-esre is, meg a másik két előember maradványaira is roppant mód vigyáznak. Nyilván nem kell hosszabban magyarázni, miért, ezek a koponyadarabok, fogsortöredékek fölbe- csülhetetlenül értékes kincsei a hazai tudományosságnak. Különösen a legutoljára meglelt rudabányai együttes — egészen pontosan mondva az ott begyűjtött százegy csonttöredék és nyolc fog — páratlanul nagy kincs, s ráadásul olyan, amit a nemzetközi szakirodalom még nem jegyez; tud ugyan róla, de értéke szerint még nem ismert el. Hírének ikeltése most van folyamatban: az idegen nyelvű publikációk ezekben a hónapokban készülnek el, s jutnak majd oda mindazoknak az asztalára, akik az emberré válás folyamatát kutatják, igyekeznek egy láncolatba igazítani a mintegy 30 milliónyi év irdatlanul nagy időtömegéből fönnmaradt leleteket. A. L. A SZERENCSE JELKÉPE ... Patkó-az olasz iparisoké Az utak kövezetén ma már csak nagy ritkán kop- pan meg, s ver a fülnek oly kedves ritmust a lovak megvasalt patája, de a kovács- műhelyek üllőin máig kézi munkával készülő patkó továbbra sem ment ki a divatból. Egyrészt átkerült a családi házak előtti vaskerítésekre, afféle múltat idéző díszként, másképp meg a szerencse jelképeként árulják. veszik. Hogy mióta alkalmazza az ember ezt a különben igen praktikus, az igavonó állatok lábainak járófelületét védő burkolást, nem tudjuk pontosan. Egy biztos: a világhódító Nagy Sándor, aki végigsöpört hadaival a fél világon, nem ismerte a patavédés mesterségét, mert, amikor Ázsia felé tört, éppen azért kellett visszakoznia, mert lovai a hegyes köveken lesántultak. Az egyiptomiak az időszámítás előtti Kelta típusú patkó századokban még szintén nem alkalmazták á patko- lást, de a patákat már sarukkal védték. Bizonyság erre II. és III. Ramszesz fáraó sírköve, amelynek képein jól ki tlehet venni a sásból font saruk rajzát. Aztán eljött a fémből kovácsolt patkók korszaka is. A leletek úgy mutatják, hogy legelőbb francia és német földön, valamint a Brit-szi- getéken formált ki ilyen meghosszabbított félkör alakú, szegiyukakkal áttört tárgyat az újításra kész őskovács. A tárgyi leletek mellett egy írásos emlék is bizonyít- ja, hogy az időszámítás utáni években milyen fontos műveletté vált a paták oltalmazása. Azt a gyakorlatot, amelyet egy mai mester is elfogadna, a XVIII. században az itáliai kovácsok honosították meg. ők vették észre, hogy más alakú patkó kell a jobb és a bal oldali, s ugyanígy az elülső meg a hátulsó lábakra, s azt is, hogy a különféle betegségben szenvedő patákra sarkos vagy éppen háromnegyedes patkó kell. Szintén az olasz iparosok teremtették meg a szóban forgó mesterség írásos tanácsadóit is, ezeket a számos részletükben máig használható szakmunkákat. Magyarországon a XII. századból származnak a legrégebbi patkóleletek. 120 esztendővel ezelőtt, 1867. május 26-án, a Magyar Újságban megjelent egy nyílt levél, amelyet az akkor Párizsban élő Kossuth Lajos írt. Egyidejűleg a levél kéziratát Kossuth elküldte Deák Ferencnek is. Deák a Pesti Napló május 30-i számában erről a következőket írta: „...Kossuthnak hozzám intézett levele nem magánlevél, ő maga nyílt levélnek nevezi azt. Kossuth nem nekem akart írni, hanem ellenem ...” Vajon mi késztette Kossuthot arra, hogy magyarországi sajtóorgánumban fejtse ki nézeteit? A szabadságharc 1849 évi elbukását Haynau bitófákkal szegélyezett rémuralma, majd a Bach-korszaknak nevezett önkényuralom követte. Ellene a nemzet csupán a Deák Ferenc által meghirdetett „passzív rezisztenciával" védekezhetett. 1866- ban a Habsburg-birodalom vereséget szenvedett a poroszoktól. Kilátás nyílt arra. hogy a birodalom vezetői kénytelenek lesznek változtatni belpolitikájukon, azaz vissza kell édesgetniük magukhoz a magyarokat. E kibékülés természetesen sokkal bonyolultabb és összetettebb volt, nem csupán a vesztett háborún múlt. de egyes vélemények szerint ez adta hozzá a végső lökést. Mindenesetre 1867. február 17-én. az uralkodó, az akkor még megkoronázatlan Ferenc József, leirattal visz- szaállította a magyar alkotmányosságot, s megalakította a felelős magyar kormányt. Az uralkodó és az ország közötti kiegyezésről 1867. március 20-án kezdte a vitát a képviselőház. s a 397 képviselő közül 257-en megszavazták. Ezt követően, ebben a politikai légkörben írta Kossuth látnokinak is nevezett levelét, amely, mint „Cas- sandra-levél” vonult be a magyar politikai irodalomba. „ ... Most szólok és hozzád (ti. Deákhoz) és nyíltan szólok — írja Kossuth —. mert úgy látom, .. . hogy nemzetünk a jogfeladások sikamlós meredélyén veszélybe, többe mint veszélybe, halálba sodortatik ..." Ezután. Deákhoz címezve, így folytatja: „...Nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy azon nagy, azon példátlan befolyás, melyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon álláspont következése. melyet 1861-ben választottál. (Kossuth itt Deák „felirati javaslatára" céloz, amelyben igen határozottan fogalmazta meg az alkotmányjogi követeléseket, s leszögezte, hogy kivívásukban a nemzet a helytállás és a kivárás politikáját folytatja.) S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak, mely kezeidben van. kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-i jogalapon vél állni. Pedig már régen nem állasz ott.. . ” — folytatja Kossuth, hivatkozva a kiegyezési törvényjavaslatra, amely ott fekszik előtte. Azután így folytatja: „Mindezeket látva és megfontolva, okom van kérdezni: minő lényeges állami jog, minő alkotmányos biztosíték marad még fenn, mellyel nemzetünk magát az áldozatokért nem mondom, vigasztalhatná, hanem legalább misztifikálhatná, hogy még mindig nemzet, még mindig alkotmányos?” Ezek bizony kemény, bíráló szavak Deák művéről. Különösen a hadsereg, a hadi költségvetés megoldását kifogásolja, mert „ .. . Ezáltal elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb élet- biztosítékát". A kiegyezési törvényjavaslat szerint ugyanis a magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részeként szerepelt, amelynek alkalmazását kivonják a magyar honvédelmi miniszter ellenőrzése és felelőssége alól, s a katonai költségvetést nem az országgyűlés, hanem egy közös bizottság határozza meg, „Nemzetnek lehet elnyomást tűrnie — olvassuk a levélben —. de jogai (meg)- valósításának reménye iránt semmi körülmények közt nem szabad kétségbeesnie, s azért, mert valamely jogát nyomban nem képes (meg)- valósítani, nem szabad arról önként, örök időkre lemondani." Mindezt részletesen taglalja. majd rátér a nemzetiségi kérdésre, és elemzi az általános európai helyzetet is. amelyből arra az egyértelmű következtetésre jut, hogy a kiegyezést nem szabad megkötni. Még a sorokat olvasva is elénk áll a kor legnagyobb szónoka, s szinte halljuk, midőn felkiált: .......nézz körül magasb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a maradandó következtetéseket, melyek felé vezeted a hazát, melynek élni kellene, midőn a mi csontjaink már rég elporlot- tak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő percét, de a változhatatlan múltat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell. — Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!" A befejezés is méltó Kossuth tollára: „Ne vezesd hazánkat oly áldozatokra, melyek még a reménytől is megfosztanának! Tudom, hogy a Cassandrák szerepe hálátlan szerep. De Te fontold meg. hogy Cas- sandrának igaza volt!" Kossuthnak a levelet záró hasonlata is találó. Bizonyára megérezte, hogy ő is úgy jár, mint a trójai Priamosz király leánya, ama Cassandra, akit Apolló, mert nem viszonozta szerelmét, azzal büntetett, hogy ne higgyenek szavának. Nem is hitt neki többé senki, akkor sem, amikor megjósolta Trója el- vesztét. Kigúnyolták, őrültnek tartották. Dr. Csonkaréti Károly — Pénzt vagy életet! — állítja meg pisztollyal a kezében a járókelőt a rabló. — Odaadom a pénzemet, odaadom, de tudja, szeretném, ha a feleségem azt hinné, hősiesen viselkedtem, ezért nem tenné meg, hogy keresztül lőné a zakómat? — Dehogynem — mondja a rabló és lő. — És ha lehetne a kalapomat is! Üjabb lövés. — És a zsebemet is lője át. És még ide egyet! És ide! — Már nincs több töltényem — mondja a rabló. H eti umor ét elején — Akkor nagyon Sajnálom, de nekem sincs pénzem a maga számára — mondja a férfi és továbbáll. ★ — Kérem a jogosítványát! — Csak nem vesztette el, biztos úr? Hiszen nincs egy hete, hogy elvette tőlem! — Nincs szerencsém a nőknél! — Szerencsés ember! •A— Jó, jó elismerem, hogy mielőtt elvettelek, aranyhegyeket ígértem neked, de automata mosógépről szó sem volt! ★ Két kiránduló egy pálinkásüveget talál a szalonnasütő helyen. — Remek! A felét benne hagyták! — mondja az optimista. — A felét kiitták! — mondja a pesszimista. ÁLLÁSAJÁNLATAI: Heves Megyei Tanács V. B. Ellátó Szervezete: Eger, Kossuth u. 9. Pályázatot hirdet műszaki csoportvezetői munkakör betöltésére. Követelmény: szakirányú felsőfokú iskolai, legalább középfokú politikai végzettség, 5 éves vezetői munkakörben szerzett gyakorlat, erkölcsi feddhetetlenség. Bérezés a 11/1983. (XII. 17.) ABMH sz. rendelet szerint. Jelentkezés személyesen, részletes önéletrajzzal az Ellátó Szervezet vezetőjénél. • HEVES MEGYEI SZOLGÁLTATÓ IRODA | 3300 EGER. DOBÓ t£r 2. «36/10-144 Egyesített Szociális Intézmény: Eger, Hajdúhegy, Külterület Azonnali belépéssel felvesz egészségügyi főiskolai vagy gyógypedagógiai végzettséggel .rendelkező gondozásiközpontvezetőt, valamint házi szociális gondozónőket. Jelentkezni lehet a fenti címen. Ho Si Minh Tanárképző Főiskola: Eger, Szabadság tér 2. Gazdasági Igazgatóságára felvesz gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírót. Érdeklődni lehet fenti címen, a gazdasági igazgatóságon. A 4. Számú Gyakorló Iskolába gazdasági ügyintézőt keres felvételre. Jelentkezni lehet az iskola igazgatójánál (Eger, Bartók B. tér 4. sz.) Kavicsbánya Vállalat Hatvani Üzeme: Hatvan, Boldogi út Alkalmaz gépészmérnöki végzettséggel üzemmérnököt; géplakatos szakmunkásokat, betanított szalagkezelő munkásokat és T 100-as tológépkezelő-munkásokat. AGRIA Bútorgyár: Eger, Kistályai út 8. Felvételre keres raktári és máglyatéri segédmunkásokat. KOSSUTH VÁLASZA DEÁKNAK A Cassandra- levél
