Népújság, 1988. január (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-23 / 19. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1988. január 23., szombal [VIi» már általánosan használt fogalom a rohol kifejezés. A gazdaság különböző területein, de leginkább az iparban használják egyre nagyobb számban. Lényegében olyan gépezetet értünk a robot alatt, amely képes néhány emberi mozgástevékenység utánzására, bizonyos munkák elvégzésére. A robotkutatás, a robotizáció napjaink tudományos-technikai forradalmának igen fontos része. Szerepel a KGST-országok 2U0()-ig szóló együttműködési programjában is. Ma összeállításunkat ezért ennek a témakörnek szánjuk. INTELLIGENS KÖLCSÖNHATÁST VALÓSÍT MEG Kikerüli az akadályokat Kígyóként tekeredik a modell köré a japán Toshiba gyár nemrég kifejlesztett ellenőrző robotja, amely veszélyes munkaterületeken, például az atomerőmüvekben képes vizsgálatokat végezni. A nyolc részből álló, 225 cm hosszú karra letapogató érzékelőket, televíziós kamerát és egy „önkö- zelítő" rendszerű ellenőrző bérén, dezést szereltek. A távirányítású robot minden irányban automatikusan halad végig a kanyargó csatornákon vagy csöveken, megkerüli a fizikai akadályokat, és igy ember számára elérhetetlen helyeken végzi el a szükséges vizsgálatokat (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A robot kifejezés ma már általánosan használt fogalom, s az iparban is egyre gyakrabban találkozunk konkrét alkalmazásaival. Általában ezek a gépek előre meghatározott mozgássor ismételt megvalósítására képesek, de nem ellenőrzik beavatkozásuk helyes lefutását. A másodikgenerációs robotok már rendelkeznek észlelőeszközökkel és egyszerű döntési képességgel. Kamerákkal és érzékelőkkel szerzik a szükséges információkat ahhoz, hogy tevékenységük helyes végrehajtásához módosításokat végezzenek, és kisebb mértékű környezeti változásokhoz alkalmazkodjanak. A harmadikgenerációs robotok az észlelés és a cselekvés között intelligens kölcsönhatást valósítanak meg. ami jelentős döntési önállóságot biztosít számukra, még nagyméretű környezet- változás esetén is. A helyhez kötött robotok tökéletesen meghatározott, viszonylag leszűkített terű' létén dolgoznak, míg a mozgó robotok kiterjedt, változó és fejlődő környe' zetben tevékenykednek. A mozgó robotoknak meg kell érteniük, fel kell fogniuk azt a teret, térelrendezést, felépítést, ahol mozogniuk kell. Rendelkezniük kell tehát kommunikációs, érzékelő-, észlelőeszközökkel (a helyváltoztatáshoz meg kell különböztetniük azt a szabad teret, ahol mozoghatnak stb., (döntési képességgel) hogyan jelenítsék meg a környezetet, hogyan fogjanak meg egy tárgyat, merre menjenek, stb.). mozgási és végrehajtásu eszközökkel. A harmadikgenerációs mozgó robotnak nagy meny- nyiségű, rendszerint összetett információt kell begyűj- tenie, feldolgoznia, modelleznie, és mindezt emberi beavatkozás nélkül. A harmadikgenerációs robottechnikának ez a sajátossága a mesterséges intelligencia bizonyos módszereit szintén alkalmazó területekhez képest eltérő. így például a szakértői rendszerek a felhasználó ember segítségével avatkoznak be, annak gondolkodási képességére építve. A mozgó robotnak viszont önállóan kell tevékenykednie. ellenőriznie állandóan vezérelt fizikai folyamatait, ami magában foglalja a fel' állított modellek és a va~ lódi tér összevetését, a modellek alapján kidolgozott cselekvési terv helyességének szüntelen vizsgálatát, a zavaró tényezők (például vá~ ration akadály) figyelembevételét. Mindezek a tényezők hiányoznak a klasszikus mesterséges intelligencia problémaköréből. A mozgó robotok kifejlesztésének alapvető célja a mesterséges intelligenciakutatások folytatása. az egyes alkalmazási megoldások ezekre épülnek. Robotember—egykor és ma Az első automaták megjelenésének oka valószínűleg az volt, hogy szükség volt csodákra. Amikor a mozgás egyedüli forrása az izomerő volt, a mozgásnak az élőlényektől látszólag független megjelenését már önmagában csodának tekintették. Évszázadokkal ezelőtt az automaták nemegyszer a játékszerek szerepét is betöltötték. Alexandriai Hérón, a csigahajtás feltalálója, kb. száz különféle automatát alkotott, pl. az automatikus bábszínházát, amely ma szemmel nézve is igen érdekesen működött. Albertus Magnus, a középkori híres német filozófus 30 évet fordított arra, hogy megalkossa „vasemberét”, amely az akkori idők valóságos mechanikai csodája volt. Csak a XX. században, az elektrotechnika, a fizika és az elektronika terén elért hatalmas eredmények tettéit lehetővé a feltalálóknak, hogy újból megkezdjék, de már magasabb színvonalon az emberhez hasonló automaták készítését. Egyébkén'. Karel Capek óta nevezik ezeket robotembereknek. A hagyományos megoldásokhoz képest ezek a „korszerű” robotemberek már visszacsatolással rendelkeztek: tevékenységük rugalmasabbá vált és sokkal érzékenyebbek lettek a külső körülmények változásai iránt. Az egyik első, XX századi robotembert „Mister Televox'-nak nevezték el. Mondatokat mondott, beindította a porszívót és a ventilátort, meggyújtotta a szobában a villanyt, kinyitotta az ablakokat és az ajtókat. Az utasításokat füttyszóra hajtott? végre. Szobafestő robot, ára kb. 4000 dollár (MTI Külföldi Kép- szolgálat - KS) Utánzóit mozgásfunkció Embert pótol, gépet helyettesít Egy Angliában kifejlesztett robot — egyfajta tökéletesített manipulátor — „vizsgáztatását” láthatjuk; az önálló haladásra, háromdimenziós cselekvésre képes szerkezetet atom- erőművi használatra szánják A robot fogalma alatt olyan gépezetet értünk. amely képes néhány emberi mozgásfunkció utánzására, bizonyos munkák elvégzésére. Az is a definícióhoz tartozik még, hogy a robotba bizonyos rendszereket és mechanizmusokat építenek be, hogy lehetővé váljék az energia és az információk befogadása, feldolgozása es hasznosítása. Napjainkban már számos népgazdasági ágazatban és szakmában alkalmaznak robotokat. Az egyhangú, lélekölő futószalagmunkát nagyon jól el tudják végezni ezek az ötletes szerkezetek, de a veszélyes munkahelyeken — például az atomerőművek bizonyos szektoraiban — is kiválóan alkalmazhatók. Egyes tárgyak ki- és berakását. áthelyezését teljesen kielégítő színvonalon el tudják végezni századunk jelenlegi ..gépemberei”. Az ipari robot lényegében fémből szerkesztett kéz, amely a legkülönbözőbb irányú mozdulatok megtételére képes. Az ilyen kéz az irányító számítógépnek köszönhetően „értelmes”, alkotóképes. A napjainkban működő robotok persze még távolról sem hasonlítanak a futurológusok által megjósolt gépemberekre. De nem kétséges, hogy már egy-két évtizeden belül forradalmi változásokra számíthatunk a robotgyártásban is. A „manipulátor” típusú szerkezeteket olyan robotok váltják majd fel. amelyek bizonyos mértékű önálló döntési képességgel. „intelligenciával” is rendelkeznek. Nyilvánvaló, hogy „értelmességüket” ember által készített információs rendszernek, nagy teljesítményű számítógépeknek köszönhetik maid. Az ipari robot így „Térbe!*" gépemberré fejlődhet. „Robotmunkások” Napjaink robotját kitűnő műszerekkel látják el. hogy velük pótolják érzékszerveit. A „lelke”, ,.agya” a testébe beépítve, vagy rajta kívül elhelyezett számítógép. Ennek a képességeit mesterséges intelligenciának keresztelték el. A robot ennek révén képes a tárgyak alakját felismerni és a már felismert tárgyakat mozgatni, velük műveletet végrehajtani. A legtöbb robotot az iparnak tervezik. A jelenlegi elképzelések szerint az ilyen igazi „röbotmunkásoknak” elsősorban az egészségre veszélyes munkahelyeken kell műveletet végezniük, vagy nehéz fizikai munkát ellátniuk. Munkadarabokat bevagy kirakniuk, gépet „etetniük”. Az ipari robotok között találunk olyanokat, ame~ lyek 5—6 irányú mozgást is tudnak végezni. Ezek többnyire sokféle programot képesek végrehajtani, tárolni és újakat megtanulni. Ember és gép A munkavégzés haté- konyságát és komfortját csak az ember és a munkaeszközök összeegyeztetésével lehet elérni. Ennek érdekében a munkapszichológia tanulmányozza a munkaeszközöket és a technológiai folyamatokat. A termelőfolyamat eszerint minden esetben magában foglalja az anyagátalakító műveleteket (fűrészelés, fonás, esztergá- lyozás, préselés stb.), a műveletek elvégzéséhez szükséges energiaközvetítést (például izomerő, vízi-, szél, elektromos energia stb.), és végül a műveletek szabályozását biztosító információs (például érzékelési, észlelési, gondolkodási stb.) és szervezési folyamatokat (a munkahely térbeli elrendezése, az anyag, a nyersanyag továbbítása, szállítása, raktározása stb.). A technika mindenkori fejlettsége változásokat idéz elő a termelési folyamat szükségszerű komponenseinek az ember és a munkaeszközök közötti felosztásában. A technikai fej. lődós minden szintjén nélkülözhetetlen mindhárom részfeladat teljesítése. Ugyanakkor folyamatosan változik, hogy mely feladatokat és milyen mértékig kényszerül az ember önmaga teljesíteni, és mely feladatok háríthatok át a munkaeszközökre. Történelmileg legkorábban az egyszerű anyag- és nyersanyag feldolgozó szerszámaikat, Imajd a gépeket iktatta az ember önmagg és a természet |közé, csak később vált lehetővé ,az energiatermelő és az energiaköz- vetitő feladat áthárítása az ember izomerejéről az energiatermelő |gépekre, jóllehet még nem minden munka végezhető emberi izomerő igénybevétele nélkül. Napjaink technikai fejlődését az jellemzi, hogy az információs és szervezési feladatok egy részét már gépi eszközök végzik. Az ember és a gép kölcsönös előnyei elemezhetők az ember pszichikus funkcióinak a megfelelő gépi teljesítményekkel való egybevetésének eredményei szerint is. Az ember a külső változások észlelésében sokoldalúbb, mint az automata. Az automata is gyorsan, pontosan regisztrálja a jelzéseket; de csak azokat, amelyekre előre beprogramozhatok. Legyen egy jelzés bármilyen döntő az összes további események szempontjából, a „legokosabb” gép is süket és vak módján fogadja, "fia annak észlelésére előre nem állították be. Az ember minden nehézség nélkül képes a vezérelt folyamatokat közvetlenül megfigyelni, vagy kó- dölás segítségével _nyomon követni. Az sem jefent nehézséget, ha egyik irányítási módról rövid idő alatt a másikra kell átváltania. Az ember észlelése, érzékelése rugalmasabb, mint az automatáé. Nyomtatott, írott, kisbetűs, nagybetűs szöveget egyformán el tud olvasni, az automata csak a szabványírást tudja elolvasni. Az ember az adott szituáció szempontjából mellékes jegyeket is feldolgozza, sokszor ezekből hasznos információt szerez. Az ember eredményesebben összegzi a külön, böző egyedi jelzéseket, emlékezésének és gondolkodásának nagyobb lehetőségei vannak, mint az automatának. Ugyanakkor a gépek feltétlen előnyben állnak az időegység alatt megbízható pontossággal feldolgozott jelzések mennyiségében. Az Egri Dohánygyár pályázatot hirdet Műszaki és Fejlesztési Főosztályán FŐOSZTÁLYVEZETŐI ÁLLÁS BETÖLTÉSÉRE. Feltétel: műszaki egyetemi végzettség, legalább 10 éves szakmai és 5 éves vezetői gyakorlat. Idegen nyelvismerettel rendelkezők előnyben. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot az Egri Dohánygyár Személyzeti és Oktatási Osztályára „PÁLYÁZAT” megjelöléssel kérjük benyújtani. Jelentkezni lehet írásban, részletes önéletrajzzal az eddigi szakmai és vezetői tevékenység (eddigi munkahelyek pontos címe és neve) megjelölésével. A pályázat mellé kérjük mellékelni az iskolai végzettséget, valamint a nyelvtudást igazoló okiratok hiteles másolatát. A pályázat beérkezési határideje: 1988. MÁRCIUS 31. A pályázat elbírálásának ideje: 1988. ÁPRILIS 15. Az állás 1988. JÚNIUS 1-TÖL tölthető be. A pályázati elnyerése esetén a megbízás 5 évre szól, amely meghosszabbítható. Cím: Egri Dohánygyár 3301 Eger, Somogyi Béla u. 4. pf. 60 Telefon: 11-411/152.
