Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 31., csütörtök 3 Nehéz döntések közben Az 1988-as évnek a magyar gazdaság fejlődésében, a fejlődés tartalmában a vál­tozás évének kell lennie. Az objektív szükségszerűség gazdasági kényszere és a tár­sadalom belső, termelési és elosztási viszonyaiból adódó lehetőségek összhangjának megteremtésétől függ az, hogy bekövetkeznek-e az indokolt változások vagy sem. A döntések megszülettek: az MSZMP KB júliusi határozata nyomán az Ország­gyűlés elfogadta a Minisztertanács munkaprogramját; jóváhagyta az adóreformot: és kialakultak az 1988. évi népgazdasági terv és állami költségvetés körvonalai. Tudnunk kell: nem va­gyunk a döntések után. Az említett határozat, program ugyanis csak a legjelentő­sebb kapaszkodókat adja meg, csak az utat jelöli ki — és,ez nem is kevés! De csak 'a mindennapok gaz­daságirányítási, vállalati, la­kossági cselekvésében, a „kis döntésekben” derül ki valójában az: hogyan, mer­re, mily módon fejlődik a magyar gazdaság, társada­lom. Összhang a célok között Az 1988. évi folyamatok­nak a gazdaság stabilizálá­sa szempontjából megha­tározó jelentősége van. A programmal összhangban olyan gazdaságpolitikát kell megalapozni, amely két alap­vető cél — a gazdasági szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasá­gi egyensúly lényeges javí­tása — kombinált megva­lósítását helyezi előtérbe. Jövőre a gazdasági egyen­súly javításában — a nem­zetközi fizetőképességet köz­vetlenül fenyegető veszély kialakulásának elkerülése érdekében — az időarányos­nál nagyobb előrehaladást, ehhez a konvertibilis árufor­galomban számottevő aktí­vumot, az állami költség- vetésben legfeljebb mini­mális deficitet kell elérni. Számolni kell azonban az­zal, hogy a célok között rövid távon bizonyos ellent­mondás is van: előbbi a műszaki fejlődést, a terme­lő szféra korszerűsítését szolgáló eszközök bővíté­sét, valamint a gazdaság­talan termelés és export je­lentősebb visszaszorítását iigényli, míg az utóbbi a belső felhasználás csökken­tését és az exportlehetősé­gek minél teljesebb kihasz­nálását teszi szükségessé. A terv ezt az ellentmondást azzal kívánja oldani, hogy szelektív, az egyensúlyi és szerkezetkorszerűsítési cé­lokat egymással összehan­goló, és más célokat ezek­nek határozottan aláren­delő termelési és elosztási politikát érvényesít. Ezt a gazdasági mechanizmus re­formfolyamatának határo­zott előrevitele, és más in­tézkedéseknek kell, hogy szolgálják. A ,,2X2 józansága" azt követeli, hogy tudjuk: ezek az ellentmondások több, mint egy évtizede úti­társaink, eddig nem vol­tunk képesek megszabadulni tőlük. Ezen a helyzeten most változtatni akarunk! Ki a kedvezményezett? A külső egyensúly javí­tásához szükséges hazai forrásokat a kormány nem a termelést, a műszaki fej­lődést, vagyis a jövő meg­alapozását szolgáló eszkö­zök terhére kívánja megte­remteni, ezért a belföldi felhasználás más területein kell forrásokat felszabadí­tani: 1988-ban tehát a vál­lalatok, a gazdálkodás re­latív előnyt élveznek a la­kossággal szemben. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a lakosság, mint ter­melő kedvezményezettebb mint fogyasztó! Gondot jelent, hogy a termelési szerkezet ilyen irányú átalakítását az ipar rugalmatlansága, és nem kielégítő versenyképessége, az energia- és anyagmeg­takarítási, illetve az im­porthelyettesítési törekvé­sek erőtlensége, valamint az 1987. évi gyenge mezőgazda- sági eredmények különö­sen hátráltatják. Jövőre a termelési szer­kezet változtatásának fő iránya és tartalma az lesz, hogy a kielégítő hatékony­ságú konvertibilis elszámolá­sú kivitel számottevően emelkedjék. Éhből — és csak ebből — adódhat a termelő ágazatokban, külö­nösen pedig az iparban a termelés növekményének döntő része. Ehhez a kül­piaci értékesítési lehetőségek, és az érdekeltségi feltéte­lek adottak, az eredmény elsősorban a gazdálkodó szervezetek szerkezetvál­toztatási és fejlődési kész­ségétől és képességétől, vagy­is árukínálatától és piaci munkájától függ. A rubel- viszonylatú kivitel — a reálisan tervezhető import- növekedéssel, valamint az egyensúlyi követelmények szerinti áruforgalmi aktí­vummal összhangban — alig növekedhet. A belföldi értékesítés pedig — a vál­lalati és lakossági vásárló­erő biztonságos szabályozá­sát feltételezve — csak a termelőknek a kereslethez való jobb igazodása, piaci részesedésük növelése, azaz a gazdaságos importhelyet­tesítés erőteljes élénkülése esetén emelkedhet; utólag a pozitív szerkezetváltozás kiegészítő eleme lehet. A. termelési szerkezet át­alakításának már jövőre is nagy fontosságú eleme kell legyen a gazdaságtalan tevé­kenységek visszaszorítása, átalakítása vagy felszámolá­sa, az ezekhez nyújtott tá­mogatások és kedvezmények mérséklése révén. A leggaz- daságtalanabb kivitel támo­gatását meg kell szüntetni, emiatt az egységnyi exportra jutó támogatásnak mind az iparban, mind az élelmiszer- gazdaságban csökkennie kell. Több csődeljárás A gazdaságtalan terme­lés visszaszorításának fontos eleme, hogy az 1987. évi eredmények alapján, továb­bá 1988 folyamán — az ér­és adóreform hatására va­lószínűleg erőteljesen nö­vekvő számban — fizetés- képtelenné váló gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatban következetesen érvényesül­jön a felszámolási eljárás. Az irányítás következetes magatartásának megnyil­vánulása, és egyúttal kül- és belföldi megítélésének egyik lényeges eleme, hogy tény­legesen is sor kerüljön gaz­dálkodó szervezetek meg­szűnésére, beleértve néhány jelentősebb nagyvállalat felszámolását is. El kell érni. hogy a hitelezők — bele­értve a bankokat is — minden fizetésképtelenségi esetben kezdeményezzék az eljárás megkezdését. Látjuk tehát, hogy a ked­vezményezettség is nagyon szigorú feltételeket teremt a vállalatoknál, nem jár együtt általános pénzbő­séggel. Ennek az az alapvető oka, hogy a magyar gazda­ság egészében van forrás­hiány, amit valamilyen mó­don érzékeltetni kell a gaz­dálkodókkal szemben is. A szelektív elosztási po­litika jegyében a belföldi felhasználás mérséklődését differenciálni kellett, még­pedig úgy. hogy az semmi­képpen ne keresztezze a gazdaság korszerűsítésére, a kibontakozás feltételeinek megteremtésére irányuló tö­rekvéseket. Elháríthatatlan- ná vált a lakosság reáljöve­delmének viszonylag jelen­tős csökkentése. Számolni kell azzal, hogy a lakosság erre feltehetően megtakarí­tásainak mérséklésével is reagál (még a megtakarítást ösztönző intézkedések meg­tétele esetén is), és ezért a fogyasztás csak kismérték­ben szorítható vissza. El­lentmondás forrása az is. hogy miközben a stabilizá­ció a gazdaság teljesítmé­nyeinek javítását igényli, a kényszerű életszínvonal­csökkentő intézkedések el­/ sősorban a szocialista szék tor dolgozóit sújtják. ami szűkíti az ösztönzés lehe­tőségei Feszültség és kibontakozás Mai gazdasági helyzetünk ben. a változó politikai es társadalmi feltételek kö­zött. ugyanakkor. amikor alapvető feladataink a sta­bilizációs és kibontakozási program megvalósításával függnek össze, elkerülhetet­lenül felerősödnek bizonyos társadalmi, szociális feszült­ségek. Azzal kell számol­nunk. hogy a munkaerő- kereslet és -kínálat mikro- és makroösszhang.ia nem mindenütt teremthető meg egyidejűleg a többoldalúan hátrányos helyzetek újra­termelődése is felerősödhet, a társadalmi juttatási rend­szer egyes elemei veszíthet­nek értékükből, az intéz­ményi rendszereken keresz­tül nyújtott ellátások is ro­molhatnak. Jelenlegi helyzetünkből adódó elmozdulásunk egyik kulcsproblémája éppen az: ezeket a feszültségeket úgy kell és csak úgy szabad eny­hítenünk. hogy azok követ­kezményeként egyrészt az. érintettek egyéni helyzete ne váljék lehetetlenné, más­részt viszont ugyanakkor a kényszerű, de elengedhetet­len gazdasági változások ki­bontakozzanak, illetőleg ne rendeződjenek vissza! Eh­hez az. átmeneti és tartós szociálpolitikai eszközöket ki kell alakítani, az 1988. évi intézkedések csak az út eleiét jelzik. Döntés közben vagyunk! A gazdasági mechanizmus jelentős korszerűsítésének, valamint a folyamatos kor­mányzati irányításnak össz­hatásaként a gazdasági kör­nyezet kedvező hatása csak akkor bontakozhat ki. ha az évközi gazdaságirányítás az eddigieknél határozottab­ban és aktívabban támogat­ja a gazdaságpolitikai célo­kat megalapozó. azokkal összhangban álló kezdemé­nyezéseket, ha az irányítás összehangoltsága. egységes fellépése jelentősen javul, ha az évközi folyamatos irá­nyítás gyakorlatában követ­kezetesen megvalósulnak az ár-, támogatás-. bér- és hitelpolitika említett elvei. Emellett — ha a gazdasági folyamatok ezt indokolttá teszik — év közben is meg kéül valósítani a szükséges kiigazításokat. Ezeket a kiigazításokat a társadalom fogadóképessé­ge. felelősségvállalása ala­kítja! Ez mindannyiunk fe­lelőssége ! Radnai György az MSZMP KB munkatársa Sebességváltók a járműiparnak, Egerből... A Rabomatik-soron a tengelyjellegű alkatrészek megmun­kálását végzik, műszakonként 110 darab készül A Csepel Autó 3. Számú Egri Gyárában az idén fejeződnek be a többéves rekonstrukciós munkálatok, melyre 300 millió forintot fordítottak. A korszerű gyártóberendezések már lehetővé teszik, hogy az el­következendő évben már 18 ezerről 25 ezerre emelhe­tik a sebességváltók előállítását, a járműipar növekvő igényeinek kielégítésére. Az egri gyár sebességváltóit a Csepel autókba, Rábákba, Ikarusokba építik, de szállítanak Lengyelországba, Kínába és Szíriába is. Szaniszló Pál a sebességváltó-kapcsoló villákat gyártja, ezek­ből az alkatrészekből 54 ezer darab készül évente (Fotó: Szabó Sándor) FÖLDHÖZ KÖTÖTT ELET Minden poszton — becsülettel A Hatvani Lenin Terme­lőszövetkezet kerekharaszti gépüzemében járok. Barát­ságtalan, zord idő fogad, sűrű köd, szemerkélő eső, nyirkos hideg. Miközben a hatalmas tócsákat kerülge­tem, tétován nézelődök, hol is lehet vajon riportalanyom. — Arra keresse, hátul — szán meg egy férfi —, ott van a kuckója. Odaérve a parányi, fából készült bódéhoz, már jön is elém. akire várok. Buzmci Sándor telepőr. Frissen, fia­talosan. holott már 69 esz­tendőt tudhat maga mögött Betessékel a házikóba, né­hány fahasábot dob a vas­kályhában égő tűzre, aztán mesélni kezd. s szavai nyo­mán számomra is megele­venedik a múlt. A Pest megyei Dányból származó hajdani fiatalem­ber édesapja mezőgazdasági munkás volt. édesanyja ház­tartásbeli. Persze az anyá­nak is akadt elég dolga, hi­szen tíz gyermekről kellett gondoskodnia. Sándor fiuk­ra a szülők igazán büszkék lehettek, mert az elemi is­kolában .mindig a legjobbak között volt. Ezért aztán többen tanácsolták neki. menjen katonai pályára. Ám a dologból végül semmi sem lett. „í pen. ugyanis nagyon szegények voltunk. így én sem feleltem meg az akko­ri rendszernek." Maradt hát számára is a földművesség. Markot sze­dett. aratott, egyszóval élte a summások életét. Nem volt könnyű sórs ez, de a nehe­ze csak aztán következett, hiszen 1941-ben megkapta a behívót. Utóbb a keleti frontra is elvitték, s ott volt a Don kanyarnál, mint az első páncélos hadosztály egyik gépkocsivezetője. Nem sokáig örülhetett a leszerelésnek, minthogy új­ra behívták. Felső-Ausztriá- ban angol fogságba esett, ahonnan, csak 1945-ben sza­badult. Kisvártatva már részt vett a kommunista párt gyűlésein is. Elsősorban a családi hagyományok miatt csatlakozott hozzájuk, hi­szen korábban sohasem fog­lalkozott politikával. Kez­detben úgy tervezte. hogy a Nemzeti Parasztpártba ké­ri felvételét ám az esemé­nyek másként alakultak. így 194í-től már hivatalosan is a kommunisták közé tarto­zott. Nemsokára beválasz­tották a gödöllői járási nem­zeti bizottságba, majd tevé­kenykedett a FÉKOSZ-ban és a DÉFOSZ-ban is. Az úiabb fordulatot az jelen­tette. hogy 1948-ban beren­delték a Népművelési és Oktatási Minisztériumba, s elküldték egy egy hónapos politikai tanfolyamra. ..Éppen hogy elvégeztem, már nekem kellett politikai oktatást tartanom szerte az országban. Jó beszélőkém volt. így mindez nem oko­zott gondot." (Fotó: Tóth Gizella) Később a Földművelésügyi Minisztériumba rendelték be. s kinevezték a Pest Me­gyei Mezőgazdasági Igazga­tóság termelőszövetkezeti osztályának vezetőjévé. Ott maradt egészen 1949 augusz­tusáig. akkor azonban a pártközpont elirányította a zsámbéki mezőgazdasági akadémiára. Mikor elvégez­te. megkérdezték, hová sze­retne menni. ..Aszódat mondtam. ők Hatvant javasolták. Bele egyeztem, mivel summás ko­romból ismertem ezt a vi­déket. és tudtam, hogy jó az itteni föld. így lettem hál a hatvani járás mezőgazda­sági osztályvezetője." Időközben haladt a ter­melőszövetkezetek szerve­zése is. s az osztályvezető­ből a kerekharaszti közös gazdaság elnöke lett. Ami­kor onnan 1959-ben távo­zott. jelentős eredményeket tudhatott maga mögött: ami­kor átvette a szövetkezet ve­zetését. 17 forintot ért egy munkaegység, amikor elkö­szönt. már 104-et. No. és az sem mellékes, hogy a négy esztendő alatt mintegy hat­van családi házat vehettek birtokba a tsz-tagok. Egy darabig megint a mezőgaz­dasági osztályon ténykedett, maid fél évig Heréden volt megbízott tanácselnök. s 1960—66-ig a horti községi tanács elnökhelyettesévé vá­lasztották. Kis idő múltán a Herédi Mátnavidéki Ter­melőszövetkezet főagronó- musa lett. majd midőn ez a gazdaság és a nagykökénye- si egyesült, az újonnan meg­alakult Barátság Mezőgaz­dasági Tsz-ben dolgozott to­vább. ..Kilenc esztendeje jöttem a Lenin Tsz-hez. ahol az 1979-es nyugdíjba menetele­mig háztáji agronómusként alkalmaztak. Igaz. ma sem tétlenkedem." Nyugdíj ide. nyugdíj oda. pihenésre most sem marad idő. Jól jön a telepőri fize­tés. mert csupán ő kap nyugdíjat, s a feleségével aligha boldogulhatnának ab­ból a négvezerötszáz forint­ból. Ám nemcsak emiatt jár be nap. mint nap. hanem azért is. mert a társak, ba­rátok között mindig otthon­ra talál. (sárhegyi) Pezsgőtörténet filmen A Törley Pezsgőgyárban készíti szilveszteri számát a Ma­gyar Filmhíradó. A pincékben korabeli, századeleji ruhák­ba öltözve mutatják be a pezsgőkészítés történetét. Az ope­ratőr Békás Péter, a rendező Tényi'lstván (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom