Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-24 / 303. szám

10.

NÉPÚJSÁG, 1987. december 24., csütörtök

Piros-kek lazgörbe

Csalódást keltett az Eger SE NB ll-es labdarúgó-csapatának őszi szereplése

Az „Év sportolói" választás győztesei:

Darnyi, Engrich és az öttusa-válogatott

Az élvonaltól a nyáron ismét epizódistaként búcsúztak az egri labdarúgók. A sportág helyi hagyományai viszont egy osztállyal lejjebb már igényesebb helyt állást követelnek. így gondolta ezt a szakosztályvezetés is. amikor az 1981 88-as NB Il-es bajnokság rajtjánál az Eger SE számára az első öt közé kerülést tűzte célként. Az elvárás beteljesülése még várat magára, miközben eltelt tél év. Ezalatt pedig nem rajzolódott ki egy ütőképes piros-kék tizenegy képe. csupán formainga dozásuk lázgörbéje.

Darnyi Tamás

A MUOSZ idén is szavazásra kérte fel a sportújságírókat. 1987. legjobb férfi sportolójának Darnyi Tamást, női sportolójának Engrich Mariannt, legjobb csapatának az öttusa-válogatottat, az év edzőiének pedig Széchy Tamást választották meg. A szavazásban 104-en vettek részt.

1987 LEGJOBB MAGYAR NŐI SPORTOLŐ JA:

Engrich Mariann, kara* tézó 327 pont, 2. Csabai JuDarnyi Tamás megérdemelten győzött újra. Nemcsak a strasbourgi Európa- bajnokságon — két aranynyal és két világcsúccsal

— bizonyította, hogy jelenleg a legjobb férfiúszó a világon, hanem a bonnj és a Boca Raton-i viadalon is. Mindkettőn a verseny legeredményesebb úszója volt, s 25 méteres valamint 25 yardos medencében is a világ eddigi legjobb eredményeit érte el. Nem hivatalos hírek szerint a „World Swimming” című szaklap az „év úszójának” választotta — a magyarok közül elsőként.

— Tavaly, amikor először választottak meg az „Év sportolójának", tudtam, hogy a duplázáshoz különleges teljesítményre lesz szükség

— mondta a vegyesúszás négyszeres EB-, s kétszeres vb-aranyérmese. — Nem nyomasztja, hogy a közvélemény olimpiai aranyat remél öntől?

— Dehogynem, a felelősséget nem könnyű elviselni. Igaz, már a világbajnokdit. úszó 279 pont. 3. Jánosi Zsuzsa, vívó 273 pont.

1987 LEGJOBB MAGYAR FÉRFI SPORTOLÓJA:

Darnyi Tamás, úszó 53o pont. 2. Komáromi Tibor, birkózó 296 pont. 3. Borkaí Zsolt, tornász 220 pont.

1987 LEGJOBB MAGYAR CSAPATA:

öttusa-válogatott (Fábián László. Mizsér Attila. Martinék János. Dobi Lajos) 684 pont. 2. Női tőrválpga- tott (Jánosi Zsuzsa, Ko' vács Edit, Stefanek Gert- rúd. Szőcs Zsuzsa, Tuschák Katalin) 450 pont. 3. Kajak négyes (Csípés Ferenc. Fidel László. Gyulai Zsolt. Kovács Zoltán) 192 pont.

1987 LEGJOBB EDZŐJE:

Széchy Tamás, úszás 584 pont. 2. dr. Török Ferenc, öttusa 353 pont, 3. dr. Parti János kajak-kenu 243 pont.

Az év legjobbjainak 1988. január 9-én. a Budapest Sportcsarnokban nagy nemzetközi gálaműsor keretében adják át a díjakat.

ság és az idei EB előtt is hasonló volt a helyzet. Akkor elviseltem a terhet. Remélem, az olimpián sem lesz ez másképpen.

— Két aranyban reménykedik?

— Világcsúcstartóként mi más lehetne a célom. Persze, ez nem jelenti azt, hogy ha csak két érmet nyerek, azt már kudarcnak könyvelem el.

— Kik állíthatják meg sikersorozatát?

— Sok a veszélyes ,ve- télytárs. Leginkább a szovjet Jaroscsuktól, az amerikai Whartontól, s a kanadai Baumanntól — a hírekkel ellentétben úgy hajlottam: készül az olimpiára — tartok.

— A kérdés talán nem időszerű, mégis: mikorra tervezi sportpályáfutása végét?

— Ügy gondolom, 21 évesen még nem vagyok any- nyira idős, hogy ne nézhetnék előre. Pillanatnyilag úgy vélem, a barcelonai olimpia jelenti majd a búcsúmat.

A 12. helyezés és a 21 pont, az ötvenszázalékosnál alig jobb teljesítmény megértéséhez Kovács András vezető edző elöljáróban leszögezte:

— ősszel a csapat önmagához mérten 2—3 ponttal maradt el.

Ez a hiányolt plusz egyébként elegendő lett volna a tervteljesítéshez (a DVTK 24 ponttal dobogós), ám gyorsan tegyük hozzá, hogy ez a távolság az élmezőnytől az ötödik (!) forduló óta leküzdhetetlen Bodolaiéknak,

Vajon a játékosállomány nem képes többre? A szakvezető az elemzést „állapotleltárral” kezdte:

— Fizikailag és lelkileg is mélyponton lévő társaságot vettem át júliusban. Az egyik legfontosabb feladatomnak tekintettem, hogy újra közösséggé formáljam a keretet. Ez, akárcsak a csapatépítés eddig, félig sikerült.

Valljuk, ha nyáron változott is a keret, de játékerőben nem gyengült. A távozott Kiss Gy.-t Tatár maradéktalanul feledtette. míg Varga örökébe a korábban sérülés miatt hasznavehetetlen Juhász lépett, bár nagyon nehezen érte el a tőle elfogadható szintet. Vagyis a

Egerben négy napon és négy órán át tartott a 100

órás Express-úszóváltó,

melynek tíz 12 fős csapata szerdán délben sikerrel teljesítette „küldetését”’.

Az utolsó órában megtelt az egri nyitott uszoda, ahol a 100. órát tempózókat vas- tapssal biztatták a befejező hosszok alatt. Ezt követően a záróünnepségre került sor, melyen Barta Imre, a KISZ Eger Városi Bizottságának első titkára így fogalmazott:

— Köszönet és elismerés a résztvevőiknek, akik lelkesedésükkel elősegítették ennek a nem mindennapi tömegsporteseménynek a sikerét. Az eredményes vállalkozás bennünket is arra ösztönöz, hogy a jövőben még több ilyen lehetőséget teremtsünk a lakosság számára.

A váltótagok nevében Patkó József, a Dobó István Gimnázium biológia—kémia szakos tanára mondott köszönő szavakat a szervezők igyekezetéért.

Eredményeket nem hirdettek, hiszen a tíz csapat mindegyike győzött, viszont a legfiatalabb, (a 12 éves Király Barnabás) és a legidősebb (Karczag Szilárdné) résztvevő különdíjat kapott. A többi ajándék sorsát inkább Fortuna kegyeijelenlegi tabellán elfoglalt pozició méltatlan, s nincs szinkronban a rendelkezésre állók képességeivel.

Kovács András a vártnál jóval gyengébb szereplést annak tulajdonítja, hogy a számbavehetett kulcsjátékosok többségétől összességében csalódást okozó teljesítményt könyvelhetett el. E sorban említette Barabás (talán távozik rövidesen), László (érzékeny ember, de hová lett a gólérzékenysége?), Vojtekovszki (sok játék, sovány egy találat), Fegyverneki (nem gyors, de technikás, viszont fegyelmezetlen is), de még Simon (az egri Giresse, akitől elvették a karmesteri pálcát, a bal szélre száműzték) nevét is.

A klub elnökségének — a szezonzáró utáni ülésen — a szakosztály vezetése a következőket foglalta írásba: „Nem megfelelő a játékosok önkritikája. Az NB 1-esmúlt alapján általában túlértékelik képességeiket, és emiatt tényleges igényüket. Nem sikerült a szükséges verseny- szellemet sem kialakítani a csapatba kerülésért. Túlzóak a meghatározó emberek (Fegyverneki, Simon, Tatár, László) teljesítményeinek megítélése is.”

re bízták, amelyeket a városi KISZ-bizottság. az Eger SE, és a Köjál ajánlott fel.

A teljességre való törekvés jegyében magunk a vezető edző felelősségét sem kerüljük meg. A mester a részsikerekből két alkalommal is téves következtetést vont le. Felemelő fordulatot remélt például a szegedi 90 perc előtt, s érte kínos (1—5) kudarc együttesét. Ugyanez ismétlődött a nagykanizsai (0—4) vendégjáték alkalmával. A bizonyítási lehetőséget kapott 24, vagyis több mint két csapatra való játékos egy be nem fejezett kísérlet érzetét kelti. S itt nem a próbálkozás ténye a nyugtalanító, hanem, hogy átsüt rajta a szakvezető bizonytalansága. Mindenekfelett azonban méltányolandó Kovács Andrásnak a tudatosságra való törekvése a játékban. Ezt igényli:

— A letámadást sajnos a csapat nem tudta tökéletesen megcsinálni. Általában gyenge a labdarúgóim taktikai felkészültsége, pedig az effajta érettség nélkül nehezen képzelhetők el sorozatban a jó eredmények.

Természetesen folytatja a szakvezető a párbeszédet a focistáival, akiknek úgy tűnik azt is bizonygatni kell, hogy a futballt bár lábbal rúgják, de fejjel játsszák.

Szölgyémy Ferenc ügyvezető elnök egy más megvilágításban így látja, idézünk a klub legutóbbi híradójából:

— Az elmúlt években döntően a fizikai képességek nyomán ért el eredményeket az együttes, most a kom- binatív játékra törekszik az edző. Az új forma még mesz- sze nem erőssége a csapatnak. az egyéni képességekben is sok a hiányosság. Leginkább azonban az elkötelezettséget bizonyító küzdőképességet lehet leginkább számon kérni a játékosaktól.

Innen csak egy ugrás az alaposan megcsappant hazai nézőszám és a piros-kékek

A jó hangulatot befejezésül a HungarHotels Vállalat meglepetése növelte, amikor pincéreik 120 adag

közti viszony összefüggésének boncolgatása. Nincs stílusa a gárdának, s az itthon elhullajtott 6 pont mérhető nyomokat hagyott a lelátón.

— Idehaza látványosabb futballt kellett volna játszanunk — ismeri el a vezető édző, szavaiból kicsendül azonban a tavaszi javítás ígérete.

A két részre bontható őszi mérleg:

Otthon: 11 7 2 2 20—9 16

Idegenben:

9 — 5 4 10—24 5

Az utóbbi sor kíván egy további szomorú statisztikát. 1987-ben — a tavaszi NB I- es szereplést is beleértve — tétmérkőzésen vendégkén! nyeretlen (!) maradt az ESE. Sőt, még rosszabb az összbenyomás, ha hozzávesszük az őszi putnoki MNK fiaskót. Az új év majd hamar kínálja a „helyesbítés” lehetőségét, hiszen az egriek a tavaszi folytatásban kétszer egymás után utaznak, előbb a Bp. Volánhoz, aztán Ajkára. Nem elhanyagolható szempont, hogy ösztönzésre megfelelő anyagiak állnak a szakosztály rendelkezésére.

Addig viszont, míg újra emelkedni fog a megyeszékhely tizenegyének ázsiója, és szurkolótábora, még sok a tennivaló. Már eddig is pozitívumként értékelhettük, hogy a korábbi időszakoknál kevesebb a sérültek száma, ismét feltűntek fiatal tehetségek (Lehnert, Sajbán, Berecz, Kormos, Sűrű), ám az előrelépés még a tapasztaltabbak jól felfogott érdeke. Számottevő prémium a célkitűzés teljesítéséért jár. Ennek reményében lelkiismeretes alapozás következzék. Meg kell aztán szüntetni a védelem nagyfokú áteresztő-képességét (akár friss igazolással is), egy egészséges Csepregi (rövidesen meg- műtik) nagyon elkelne a középpályás sorban, elöl Fodor találatai adhatnák a többiek erényeivel együtt azt a többletet, amellyel az élmezőnybe kerülés ebben a mai szürke NB II-ben is valószínűbb lehetne puszta kívánságnál.

Budavári Sándor

somlóit szolgáltak fel a 100 órás Express-úszóváltó

résztvevőinek.

pénzdíjas

TEREMLABDARÚGÓ-A" CSOPORT: Wm

Eger SE Gyöngyösi SE Heves m-i válogatott

WhA

EJ

,.B” CSOPORT

Erzsébeti SMTK Hatvani KVST Bélapátfalvi Építők

EGER

január 29-31

KEMÉNY FERENC íkSPORTCSARNOK

Akár egy delfin .

... úgy szeli a hullámokat ifj. Domány László. Hosszúra nyúlt végtagjaival rendületlen kitartással lapátolja a vizet, noha már a kilencedik óra utolsó perceiben tart. Bámulom „fán a kéreg” szívósságát, akárcsak azt, hogy kipattan a vízből, arcán nyoma

sincs a fáradtságnak. Olybá tűnik, ez a 9-szer 60 perces tempózás csak annyi volt számára, mint korunk el- puhult átlagpolgárának egy bevásárlás a sarki ABC-ben.

— Valóban ennyire köny- nyű volt? — szólítom meg a nyurga kamaszt.

— Nem viselt meg a dolog túlságosan, hiszen már hat éve úszom az Eger SE- ben. Sőt, az utóbbi időben „kétlakivá’’ váltam, mivel a pólósok edzéseire is lejárok.

— Számoltad, hogy menynyit úszol óránként?

— Persze, így gyorsabban telt az idő. A négy kilométer mindig megvolt, összesen több mint 36 ezer métert hagytam magam mögött — feleli érezhető büszkeséggel a hangjában.

— Ügy tudom, édesapád is társad volt.

— Együtt határoztunk úgy, hogy „beszállunk a buliba”. Sőt, mi több, egy pályán róttuk a hosszakat. Azt már nem számoltam, hogy hányszor köröztem le az aput...

— A tanulás is hasonlóképp jól megy, mint a sport?

— Még most „ízlelgetem” az Egri Mezőgazdasági Szakközépiskola követelményeit, ahol elsős vagyok. Itt sem szeretném lejjebb tenni a lécet...

(buttinger)

(Fotó: Szántó György)

„A felelősség nyomasztó, de eddig kibírtam"

Tatár két fél királysága

A bajnokság felénél nem érdektelen, ha bepillantunk az edzöl osztályozókönyvbe, számba vesszük a góllövők házi rangsorát. Nos, mindkét mezőny élén a Dunaújvárosból Ide igazolt Tatár áll, azaz akklimatizálódása kitűnően sikerült.

Az osztályzatok átlaga szerint: 1. Tatár (30 mérkőzés)

5,85, 2. Bodolai (18) 5,83, 3. Juhász (15) 5,64, 4—5, Simon (19) és Fegyverneki (19) 5,63—5,63, 6. Lengyel (15) 5,53, 7. Smu- czer (20) 5,25, 8. Csendes (16) 5,12, 9. László (17) 5,06, 10 Vojtekovszki (20) 5,05, 11. Jávorszky (12) 4,91, 12. Barabás

(13) 4,81. Csak azok szerepelnek a listán, akik legalább

tizszer pályára léptek. Az érdemjegyek két szélső érték között mozogtak, viszonylag sokan kaptak egy-egy produkcióra 4-est, míg 8-asra csupán Simonnak a Szekszárd (5—0) elleni remeklése értékelődött.

A házi góllövőlista: Tatár 12 (ezzel az NB II-ben „ezüst- cipős”), Simon 6, Lehnert 3, László 2, Fegyverneki 2, Barabás, Lengyel, Juhász, Vojtekovszki, Fodor 1—1 gól.

CÉLBAN A 100 ÓRÁS EXPRESS-ÚSZÓVÁLTÓ

Háromezer kilométert tempóztak