Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 12., szombat Hz 1987. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítése és javaslatok az 1988. évi feladatokra Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Tegnap, december Xl-én, ülést tartott Egerben, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjait, a meghívott vendégeket — közöttük Nyers Józsefet, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét —, megyénk jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzemeinek politikai, gazdasági vezetőit, a társadalmi és tömegszervezetek irányítóit Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte. Ezt követően Barta Alajos, a megyei pártbizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1987. december 8-i üléséről. Ezután azt a jelentést tárgyalta meg a pártbizottság, amely az 1987. évi megyei gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről, valamint az 1988. évi legfontosabb feladatokról készült. A végrehajtó bizottság írásos anyagához dr. Asztalos Miklós, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felmerült kérdésekre dr. Asztalos Miklós titkár adott választ. A végrehajtó bizottság írásos jelentését valamint a szóbeli kiegészítést a pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Szünet után tájékoztató hangzott el a végrehajtó bizottságnak a két pártbizottsági ülés között végzett munkájáról. A pártbizottság ülését Barta Alajos első titkár a következő gondolatokkal zárta be. Megköszönte a megyei pártbizottságnak az 1987. évben végzett felelősségteljes munkát. Ügy vélem, megalapozottan mondhatjuk el, hogy a megyei pártbizottság eredményes munkát végzett a tekintetben, hogy politikai irányító és ellenőrző tevékenységével, mozgósításával, meggyőző munkájával, a határozathozatalban, a határozatok végrehajtásában segített abban, hogy Heves megye gazdasága ebben az esztendőben eredményesen járuljon hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához, a Központi Bizottság gazdasági, társadalmi kibontakozási programja megvalósításához, a kormány stabilizációs programja beindításához. A párttestület előtt köszönetét mondott a megyei állami, társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak. Egyúttal a megye mintegy 26 ezer kommunistájának és közel 340 ezer lakosának jó egészséget, békés, boldog új esztendőt kívánt. Valamint sok sikert a gyári, vállalati, szövetkezeti, intézményi tervek eredményes megvalósításához, a családi és egyéni célok sikeresebb eléréséhez. Eredmények, hiányosságok Az első tíz hónap eredményei — állapította meg a végrehajtó bizottság írásos jelentése és szóbeli kiegészítésében ir. Asztalos Miklós — megerősítik, hogy a nemzeti jövedelem növeléséhez ipari egységeink — elsősorban a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, a kohászat — az országosnál nagyobb ütemű termelésbővüléssel járultak hozzá. A mezőgazdasági termelés döntően, az időjárási körülmények miatt viszont kisebb az előirányzottnál. A külgazdasági egyensúly javításához való megyei hozzájárulás mértéke elmarad a célkitűzésektől, mivel a nettó devizahozam évek óta tartó csökkenését csak mérsékelni tudták vállalataink, bár nem rubelelszámolású exporttervüket várhatóan teljesítik. Az elmúlt évihez képest javult a keresetek és a teljesítmények összhangja, de még mindig elmarad a követelményektől. A Központi Bizottság 1987. július 2-i — a gazdasági-társadalmi kibontakozással kapcsolatos — állásfoglalása alapján elfogadott megyei feladatterv minőségében új, a korábbiakhoz fokozottabb követelményrendszert állít a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel szemben egyaránt. Az ipari szervezetek termelése összességében a tervezettel szemben kedvezőbben alakul, változatlan áron várhatóan 3,5—4,5 százalékkal növekszik az elmúlt évihez képest. Átlagon felüli teljesítményt ér el a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar, az élelmiszeripar és a kohászat, az előirány- zotthoz képest szerényebben nő a gépipar és szinten marad a bányászat teljesítménye. Kimagasló, a megyei átlagot meghaladó termelésbővülést ért el az első tíz hónapban a Finomszerelvénygyár, a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyára, a KAEV Egri és Gyöngyösi Gyáregysége, az Egri Vasöntöde, a Bélapátfalvi Cementgyár, a Mátra Gázbetongyár, az Agria Bútorgyár, az Eger—Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát, a dohánygyár, a Heves Megyei Sütő- és Édesipari Vállalat, a Hatvani Konzervgyár, a Heves Megyei Ru- házatiipari Vállalat és a Hatvani Háziipari Szövetkezet. Ugyanakkor néhány gazdasági egységünk termelése az év első tíz hónapjában csökkent. így például a Heves Megyei Ál- latforgalmi és Húsipari Vállalatnál (az értékesítés a tervezettől eltérő szerkezetben valósult meg), a Parádi Üveggyárnál (a piaci igények csökkenték), a Tarnamenti Ipari Szövetkezetnél és az Egri Ruhaipari Szövetkezetnél (alapanyag-ellátási gondok miatt). A termelékenység a növekvő termelés és a szerény mértékű létszámcsökkenés eredményeként kedvezőbben alakul, mint előző években — 5—6 százalékkal növekszik várhatóan —, de az ágazatonként és vállalatonként differenciáltan. A nehéziparban a Mátraaljai Szénbányák széntermelése módosított terviének megfelelően alakul, a Gagarin Hőerőmű Vállalat túlteljesíti célkitűzését. A gépipar korábbi években jellemző dinamikusabb termelése szerény mértékben egy százalékkal bővül. összességében élénkült a vállalatok, szövetkezetek beruházási tevékenysége, melyben meghatározó az energetikai egységek rekonstrukciója. A tervezett ütemben halad a Gagarin Hőerőmű korszerűsítése, kedvezőtlen viszont, hogy a Thorez Bányaüzem rekonstrukciójához beütemezett forrás 1987—1988. évben 1 milliárd forinttal csökken, így a kivitelezés üteme várhatóan lassul. Gyöngyösorosziban megkezdődtek a hulladékakkumulátor-feldolgozó üzem kivitelezési munkálatai. A megye mezőgazdaságának termelése változatlan áron számolva várhatóan nem éri el a tervezettet, és az elmúlt évit sem. A rendkívül kedvezőtlen időjárás (téli és tavaszi fagykárok, a tartós • nyári csapadékhiány) miatt jelentkező mintegy 500 millió forint értékű terméskiesés ellenére is közel 700 millió forint nyereséget realizálnak termelőszövetkezeteink. Többségük jobb munkaszervezéssel, tudatosabb költséggazdálkodással ellensúlyozta az aszálykárok hatását. Négy gazdaságnál (Domoszló, Nagy fügéd, Kál, Csány) mintegy 45 millió forintos pénzügyi hiány várható. A kalászos gabonából megyénkben 9 százalékkal termett több az előző évinél. A búza átlagtermése is jobb volt a múlt évinél, de elmarad a tervezettől. Kiemelkedő mennyiséget takarított be az erdőtelki, a gyöngyöshalászi, a viszneki és a detki termelőszövetkezet. Még a 3 tonnás átlagot sem érte el, ugyanakkor a kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező egerszóláti, verpeléti, bélapátfalvi és fel- sőtárkányi közös gazdaság. Kukoricából ugyan nőtt a vetésterület, de a betakarított mennyiség kevesebb az előző évinél. Az országoshoz hasonlóan jelentős fagykárok érték a megye szőlő- ültetvényeit is. Ennek ellenére kiemelkedő. 10 tonnát meghaladó termésátlagot ért el a visontai, a nagyrédei és a gyöngyösi termelőszövetkezet. Az állattenyésztés fejlesztése érdekében a közelmúltban hozott központi intézkedések ösztönző hatását mérsékelték az év közben bekövetkezett költségnövekedések, melyek eredményeként a megyei állomány jelenleg kevesebb szarvasmarhából, sertésből és juhból áll, mint a múlt év azonos időszakában volt. Az élelmiszeriparban Az élelmiszeriparban az átlagosnál nagyobb növekedés valósul meg az előző évinél, és stabilabb gazdálkodás mellett. A Debreceni Tartósítóipari Kombinát Hatvani Konzervgyáránál eddig érvényesültek az egyesüléstől várt előnyök, de nem volt zökkenőmentes a kapcsolattartás, együttműködés az alapanyag-termelő partnergazdaságokkal. A Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál az önálló gazdálkodás első éve eredményesnek minősíthető. Az építőiparban az országos tendenciával ellentétben 1—3 százalékos termeléscsökkenés várható, ez azonban nem okoz nagyobb feszültséget a megyei építési igények kielégítésében. A termelés szerkezetében a fenntartási munkák aránya kismértékben csökkent. Kedvezően tovább bővült a versenytárgyalásos szerződéskötési rendszer. Termelést akadályozó tényező volt egységeinknél az üveg, valamint a falazó-, tetőfedő-, és a szigetelőanyagok és szerelvények hiánya a második fél évben. Az ágazatban növekvő termelékenység mellett javult a gazdálkodás színvonala, várhatóan 13—15 százalékkal növekszik a nyereség egységeinknél. Az. építőanyag-ipar dinamikusan növelte termelését. Ebben meghatározó a cement 20 százalékos, és a gázbetontermékek több mint 80 százalékos termeié-növekedése. A Mátra Gázbetongyár a várinál több meghibásodás és műszaki probléma miatt nem éri el a feszített mennyiségi ás minőségi összetételre vonatkozó tervét, de termelés- felfutása így is nagyobb az eredetileg tervezettnél. A továbbiakban a közlekedési és a távközlési ágazat munkáját értékelte az előadó. A műszaki fejlesztés terén a gazdálkodó szervezetek szűkebb köre tudott előbbre lépni 1987-ben. Az év során végrehajtott, döntően kapacitásbővítő beruházások egyben a magasabb színvonalú termelési kultúra, a jobb minőség és a műszaki fejlesztés hordozói is. Bővítette kompresszorgyártó kapacitását a Finomszerelvénygyár. a korszerű sebesség- váltó előállítását a Csepel Autó Egri Gyára, licencvásárlással növelte gépválasztékát a Mezőgép Honi Gyáregysége. Jelentős beruházással korszerűsítette termelési szerkezetét és javífotta a termékminőséget az Ipari Szerelvény és Gépgyár Gyöngyösi Gyára, az Egri Vasöntöde. Megkezdte a termelést a Qualität Könnyűfémöntöde új tőkés exportot bővítő forgácsfeldolgozó üzeme, a füzesabonyi áfész korszerű technológiával működő textilhulladék-feldolgozó ipari üzeme, valamint a Gyöngyszöv Áfész pattinka üzemében svéd együttműködéssel felszerelt exportképes édesipari terméket gyártó gépsora. Megyénkben a munkaerő-kereslet és -kínálat viszonylagos egyensúlya eddig nem tette szükségessé a felmondási idő meghosszabbítását, az újraelhelyezkedés állami támogatását. A viszonylag kedvező összképen belül egyre inkább érzékelhető egyes munkavállalói csoportok (szakképzetlenek _ elsősorban nők, megváltozott munkaképességűek) elhelyezkedésének nehezebbé válása. A továbbiakban részletesen szólt a párt- bizottság titkára a megyei export alakulásáról, a hazai áruellátás eredményeiről és gondjairól, az anyag- és energiafelhasználásról, a vállalati, szövetkezeti eredmények alakulásáról, az általános forgalmi adó és árreform bevezetésére történő felkészülésről. A lakossági közérzetet javító infrastruktúra fejlesztési célkitűzések —, ezen belül a kiemelt feladatok, a tervszerű tanácsi gazdálkodás eredményeként — kedvezően valósulnak meg. Megépül az éves tervhez közelítően 1800 új lakás, de mintegy 50 átadása elhúzódik. Továhb javult a lakásgazdálkodás színvonala, a meglévő lakásokról történő lemondás, a bővülő iiakáscsere eredményeként városainkban is a lakáshoz jutó családok száma a tervhez közelálló. A középfokú oktatási intézményhálózat fejlesztése a terv szerint megvalósul. Elfogadhatóan halad a gyöngyösi kórház rekonstrukciója, átadásra került az új-hatvani rendelőintézet. Négy település (Bo. dony, Mátraballa, Nagyút, Egerszalók) kapott új vízmüvet. Tovább bővült, korszerűsödött a kereskedelmi üzlethálózat, javultak az idegenforgalom fogadási feltételei. Nyers József hozzászólása — Tisztelt Pártbizottság! Köszönöm a meghívásukat és őszintén örülök azoknak a sikereknek, amelyeket a megye kommunistái, dplgozói ér.tek ej az idei esztendőben. A végrehajtó bizottság írásos jelentését áttanulmányozva, a szóbeli kiegészítést, a hozzászólásokat meghallgatva — folytatta felszólalását Nyers József —, az erősödött meg bennem, hogy a Heves megyében végzett munka teljes mértékben összhangban folyik a Központi Bizottság határozataival. Ezután arról szólt — a vita résztvevőihez kapcsolódva —, hogy valóban több mint egy évtizede beszélünk már a szerkezetváltásról, az import csökkentésének, az export növelésének jelentőségéről, de mostantól kezdve azokat az éveket éljük majd valamennyien, amikor a szavakat konkrét tetteknek kell követniük. Mert gazdasági nehézségeinkből csak szervezettebb, hatékonyabb és igényesebb munkával tudunk kilábalni. — Nem lesz könnyű — mondotta a továbbiakban —, de ha 'ki-ki a maga területén igényesebb és hatékonyabb munkát végez, akkor egészen biztos, hogy sikerülni fog. Ebben a munkában elsősorban a kommunistáknak kell majd példát mutatni. Én úgy tapasztalom —, fejezte be a felszólalását —, hogy ha látványos eredmények még nem is születtek, de vállalatainknál, szövetkezeteinkben, intézményeinkben igen biztató tervek, ötletek születtek az elmúlt hónapokban. Most arra van szükség, hogy mindezeket kamatoztassuk is. Valameny- nyiünk, az egész ország számára, s hasznára egyaránt. Célkitűzések, feladatok A végrehajtó bizottság írásos jelentése ezután a gazdaságpolitikai munka tapasztalatait, a párt-, az állami és a különböző tömegszervezetek munkáját összegezte, majd a legfontosabb feladatokat, célkitűzéseket határozta meg. A tennivalók között fogadta el a pártbizottság: Erősödjön egységeink hozzájárulása a népgazdasági egyensúly javításához, növekedjen a nem rubelelszámolású nettó devizahozam, fokozódjanak a tőkés import kiváltására irányuló vállalati törekvések. Az állami költáégvetés hiányának mérséklése igényli, hogy a megye termelőüzemeiben, intézményeiben és a lakossági fel- használásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Váljon érzékelhetőbbé a termelési és termékszerkezet központi követelményekhez igazodó szelektív átalakulási folyamata. A megye szocialista iparának termelése a népgazdasági tervvel és adottságainkkal összhangban fejlődjön. A szerkezetváltás lehetőségeinek gyorsabb ütemű feltárásával mérséklődjenek a fajlagos ráfordítások, javuljon a jövedelemtermelő képesség. Építőipari egységeink a csökkenő és szerkezedben változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érdekében rugalmasan alkalmazkodjanak a piac; igényekhez. Javítani kell a lakásépítés minőségét, a magánerős építés [pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételeit. Mezőgazdasági nagyüzemekben dinamikusan növekedjen a termelés az ez évben várhatóhoz képest. A növekedést a változó piaci igényekhez jobban igazodó termék- szerkezettel kell megalapozni. Kapjon nagyobb hangsúlyt a ráfordítások ésszerű mérséklése, az állattenyésztés jövedelmezőségének javítása. Erősödjön a nagyüzemek, és a háztáji és kistermelés közötti hatékony munkamegosztás a közös érdekeltség alapján. Az élelmiszeriparban a termelés növekedése a minőség javulásával, a termelőkkel való jobb együttműködéssel, a költség- érzékenység fokozásával járjon együtt. A gazdasági-társadalmi kibontakozás eredményes megvalósításának elengedhetetlen feltétele a népgazdasági és vállalati érdekek összhangjának erősítése. Ezért fokozni kell a politikai követelménytámasztást a munkahelyi párt- és gazdasági vezetéssel szemben a központi és vállalati érdekek jobb összehangolására. Olyan vezetői és vállalati magatartást kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a nehezedő körülmények kihívására, átgondolt közös érdeket szolgáló lépésváltásra legyenek képesek vállalataink. A pártszervek és -szervezetek legyenek kezdeményezőbbek a különböző típusú termelő, pénzügyi, tudományos, oktatási szervezetek együttműködésének fejlesztésében, a kereskedelmi és innovációs bankok, a vállalkozást menedzselő szervezetek szerkezetátalakításba való bekapcsolásában. A megyei állami, társadalmi és tömeg- szervezeték, tudományos egyesületek tudatos szerepvállalással segítsék elő a változások elfogadtatását. A kibontakozással összefüggő saját feladatterveik végrehajtásával járuljanak hozzá az egységes, reformot támogató társadalmi közhangulat kialakításához, a feszültségek feloldásához.
