Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-08 / 289. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 8., kedd »pupp -víg 21 ] i 5 1 Reneszánsz pasztnióriumnk Magyarországon Összevetve a reneszánsz művészeti stílusirányzatot az előtte virágzó gótikával és az utána következő barokkal, szembeötlő, hogy ennek hazai élete mennyivel rövi- debb volt amazokénál. Oka kézenfekvő: a magyarság még csak éppen hogy ismerkedett, barátkozott az előzőtől merőben különböző új szellemi-művészeti irányzattal, amikor már határainkon belülre került a török, s az országnak talpig fegyverben kellett állnia. Márpedig Cicerót idézve: „Inter arma silent Musue”, azaz háborúban hallgatnak a múzsák. Pedig a XV. századi stílusváltás nagyon biztatóan indult, hiszen az Itáliából kiáramló új, friss irányzatot a magyar király (Hunyadi Mátyás) és az őt példaképnek tekintő, nemegyszer túlszárnyalni szándékozó főpapok és főurak felkarolták. Az 1526. évi mohácsi csata, majd Buda 1541. évi eleste, s az ország három részre hullása aztán pontot tett a szép kezdet végére. Bár helyenként még felfelbukkan a reneszánsz, ezek a képzőművészeti és építészeti alkotások már nem vetélkedhetnek Mátyás és főpapjai, főurai költséget nem kímélő és kitűnő ízlésre valló, pompás épületeivel. (A reneszánsz irodalommal más a helyzet, ám ez most nem tartozik ide.) A reneszánsz tárgyi emlékek zöme csak töredékekben maradt ránk. Ezért is különösen értékes számunkra az a néhány pasz- tofórium, amelyek úgyszólván érintetlenül vészelték át négy évszázad minden viharát, közöttük a törölt kíméletlen jelenlétét. A pasz- tofórium eredetileg az ókeresztény templom szentélyéből nyíló fülke volt, ahol az oltári szentséget őrizték. Ebből fejlődött ki a szentségház, amelyet tabernákulum- nak is neveznek, s egyre díszesebb keretbe foglaltak. Az egyik, magyar vörösmárványból faragott pasz- tofórium Pécsett, a székes- egyházban, annak Corpus Christi kápolnájában látható. Szathmáry György készíttette, aki 1505—1521 között volt püspök Pécsett. Valószínűleg az esztergomi érseknek, Bakócz Tamásnak a kápolnáján dolgozó olasz mesterek faragták, talán maga Fiorentinus. Mindenesetre erre vall a reneszánsz épületplasztikának ez a pompás alkotása, amely az 1470-es évek firenzei tabernákulumainak arch i tektonikus felépítését követi. Eredetileg a püspök reneszánsz palotájának a kápolnájában állt. A palotát, amely a székesegyház délnyugati sarkához kapcsolódott. 1780-ban lebontották, s a pasztofóriumot átrakták niai helyére. Tökéletes arányai és művészi faragásai a legszebb és legértékesebb hazai szentségtartónkká emelik. A pécsihez sok mindenben hasonló, stílusában ahhoz egészen közel áll az a két pasztofórium, amelyek a pesti Belvárosi templom büszkeségei. Az egyiket 1503—1506 között — tehát a pécsivel csaknem egy időben. legfeljebb kicsit előbb — Nagyrévi András, a templom plébánosa, címzetes püspök, az esztergomi érsek helynöke faragtatta. A másikat 1507-ben Pest városa. Mindkét tabernákulum felépítésében a firenzei stílushoz igazodik, de valamivel konzervatívabbak a díszítőmotívumok felhasználásában. különösen a fejezeteknél és frízeknél. Korábbi magyarországi mintaképeket követnek, például Hunyadi Mátyás budai palotájának frízeit. Itt érdemes megemlíteni, hogy Magyarországon feltűnően hamar, az Alpoktól északra terülő Európában először vert gyökeret a reneszánsz és humanizmus, éspedig először a világi építészetben, s csak azután terjedt át az egyházi vonalra. A szerkezet és a díszítőmotívum azonban azonos maradt. A pesti pasztofóriumok- kal- nagyjából egy időben készült és velük szoros stíluskapcsolatban van a Nóg- rád megyei Egyházasgerge templomának szentségtartója. Talán legkorábbi, fennmaradt példája annak a kisebb méretű szentségtartó típusnak, amelynek faragásánál az olaszok a XVI. század első évtizedétől gyorsan érvényesítették nyílásornamentum-faragó művészetüket. Példájukat a magyar mesterek is követték. Az egyházasgergei szentségtartót Lipthay László készíttette 1503-ban. A lunettában lévő Krisztusalak nagyon hasonlít a Nagy- révi-féle szentségtartó lu- nettájában látható Krisztushoz. Az ugyancsak Nógrád megyei Tereske templomának szentség tartóját Bajoni István, egy Bolognában tanult férfiú, Mátyás király követe csináltatta 1515 körül. Faragásmódja arra vall, hogy olasz mesterek mellett működő magyar kőfaragó (úgynevezett lapicida) munkája. Formagazdagságban felülmúlja a hasonló felépítésű. de egyszerűbb manyöi szentségtartót, amelyet azonban az Esztergomban dolgozó Fiorentinus faragott ugyanekkor. A sajókazai. pomázi és balatonszemesi szentségtartókat csak megemlítjük, figyelemre érdemes emlékei e kornak. Ez utóbbit Buzlay Mózes királyi főajtónálló faragtatta 1517-ben. Az eddig ismertetett pasz- tofóriumoktól elütő stílusban, Mitto de Fiesole modorában készült a nyírbátori református templom szentségtartója, amelyet Báthory András készíttetett. Ennek a taber- nákulumnak nem csupán az anyaga más (tehát nem vörösmárvány. hanem fehér mészkő), hanem díszesebb, ugyanakkor szárazabb fara- gású is, mint az esztergomi faragóműhelyből vagy annak hatása alatt készültek. Cs. K. Egy iparvállalat 10 000 márka jutalmat ígér annak, aki a legjobb takarékossági javaslatot nyújtja be. A díjat Hoffmann nyeri el. Azt javasolta, hogy a díjat 1000 márkára csökkentsék. ★ Az apa rajtakapja a leányát, amint viharosan ölelkezik egy fiatal fiúval. — Maga csirkefogó — dühöng az apa —, elcsábítja a lányomat? Majd én megtanítom magát! H eti umor ét elején A leány kissé izgatottan elneveti magát: — Késő, papa — már tudja. ★ Egy férfi elmegy az ideg- gyógyászhoz. — Álmomban mindig utazom — panaszkodik az orvosnak. — De hiszen ez nem rossz — mondja az orvos —. utazni nagyszerű dolog. — ön szerint! — válaszolja mérgesen a férfi. — De én még mindig nem jöttem meg! ★ A férjem egyszerűen nem tud kikapcsolódni! — sóhajt a feleség. — Még akkor is magával viszi a titkárnőjét, amikor szabadságra utazik. ★ A kapitány odaszól egy utasnak, aki az erős szélben a fedélzeten áll, és kihajol a korláton: — Asszonyom, menjen el onnan! Bármelyik pillanatban jöhet egy hatalmas hullám és lesodorhatja a hajóról. A közelben álló úr visszakiált: — Ne üsse bele az orrát mások dolgába, ez az én feleségem, nem a magáé. — Mindenütt tanítóhiányról beszélnek — sóhajt fel a kis Péter —, csak nálunk nem hiányzik soha egyik sem. Légi balesetek okai Nem túlzott az a megállapítás, hogy aki manapság aggodalom nélkül indul el egy vasárnapi autökirán- dulásra, az ugyanolyan gondtalanul ülhet be egy korszerű utasszállító repülőgép kényelmes kabinjába is. A köztudat veszélyesebb nek tartja a légi közlekedést, noha évente ezer alatt van a világon a halálos balesetek száma, míg a gépkocsi évente több mint százezer áldozatot követel. Ennél az összehasonlításnál persze még figyelembe kell venni a lényegesen szélesebb körű autóhasználatot, de a légi közlekedés kedvezőbb mutatószámokat ad akkor is, ha a balesetek számát a megtett ún. utaskilométerekre vonatkoztatjuk. A balesetek okainak felderítése mindig a rendelkezésre álló adatok gondos összegyűjtésével indul. A menetrendszerű járatok repülés közben rendszeres rádiókapcsolatot tartanak a földdel; az irányítóállomások „kézről-kézre” adják a gépet, beszélgetéseiket pedig magnetofonszalag rögzíti. Igen fontos a helyi környezet vizsgálata és a fennálló meterológiai helyzet elemzése is. Adatókat szolgáltathatnak * a szerencsétlenséget túlélő utasok, valamint a külső szemtanúk is. Sajnos, a megfigyelők beszámolói gyakran ellentmondanak egymásnak, hiszen a megfigyelők a zuhanó gépet más-más időpontban látják. Földi kapcsolat és szemtanúk hiányában a balesetet kiváltó ok felderítése elsősorban a géproncsok vizsgálata alapján történik. Már a roncsok elhelyezkedése is elárul egyet-mást a szakértőknek. Ha például a géprészek, szárny- vagy farok- darabok stb. egymástól távolabb hullottak le, feltételezhető, hogy a törés már a levegőben következett be, mondjuk hirtelen megnövekedett légierő-terhelés, esetleg rezgési jelenség folva- mányaként. A roncsdarabok össze- illesztése után következik a balesetet közvetlenül előidéző, az elsődleges szerkezeti sérülés megállapítása. Ez nem könnyű feladat, hiszen a gépen a földhöz csa- pódáskor másodlagos tőré sek is keletkeznek, ugyanakkor a tartályokból. valamint a széttört vezetékekből kiáramló üzemanyag gyakran lángba borít mindent. Főként a sérült darabokon mutatkozó nyúlások nagysága és iránya, valamint a törések felülete az, ami nyomra vezető felvilágosítást adhat. - Az idegen behatások, robbanások által előidézett sérülések jellegzetes törésképet mutatnak Jól felismerhetők az ismétlődő tartós igénybevételek (például rezgések) következtében előálló fáradásos törések is, amelyek veszélye főként abban rejlik, hogy váratlanul, külső figyelmeztető jel nélkül léphetnek fel. Utólag viszont a jellegzetes törési felületekből, valamint éppen a nyúlások hiányában lehet rájuk következtetni. A helyszíni szemlét rendszerint laboratóriumi vizsgálatok követik. Ellenőrzik a szerkezeti részek anyagának szilárdságát, és ha az szükséges, mesterséges terhelésekkel hasonló töréseket idéznek elő a roncsokon, és ily módon következtetnek arra, hogy a baleset alkalmával a gépre, illetve egyes részeire valójában mekkora terhelések hatottak. A nagy repülőgépgyárak újabban hasznos tapasztalatokat gyűjtenek a kísérleti úton előidézett „mesterséges balesetek’” értékelésével, filmezésével, a beépített automatikus védő-, tűzoltó- stb. berendezések kipróbálásával. Egy szerencsés baleset; a gép a startnál lecsúszott a kifutópályáról és összetört az egyenetlen talajon. Ilyen esetben tűz szokott kitörni, de meg tudták akadályozni Védett növények és állatok A felszabadulás óta eltelt években számos rezervátumot alakítottak ki a Koreai NDK-tban. Egyes védett növényeknek külön értéket ad a hozzájuk fűződő hagyomány, néphit, legenda. Védettek a magnólialigetek, a vadcseresznyefák és az ősi fenyvesek. Az erdőségekben nyolcvanfajta vad él, köztük olyan ritkaságok, mint a pekdu- hegyi koreai tigris, a kvang- po kacsa és a Tristram harkály. Ezek a különleges állatok megkülönböztetett védelmet élveznek, s természetesen vadászatuk, kilövésük minden évszakban tilos. ÁLLASAJANLATAI: Egri Közúti Építő Vállalat: Eger, Lenin út 51. Felvételt hirdet autószerelő és építőgép-szerelő vagy mezőgazdaságigép-szerelő szakmunkások részére, jó kereseti lehetőséggel. Érdeklődni lehet: Ladányi Ernő gépészeti egység vezetőjénél (Eger, Baktai út). Telefon: 11*030. Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/b. Központjába felvesz számítástechnikai csoportvezetőt, gyöngyösi ipari főiizemébe üzemgazdasági vezetőt. Továbbá felvesz asztalos, lakatos és ács szakmunkásokat egri és budapesti munkahelyekre. Jelentkezni lehet a fenti címen. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felső- vagy középfokú végzettséggel alkalmaz anyaggazdászt és programozót. Egri Vasöntöde: Eger, Nemecz 1. u. 11. Felvételre keres pénzügyi osztályvezető-helyettest, belsőellenőrt, üzemfenntartási előadót, minőségi ellenőrt, villamosmérnököt. Községi Tanács V. B.: Heréd, Rákóczi u. 39. Felvételt hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel pénzügyi előadói munkakör betöltésére. TÁJÉKOZTATÓ A SALDO Pénzügyi Szervező és Tanácsadó Vállalat elkészítette a „Bérek-keresetek vállalati és egyéni bruttósítása” című programját, mely IBM PC XT—ÄT számítógépeken használható. A program megvásárlásával és használatával kapcsolatos információkról irodánknál lehét érdeklődni. (Eger, Dobó tér 2.) Szathmáry-pasztofórium (Pécs) XVI. század eleje Pesten a Belvárosi templomban lévő pasztofórium (1507)
