Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

NÉPÚJSÁG, 1987. december 8., kedd

3.

AMIRŐL MÁR TUDUNK

Hogyan változnak jövőre az árak?

Semmi sem aggasztja ma annyira a lakosságot, mint a jövő évre várható infláció. Az 1988-ra tervezett áremelkedés mértéke messze a legmagasabb a forint megteremtése, tehát 1946 óta. nemcsak a tervezett, hanem a bekövetkezett éves inflációs rátákhoz képest is.

A terv kiszivárgása, majd bejelentése alaposan megzavarta a piacot, értve ezalatt mind az áruk piacát, mind a pénzpiacot. Már a nyáron feltűnően emelkedni kezdett a kiskereskedelmi forgalom, az Országgyűlés őszi üléssyika után pedig ez olyan mértéket öltött, amit okkal nevezünk felvásárlási láznak.

Mindezek a bonyodalmak mérsékeltebbek lennének, ha a lakosság egyértelmű tájékoztatást kaphatna arról, hogy mely fogyasztási cikkek ára milyen mértékben emelkedik. Az árhatóságok azonban egyelőre nemigen nyilatkoznak, mondván, hogy még javában folyik az árak alakítása. Az információ hiánya azonban ésszerűtlen lépésekre is készteti a fogyasztókat. amire a legjellemzőbb példa a televíziós készülékek iránt fellángolt kereslet. Miután a színes készülékek hiánya általánossá vált, és árukat alaposan megemelte az eladóknak juttatott csúszópénz. csak ezután vált ismertté, hogy a magyar gyártmányú készülékek ára előre láthatóan nem is fog emelkedni.

A napokban megjelent a Magyar Közlöny 52. száma, benne a belkereskedelmi miniszter rendelete több száz árucsoport jövő évi induló árának képzéséről. Jobb forrás hiányában most erre támaszkodva igyekszünk tájékoztatást adni a várható tendenciákról.

A rendelet mellékletéből kitűnik, hogy január elsején nem változik egyebek között a szén, a benzin, a gázolaj, a tüzelőolaj, a pb- gáz, a pörkölt kávé, a palackozott bor, a só, a tea ára. Olcsóbb lesz például a szemüveglencse, a szemüvegkeret, az autóabroncs-köpeny, az egészségügyi qumiáru, • a sportszer, a gyapjúfonal, a pamutszövet, a rövidáru, a vatta, a tampon.

A termékek egy körénél változatlan marad a hazai gyártmányú és a szocialista importból származó választékok ára, növekszik viszont a tőkés behozatalból származóké. Ez mondható el egyebek között a csokoládéról, a palackozott sörről, a cigarettáról. Csak a magyar gyártmány ára marad változatlan például a .kerékpárok, a háztartási elektromos fűtő- és hűtőkészülékek, főző- és sütőkészülékek, a porszívók, a kávéőrlők, a turmixgépek, a rádiók, a televíziók, a lemezjátszók, a magnetofonok esetében; ezek importált típusai drágulnak.

Csak néhány százalékkal emelkedik a bútorok, a fényforrások, a festékek, a játékok, a készételek, a gyorsfagyasztott ételkonzervek ára, ennél nagyobb, 10 százalékot meghaladó mértékben drágul például a mész. a betontermék. a villanytűzhely, a mosógép, az autószifon- és habszifonpatron, a tanszer, az irodaszer, a cukorka, a kakaóoor.

Ám a főbb cikkcsoportokon belül is szóródást jelez a rendelet mellékleteként kibocsátott táblázat, mert míg a bútorok átlagos áremelkedése 10 százalék alatti, addig a gyermek bútorok 35—45 százalékkal drágulnak. Sőt, azokon belül a gyermekágy. az etetőszék ára a jelenleginek háromszorosa is lehet. Míg a hazai gyártmányú tanszerek átlagosan 19 százalékkal lesznek drágábbak, addig az iskolai rajztáblák ára a jelenleginek négy és félszeresére ugrik.

Rendkívül nagymértékű

áremelés várható néhány csecsemő- és gyermekruházati cikknél, függetlenül attól, hogy hazai vagy import termékről van szó. A közzétett táblázatból úgy tűnik, hogy a pelenkázónadrág és a szövött pamut csecsemőruházat ára megkétszereződik, és majdnem ilyen mértékben drágul a bébi- és gyerekcipő, a hasonló méretű csizma, papucs. A gyermekruhák közül a pamut alsóruhák áremelkedése várhatóan 16 százalék körüli lesz, ennél egy árnyalattal kisebb a pamutalapú gyermek- felsőruházati cikkeké. Ezzel szemben a felnőttméretű ruházati cikkek ára esetleg csökken vagy alig változik.

Míg az öblítőszerek 6—20 százalékkal, a , tisztítószerek 5—14 százalékkal drágulnak, addig a kozmetikai és testápolási cikkek ára 4—5 százalékkal csökken, kivéve a tőkés importból származókat, amelyeknél 3 százalékos áremelkedést jelez a táblázat.

Mindezek az árváltozások a hatóságilag megállapított árindexekből következnek, vagyis abból a szorzószámból. amellyel a vállalatok a jövő januári árakat képezhetik az idei november másodiki árak alapján. Hozzá kell fazonban tenni, hogy az igy képzett árakat az állami és a szövetkezeti kereskedelem csak a jövő év első negyedének végéig köteles tartani; utána ezeket jlz árakat a piaci viszonyoktól függően módosíthatja.

Kontra ár — árspirál

Mindez nem vonatkozik a hatósági árakra, amelyekről egyelőre nem sikerült részletesebb információhoz jutni; ezek kidolgozása sem fejeződött be. Annyit lehet tudni, hogy a hatósági áras termékek köre jelentősen szűkül, és a legszükségesebb alapvető termékekre korlátozódik. Jelenleg a kiskereskedelmi forgalom mintegy 38—40 százalékát alkotják a hatósági áras cikkek; ez az arány a számítások szerint jövőre 20—22 százalékra mérséklődik.

Az árváltozások — jobbára áremelkedések — közvetlen oka az általános forgalmi adó bevezetése, valójában azonban az adó csak eszköz. A gazdaságpolitika célja, hogy a korábbi ráfordításarányos árakat értékarányos árakkal helyettesítse, ha nem is most egyszerre, de fokozatosan.

Más kérdés, hogy az árreform bevezetése megkövetelné a bérreformot is — ami alatt az ésszerűbb bérarányokat, és a vállalatok bérmegállapítás; szabadságát értjük — ami, mint ismeretes, a jövő évre marad. E két reform időbeni elválasztása az, ami igazán és okkal aggasztja a közvéleményt. A pénzügyi kormányzatot pedig inkább az, hogy vajon képes lesz-e kézben tartani az árakat, vagy netán beindul egy olyan öngerjesztő folyamat, amit a közgazdászok ár — árspirálnak neveznek. A kétszámjegyű inflációnál

ugyanis azok a vállalatok, amelyek nem emelnek árat, veszteséget szenvednek, tehát mindenki legalább az átlagos inflációt akarja követni. Ha ezt a törekvést a kormányzat nem képes visz- szafogni, akkor megalapozatlan drágulás következik be, ami tovább gyűrűzve a gazdaságban, újabb áremeléseket indít el. Ma még nem látható, hogy elkerülhető lesz-e ez a veszély.

G. Zs.

FÜZESABONYI SZOLGÁLTATÓK

„Versenyképesek

maradunk...”

Grégász János:

.......minél szélesebb körben

m

egismertetjük gyártmányainkat”

(Fotó; Tóth Gizella)

Grégász János másfél éve elnöke a Füzesabonyi Javító és Szolgáltató Ipari Szövetkezetnek. Előtte is ott tevékenykedett, műszaki vezető volt. Így jól ismeri a múltbeli munkákat, s képet tud adni a jövőről is. .Ezért kerestük meg őt, s kérdeztük jelenlegi helyzetükről.

— 1987-ben tértünk át a kisszövetkezeti formára — mondta. — Levált a szabó- részlegünk. most már kizárólag cipőgyártással foglalkozunk. Profilt kellett váltanunk, hogy helyrebillentsük a szövetkezetünket. Ez ebben az évben sikerült is.

— A profilváltás mellett milyen tényezők játszottak szerepet ebben?

— Nem egy lábon állunk. A Corso mellett most már kapcsolatban vagyunk a Dunántúli Nagykereskedelmi és a Debreceni Kiskereskedelmi Vállalattal.

— Ez garancia arra, hogy a jövőben is nagy nyereséggel tudják fotytatni munkájukat?

— Nem egészen. Ugyanis jelenleg még olyan a helyzet. hogy partnereink nagy tételben nem mernek rendelni. Az első két hónapra nem is várunk nagy forgalmat. Azonban, hogy sikeresek legyünk. ahhoz szemléletváltásra van szükség.

— Ez mit jelent?

— Elmosódott nálunk a tulajdonosi szemlélet, pedig ez a legfontosabb. Azt kell megérteni mindenkinek, hogy ha itt dolgozik, az több a munkaviszonynál: tagság.

— Fontos szempont azonban az, hogy a jövőben is jól járjaríak .. .

— Jelen pillanatban áprilisig van rendelésünk, de a tárgyalások folynak. A nehézségek miatt bizonytalanság van a dolgozókban is. Az nyugtatná meg őket. ha több munka lenne, s több pénz. Azonban 1988-ban biztos, hogy csökkennek az eredményeink. Ha véghez tudjuk vinni terveinket, akkor marad csak fenn a szövetkezet.

— Melyek ezek a tervek?

— Mi a legalacsonyabb termelési árat tudjuk elérni, így maradunk versenyképesek. Elsődleges, hogy a minőséget javítsuk, s jó lenne, ha a nagyobb színvonalon a mennyiséget is tudnánk növelni. Nincs önálló exportjogunk, de kapcsolatban állunk a külkereskedelemmel. Olasz partnerek már érdeklődtek termékeink iránt. Részt veszünk börzéken, minél szélesebb körökben megismertetjük gyártmányainkat.

— Milyen gondok nehezítik tevékenységüket?

— Nincsen se anyagbeszerzőnk, se műszaki vezetőnk. Hirdettünk ugyan pályázatot, de nem megfelelő emberek jelentkeztek. Előrelépni pedig csak jó szakemberekkel lehet. Az anyagárak is emelkednek, s így nagyon valószínű, hogy a nyereség csökken. A kereskedelem sajnos nem reagál olyan frissen a divatra, mint mi.

— Milyen biztató tényeket tud mondani?

— Keresnek bennünket, s termékeinket értékesítik. Reméljük, a jövőben sem változik ez . . .

Kovács Attila

Fontos feladatunk az ifjúsággal megismertetni a magyar ellenállók küzdelmeit

Interjú dr. Demeter Rudolffal, az egri veteránklub elnökével

Ez év március 27-én alakult, pontosabban szólva újjáalakult a Magyar Ellenállók. Antifasiszták Eger város körzeti vezetésének klubja, amely az egri városi pártbizottságon tartja összejöveteleit és a pártbizottság irányítása, technikai segítsége mellett önállóan működik. Elnöke, dr. Demeter Rudolf, aki a II. világháború idején a demokratikus magyar hadsereg hatodik hadosztálya önkéntese volt. Vele beszélgettünk, arra kérve, hogy közelebbről is ismertessen meg bennünket ezzel a szervezettel.

— Először is szeretném elmondani, a teljesség igénye nélkül, hogy a magyar ellenállók és antifasiszták szövetsége a volt partizánszövetség jogutódjaként jött létre. Központunk Budapesten van — mondotta.' — A magyar ellenállók egységes szervezete a fasizmus ellen különböző módon és eszközökkel harcolókat tömöríti. Sorainkban vannak a hazai politikai, illetve fegyveres ellenállási mozgalom tagjai, az internacionalisták, az 1919-es vörös katonák, a Szovjetunióban kiképzett és harcba vetett partizánok, a szovjet hadsereg volt katonái, az antifasiszta iskolák hallgatói, a Nyugat-Európa és a szomszédos országokban harcolt ellenállók, a demokratikus magyar hadsereg és a szovjet hadsereg kötelékében, a hadműveleti területre vonult első és hatodik hadosztály önkéntesei. a magyar vasútépítő alakulatok katonái. Tagjaink továbbá azok, akik az 1956-os ellen- forradalom fegyveres leverésében vettek részt, illetve

a görög szabadságharcban küzdő azon állampolgárok, akik Magvarorszagon letelepedtek.

— Elég széles a skála. Hogyan történik ü felvétel a tagok sorába?

— Országosan körülbelül hatezer tagja van ma a szövetségnek. Főtitkárunk Ispánovits Márton, a FIR- nek, az Ellenállók Nemzetközi Szövetségének az alel- nöke. A felvétel 1986. december 31-ével lezárult. Üj tagot igen különleges esetben veszünk csak fel, például, ha valaki külföldről haza települ. 1982-ben, amikor lehetőség volt a bővülésre, négyezer-egyszáznegy- venhat bajtársunkat vettük sorainkba. A felvétel akkor is szigorú feltételekhez volt kötve. Minden esetben igazolni kellett a követelményeket. Jellemző, hogy 2310 felvételi kérelmet különböző okok miatt nem lehetett teljesíteni. Sajnos, a tagok előrehaladott kora miatt létszámunk csökken, az apadás eléri évente a 280—300 főt.

— Mennyien tartoznak az egri klubhoz?

— összlétszámúnk hatvanöt. Tagságunk negyvenöt százaléka vidéken él, húsz százaléka párton kívüli, huszonöt százaléka pedig a Szocialista Hazáért kitüntetés birtokosa. Az elnökség öttagú. Mégpedig: dr. Demeter Rudolf, dr. Kocsis Sándor, Viczián Zoltán, Czeglé- di László és Dobos István. Három bizottságunk működik, a történelmi és a propagandabizottság, a szociális, a kegyeleti és emlékbizottság.

— Milyen feladatok megoldását tudja elvállalni a klub?

— Éves munkaterv szerint dolgozunk. Ennek végrehajtásához a pártbizottság minden esetben segítséget igyekszik nyújtani. A vezetőség kapcsolata velük korrekt. Ügy érezzük, a „kötelező” foglalkozás mellett is a szivükön viselik a sorsunkat. A klubtagok átlag életkora

kb. 68 év. A létszám több mint egyharmada viszont állandóan beteg. Ezeket látogatják, ügyes-bajos dolgaikat intézik a szociális bizottság tagjai. A kegyeleti bizottságnak is akad dolga. Sajnos, az idén Takács Mihály (Egerj, Szántó Flórián (Egerszalókj, Solymosi József (Verpeléti, és Fónad Pál (Mátraderecskej színvonalas temetéséről -kellett gondoskodniuk. Legfontosabb viszont a történelmi és propagandabizottságunk tevékenysége. Célunk, hogy a mjigyar történelembe integráljuk az ellenállás történetét, de csak úgy, ahogy a határokon belül és kívül végbement, meggátoljuk egyes memoárok magamutogató, torzító kísérleteit. Fontos feladatunknak' tekintjük az ifjúsággal megismertetni a magyar ellenállók és antifasiszták küzdelmeit, harcait. Ennek keretében a felsőtárkányi . KlSZ-vezető- képző táborban előadásokat tartunk. Felvettük a kapcsolatot az úttörőszövetséggel. a katonai kollégiummal, az SZMT-vel. a párt nyug- díiask lobjával stb. E téren azonban még mindig nem dicsekedhetünk kellő eredménnyel. Ezért jobban meg kell ismertetni magunkat a környezetünkkel. Nyíltak

akarunk lenni minden irányban. A Kossuth Kiadó gondozásában már megjelent a Magyar antifasiszta ellenállás- és partizánmozgalom című kislexikon, amelyben a történelmi kutatók 1941-től 1945-ig terjedő időszakot dolgozták fel. Remélhetőleg ez is lexikális segítséget nyújt az érdekelteknek a mozgalom megismeréséhez.

— Melyek a legégetőbb tennivalók?

— Szeretnénk valamennyi

pártszervvel és szervezettel s2orosabbá tenni a kapcsolatunkat. Gyakoribbá kívánjuk tenni az üzemlátogatásokat, találkozást a KISZ- és munkásfiatalokkal, munkáskollektívákkal, sűrűbben meglátogatni a munkásmozgalmi emlékhelyeket. Persze,

igyekszünk az ingyenes jogi tanácsadást és az orvosi vizsgálatot is biztosítani. A szociális bizottság legutóbb alaposan vizsgálta azon tagok helyzetét, akiknek alacsony a nyugdíjuk. E vonatkozásban már több intézkedés történt, most kedvező elbírálásra várunk. Egyébként szeretném hangsúlyozni azt is, hogy tagságunk messzemenően egyetért a párt és a kormány programjával, amelynek megvalósulásához igyekszünk hozzájárulni — mondotta befejezésül dr. Demeter Rudolf.

Fazekas István