Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 308. szám 1987. december 31.. csütörtök ARA: 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A vizsga előtt... Ha valahol mindazt elő kellene adnom, amit most le­írok, sokkal egyszerűbb dolgom lenne. Egy jó nagyot só­hajtanék. széttárnám a két karom, majd hagynám, hogy visszaessen a helyére. Hát ennyi. Talán kifejezhetném azt a megkönnyebbülést, ami az év végével legalábbis engem hatalmába kerített. S ráadásul mindezt akkor, amikor már papírcsákókban, trombitát fújva azért gyülekezik a nép, hogy minden rosz- szat, kellemetlent, ami az idén érte elfelejtsen, s egy na­gyot mulatva holnap már csakis arra emlékezzen az óév­től, ami szép volt, ami örömet szerzett. Pedig többen váltig állítják, hogy hiába vagyunk túl 1987 utolsó napjain, a neheze még csak ezután következik. Mert mitől is volt ez az esztendő egy ilyen nagy sóhajt igénylőén gondterhes? Kezdődött mindjárt a téllel. Még­hozzá egy olyannal, amire őseink sem nagyon emlékez­nek. Amikor aztán megérkezett a kikelet, megkezdődött a versenyfutás az idővel. Különösen a mezőgazdaságban, ugyanis egészen őszig viselték a tél következményeit. Em­lékezzünk csak arra. hogy akár ezeken a hasábokon is mennyit foglalkoztunk a biológia „tréfájával’'. Azzal, hogy előbb betakaríthattunk normális körülmények között sok­kalta később érő kultúrákat. Ezzel együtt hazánk egyik legeredményesebb termelői ága a mezőgazdaság. Az ebben az ágazatban dolgozók már többször bizonyí­tottak. Nincs is szükségük a mundér túlzott védelmére. Mert ahogy mondani szokás: lehet eső, lehet sár, az or­szágnak még mindig megtermett az életet jelentő kenye­re, s nemcsak ünnepnapokon került bőségesen hús az asz­talra. Méghozzá olyan mennyiségben, hogy nem is vagyunk képesek kellőképpen értékelni, megbecsülni mindezt. Persze mindezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs még fehér folt a mezőgazdaságban, nincs miben fejlődnie ennek az ágazatnak. Mindenesetre kevesebb gonddal kell megküzdeni, mint a teljes szerkezetátalakítás előtt álló iparban. Ha csak azt vesszük, hogy 1987-ben mennyit lép­tek előre az ipari vállalatok, üzemek, termelő egységek, akkor nincs miért szégyenkezzünk. Ugyanakkor azt is azonnal hozzá kell tennünk, hogy mindez kevés végleges céljaink megvalósításához. Igaz ez szőkébb hazánkban is. Azzal együtt, hogy az összegzések általában pozitív infor­mációkat tartalmaznak. Olyat, mint például a tervidősza­kon belül az ipar szerkezete kedvező irányba módosul. Vagy hogy a dinamikus fejlesztések száma jelentősen emelkedik. Ide tartozik — s talán nem vádolnak bennün­ket „hazabeszéléssel" olvasóink —, szerkesztőségünk is. Ahol az. országban elsőként valósult meg a legmodernebb technikával, a fényszedéssel történő napilapkészítás. Fontos, jelentős bevételi forrást biztosító ágazattá fejlő­dött az. idegenforgalom. Ennek a bevételnek a növekedése mindannyiunknak érdeke. Ezt viszont most már nem szabad csak az árak emelésével elérni. A szolgáltatások színvonalának emelése elkerülhetetlen. S még valami: a Dunán innen is léteznek nagyobb odafigyelést, még inkább fejlesztést igénylő területek, amelyek „megszolgálnák” a befektetést. Tudom, még ezek előtt a vidám percek előtt is, amelyek most ránk várnak szilveszter napján, sokszor elhangzik egy oly sok kérdőjelet kiváltó szó: személyi jövedelemadó. S még ha eretnekségnek tűnik akkor is leírom: nem ez a kulcsszavunk 1988-ra. Az ország egyik népszerű, elismert gazdasági vezetője jó három évvel ezelőtt azt mondta egyik előadásában: Sajnos beleszaladtunk egy hosszú, sötét alagútba. Igaz, már látszik valami halvány fénysugár. Csak még azt nem tudjuk el­dönteni, hogy az a szembe jövő gyorsvonatot jelenti-e vagy az alagút végét. Nemrég ismét abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghallgathattam gazdaságunkról szóló fejtegetését. Űjra visszatért az alagút, s a gyorsvonat kérdésére. Azt mondta, hogy mára az már egyértelmű: nem a gyorsvonat. Igaz, az alagút vége még messze van! Azért, hogy ez a kis ország itt, a Kárpát-medencében, Európa szívében a gazdasági fellendülés reményével vághat neki az elkövetkezendő esztendőnek, ahhoz mindenkinek nagyon sokat kellett tenni. A reformok korszakát éljük. Adóreformról, árreformról, társadalmi reformról, az élet számtalan területén pedig, ezt segítő megújulásról beszélünk. Olyan fogalmakkal ke­rülünk életközeibe, amelyek ez idáig csak egyes szakembe­rek .területét jelentették. Ma már még az iskolás is fújja ezeket. Mára már mindenki elhiszi — hiszen saját bőrén nap mint nap érezheti —, hogy részese ezen ország politikai, gazdasági élete alakításának. Mára mindenki előtt világossá válhatott, hogy kinek-kinek szakterületén mi a teendője ahhoz, hogy a már bő évtizede várt gazdasági fellendülé­sünk végre megvalósulhasson. Szerte a nagyvilágban, itt. Európában, nagyon sokan szurkolnak, hogy ez sikerüljön. De nem egy ország bizalma kifejezéseként, kézzelfogható­an támogat is bennünket céljaink megvalósításában. Most már — 1988-ban — rajtunk a sor. Feladatunk nem kisebb, mint megfelelni ennek a bizalomnak. Képességein­ket, erőnket már nemegyszer bizonyítottuk. Január 1-jétől azonban ne feledjük: újra vizsgáznunk kell... ! Kis Szabó Ervin Az Elnöki Tanács ülése Tegnap ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa. A testület a Miniszterta­nács előterjesztését megtár­gyalva, módosította a ma­gánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. számú törvény- erejű rendeletet. Eszerint a jövőben magánkereskedői igazolvány közös név alatt működő polgári jogi társa­ságnak is adható. A polgá­ri jogi társaság létszáma a panzió, a kemping szakmá­nál, ha ezekhez vendéglátó­ipari tevékenység is kap­csolódik, valamint vendég­lőknél 30, egyéb panzió, kem­ping, továbbá ABC-áruház, tüzelő-, építőanyag-kereske­dői és mutatványos szak­mánál 20. más magánkeres­kedői szakmánál 15 fő lehet. Az Elnöki Tanács módosí­totta a gazdasági társulások­ról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendeletet. En­nek alapján a jövőben ma­gánszemélyek és ezek közös név alatt működő társaságai, jogi személyekkel közösen, korlátolt felelősségű társasá­got létrehozhatnak, illetőleg ilyen társaságba beléphet­nek. A magánszemélyek rész­vételével működő, korlátolt felelősségű társaságok tör­vényességi jellegű felügyele­tét — a többi társaságéhoz hasonlóan — a cégbíróságok látják el. (Folytatás a 2. oldalon) Minden kedves olvasónknak boldog új évet kívánunk! ■ í (Tinty: Pasit A MŰEMLÉKVÉDELEM JEGYÉBEN Tovább szépül az egri belváros Az Egerbe messze földről érkező vendé­gek is szinte csak elismeréssel tudnak szól­ni a belváros épületeinek szépségéről, har­móniájáról. Természetesen ez szorgos mun­ka eredménye, amelyben egyre több cég, vállalat nyújt segítséget a városgazdáknak. Ez természetesen nemcsak a turistáknak nyújt örömet, hanem kellemesebbé teszi az itt lakók életét is. Emiatt több ízben szere­pelt már a téma Heves Megye és Eger Vá­ros Tanácsának testületi ülésein. Az elmúlt évben tovább folytatódott a történelmileg védett városrész rekonstrukciója mind a patak nyugati, mind a keleti oldalán. Jól illeszkedik a városképhez az Alkotmány utcai beépítés A nyugatra eső területen a harmadik ötéves tervben kezdődött az a törekvés, mely szerint a rekonstruk­ció nem pusztán a meglévő épületállomány felújítását jelenti, hanem a városköz­ponti funkció újjáélesztése és kibővítése is. Az [elmúlt időszak alatt a terület szin­te valamennyi épületét kor­szerűsítették, a tömbbelső­ben kialakult belső udvarok, berendezési tárgyak pedig méltó kiegészítői a műemlé­ki épületegyütteseknek. Az eredményeket jelentős társadalmi összefogással ér­ték el a Városzépítő Egyesü­sület szervező segítségével, a vállalatok anyagi támogatá­sával, amelyek közül legje­lentősebb az Öntöde Vál­lalaté volt. Innen kerültek ki a Dobó, a Katona és a Szabadság terek öntöttvas pihenőpadjai, a díszvilágítás kandeláberei és a postai le­vélszekrények. Ezzel kapcsolatban szüksé­ges szólni a forgalmi rend szabályozásáról. A sétáló­belváros megteremtésére irá­nyuló törekvések még nem hozták meg a várt ered­ményt, de a sebességkorlá­tozó táblák elhelyezésével, az egyirányúsítással, a bur­kolati küszöbök beépítésével sikerült az épületekre ká­ros hatásokat jelentősen csökkenteni. Később kezdődött az Eger- patak keleti partján fekvő részek újjávarázsolása. Eh­hez már segítséget adtak a nyugati oldal rekonstrukció­ja során szerzett tapaszta­latok. Itt elsősorban a Kos­suth Lajos utca. a Dobó ut­ca, a Kis Dobó tér és a Hi- bay Károly utca által hatá­rolt tömbre kell gondolni. Ez adottságait tekintve je­lentősen eltér a korábbiak­Végső arculatát mutatja a Kis Dobó tér (Fotó: Szántó György) tói. mind az épületek tulaj­donviszonyai, mind műsza­kai paraméterei vonatkozá­sában. Ezek között az épü­letek között több műemlék, illetve műemlék jellegű, de városképileg jelentős lakó­ház van. amelyek felújítási költségét tulajdonosaik ter­mészetszerűleg nem tudták fedezni. így volt, hogy meg­vásároltak házakat és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szokásos éven­kénti támogatásait is erre a részre összpontosították. Várhatóan tavasszal ad­ják át a céhmesterek utcá­ját. Itt már minden, hely el­kelt. a szolgáltató kisiparo­sok elfoglalták üzleteiket, műhelyeiket. Jórészt magán­erőből valósult ez meg. s a tanácsok is biztosítottak tá­mogatást. A szomszédság­ban végzi az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség a Valide szultána fürdő régé­szeti feltárási munkáit. En­nek a munkának azonban to­vábbra is jelentős pénzügyi és műszaki gondjai vannak. A Kossuth Lajos utca vé­gén álló zsidó imaház át­alakítási munkáit az egri áfész 1986-ban kezdte el, s valamennyien ismerjük az azóta ott megnyílt impozáns Török Bazárt. Itt szükséges külön kitér­ni a közmű-rekonstrukcióra és annak műszaki problé­máira. Ez a munka még 1985-ben elkezdődött. Nagy szükség is volt rá, hiszen például a Dobó utca közvi­lágítási rendszere egészen leromlott volt. Még akkor a csere alkalmával jelölték ki az épületek homlokzatára kerülő lámpatestek helyeit is. Itt fektették le már elő­re a kötvényes kábelt. Most az őszre ez a hangulatos kis utca is új burkolatot kapott, s mivel ez vezet a Dobó tér­ről a várba, ennek idegen- forgalmi szempontból is nagy jelentősége van. Eger történelmi belvárosá­nak nyugati oldalán az épü­letállomány felújítása, pót­lása az elmúlt évben tulaj­donképpen befejeződött. A keleti oldal rekonstrukciója nehezebb feladat, s ennek befejezését a nyolcadik öt­éves terv első felére terve­zik. S ahogy az elején is em­lítettük, ez nemcsak az eg­rieknek jó, hiszen a megye- székhelyünkről kialakított kedvező kép szerteviszi jó hírünket , nagyvilágba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom