Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-31 / 308. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam. 308. szám 1987. december 31.. csütörtök ARA: 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A vizsga előtt... Ha valahol mindazt elő kellene adnom, amit most leírok, sokkal egyszerűbb dolgom lenne. Egy jó nagyot sóhajtanék. széttárnám a két karom, majd hagynám, hogy visszaessen a helyére. Hát ennyi. Talán kifejezhetném azt a megkönnyebbülést, ami az év végével legalábbis engem hatalmába kerített. S ráadásul mindezt akkor, amikor már papírcsákókban, trombitát fújva azért gyülekezik a nép, hogy minden rosz- szat, kellemetlent, ami az idén érte elfelejtsen, s egy nagyot mulatva holnap már csakis arra emlékezzen az óévtől, ami szép volt, ami örömet szerzett. Pedig többen váltig állítják, hogy hiába vagyunk túl 1987 utolsó napjain, a neheze még csak ezután következik. Mert mitől is volt ez az esztendő egy ilyen nagy sóhajt igénylőén gondterhes? Kezdődött mindjárt a téllel. Méghozzá egy olyannal, amire őseink sem nagyon emlékeznek. Amikor aztán megérkezett a kikelet, megkezdődött a versenyfutás az idővel. Különösen a mezőgazdaságban, ugyanis egészen őszig viselték a tél következményeit. Emlékezzünk csak arra. hogy akár ezeken a hasábokon is mennyit foglalkoztunk a biológia „tréfájával’'. Azzal, hogy előbb betakaríthattunk normális körülmények között sokkalta később érő kultúrákat. Ezzel együtt hazánk egyik legeredményesebb termelői ága a mezőgazdaság. Az ebben az ágazatban dolgozók már többször bizonyítottak. Nincs is szükségük a mundér túlzott védelmére. Mert ahogy mondani szokás: lehet eső, lehet sár, az országnak még mindig megtermett az életet jelentő kenyere, s nemcsak ünnepnapokon került bőségesen hús az asztalra. Méghozzá olyan mennyiségben, hogy nem is vagyunk képesek kellőképpen értékelni, megbecsülni mindezt. Persze mindezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs még fehér folt a mezőgazdaságban, nincs miben fejlődnie ennek az ágazatnak. Mindenesetre kevesebb gonddal kell megküzdeni, mint a teljes szerkezetátalakítás előtt álló iparban. Ha csak azt vesszük, hogy 1987-ben mennyit léptek előre az ipari vállalatok, üzemek, termelő egységek, akkor nincs miért szégyenkezzünk. Ugyanakkor azt is azonnal hozzá kell tennünk, hogy mindez kevés végleges céljaink megvalósításához. Igaz ez szőkébb hazánkban is. Azzal együtt, hogy az összegzések általában pozitív információkat tartalmaznak. Olyat, mint például a tervidőszakon belül az ipar szerkezete kedvező irányba módosul. Vagy hogy a dinamikus fejlesztések száma jelentősen emelkedik. Ide tartozik — s talán nem vádolnak bennünket „hazabeszéléssel" olvasóink —, szerkesztőségünk is. Ahol az. országban elsőként valósult meg a legmodernebb technikával, a fényszedéssel történő napilapkészítás. Fontos, jelentős bevételi forrást biztosító ágazattá fejlődött az. idegenforgalom. Ennek a bevételnek a növekedése mindannyiunknak érdeke. Ezt viszont most már nem szabad csak az árak emelésével elérni. A szolgáltatások színvonalának emelése elkerülhetetlen. S még valami: a Dunán innen is léteznek nagyobb odafigyelést, még inkább fejlesztést igénylő területek, amelyek „megszolgálnák” a befektetést. Tudom, még ezek előtt a vidám percek előtt is, amelyek most ránk várnak szilveszter napján, sokszor elhangzik egy oly sok kérdőjelet kiváltó szó: személyi jövedelemadó. S még ha eretnekségnek tűnik akkor is leírom: nem ez a kulcsszavunk 1988-ra. Az ország egyik népszerű, elismert gazdasági vezetője jó három évvel ezelőtt azt mondta egyik előadásában: Sajnos beleszaladtunk egy hosszú, sötét alagútba. Igaz, már látszik valami halvány fénysugár. Csak még azt nem tudjuk eldönteni, hogy az a szembe jövő gyorsvonatot jelenti-e vagy az alagút végét. Nemrég ismét abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy meghallgathattam gazdaságunkról szóló fejtegetését. Űjra visszatért az alagút, s a gyorsvonat kérdésére. Azt mondta, hogy mára az már egyértelmű: nem a gyorsvonat. Igaz, az alagút vége még messze van! Azért, hogy ez a kis ország itt, a Kárpát-medencében, Európa szívében a gazdasági fellendülés reményével vághat neki az elkövetkezendő esztendőnek, ahhoz mindenkinek nagyon sokat kellett tenni. A reformok korszakát éljük. Adóreformról, árreformról, társadalmi reformról, az élet számtalan területén pedig, ezt segítő megújulásról beszélünk. Olyan fogalmakkal kerülünk életközeibe, amelyek ez idáig csak egyes szakemberek .területét jelentették. Ma már még az iskolás is fújja ezeket. Mára már mindenki elhiszi — hiszen saját bőrén nap mint nap érezheti —, hogy részese ezen ország politikai, gazdasági élete alakításának. Mára mindenki előtt világossá válhatott, hogy kinek-kinek szakterületén mi a teendője ahhoz, hogy a már bő évtizede várt gazdasági fellendülésünk végre megvalósulhasson. Szerte a nagyvilágban, itt. Európában, nagyon sokan szurkolnak, hogy ez sikerüljön. De nem egy ország bizalma kifejezéseként, kézzelfoghatóan támogat is bennünket céljaink megvalósításában. Most már — 1988-ban — rajtunk a sor. Feladatunk nem kisebb, mint megfelelni ennek a bizalomnak. Képességeinket, erőnket már nemegyszer bizonyítottuk. Január 1-jétől azonban ne feledjük: újra vizsgáznunk kell... ! Kis Szabó Ervin Az Elnöki Tanács ülése Tegnap ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A testület a Minisztertanács előterjesztését megtárgyalva, módosította a magánkereskedelemről szóló 1977. évi 15. számú törvény- erejű rendeletet. Eszerint a jövőben magánkereskedői igazolvány közös név alatt működő polgári jogi társaságnak is adható. A polgári jogi társaság létszáma a panzió, a kemping szakmánál, ha ezekhez vendéglátóipari tevékenység is kapcsolódik, valamint vendéglőknél 30, egyéb panzió, kemping, továbbá ABC-áruház, tüzelő-, építőanyag-kereskedői és mutatványos szakmánál 20. más magánkereskedői szakmánál 15 fő lehet. Az Elnöki Tanács módosította a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. számú törvényerejű rendeletet. Ennek alapján a jövőben magánszemélyek és ezek közös név alatt működő társaságai, jogi személyekkel közösen, korlátolt felelősségű társaságot létrehozhatnak, illetőleg ilyen társaságba beléphetnek. A magánszemélyek részvételével működő, korlátolt felelősségű társaságok törvényességi jellegű felügyeletét — a többi társaságéhoz hasonlóan — a cégbíróságok látják el. (Folytatás a 2. oldalon) Minden kedves olvasónknak boldog új évet kívánunk! ■ í (Tinty: Pasit A MŰEMLÉKVÉDELEM JEGYÉBEN Tovább szépül az egri belváros Az Egerbe messze földről érkező vendégek is szinte csak elismeréssel tudnak szólni a belváros épületeinek szépségéről, harmóniájáról. Természetesen ez szorgos munka eredménye, amelyben egyre több cég, vállalat nyújt segítséget a városgazdáknak. Ez természetesen nemcsak a turistáknak nyújt örömet, hanem kellemesebbé teszi az itt lakók életét is. Emiatt több ízben szerepelt már a téma Heves Megye és Eger Város Tanácsának testületi ülésein. Az elmúlt évben tovább folytatódott a történelmileg védett városrész rekonstrukciója mind a patak nyugati, mind a keleti oldalán. Jól illeszkedik a városképhez az Alkotmány utcai beépítés A nyugatra eső területen a harmadik ötéves tervben kezdődött az a törekvés, mely szerint a rekonstrukció nem pusztán a meglévő épületállomány felújítását jelenti, hanem a városközponti funkció újjáélesztése és kibővítése is. Az [elmúlt időszak alatt a terület szinte valamennyi épületét korszerűsítették, a tömbbelsőben kialakult belső udvarok, berendezési tárgyak pedig méltó kiegészítői a műemléki épületegyütteseknek. Az eredményeket jelentős társadalmi összefogással érték el a Városzépítő Egyesüsület szervező segítségével, a vállalatok anyagi támogatásával, amelyek közül legjelentősebb az Öntöde Vállalaté volt. Innen kerültek ki a Dobó, a Katona és a Szabadság terek öntöttvas pihenőpadjai, a díszvilágítás kandeláberei és a postai levélszekrények. Ezzel kapcsolatban szükséges szólni a forgalmi rend szabályozásáról. A sétálóbelváros megteremtésére irányuló törekvések még nem hozták meg a várt eredményt, de a sebességkorlátozó táblák elhelyezésével, az egyirányúsítással, a burkolati küszöbök beépítésével sikerült az épületekre káros hatásokat jelentősen csökkenteni. Később kezdődött az Eger- patak keleti partján fekvő részek újjávarázsolása. Ehhez már segítséget adtak a nyugati oldal rekonstrukciója során szerzett tapasztalatok. Itt elsősorban a Kossuth Lajos utca. a Dobó utca, a Kis Dobó tér és a Hi- bay Károly utca által határolt tömbre kell gondolni. Ez adottságait tekintve jelentősen eltér a korábbiakVégső arculatát mutatja a Kis Dobó tér (Fotó: Szántó György) tói. mind az épületek tulajdonviszonyai, mind műszakai paraméterei vonatkozásában. Ezek között az épületek között több műemlék, illetve műemlék jellegű, de városképileg jelentős lakóház van. amelyek felújítási költségét tulajdonosaik természetszerűleg nem tudták fedezni. így volt, hogy megvásároltak házakat és az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség szokásos évenkénti támogatásait is erre a részre összpontosították. Várhatóan tavasszal adják át a céhmesterek utcáját. Itt már minden, hely elkelt. a szolgáltató kisiparosok elfoglalták üzleteiket, műhelyeiket. Jórészt magánerőből valósult ez meg. s a tanácsok is biztosítottak támogatást. A szomszédságban végzi az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség a Valide szultána fürdő régészeti feltárási munkáit. Ennek a munkának azonban továbbra is jelentős pénzügyi és műszaki gondjai vannak. A Kossuth Lajos utca végén álló zsidó imaház átalakítási munkáit az egri áfész 1986-ban kezdte el, s valamennyien ismerjük az azóta ott megnyílt impozáns Török Bazárt. Itt szükséges külön kitérni a közmű-rekonstrukcióra és annak műszaki problémáira. Ez a munka még 1985-ben elkezdődött. Nagy szükség is volt rá, hiszen például a Dobó utca közvilágítási rendszere egészen leromlott volt. Még akkor a csere alkalmával jelölték ki az épületek homlokzatára kerülő lámpatestek helyeit is. Itt fektették le már előre a kötvényes kábelt. Most az őszre ez a hangulatos kis utca is új burkolatot kapott, s mivel ez vezet a Dobó térről a várba, ennek idegen- forgalmi szempontból is nagy jelentősége van. Eger történelmi belvárosának nyugati oldalán az épületállomány felújítása, pótlása az elmúlt évben tulajdonképpen befejeződött. A keleti oldal rekonstrukciója nehezebb feladat, s ennek befejezését a nyolcadik ötéves terv első felére tervezik. S ahogy az elején is említettük, ez nemcsak az egrieknek jó, hiszen a megye- székhelyünkről kialakított kedvező kép szerteviszi jó hírünket , nagyvilágba.
