Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-29 / 306. szám
NÉPÚJSÁG, 1987. december 29., kedd 5. Mesterség, művészet, ipar Jungfer Gyula kovácsoltvas kapuja a Budai Várban A Fémmunkás Vállalat Ferencvárosi Gyáregysége nemrég ünnepelte az ala-r pítás ipartörténetileg is jelentős 200. évfordulóját. A jogelőd Jungfer Andrást. a Fővárosi Tanács levéltárában őrzött eredeti dokumentum tanúsága szerint. 1786. december 24-én jegyezték be a Pesti Lakatos Céh mesterkönyvébe. A díszműlakatos mesterséget, melyet művelt, unokája, Jungfer Gyula emelte művészi rangra, a mesterségbeli tudásnak olyan fokára, melyet az 1900-as Párizsi, majd 1904-es St. Louis-i világkiállításon elnyert Grand Prix is fémjelez. Az Iparos dinasztia működése 163 év alatt, megszámlálhatatlan remekművű alkotással járult hozzá Budapest, az egész ország lakó- és középületeinek építészeti megformálásához. Váfosszépítő műlakatos és műkovács munkáin keresztül követendő jeleket hagyott az országhatáron túl is, örökre beírta nevét a művészi vasművesség arany- könyvébe. Az államosítást követően a jogutód Műlakatosipari Vállalat a Fémmunkás ipari nagyvállalat létrejötte után, a Ferencvárosi Gyáregység őrizte, folytatta a díszműlakatos mesterség haladó hagyományait. Szakemberei a sérült épületek felújítása, majd az országépítés folyamata során — az elődökhöz hasonlóan — számtalan, a mesterségbeli tudást hirdető terméket hoztak létre. Az elmúlt korokban létrehozott értékek megmentése, megőrzése iránti eredő igény minden bizonnyal jó hatással lesz a feledésbe merült. vagy méltatlanul mellőzött kézműves mesterségek, köztük e kiállítás tárgyi anyagát létrehozó műlakatos, mű- kovács mesterség újjáéledésére is. A kiállítás anyagát az Iparművészeti, a Kiscelli és a Munkásmozgalmi Múzeumok, a Buda- ípesti Műszaki Egyetem (Épületszerkezettan Tanszéke, illetve a Fémmunkás Vállalat Ferencvárosi Gyáregysége birtokában lévő tárgyakból mutatja be a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Holtai Sándor Egy kép a kiállításról (Dolezsál László felvételei — KS) Az állatvilái „építőmestere” Kanadai hód. Súlya 20—25 kg, hossza 1 méter Ki hinné, hogy ezt a fát hód döntötte ki H eti umor ét elején Az iskolában a szókincs /ejlejaités'ére tanítják a gyerekeket. — Válasszatok ki magatoknak egy szót, és kezdjétek el gyakorolni ismételjétek el tízszer, és egész életetekben a tiétek marad.' Az egyik kislány lehunyja a szemét és suttogni kéz. di: — Stefan. 'Stefan* Stefan ... ★ A veszélyes bűnöző a kis ■texasi ’■szállodában rejtőzködik. Két serif) indul, hogy elfogja. A bejáratnál azt mondja az egyik a Iná- síknak: — Menj előre Jim, én pedig majd bosszút állok! ★ Először van a centiliter, azután a deciliter, azután a liter. És azután mi következik Jancsika? — A dugó, tanító néni kérem. ★ — Hallom orvos lett a fiából, Barbarp asszony. Hogy megy neki? — Nagyon ijól! Már’anyagit keres, hogy nem kény. télén többé minden betegéi megoperálni. Se — Nem szabad dohányozni, inni, este nyolckor mar legyen otthon és ... — Köszönöm, doktor úr. ennyi elég is, a többit majd elmondja a feleségem! Az állatvilágban a közösségi teljesítmények között a legérdekesebbek közé tartoznak a hódok építményei: a várak, csatornák, gátak. A hódok általánosságban eléggé ismert állatok. bár ma már csak nagyon kevesen vannak, akik valóban 'láttak is vadon hódot. Egykor hazánkban is gyakoriak voltak, de a múlt század derekán mértéktelen vadászatuk miatt kipusztultak. Csupán nevük maradt fenn néhány helységnevünkben. Ma világszerte szigorú védelem alatt állnak telepeik. Rágcsáló állat, alsó és felső állkapcsában egymással szentben hatalmas, erős metszőfogak vannak. amelyek úgy működnek, mint két szembenálló véső. Ha az állat egy fáról csak egy kg forgácsot rág le, az kb. 100— 145 faszilánkot tesz ki. Ennek lerágásához hozzávetőleg 1000 harapást kell végeznie. Mindezt kényelmetlen testhelyzetben, a rágás alatt ugyanis felegyenesített felsőtesttel ül a fa előtt. Nem csak puha fatörzseket rág meg kemény tölgyfákat is kidönl. Családalapítás előtt a fiatal hód keres egy vízparti öblöt, ahol az építmény kiásásához kedvező a part lejtése. A bejárat rendszerint a víz szintje alatt van, a fészek viszont, ahol laknak, lóval a vízszint felett. Váraik felépítéséhez a faanyagot sokszor nagyobb távolságról szállítják. Megfigyelték, hogy a hódok csatornákat is építenek, hogy a fa- rönköket a vízben könnyebben szállíthassák, s ezzel erőt takarítanak meg. Tartós szárazság esetén, ha a hód lakásának bejárata a víz szintje fölé kerül, a társas életet élő hódok közösen széles duzzasztógátat építenek fából, gallyakból, földből és iszapból. A hód kizárólag növényevő. A lágyszárú növények és gyümölcsök mellett nagyon sok fakérget is fogyaszt. A hideg téli évszakban ez a fő tápláléka. A hódvár előtt szép rendben héjas fahasábokat halmoz fel. ez az élelemtartaléka. A fákat úgy dönti ki. hogy kb. 50 cm magasságban Parabola alakban körülrágja a törzset. így egy kettős kúpmetszet keletkezik. amely jellemző a hód rágására. A rágást azután annyira mélyíti, hogy a tartását veszítött fa kidől. Könyvek a felvilágosodásról Első ízben rendezték meg Franciaország határain kívüli városban, nevezetesen Budapesten a nemzetközi felvilágosodástörténeti kongresszust. Témája; a, felvilágosodás eszmetörténete, gazdaság- és társadalomtörténete Magyarországon. A kongresszus alkalmából két nagyszabású kiállítás is nyílt a fővárosban. Az egyik az Országos Széchényi Könyvtárban, a másik a Néprajzi Múzeumban. Ezúttal A felvilágosodás korának szellemi kincsei és ritkaságai címet viselő. a Széchényi Könyytárban szeptember 30-ig látható kiállításra hívjuk fel a figyelmet. Könyvtári kiállításról lévén szó. természetesen a könyvek dominálnak a tárlókban. ritka és különleges nyomtatványok és kéziratok. A vitrinekben háromszázhúsz felvilágosodással kapcsolatos kötet látható, vala mennyi az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona, amelyet korabeli használati és dísztárgyak, érmek, rendjelek. szertartásedények, tudományos eszközök, rajzok egészítenek ki. nyolc múzeum gyűjteményéből. ..A felvilágosodás az ember kilépése a saját maga által teremtett kiskorúságból” — Immanuel Kant határozta meg így 1783-ban a felvilágosodás fogalmát. „Ez a kilépés angol földön kezdődött. ott jelentkezett a közéletben már a 17. században a természetjog fogalma” — írja a kétnyelvű katalógus előszava — a súlypont aztán a 18. század közepétől francia földre tevődött át. elsősorban Diderot és D'Alambert munkássága, tehát az enciklopédiák révén. És tulajdonképpen itt kezdődik a kiállítás a francia felvilágosodás klasszikusainak munkáival. Descartes 1637-es kiadású könyve a legkorábbi munka, amelyet hajdani tulajdonosa közvetlenül a szerzőtől kapott. De helyet kapnak a német, az angol felvilágosodás szellemi nagyjainak írásai is. vagy például az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata és alkotmánya. Ez utóbbi Hajnóczy Józsefnek, a magvar felvilágosodás jeles alakjának tulajdona volt. akitől perbefogásakor ezt a művet elkobozták. Francia hatások közvetve és közvetlenül is eljutottak Magyarországra, eredeti művek. franőia kiadványok és magyar fordítások révén. De hatott a felvilágosodás a magyarországi tudományokra, az oktatásügyre, nyelvészetre. természettudományokra is. A francia szellem a Habs- burg-uralkodók működésében. rendeletéiben is erőteljes. Az volt Mária Terézia uralkodása idején, s még sokkal inkább II. József korában. Mária Terézila testőr írói — Bessenyei György és Sándor. Bárótzi Sándor. Czi- riék Mihály — a magyar kultúra felemelésén munkálkodtak. A felvilágosult abszolutizmust megteremtő II. József számos rendeletét. intézkedéseit (jobbágyrendelet. vallási türelmi rendelet. tanügyi reform stb.) sok kiadvány magyarázta és támadta, gúnyolta. A francia forradalom visszhangja. a magyar jakobinusok mozgalma újabb köteteket szült. Ekkor jelent meg az első magyarországi napilap, az 1764-ben indult Pressburger Zeitung, amelynek lapjain a Bastille ostromáról. a francia forradalom eseményeiről is olvashattunk később. Részletesen foglalkozik a kiállítás a Martinovics-féle összeesküvéssel — eszmei, történeti forrásokat idézve. S végezetül a felvilágosodástól való félelem szülte iratok is helyet kapnak a vitrinekben. Kádár Márta ÁLLÁSAJÁNLATAI: MEFAG Műszaki Üzemigazgatóság: Eger, Tárkányi út Karbantartói munkakörbe felvesz vízvezeték-szerelő vagy központifűtés-szerelő szakmunkást. Heves Megyei Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Egri szervizbe felvesz szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező üzemvezetőt és anyaggazdászt; gépjárművezetői jogosítvánnyal autómosó-szervizest. Hevesi szervizébe alkalmaz autószerelő, karosszérialakatos és autóvillamossági-szerelő szakmunkásokat, valamint a kápolnai konszignációs raktárba raktárvezetőt. Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal: Eger, Szarvas tér 1. Felvételt hirdet szakirányú felsőfokú végzettséggel számviteli és pénzügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. Érdeklődni lehet a fenti címen. ÁFOR Körzeti Telep: Füzesabony Középfokú iskolai végzettséggel és felső- vagy középfokú szakmai képzettséggel, minimum 3 éves gyakorlattal rendelkező munkaügyi előadót keres felvételre. A Martino- vics-féle összeesküvés „sokfejű hidrájának’’ felszámolása
