Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

4. NÉPÚJSÁG, 1987. december 23., szerda Nők az iskolában Világjelenség, hogy a pe­dagógusi pályákon túlsúly­ban vannak a nők a férfiak­kal szemben, a nevelői mun­kakör mindinkább elnőiese­dik. Az okokat keresve. Ph. H. Coombs nevezetes köny­vében, Az oktatás világvál­ságában már húsz évvel ez­előtt arra a következtetésre jutott, hogy az oktatás jelen­tős hátrányban van a gaz­daság egyéb ágazataival szemben, amikor szeretné visszanyerni „saját legjobb minőségű termékeit”, mert nem tud olyan béreket fizet­ni, amelyek vonzó hatást gyakorolnának a fiatalokra. Vagyis a nevelői pálya foko­zatos elnőiesedése félreérthe­tetlenül a nem kielégítő anyagi és erkölcsi megbecsü­lés következménye. Üjabb szociológiai és sta­tisztikai vizsgálatok adatai szerint persze nemcsak a pe­dagógusi állásokban vannak nagy többségben a nők. ha­nem más értelmiségi foglal­kozási ágakban is erőteljes a térhódításuk. Igen lendülete­sen növekszik az arányuk a kereskedelmi, az orvosi, a jogi. a közgazdasági és a művészeti diplomások köré­ben. Ez derül ki a követke­ző adatpárból is: 1938-ban a magyar felsőoktatási intéz­mények hallgatóinak csupán 14 százaléka volt nő, mára ez az arány 53 százalék fölé szökött fel. Ügy látszik, hogy a mosta­nában elmélyülő értékválság, az eltorzult bér- és státusvi­szonyok következtében társa­dalmunkban leginkább az ér­telmiségi munka tekintélye csappant meg, olyannyira, hogy a férfiak számára ke­vésbé vonzó értelmiségi fog­lalkozást választani, mint húsz-harminc évvel ezelőtt. Pedagógusok mondják, hogy már 14—15 éves korban, vagyis az első pályaválasz­tási döntéshozatalnál meg­történik az elfordulás: a fi­úk választása zömmel a szak- középiskolákra esik. és az elsősorban egyetemi-főiskolai tanulmányokra fölkészítő gimnáziumokba jóval több lány jelentkezik, mint fiú. Ebből aztán logikusan kö­vetkezik. hogy a felsőfokú tanulmányokra — egy-két egyetem kivételével —megint csak leánytanulók jelentkez­nek többen; a végzett diplo­másokat tekintve ezért vál­toznak meg javukra a sta­tisztikai mutatók. Lássuk csak, mit jelent az. elnőiesedés a számok tükré­ben! Iskolatípusok szerint a következő adatok érdekesek: a női oktatók aránya a tudo­mányegyetemeken 32 száza­lék, a tanárképző főiskolákon 43, a tanítóképzőkben 50 szá­zalék; a gimnáziumi tanárok 64 százaléka nő, a szakközép­iskolaiaknak 68, az általános iskolában pedig már 83 szá­zalék fölött áll a mutató. Közhely már, hogy neve­lési szempontból sokféle hát­ránnyal jár a nők arányta­lan térnyerése az iskolákban, időnként mégis fölbukkan az. az érvelés, hogy aggodalom­ra nincsen ok, mert az elnői­esedés — és nemcsak az is­kolákban. hanem más fog­lalkozási ágakban is — a diplomások számának növe­kedésével, illetve a női egyenjogúság fokozatos érvé­nyesülésével függ össze. A szociológusok azonban óva intenek attól, hogy ennek a látszatra tetszetős magyará­zatnak helyt adjunk. íme, ellenérvként itt a következő adatsor az általános iskolák­ból: a pedagógusnők aránya ugyan túljutott a 83 százalé­kon, de az igazgatóhelyette­seknek már csak 69, az igaz­gatóknak pedig 36 százaléka kerül ki a nők közül. Vagy­is, ha egy iskolai munkakör minél nagyobb képzettséget, felelősséget igényel, és minél jobb keresetet kínál, akkor annál inkább találunk ott férfiakat. Vajon miért ez a megkü­lönböztetés? Miért kap oly kevés pedagógusnő vezetői megbízatást? Csupán szemlé­leti okai volnának az. egyen­jogúság sérelmének? Koránt sincs így, mert az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a pedagógusnők zöme a legke­vésbé sem töri magát, hogy vezető lehessen a munkahe­lyén. Ugyanis oly mértékben köti le őket a család, az ott­honi elfoglaltság, hogy a ve­zetői ambíció talán még ál­mukban sem jelentkezik. Egy kiterjedt társadalmi vizsgálat tanúsága szerint a pedagógusnők 54 százaléka mindig egymaga mos, segít­ség nélkül, 47 százaléka egyedül főz, 40 százaléka maga vásárol be, 37 százalé­ka egyedül takarít, ráadásul minden második megkérde­zettnek ellátatlan gyermeke volt az adatgyűjtés idején. Nem csoda, ha kevésbé ér­deklődnek a szőkébb és tá- gabb közéleti érvényesülés iránt. Bármennyire furcsán hang­zik is. a nők teljes iskolai — általában munkahelyi — egyenjogúságának megterem­tése a családban kezdődik, például a mostaninál igazsá­gosabb háztartási munka- megosztással. Persze az egyenjogúság még ebben az esetben sem lehet teljes, a hátrány bizonyos mértékig továbbra is megmarad, mert a szülést, a csecsemő táplá­lását a nők nem tudják meg­osztani a férfiakkal. Természetesen a felsorol­takon kívül sok más ténye­zője is van a pedagóguspá­lya elnőiesedésének, például a települések nagysága sze­rint vagy a házasságkötési lehetőségek szempontjából. Aztán arról is érdemes vol­na szólni, hogy az. elnőiesedés folyamata az idevágó magas szintű határozatok és fontos szociálpolitikai intézkedések ellenére napjainkban is szé­lesedik. Hogy mikor tudjuk megállítani, megfordítani ezt a tendenciát? Majd csak ak­kor, ha sikerül fölszámol­nunk a kiváltó és erősítő okokat mind a gazdaságban, mind az emberek szemléle­tében . > P. K. 1. GYÖNGYÖSÖN Félezer dalos Kodály-karácsonya A iMátra Művelődési Köz­pont énekszóval telt meg Gyöngyösön december 16-án este: karácsonyi hangver­senyre gyűlt össze több mint ötszáz gyermek és felnőtt, a város iskoláinak, intézmé­nyeinek lelkes dalosai, 14 ki- sebb-nagyobb kórus és hang- szeregyüttes. Minden dalolni szerető magyar legnagyobb tanárjának, Kodály Zoltán­nak születésnapjára emlékez­tek énekszóval, muzsikával. Pergő műsort hallhatott minden jelenlévő, noha nem csekély gondot jelentett a kórusok elhelyezése, a prog­ram szerkesztése és vezeté­se. hiszen a város minden iskolája mellett Gyöngyös- solymos és Mátrafüred éne­kesei is ott voltak, fúvós­együttes és a Zeneiskola Tü­csök zenekara szolgált hang­szeres muzsikával. Sikerrel mutatkozott: be a 6. sz. ének­zene tagozatú általános is­kola úttörőzenekara és a hangversenyt részvételével megtisztelő két felnőttegyüt­tes. a Gyöngyszöv Afész ka­marakórusa, valamint a vá­rosi-járási pedagóguskórus Változatos hangszerkíséret mellett hangzottak — néha a kívánatos összhang nélkül — produkciók, amelyek a tér nagyon is távoli pontjairól igyekeztek megtalálni egy­mást. Akadt zavar a lebo­nyolításban, tökéletlenség a hallhatóvá tételben, néhány kórus intonációjában is, és egy kevés hiány a belső pon­tosságban. Ám az a harmó­nia, arnelyre Kodály figyel­meztette a magyarságot, mégiscsak megszólalt, s ben­ne minden dalos eggyé le­hetett. Schubert Henrik PIKKER TALLIN: Az engedelmes vásárló Hans óvatosan kinyitot­ta az üzlet ajtaját, s belé­pett a helyiségbe. — Egy doboz Tulipán desszertet kérek — mondta. — öt márka — válaszol­ta az eladó, s az árut a pultra dobta. — Becsomagolná nekem, ugyanis ajándékba viszem a nagymamámnak, aki most 70 éves — kérdezte félén­ken Hans. — Ilyen olcsó árut nem csomagolunk be — hangzott az elutasító válasz. Hans az édességet táská­jába tette, majd így szólt: — Tudja miit? Kérek még egy üveg francia konyakot, de azt már becsomagolva. Az eladó nagyon gondo­san. mintaszerűen csoma­golta be a finom italt. Hans tovább gondolkodott, maid így szólt: — Ne haragudjon, igazán restellem, de a nagyapám­ról megfeledkeztem. Ö is nagyon szereti a konyakot, neki is vinnék egy üveg­gel. Persze azt is csoma­golva kérném. Az eladó szeme felcsillant. Ez igazán jó bevétel lesz — gondolta magában. Mire végre elkészült a csomagolással. diadalmas arccal közölte, hogy össze­sen 250 márkát kell Hans- rvak fizetnie. — Sajnos, asszonyom — felelte Hans —, ilyen drá­ga árut én nem tudok meg­venni. Ezzel sarkon fordult, és kilépett az üzletből. (Fordította: Szabó Béla) A pályára irányítás kollektív munka A kitüntetett pedagógus (Fotó: Perl Márton) ^í.yakran foglalt. Óráit szigorúan beosztva dolgozik mindennap Kali­na István fizika—kémia sza­kos tanár, az Egri Gép- és Műszeripari Szakközép- iskola igazgatóhelyettese. Az 53 éves tanár órákat ad. párt- és KlSZ-taggyűlések- re jár. szervezi, felügyeli az iskolai életet, ott van a to­vábbképzéseken. értekezle­teken. miközben azzal is törődik, hogy diákjainak segítsen az életben eliga­zodni : tanácsaival igyek­szik a hozzá fordulóknak a leginkább megfelelő pályát megtalálni, felkutatni, bele­értve a hivatásos katonai pályát is. Népszerű, közismert em­ber a kétgyermekes csa­ládfő. Hogy munkáját pél­damutatóan látja el. mi sem nagyobb bizonyíték er­re. mint az. hogy legutóbb a honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozata kitün­tetéssel ismerte el azt te­vékenységet. amelyet diák­jai körében kifejtett es kifejt a tiszti hivatás meg­szerettetése érdekében. A GMSZ-ből évente öt-hat végzős jelentkezik a kato­nai főiskolák valamelyiké­re és ott felvételt is nyer­nek. Az idén négy diákja adta be felvételi kérelmét a szolnoki Kilián György Repülő Műszaki Főiskolá­vá. s várhatóan még két- ihárom fiú pályázik majd más katonai felsőfokú tan­intézetbe. Tanár és hadsereg, fegy­veres erők. Látszatra elég­gé nagy a különbség. a távolság a két fogalom kö­zött. Vajon mi fűzi szoros­ra a kettőt, hogyan talált egymásra e két fogalom Kalina Istvánban? Erről beszélgettünk az ebédszü­netből is ellopva hosszú perceket, a zajongó diákok elöl félrevonulva, a tanári szobába. — Érdekes dolog az en katonai vonzódásom — mondja kissé elgondolkod­va. mosollyal a szája szé­lén. — Jászsági, pusztamo­nostori születésű vagyok. Apám zsellér volt a fel- szabadulás előtt. Hatan vol­tunk testvérek, ebből öten fiúk. Valamennyien meg­jártuk a sereget. Az én ese­tem viszont a szokványosnál cifrább. A szolnoki és tö­rökszentmiklósi középisko­láskodás után felvettek Debrecenbe a Kossuth egye­temre. ahol 1959-ben meg­szereztem a diplomámat. Az egyetemi éveim elején ná­lunk még működött a katonai tanszék, ahol foglalkozás közben sajátítottuk el az elemi katonai tudnivaló­kat. Később két hónaora egyenruhát is húztam, maid aztán többször is, sőt gyak­ran. mint tartalékos, részt vettem a különböző gya­korlatokon. Így kerültem ..testközelbe” a sereggel, s amikor 1970-től 1983-ig a megyei pártbizottságon dol­goztam. munkakörömhöz tartozott az Ifjú Gárdával, a Munkásőrséggel és a fegy­veres szervekkel való oo- litikai kapcsolattartás. Némi szünetet tartva foly­tatja: — Már az előző munka­helyemen. az egri Gárdo­nyi Gimnáziumban is tö­rekedtem arra. hogy az ar­ra rátermett „srácokat” a tiszti főiskolák felé irányít­sam. Két. volt KISZ-bi • zottsági titkárunk közül például az egyik éppen Egerben van vezető pa­rancsnoki beosztásban, a másik pedig Budapesten, a doktori cím mellé már meg­szerezte a kandidátusi tu­dományos fokozatot is. Később elmondja. hogy lényegében munkaköréhez tartozik a honvédelmi ne­velés, a pályára irányítás. Ez természetes dolog ná­la. amelyet nem egyedül csi­nál. hanem a tantestülettel közösen. az osztályfőnö­kökkel. tanárokkal egvütt. az MHSZ segítségével. Az iskolában lövész-, rádiós­klub működik de sokan járnak gépjárművezetői ok­tatásra. valamint az egri megyei repülőklubba. Több országos és Európa-bainok- kal dicsekedhetnek. Az ot­tani oktatók hatása is ér­ződik a diákok ez irányú érdeklődésének felkeltésé­ben. A vitorlázók például húsz órát motorosrepülő- gép-vezetésben is eltölte­nek a levegőben, s ez meg­könnyíti számukra a piló­tának való felvételt. Ezek a gyerekek egészségesek, szorgalmasak és a jó tanu­lók közé tartoznak. — Csapatmunka ez a te­vékenység. egy ember kevés lenne a sikerhez. — összeg­zi hangsúlyozottan a siker okát. — Nálunk katonai kollégista osztály is mű­ködik. Ök is hatással van­nak a „civil” diákokra. Meg hát itt a GMSZ-ben — néhány lányt leszámítva. — szinte csak fiúk járnak. Szakmát és érettségit sze­reznek. Sőt. van egy har­madikos osztályunk, ahol a szűrővizsgán átesett leg­jobbak öt év után techni­kusok lesznek, miközben idegen nyelvet is tanulnak. Az irányítástechnikának, amit itt elsajátítanak, az életben sok hasznát ve­hetik. Persze a hadsereg­ben is. Ezért tartom ter­mészetesnek. hogy tőlünk mindig szép számmal jut­nak el a tisztiiskolákra. In­nen a modern technikai is­mereteket viszik magukkal és ez segíti őket abban, hogy a jövő még magasabb köve­telményeinek gyorsabban eleget tudjanak tenni. Ami­kor egy-egy volt diákunk látogatóba visszatér az alma materbe, és hallgatom sikereiket. beszámolóikat, nagyon tudok örülni. Ilyen­kor gyűjtök erőt a továb­bi munkámhoz is ... Fazekas István MAGYAR BARÁTOKNAK Üzenet Poriból c Lelkesen, aktívan tevé­kenykedik Poriban. Eger finn testvérvárosában a mintegy 400 tagú Finn—Ma­gyar Baráti Társaság. Legutóbb a Magyar plakát az 1980-as években című ki­állítást rendezték meg a pori könyvtár olvasótermében' Ducki Krzysztof, Orosz Ist­ván, Pinczehelyi Sándor, Pócs Péter egyenként 6—7 plakát­jával képviseltette magát, A szocialista országok filmhe­tén Bódy Gábor az 1983-ban rendezett alkotását, a Kutya éji dalát láthatta a közönség, amely nagy érdeklődést kel­tett. Október végén pedig a testvérvárosi kapcsolatok je­gyében Magyar népviseletek, hímzések című kiállítás ér­kezett a pori Satakunnan Museo-,ba az egri Dobó Ist­ván Vármúzeumból. A ma­gyar népművészet gazdagsá­ga. sajátossága, színpompája gyönyörködtette a finn kö­zönséget. Ez a népművészeti gyűjtemény a Dobó István Vármúzeum és a Satakunnan Museo szakmai együttműkö­désének első állomása. A kö­vetkezőt, a finn népművé­szetet bemutató tárlatot 1989-ben tervezik Egerben. December elején a debre­ceni Karikás népdalegyüttes lépett fel a pori ifjúsági köz­pontban. Elragadó volt a ré­gi magyar előadásmód, érde­kesek a régi hangszerek. A fellépés csúcspontjának szá­mítottak a pori közönség szá­mára a régi magyar hang­szerekkel, hagyományos mó­don játszott finn népdalok. Kirsti Jokkinen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom