Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

10. NÉPÚJSÁG, 1987. december 19., szombat „Peresztrojka” az USA-ban? — „Jelenleg — írta még a csúcstalálkozó előtt a The Washington Post — hála Mihail Gorbacsovnak, ízlése­sen öltözködő feleségének Raiszának, valamint a peresz­trojkának és a glasznosztynak, a Szovjetunió a sláger az Egyesült Államokban”, Valóban: a butilkok Lenin- jelvénveket és sarló-kalapáccsal díszített trikókat áru­sítanak. Közvélemény-kutatási adatok szerint Gorbacsov népszerűsége nagyobb a legtöbb amerikai ielnökjelölté­nél. Könyve, a „Peresztrojka” bestseller lett, de vannak ennél fontosabb tények is. Az International Herald Tri­bune arról számolt be, hogy az amerikai egyetemeken 12 százalékkal többen tanulnak orosz nyelvet és irodal­mat, mint 1983-ban. Az utazási irodák az eddigi jelent­kezésekből azt jósolják, hogy a jövő évben 60 száza­lékkal több amerikai fog a Szovjetunióba látogatni, mint az idén. Mivel magyarázható e változás? Hiszen nemrég még azt magyarázták az amerikaiaknak, hogy a Szovjetunió­ban minden szürke, szomorú, bürokratikus, sőt, brutá­lis. Az amerikai tévék és a magazinok sivár, lélektelen báboknak tüntették fel a szovjet embereket, akik egy­kedvű beletörődéssel végzik a rájuk kényszerített mun­kájukat. Most viszont gyakran tűnik fel a tévé képer- fnyőjén Gorbacsov, de rajta kívül is sok-sok jól öltözött, jól érvelő és jó humorú szovjet nő ás férfi. Igaz, az ame­rikai sztárkultusz hamar felbuzog és hamar felejt. Hi­szen időről időre Kennedy, De Gaulle, Mao és Hrus­csov csillaga is felragyogott az Egyesült Államokban. Gorbacsov esete mégis más. Abban az időben, amikor Nyikita Hruscsov népszerű volt az Egyesült Államokban, magam is ott éltem, mint az MTI washingtoni tudósítója. Hruscsov amerikai tar­tózkodásai közben — li959-es, Eisenhowerral tartott csúcstalálkozóján, vagy az ENSZ-ben — mindig az új­ságok első oldalán szerepelt. Értett a publicitáshoz, s mindennap csemegével szolgált a sajtónak. A híres jele­netet, amikor 1960-ban az ENSZ közgyűlési termében cipőjével verte az asztalt a nagyobb nyomaték kedvé­ért, sokan leírták már. De voltak más jelenetek is. Hruscsov egy hivatalos ebéd után a Park Avenue-n, a Szovjetunió ENSZ-misszióján az erkélyről tartott saj­tóértekezletet. Az újságírók az utcáról kérdeztek, s Hrucsov, tolmácsának, Viktor Szuhodrevnek a segít­ségével, az erkélyről válaszolt. A tömeg elállta az út­testet, a gépkocsik összetorlódtak, kilométeres autósor állt a Park Avenue-n. Egy más alkalommal, amikor Hollywoodban levetítették előtte a Kán-kán című fil­met, kijelentette: „Hallatlan! Ez pornográfia” majd oda­súgta a mellette ülőknek: „Ezt csak azért mondtam, mert a feleségem is! hallja”. Hruscsov még számos ilyen fogást alkalmazott, mert tudta, hogy az amerikai újságíróknak — és a közön­ségnek is — „sztori” kell. Hát adott nekik sztorikat, amelyek egytől egyig nagy visszhangot keltettek, mi­közben az ENSZ-ben tett javaslata a teljes leszerelés­ről sokkal kisebb feltűnést keltett. Igaz, hogy az a ja­vaslat túl általános volt. Gorbacsov nem nyújt sztorikat az amerikaiaknak, ha­nem konkrét tetteket. A tizennyolc éves Jessica True, aki elárusító a georgetowni Salamander cipőboltban, azt mondta a The New York Times tudósítójának: „Az emberek azt akarják, hogy a bomba eltűnjön". Ma már az amerikai emberek is érzik, tudják: Gorbacsov azon munkálkodik, hogy tényleg eltűnjön. S az SZKP főtit­kára nem csak a nemzetközi politikában ad valamit az amerikaiaknak. Hadd idézzek egy amerikai szovjet-ku­tató, Richard Pipes cikkéből: „Az a hit, hogy az embe­ri természet és \az emberi érdek mindenütt azonos, s az a vélemény, ihogy iß 'konfliktusok |gyökere a tudat­lanság, az előítélet és a félreértés, laz ivezet ahhoz a meggyőződéshez, hogy (ha a (szovjet >éá az iamerikai ve­zető összeül, megoldhatja iá 'két lországot elválasztó problémákat”. i Nos, két év óta sok minden történt a Szovjetunióban, amely megmutatta \az ámerikaiaknak — mint más né­peknek is i—, ihogy a szovjet emberek érdekei azono­sak más országok fakosainak érdekeivel, is hogy igenis el jlehet oszlatni la tudatlanságot, az lelőitéleteket, a fél­reértéseket. Azok a változások, amelyek a Szovjetunióban végbe­mennek, szemmel láthatólag változásokat gerjesztenek az amerikai lakosság egy részében is. A két ország szö­vetséges volt a világháborúban, s a későbbi szakítás hibák és mulasztások következménye is volt. Ezek most kezdenek eltűnni, nincs az az amerikai politikus vagy újságíró, aki képes lenne ezt eltitkolni az amerikaiak elől. Nem csoda tehát, hogy az amerikaiak érdeklődni kezdenek, hogy meg akarják ismerni a valóságot. Lehetséges, hogy sok amerikai gondolkodásában is megkezdődött egyfajta „peresztrojka” a Szovjetunió megítélésében? Vannak jelek, amelyek erre utalnak, bár még sokan vannak azok is, akik a régi előítélete­ket táplálják. Mindenesetre azt hiszem, jogosan állapít­hatta meg az International Herald Tribune: „végered­ményben az a válasz, amelyet Gorbacsovnak és a Szov­jetuniónak adunk, legalább annyit árul el mirólunk, mint őróluk”. „ , , Polgar Denes UNICEF-JELENTÉS Remények, lehetőségek Minden harmadik halál­eset 5 évnél fiatalabb gyer­meket ér ... Szerény sike­reket. szomorú tényékét, új lehetőségeket tár az embe­riség elé a világ gyerme­keinek helyzetéről közzé­tett UNICEF-jelentés. Kétmillió gyermek meg* mentéséről ad számot az ENSZ-gyermeksególy, de még mindig 38 ezer em­berpalánta hal meg napon­ta — tegnap, ma, holnap ... A fertőzések, a hiányos táp­lálkozás áldozataivá vál­nak, holott a fertőzések jó része megelőzhető. A világméretű oltási kam­pány kezdeti eredményei biztatóak. A múltban, a fej­lődő országokban a gyer­mekek alig 5—10 százaléka részesült védőoltásokban. A 80-as években a leggyil- kosabb betegségek — ka­nyaró, diftéria, szamárköhö­gés, tetanusz, tbc, gyer- mekhénulás — ellen már 50 százalékukat beoltották, ily módon 1,4 millió gyer­mek életét sikerült meg­menteni. A védőoltások hozzáférhetőkké, olcsóbbá váltak. Az évtized végére a gyermekek 70 százalékát sze­retnék immunizálni és ez­zel az ezredfordulóra a cse­csemő- és gyermekhalandó­ság a felére csökkenthető. A védőoltás az első lépés az egészségügyi alapellátás megteremtése felé. ŐRT — orális rehidrációs íterápiát, kiszáradás-elleni, szájon át adható gyógymó­dot jelent. Az évtized ele­jén szakmai körökön kí­vül szinte ismeretlen volt ez a terápia, amelyet ma széles körben alkalmaznak és ezzel idén 600 ezer gyer­mek életben maradását biz­tosították. A só-cukor-víz oldat a fertőzéses hasme­nésben szenvedő gyermeke­ket megóvja a kiszáradás­tól, a haláltól. 47 ország­ban gyártják az életmentő oldatot, de házilag is elő­állítható. A jelentés központi té­mája: „ Nagy összefogás a gyermekekért”. A társada­lom meglévő erőforrásai­nak mozgósításával a je­lenlegi nehéz körülmények között is, részben segíteni lehet a bajokon. Ahol a csa­ládok alapvető egészség­ügy! ismereteket szereztek és szükség esetén az ol­csó gyógymódokat alkalmaz­zák. ott kevesebb tragédia történik. Javultak a felvi­lágosító tevékenység lehe­tőségei, tranzisztoros rádió a legeldugottabb faluban is található, több gyerek jár iskolába, szélesedett az egészségügyi hálózat. Az UNICEF és a WHO (egész­ségügyi világszervezet) tíz témakört jelölt meg, ame­lyeket a fejlődő országok minden családjának ismer­nie kell: tervezett idejű szü­lés, szoptatás, védőoltások, biztonságos anyaság, a gyer­mek növekedésének ellen­őrzése, házi higiénia, légzé­si megbetegedések, malária, diaré és AIDS. A tudás — út az egészséghez —, az UNI­CEF célja: a szülők fel­vértezése, hogy megvédhes- sék gyermekeik életét. Tények tanúsítják, hogy a családok akkor kezdenek el kevesebb gyermeket világra hozni, amikor meglévő gyermekeik életben mara­dásában jobban bíznak. A gyermekhalandóság csök­kenése vezethet a demog­ráfiai robbanás lefékező­déséhez. A túl sok. a túl sűrű szülés káros voltát próbálják a fejlődő orszá­gokban megértetni az anyák­kal. Az elhúzódó válság leg­jobban a legszegényebb or­szágokat sújtja. Fuldökla- nak az adósság terhe alatt, nehezen jutnak bankköl­csönhöz, az egy főre jutó gazdasági növekedés a fej­lődő országok kétharmadá­ban negatív, az átlagjö­vedelem erősen csökken. A válságtól a szegények gyermekei szenvednek a legtöbbet. Brazíliában becs­lések szerint, a gazdasági pangás következtében " 60 ezer gyermek vesztette éle­tét a 80-as években. A csa­ládok a létszükségleti cik­keket sem tudják előte­remteni. A kormányok le­faragták a szociális kiadá­sok, a szubvenciók összegét, Az UNICEF a megoldá­sokra váró feladatok közül száznál is több országban a gyermekek életben mara­dásának, fejlődésének kér­dését helyezi előtérbe, nem­csak a probléma méretei és súlyossága miatt. hanem azért is, mert az új lehető­ségek reményt keltőek. (szilágyi) KOMOR KILÁTÁSOK A TEASZIGETEN Második Libanont Felvonulások és éhség- sztrájkok, merényletek, di­áktüntetés és szimbolikus parlamenti visszavonulás — a tiltakozás megannyi példája kísérte a Srí Lan- ka-i törvényhozás döntését, amelyet a tamil lakosság részleges önkormányzatáról, a polgárháború sújtotta, évek óta véres harcok szín­helyévé vált északi és ke­leti területek bizonyos fo­kú autonómiájáról hoztak. Ügy tűnik tehát, hogy e meglehetősen elkésett lé­péssel, a kisebbségben lévő tamilok egyes követelései­nek kielégítésével sem ju­tott el igazán a megbékélés küszöbére az idillikus szép­ségű hajdani teasziget, amely a gyarmati korszakban mél­tán számított Nagy-Britan- niiia külbirtokainak ékessé­gei közé. Halvány reménysugár Csakhogy a kolónialista kor súlyos, máig ható törté­nelmi torzulásokat, köztük a bénító hatású nemzetisé­gi ellentéteket hagyta örök­ségül, a dél-ázsiai szigetál- .lamnak. Az egykori Ceylo­non jó néhányszor veze­tett kegyetlen öldökléshez a tamil és a többségben lé- .vő szingaléz lakosság bo­nyolult, gazdasági és társa­dalmi motívumokkal át­szőtt szembenállása, s az utóbbi három-négy évben szinte elszabadult a pokol. Terrorakciók, ártatlan pol­gári áldozatok hidegvérű lemészárlása, sorozatos tisz­togató hadjáratok a kor­mányellenes tamil erők el­len — az állam kétségtele­nül a szakadék szélére ju­tott. Még a hivatalos becs­lés is hét ezer halottról, s mintegy kétmilliárdi dollá­ros kárról szól — a valódi adatokat találgatni is nehéz lenne. Halvány reménysugár csak akkor jelent meg a politi­kai rendezés borús hori­zontján, amikor nyár vé­gén az indiai kormányzat segítségével sikerült tető alá hozni egy átfogó béke- / egyezményt. Ez egyaránt intézkedett a fegyveres harc beszüntetéséről, a fegyve­rek beszolgáltatásáról, va­lamint az említett önkor­mányzati forma kialakítá­sáról. Űj-Delhi a közvetí­tésen túlmenően további sze­repet is vállalt e megnyug­vás biztosítására, s össze­sen körülbelül 20 ezer fős békefenntartó haderőt kül­dött a szomszédos sziget- országba. Feladatuk elvileg csak a nyugatom biztosítása, il­letve a tűzszünet ellenőr­zése lett volna, de hamaro­san elkeseredett csaták kö­zéppontjába kerültek. A ra- •dfifkális tamil LTTE (Tamil Eelam Felszabadító Tigri­sei nevű szervezet, ahol az Eelam kifejezés a létrehoz­ni kívánt független tamil államot jelöli), ugyanis né­mi habozás után mégsem volt hajlandó a fegyverle­tételre, sőt, újabb követelé­sekkel lépett fel a colomboi kormánnyal szemben. Űjabb terrorhullám Radzsiv Gandhi számára a döntés nem lehetett köny- nyű. de ha a kibontakozás minimális esélyeit meg akarta őrizni Srí Lankán, nem tétovázhatott: az indiai alakulatok támadásba len­dültek a tamil gerillaegy­ségek ellen, s elhúzódó, szí­vós harcban felül is kere­kedtek. Csakhogy a tamil „tigrisek" tekintélyes része kicsúszott az ostromgyűrű­ből, így félő. hogy a raj­taütések, orvtámadások szá­ma a jövőben tovább nö­vekszik. Erre célozva fi­gyelmeztetett számos Srí Lanüca-i és indiai lap, hogy egyre nagyobb egy „má­sodik Libanon'” létrejötté­nek veszélye, vagyis tarta­ni kell attól, hogy a sziget- országban minden erőfeszí­tés ellenére állandósul a kilátástalan polgárháború. A legutóbbi fejlemények sajnos erre utálnak. Hiába szavazta meg például a par­lament a tamil tartományi tanácsok megalakítását, ha ezzel felélesztette a leg­alább oly veszélyes szin­galéz szélsőségesek harag­ját és bosszúvágyát is. Va­lószínűleg az ő számlájuk­ra írandó az emlékezetes colomboi pokolgépes merény­let. s az ország több kör­zetén végigsöprő újabb ter­rorhullám is. Dzsajavarddne elnök le­hetőségei meglehetősen korlátozottak, kilátásai pe­dig enyhén szólva komo­rak. Ha ragaszkodik a bé­keegyezmény előírásaihoz, sa­ját híveinek megfogyatko­zását és az erőszakos cse­lekmények kiújulását koc­káztatja. Ha viszont enged a szingalézek nyomásának és visszatáncol ígéreteitől, akkor a tamil radikálisok alá ad lovat, s mellesleg elveszti az indiai vezetés jóindulatát. Csökkenő vonzerő Aligha irigylésre méltó tehát az idős államfő hely­zete. A jelek szerint az egy­kor joggal túristaparadi- csomnak számító, ma viszont a szétzilált közállapotok miatt csökkenő vonzerővel rendelkező sziget rövid távon aligha remélheti az indulatok lecsillapodását, az etnikai, vallási és társa­dalmi érdekellentétek ol­dódását, — ahhoz túl sok gyú-anyag halmozódott fel. Pedig kétség sem, férhet hozzá, hogy — amint egy colomboi újság megfogal­mazta —: ,. Srí Lanka már eddig is túl sokat vérzett, túl sokat szenvedett.. Szegő Gábor AZ AGROBER EGRI IRODÁJA PÁLYÁZATOT HIRDET főkönyvelő-helyettesi munkakör betöltésére. Az iroda fő tevékenysége a mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítmények tervezése és lebonyolítása, valamint tanácsi és egyéb vállalati beruházások tervezése. lebonyolítása. Besorolás: a kollektív szerződés szerint vezető II. kategóriába. Alapbér megalapítása megegyezés szerint, mozgóbér a teljesítménytől függően 50%-ig terjedhet. Pályázati feltételek: közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, vállalati közgazdasági és számviteli tevékenységben szerzett gyakorlat és büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. A pályázathoz részletes önéletrajzot kérünk csatolni. A pályázatot írásban vagy személyesen az iroda igazgatójához kell benyújtani. Határidő: 1987. DECEMBER 31. Az esetlegesen felmerülő kérdésekben részletes felvilágosítást ad az iroda igazgatója. Cím: AGROBER Egri Iroda, Eger, Klapka György utca 1. Telefon: 12-815 vagy 10-594 Mentsük meg őket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom