Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-19 / 299. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 299. szám ARA: 1981. december 19., szombat 2,20 FORINT Országgyűlés után Kevésből keveset lehet elosztani. Vissza-visszatérő gondolata volt ez az Or­szággyűlés csütörtökön be­fejeződött téli ülésszaká­nak. Mint ismert, napiren­den a jövő évi költségve­tési tervezet szerepelt, ame­lyet törvényerőre emelt a parlament. Hozzá kell tenni, nem kis vita után. A hozzászólók — ezt hangsúlyozták is — megértették, hogy a kor­mány a közkiadások jelen­tős, 7—8 százalékos csök­kentését javasolta, azt is elfogadták, hogy a pénz­ügyi tárca az előző eszten­dőknél jóval kisebb, csu­pán 20 milliárd forintos költségvetési hiányt tervez, sőt azt is tudomásul vet­ték. hogy a támogatások növelésére nincs lehetőség. De szavaiból kitűnt, hogy különösen két területre, az oktatásra és az egészség­ügyre — utóbbira a már korábban módosítottnál is — nagyobb összeg kellene. Akadt honatya, aki azt tette szóvá, hogy a kor­mány egészségmegőrzési programja nem épült szo­rosan egybe gazdasági ter­veinkkel. Más azt taglalta szomorúan, hogy veszély­be került több egészségügyi fejlesztés, s a rendelkezés­re álló anyagiak legfeljebb a válságos helyzetek ren­dezésére elegendőek. Me­gint mások azt fejtegették, hogy e feltételek között a kutatásban és az oktatás­ban elkerülhetetlen a visz- szaesés. Emiatt felhívták a figyelmet, hogy a rövid tá­vú közgazdasági szemlélet eltakarhatja a legfontosabb célt, a nemzet felemelke­désének távlati lehetőségét. Miközben a gondokról beszéltek, senki sem kérte, hogy módosítsák a költség- vetési tervezetet, inkább az volt a vita alapja, hogy a szűkös anyagi lehetőségek­kel miként lehetne a leg­hasznosabban élni. Med- gyessy Péter miniszterel­nök-helyettes szavaiból az is kicsendült, hogy a kor­mány igyekszik olyan el­szántan cselekedni a sta­bilizálás érdekében, mint ahogy azt szeptemberben ígérte. Ezért olyan feltéte­leket alakít ki. amelyek hozzájárulhatnak a vesz­teséges üzemek megszűné­séhez, a pénzügyi egyen­súly javuláséihoz. Az alkotmánymódosítás­ról is szavazott a Tisztelt Ház. A képviselők úgy dön­töttek, hogy az Elnöki Ta­nács az országgyűlések kö­zötti időszakban sem al­kothat jogszabályt olyan tárgykörben, amelyek sza­bályozása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ez, csakúgy, mint Grósz Károly miniszterelnöknek a zárt ülésen elmondott sza­vai, mely szerint a Minisz­tertanács egyre inkább igyekszik támaszkodni a parlamentre, azt jelzi, hogy az elkövetkezőkben nő majd az Országgyűlés szerepe. Homa János AZ 1988. ÉVI TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATRÓL Szűkösebb keretek között, jövőnkért ülésezett Heves Megye Tanácsa Több érdeklődésre szá­mot tartó és megyénk jövőjét alapjaiban meg­határozó témát tűzött napirendjére Heves Me­gye Tanácsa, melynek tagjai tegnap tartották idei utolsó ülésüket. Az eseményen szó volt a kormányprogramhoz csat­lakozó feladattervről, a testületnek a KISZ He­ves Megyei Bizottságával kialakított együttműkö­déséről, s — ilyenkor szokásosan — a jövő esz­tendei terv. és költség- vetési célkitűzésekről. A jelenlévők tájékoztatást kaptak szűkebb hazánk üdülőterületeinek fejlő­déséről, és a népi ellen­őrök tevékenységéről is. A megjelenteket Schmidt Rezső, Heves Megye Taná­csának elnöke köszöntötte, külön az elnökségben helyet foglaló Sós Tamást, a KISZ Heves Megyei Bizottságának első titkárát, dr. Végh Mik­lóst. a Hazafias Népfront He­ves Megyei Bizottságának el­nökét és Mészáros Józsefet, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának osztályvezetőjét. A megyei tanács elnöke be­jelentette, Poroszlón a helyi tanácsi testület a korábbi lemondása után dr. Papp Sándort választotta meg me­gyei tanácstaggá. A napirendek között el­sőnek arról a feladattervről volt szó, amelyet a kor­mányprogramból adódó me­gyei teendők végrehajtására alakítottak ki. A témához Schmidt Rezső fűzött szóbe­li kiegészítést. Megemlítette', a tennivalók megkívánják, hogy az élet minden terü­letén újra mozgósítsuk erő­inket. s ehhez igazítsuk szemléletünket is. Beszélt ar­ról, hogy a stabilizációs program keményen érinti a tanácsokat, hiszen jövőre 35 százalékos elvonással kell számolni, s ez később to­vább növekszik. Ehhez a tervek újbóli áttekintésére is szükség van. Nagyon fontos, hogy a helyi tanácsok szót értsenek a lakossággal, s ennek nagyszerű fórumai a most zajló falugyűlések. Ugyanilyen lényeges a mun­kaerő várható mozgásának megfelelő kezelése is. Az Tanácskozik a megye parlamentje egyetlen hozzászóló. Lapossá Lajos felvetette, hogy He­ves és Gyöngyös körzetében feszültségek tapasztalhatók a munkaerőhelyzetben. Egyút­tal javasolta, a gondok eny­hítésére az átcsoportosítás lenne a legjobb megoldás. Ezután a testület egyhangú­lag jóváhagyta a kidolgozott feladattervet. A megyei tanács elnökhe­lyettesének. dr. Kovács Sán- dornénak az előterjesztésében a KISZ Heves Megyei Bi­zottságával 1990 végéig kö­tött együttműködési megál­lapodásról esett szó. Az írá­sos anyag pontosan meg­szabja azokat a legfonto­sabb tennivalókat, amelyek­kel szélesíthetők a pálya­kezdők. a fiatalok lehetősé­gei életfeltételeik jobbá té­tele érdekében. Fodorné Gombos Klára — mint me­gyei tanácstag és a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára — felszólalásában kérte többek között. hogy az állami és társadalmi szer­vek a jövőben nyújtsanak nagyobb segítséget az ifjú­sági szövetségnek a fiatalok lakáshoz juttatásában. A tes­tület tagjai ezt a jelentést is egyhangúlag fogadták el. Szűkebb hazánk „parla­menterei" előzőleg írásban kapták meg a tanácsok jö­vő évi terv- és költségveté­séről szóló javaslatot. A do­kumentum leszögezi, a kor­mány kibontakozási prog­ramja sok tekintetben új helyzetet teremtett, s ehhez kell igazítani a legfontosabb következő esztendei felada­tokat. A megye termelőgaz­daságával szemben lényeges elvárás, hogy még erőtelje­A KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára, megyei tanács­tag Fodorné Gombos Klára felszólalásában a fiatalok támo­gatásához kért segítséget (Fotó: Perl Márton) sebben járuljon hozzá a kül­gazdasági egyensúly javítá­sához. Ennek érdekében a fejlődés fontos feltétele a belső tartalékok feltárása, a pazarlás megszüntetése, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás. A megvalósítás szükségessé teszi az egész társadalom cselekvő támo­gatását. A tanácsokra há­rul az a teendő, hogy folya­matosan figyelemmel kísér­jék a foglalkoztatási viszo­nyok alakulását, továbbá a kedvezőtlen adottságú kör­zetek mezőgazdasági üze­meinek tevékenységét. E gon­dolatokat erősítette meg szó­beli kiegészítésében Molnár Miklósné dr., a megyei ta­nács tervosztályának vezető­je. A javaslattal kapcsolat­ban hárman mondták el vé­leményüket. A későbbi vá­laszadók is szívesen fogad­ták a számvizsgáló bizottság elnökének, Szabó Ágoston­nak hasznos észrevételeit. Tóth Józsefné, a hatvani kórház rekonstrukciójával összefüggésben arra kérte a testületet, hogy a jövő évi várható árszintnövekedéshez igazodva adjanak támoga­tást a felújítás folytatásához. Molnár Miklósné dr. ígéretet tett arra, hogy megvizsgál­ják a kérdést, bár hangsú­lyozta, a kezdeti 20 millió forintos támogatás csupán kiegészítése a teljes bekerü­lési összegnek. Nagy József arról beszélt, hogy Kálban a településfejlesztési hozzájá­rulás megszavazásakor a la­kók az egészségügyi körzet­központ kialakítását tartot­ták fő céljuknak. Ám. a jö­vő évi összelképzelések kö­zött ez nem szerepel. Kér­désére a felelet az volt, hogy a tervegyeztetéskor a helyi tanácsnak kellett volna mér­legelnie és rangsorolnia az újabb évben elvégzendőket. Az észrevételekre adott fe­leletekkel együtt a tanács jóváhagyta a jövő évi cél­kitűzéseket, amelyeket vég- rehajthatónak ítélt meg az­zal együtt is, hogy a fej­lesztésre fordítható összeg 309 millió forinttal csökken. Az ülés további részében a jelenlévők megtárgyalták a megye üdülőterületeinek fej­lődéséről, az idegenforgalom­ról szóló beszámolót, ame­lyet Miskolczi László, a ke­reskedelmi osztály vezetője terjesztett elő. Végül tájé­koztatót hallgattak meg Cse- pelyi Károlytól, a Heves Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökétől idei tevé­kenységükről, a vizsgálatok tapasztalatairól. A Minisztertanács új tagjainak beiktatása Az Országgyűlés határozata nyomán elfoglalták hivatalu­kat a Minisztertanács új tagjai. Grósz Károlynak, a Minisz­tertanács elnökének, valamint a párt- és az állami élet más vezetőinek jelenlétében iktatták be tisztségébe Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettest, kereskedelmi minisztert, Be- recz Frigyes ipari, Csehák Judit szociális- és egészségügyi minisztert, Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal Elnökét. Horváth István belügy-, Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási, valamint Villányi Miklós pénzügyminisz­tert. A SZOT felhívása A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa felhívással for­dul az állami gazdaságirá­nyító szervekhez, társadalmi szervezetekhez, a vállalatok­hoz, szövetkezetekhez, vál­lalkozókhoz: a stabilizáció szempontjából döntő jelen­tőségű 1988-as évben tegye­nek meg mindent annak ér­dekében, hogy az árszínvo­nal növekedéséből a lakos­ságra jutó terhek ne halad­ják meg a népgazdasági tervben előirányzottat. Ha­tékonyabban működjenek együtt az árképzés szabá­lyainak fegyelmezett meg­tartásában és megtartatásá- ban. ezzel is megalapozva gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását. A felhívást pénteken, az Építek szék­házában rendezett tanácsko­záson tették közzé. A meg­beszélésen az állami és a társadalmi árellenőrzést irá­nyító szervezetek képviselői vettek részt. Fahn Péter, a SZOT Köz- gazdasági és Életszínvonal­politikai Osztályának he­lyettes vezetője kiemelte, hogy a társadalom számára elsőrendű politikai és gaz­dasági kérdéssé válik az ár­színvonal alakulásának fo­lyamatos ellenőrzése, kéz­bentartása, mert az ársza­bályozás a következő évek­ben nagymértékben libera­lizálódik. Az ár ellenőrzések fokozását szükségessé teszi az is. hogy az 1988. évi nép- gazdasági terv az eddigi évek árváltozásait lényege­sen meghaladó, évi 15 szá­zalékos árnövekedéssel szá­mol. Ezért a szakszervezetek tár­sadalmi aktivistái kiemel­ten vizsgálják majd. hogy ezeknél az árucikkeknél a rendelkezéseknek megfele­lően történik-e az árforma érvényesítése Az akcióprogram megvita­tása során többen hangsú­lyozták. hegy ezek a fel­adatok csak jól képzett, az árszakértői tevékenység­ben jártas szákszervezeti aktivisták közreműködésé­vel oldhatók meg. A BÁNYÁSZAT IDEI ÉS JOVÖ ÉVI MUNKÁJA A bányászszakszervezet központi vezetőségének napirendjén A bányászat idej és jövő évi munkájáról tárgyalt pénteki ülésén a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeté­nek Központi Vezetősége. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára. Jelen volt Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. Czipper Gyula ipari mi­niszterhelyettes és Schal- hammer Antal, a szakszer­vezet titkára egészítette ki a testület elé terjesztett mi­nisztériumi tájékoztatót. Megállapították, hogy a szén-, a kőolaj- és a föld­gáz-, valamint az érc-, és bauxitbányászoknak az idei nehéz gazdasági környezet­ben is sikerült teljesíteni­ük. sőt több vonatkozásban túlteljesíteniük éves ter­vüket. A szénbányászok az idén összesen 5,3 millió tonna szenet és brikettet szállítanak az év végéig a lakosság részére a Tüzép- telepeknek, s így jóval meg­tetézik a belkereskedelem kérésére vállalt többlet­szállítási előirányzatot is. Az energetikai ágazatok közül kiemelkedő teljesít­ményt ért el a Paksi Atom­erőmű is, amely az év vé­géig várhatóan 10,4 milli­árd kiloivaíttóra villamos energiát szolgáltat, majd­nem kétmilliárddal többet, mint amennyivel az év ele­jén számoltak. A jövő évi feladatok elő­készítésében nagy gondot okozott a szénbányászatnak a bérbruttóáításhoz és a szociálpolitikai vívmányok fenntartásához szükséges anyagi erőforrások hiánya. Ezeknek és más bányászati problémáknak a megoldá­sához a szakszervezet el­nöksége levélben kérte a kormány támogatását. A testületi ülésen elhangzott beszámolókból kitűnt, hogy a problémák egy része már megoldódott. Az Országgyű­lésen elfogadott jövő évi költségvetés alapián ugyan­is most már számolhatnak a bruttósítás fedezetével, to­vábbá a béralap utAn kép­zett szokásos szociálpoliti­kai, jóléti és kulturális anyagi erőforrással. A tes­tület azonban további in­tézkedéseket is igényel, ugyanis lelassult a bányá­szát szerkezetátalakítási programjának teljesítése. A központi vezetőség tovább­ra is helyesnek tartja az átalakítás irányát, de véle­ménye szerint az elképzelé­seket jobban összhangba kellene hozni a széntüzelé­sű erőművek rekonstrukci­ós programjával. Szüksé­gesnek ítélték a szénhidro­génbányászat fejlesztési forrásainak kiegészítését is. mert ennek elmaradása egy-két év múlva a terme­lés visszaesésével járna, s nagy gondot okozna az or­szágnak. Az ülésen el­hangzott, hogy az Ipari Mi­nisztérium több változat­ban új előterjesztést készít a kormánynak a szerkezet- átalakítás folytatásának tennivalóiról. A vizsgálatokból kitű­nik, hogy mindenképpen indokolt a széntermelés szinten tartása, mert a csökkenést pótló import jóval többe kerülne az or­szágnak. Várhatóan a jövő év első negyedében kerül sor a döntésre, amelynek alapján a minisztérium új megállapodásokat köt a bá­nyavállalatokkal a tervezett termelés szintjéről és az ehhez szükséges beruházá­sokról. Az ülésen bejelentették, hogy az Oroszlányi Szén­bányák bányászai a Kom­munisták Magyarországi Pártja megalakulása 70. évfordulójának tiszteletére versenyre szólítják a bá­nyászati iparágak dolgozó­it. A tanácskozáson felszó­lalt a tatabányaiak képvi­selője. s elmondta, hogy csatlakoznak az oroszlányi­ak kezdeményezéséhez. Bejelentette azt is. hogy elkészült a Tatabányai Szénbányák szanálási meg­állapodás-tervezete. Ez az eddigi legjobb — ötödik — változat, mert jól meamu- tf>Ha a tatabányai bányász­kodás folytatásának, a ter­melés gazdaságosságának további lehetőségeit is. A tervezet hétfőn kerül a vál­lalati összbizalmi tanács­kozás elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom