Népújság, 1987. december (38. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1987. december 1., kedd Magyar—NDK gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) a mezőgazdaságban új nö­vényfajták nemesítésében és a konvertibilis import ki­váltásában. A kétoldalú árucsere-for­galom idei alakulását érté­kelve hangsúlyozták. hegy mindkét félnek erőfeszítése­ket kell tennie annak érde­kében, hogy az 1987. évi szerződések teljesítésének üteme gyorsuljon és az év végéig az éves jegyzőkönyv előirányzatainak megfelelő nagyságrendű, kiegyensúlyo­zott forgalom valósuljon meg. Egyúttal intézkedése­ket határoztak el a megálla­podásban rögzített előirány­zatok hiánytalan teljesítésé­re. Marjai József, a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyette­se és Wolfgang Rauchfuss, a Német Demokratikus Köz­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság társelnökei aláírták a jubi­leumi ülésszakon folytatott tárgyalások eredményeit ösz- szegző jegyzőkönyvet. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke hétfőn fo­gadta Wolfgang Rauchfusst. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Roska István, hazánk berli­ni és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykö­vete. Wolfgang Rauchfussnak a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a két ország együttműködése terén kifej­tett kimagasló tevékenysége elismeréseként a Magyar Népköztársaság aranykoszo­rúval díszített Csillagrend­jét adományozta. A kitünte­tést Marjai József nyújtot­ta át a Parlamentben. Az NDK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese hétfőn elutazott Budapestről. A ven­déget Marjai József búcsúz­tatta a Ferihegyi repülőté­ren, ahol jelen volt Roska István és Karl-Heinz Lu­genheim is. A LENGYEL NÉPSZAVAZÁS EREDMÉNYE A feltett két kérdés nem kapta meg a szükséges többséget A vasárnapi lengyelorszá­gi népszavazáson feltett két kérdés nem kapta meg a szük­séges többséget — közölte hétfőn Jerzy Urban kormány­szóvivő. A gazdasági reform­ra a választásra jogosultak 44 százaléka, a politikai re­formok megvalósítására 46 százaléka mondott igent. A népszavazási törvény szerint a jogosultak több mint fe­lének kell a kormány javas­latát elfogadniuk ahhoz, hogy kötelezővé váljék. A választáson az arra jogosul­tak 67,3 százaléka vett részt. Urban szerint a népszavazást „társadalmi konzultáció jel­legűnek” tekintik, és kidol­gozzák az előterjesztett kor­mányprogram alternatíváit. Francia-iráni kibékülés Látványos fordulat a fran­cia—iráni viszonyban: a két ország nem emelt vádat a kölcsönösen vizsgálóbíró elé idézett diplomaták ellen és feloldotta a két nagykövet­ség közel fél éve tartó rend­őri zárlatát. A francia mi­niszterelnökség közleménye szerint gyors ütemben fo­lyik a többi vitás kérdés rendezése, s a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása. A fordulat egy nappal a két francia túsz Libanonból való hazatérése után követ­kezett be és immár világos, hogy az egész a kölcsönös normalizálási erőfeszítések egybefüggő rendszerét al­kotja. Vahid Gordzsit, az iráni nagykövetség tolmá­csát még júniusban meg­idézte a tavaly szeptembe­ri párizsi merénylethullám ügyével foglalkozó vizsgáló- bíró. Gordzsi a diplomáciai mentességre hivatkozva nem jelent meg a francia bíró előtt és június 30. óta nem mozdult ki a nagykövetség­ről. A kötélhúzásból diplo­máciai szakítás lett. Most elkezdődött a kibé­külés: két libanoni francia túsz szabadsága fejében Gordzsi is visszanyerte sza­badságát. A formaságokat persze betartották: az iráni diplomata vasárnap este megjelent a párizsi igazság­ügyi palotában a vizsgálóbí­ró előtt. Az kihallgatta, de nem emelt vádat ellene, s Gordzsi így szabad ember­ként távozhatott. Minden elő volt készítve, ennek je­le, hogy Orlyról különrepü- lőgép vitte a ciprusi Larna- cába, ahonnan folytatta út­ját Teheránba. Ezzel egyidejűleg az iráni fővárosban az iszlám bíró­ság is kihallgatta Paul Torri francia konzult és szintén nem emelt vádat ellene. A francia miniszterelnökségi közlemény kilátásba helyez­te a kölcsönös pénzügyi kö­vetelések gyors rendezését és a diplomáciai viszony helyreállítását. Hétfőn haj­nalban Torri is elindult Te­heránból a francia főváros­ba. KI Külpolitikai kommentárunk i Két választás, tanulságokkal KÉT VÁLASZTÁS VOLT ESEDÉKES vasárnap a világ két, egymástól távoli pontján; mindkettő más­más okból számíthatott megkülönböztetett érdeklő­désre. Kezdjük a hazánkhoz közelebbi színhellyel: Tö­rökországban a jelenlegi kormányfő, Turgut özal közgazdász jobbközép irányzatú politikai szervezete, a kormányzó Haza Pártja 294 helyet szerzett a 450 tagú nemzetgyűlésben. Ez annyit jelent, hogy a most következő fél évtizedben özalék egyedül irányíthat­ják Törökországot. S ez azért is figyelemre méltó, mert 1977 óta most először indulhatott valamennyi legális párt a választásokon. Az eredmény nem igazán meglepetés. Az anar­chia, majd a rendteremtő kemény katonai uralom esztendei után özal vezetésével kisebb „gazdasági csoda” történt Törökországban, amely a jelek sze­rint a nehéz évek után most valóban elindult a gaz­dasági és politikai stabilitás ígéretes útján. PONTOSAN ENNEK AZ ELLENKEZŐJE történt I a távolabbi színhelyen, a földkerekség egyik leg­szerencsétlenebb, legszegényebb országában, Haitin. Itt az állandósuló erőszak miatt egyszerűen nem le­hetett megtartani a vasárnapi voksolást. Pedig ez a szavazás a hagyományosan zaklatott sorsú kis or­szág hosszú történetének talán legfontosabb válasz­tása lehetett volna: a polgári demokrácia visszaállí­tásának — egyesek szerint inkább születésének — mérföldköve. Az idősebb és az ifjabb szörnyeteg, a két Duvalier rémuralma után egy híján harminc esztendeje elő­ször lett volna ldhetőség egy többé-kevésbé igazi véleménynyilvánításra — aligha véletlen, hogy bi­zonyos erők minden eszközzel pontosan ezt akarták megakadályozni —, és sajnos, ez maradéktalanul si­került is nekik. A jelenlegi ideiglenes államfő, Henri Namphy ko­rábban Duvalier környezetéhez tartozott. Ez a haj­lékony gerincű tábornok természetesen nem a tö­megeket, hanem jórészt a korábbi rezsim haszon- élvezőit képviselte. Igazi voksolás esetén esélye sem maradt volna hatalma prolongálására. így viszont — minden jel szerint — a mögötte álló katonák ösz- szefogtak Duvalier egykori hírhedt titkosrendőrsé­ge, a Tonton Macoute tagjaival, URNÁK HELYETT LÖVÉSEK ÉS HALOTTAK — ez a vasárnapi Haiti képe. Ami történt — és ami nem történt — azoknak „érv”, akik el akarják hitetni, hogy nélkülük, a „kemény kéz” nélkül Haiti nem életképes. Így a kis közép-amerikai ország tovább botorkál egy totális zsákutca vérgőzös homályában. Harmat Endre * Moszkvába érkezett Hawke BÉCSI BESZÉLGETÉS ERDŐS ANDRÉ NAGYKÖVETTEL Az utótalálkozó lassúbb menete nem jelent eredménytelenséget Moszkvába érkezett hétfőn Robert Hawke, Ausztrália miniszterelnöke. A vnukovói repülőtéren Nyikolaj Rizs- kov szovjet kormányfő és Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter fogadta. Az ausztrál kormányfő a szov­jet kormány meghívásának tesz eleget. Hawke már vasárnap megérkezett a Szovjetunió­ba. Moszkvai hivatalos prog­ramjának megkezdése előtt rövid időre megállt Le- ningrádban. Hovatovább egyéves év­fordulójához közelednek a helsinki megállapodást alá­író európai országok, vala­mint az USA és Kanada részvételével folyó bécsi megbeszélések. Ha az elmúlt egy hónap nemzetközi krónikáját néz­zük, nem kell különösebb jóstehetségnek lennünk ah­hoz, hogy megállapíthassuk: az európai biztonságerősítő intézkedések nem csupán kontinensünkre, hanem föld­gömbünk további sorsára is kihatással lesznek. A bécsi Magyar Nagykö­vetség épületében a delegá­ciónkat vezető Erdős André nagykövettel az eddig tör­ténteket, illetve az előttük álló szakasz lehetőségeit vettük számba. — A politikai megfigye­lők úgy vélik, az idáig jel­lemző lendület alábbha­gyott, döcögve halad a zá­ródokumentumok szerkesz­tése is. — Való igaz, a negyedik szakasz megkezdésekor a hangulatot a várakozásién optimizmus jellemezte. Eb­ből arra következtethettünk volna, hogy a továbbiakban is lendületesen haladhatunk. Szeptember közepén nyil­vánvalóvá vált: a problé­mák összetettebbek még annál is, mint ahogy ko­rábban a résztvevők gondol­ták. Kétségtelen: az itteni munkánk és a nemzetközi események között egyfajta kontraszt észlelhető. Ez abban mutatkozik meg, hogy a szovjet—amerikai viszony enyhülése, szívélyesebbé válása csak felületesen ér­zékelhető az osztrák fővá­rosban. Annyiban nyilvánul meg, hogy oldottabb a dip­lomáciai kapcsolatok lég­köre, és érintkezési formája, de az érdemi eredmények elmaradnak. — Nem tartja lehetséges­nek, hogy a két nagyhata­lom kapcsolatának normali­zálódása, Gorbacsov és Rea­gan „elnöki csúcsának” ki­tűzése egyfajta holtpontot jelent Önök számára? — Nem. Ez az intenzíveb­bé válás „nem árthat” ne­künk. Szerintem automatiz­mus nincs. A két nagy vi­szonyának javulása nem be­folyásolhatja a bécsiek mun­káját. De nem szavatolhat azonnali megegyezést sem. Tudniillik, a mi konferen­ciánknak is megvan a ma­ga sajátos élete. Nem sza­kadhatunk el a külvilágtól, de azon belül egy belterjes világban mozgunk. Éppen ezért — tegyük fel —, ha Gorbacsov és Reagan szer­dán leülnek egymással meg­beszélésre, akkor korántsem biztos, hogy nálunk, csütör­tökön ez a párbeszéd konk­rét megegyezéseket szül. — Az elkövetkezőkben bi­zonyára nagyobb szerephez jutnak a humanitárius szem­pontokon belül a nemzeti, nemzetiségi kisebbségek problémái. — Bizonyára, ám én úgy fogalmaznék: a folyamat harminclépcsős „menet”. A résztvevők döntő többsége kis-, és közepes nagyságú állam. Függetlenül a kato­nai tömbökhöz való tarto­zásuktól megvannak a saját nemzeti érdekeik, értékeik. Ezek túlmutatnak a konti­nenst kettészelő politikai, ideológiai választóvonala­kon. Magától értetődik az­tán, hogy elképzeléseiket és cselekvéseiket most érvé­nyesíteni szeretnék. Épp ezért a megvitatás, a szám­bavétel okoz némi lelassu­lást a korábbiakhoz képest. Azonban sem megtorpanásról, sem válságos szituációról nem beszélhetünk. — Mikor kezdődik meg az elmondottak alapján a záródokumentum szövege­zése? — Ennek már februárban meg kellett volna történ­nie. Gyakorlatilag nem került rá sor szeptember­ben sem. — Megoldásra vár egy sor diplomácianyelven szólva „kényes kérdés" egyeztetése. — Nézze, ezek vannak és lesznek mindaddig, míg a véoső okmány meg nem szü­letik. Egyébként a legkénye­sebb ügyek a megbeszélések zárószakaszában kerülnek terítékre. Ami pillanatnyi­lag fölülmúlhatatlan nehéz­séget jelent, arról közös együttes döntés születik, de már az addigi eredmények tükrében. Pillanatnyilag a humanitárius érdekek egyez­tetésénél tapasztalható a legnagyobb lemaradás. A katonai, fegyverzetcsökken­tési program minden egyes eszmecseréje kis lépésekkel előbbre viszi ügyünket. Kép­letesen szólva ott már lát­ható az alagút végén a- fény. — Ez érdekes, hisz nem ritka az azonos katonai tömbön belüli érdekellentét sem. Vegyük például a tö­rök—görög égei-tengeri pajzs vitáját. — Ki kell jelenteni, ez nem tömbközi fórum. A 35 állam közül 16 a NATO. 6 a Varsói Szerződés tagja, a többj semleges, vagy el nem kötelezett. Ezért mi mindig hangoztatjuk: a né­zetkülönbségeket intézzék el az országok egymás között. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezle­ten kívül természetesen ha­zánknak is megvan a saját törekvése, de a tapasztalat azt mutatja, az azonos pon­tok egyeztetése elvezet a konkrét megállapodáshoz. — És ez mikorra várható? — A szerkesztőmunka te­rén ez év végéig sikerül konkrét eredményeket el­érni. De a találkozó befeje­zésének időpontját személv szerint nem merném az év végében megadni. Soós Tamás Köt vé nyá r foly a mok Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 1987. november 30-tól december 6-ig A kötvény megnevezése Kamat­láb Kamat­fiz. Futam idő Árfolyam a névérték %-ban i%) dátuma vétel eladás AMFORA Balaton Volán Borsodi Iparcikk II. Borsodi Ruh. Kér. V. Borsodi Sörgyár BITBIV DfiLKER—I. DOM US DKV—Paraffin Győr-Sopron Iparcikk Heves Megyei Ipa Kaposvári Volán Kecskeméti V. T. KK. I KSZE Mátra Volán Napsugár. Ruh. Szöv. PIÉRT—I. PIÉRT—II. SKALA—I. SKALA—II. SKALA—III. Szabolcs Megyei Ip. KV Szatmár Bútorgyár Giril'VoAó szervezetei AGRAR—I. AGRAR—II. OKHB Rt. OKHB Rt. U. Jelen’eg kapható kötvé Tartósít-ip gomb. KK. Mátra Volán Eger Az árfolyamok tájékoztató JeUegfiek, a kereslet-kínálattól függően a megadott értéktől eltérhetnek. A tájékoztató terjedelme miatt nem teljes körű. Bővebb felvilágosítás az OKHB Rt. egri és hatvani 11 11. 30 1984—91 97,00 98,50 11 10. 31. 1985—92 96,00 97,50 11 11. 01. 1985—91 96,25 97,75 11 11. 01. 1985—91 97,50 99,00 11 01. 31. 1986—92 104,75 106,25 11 11. 03. 1985—91 . 97,00 98,50 11 03. 20. 1985—91 103,75 105,25 11 12. 10. 1984—90 106,00 107,50 11 11. 14. 1985—90 96,25 97,75 ; íi 03. 20. 1986—93 102,75 104,25 t íi 02. 23. 1987—93 103,50 105,00 íi 12. 01. 1985—92 97,00 98,50 [. n 01. 06. 1986—91 117,00 118,50 íi 12. 15. 1986—92 105,75 107,25 íi 02. 17. 1986—91 104,50 106,00 íi 09. 24. 1985—91 98,00 99,50 íi 00. 30. 1984—91 100,50 102,00 íi 04. 11. 1985—92 102,50 104,00 íi 05. 31. 1984—91 101,25 102,75 íi 05. 00. 1985—92 101,75 103,25 íi 05. 15. 1985—92 101,75 103,25 \ íi 10. 15. 1986—92 97,50 99,00 11 10. 29. 1985—93 k által vásárolható kötvények: 96,00 97,50 12 07. 01. 1985—93 101,55 103,25 11,5 04. 01. 1980—94 103,75 105.25 11 07. 01. 1987—94 100,00 101,50 1U ínyek: 07, 15. 1987—93 98,50 100,00 11 07. 15. 1987—93 98,50 100,00 11+1 09. 17. 1987—92 98,50 100,00 A varsói népszavazáson: sza­vaz a család (Népújság-telefotó: CAF — MTI — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom