Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-27 / 280. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1987. november 27., péntek ÉRTÉKELTEK A BARATT KOR TEVÉKENYSÉGÉT A szülőföld vonzásában Új egészségház Zsombón A Csont;rád megyei Zsombón 8 millió 200 ezer forintos költségből felépült az új egészségház. A létesítményben — amelynek építéséhez a község lakói több mint 3 millió forinttal járultak hozzá — körzeti orvosi, fogorvosi és gyermekorvosi rendelő kapott helyet. Felvételünkön a helyi általános iskola nyolcadikos tanulói társadalmi munkában rendezik az egészségház környékét (MTl-fotó: Stekovics János — KS) „Tanújelek” Magvető — könyvbemutató Hatvanban A szűkebb hazánkból elszármazottak tavaly alapították meg Budapesten a Heves Megyeiek Baráti Körét, hogy ilyen formában szervezetten is szorosabbra fűzhessék kapcsolatukat a szülőfölddel. Számos rendezvény, klubtalálkozó bizonyította azóta az elgondolás helyességét, mint azt pénteken a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban tartott vezetőségi ülésen megtudtuk. A kör elveihez igazodó, inkább baráti 'beszélgetésre, semmint hivatalos értekezletre emlékeztető találkozón dr. Misi Sándor titkár, a MÉM főosztályvezetője számolt be az elmúlt egy év eredményeiről, illetve a következő hónapok terveiről. Mint elmondta, az 1986— 87-es évad a szervezeti fejlesztés jegyében telt el és ennek eredményeként több mint kétszázan szerepelnek a névsorban. Megkezdték a szakmai csoportok szervezését is: eddig a közgazdászok és az agrárszakemberek alakították meg a maguk együttgondolkodásra, tapasztalatcserére, kapcsolatépítésre hivatott társaságait. A baráti kör klubbal is rendelkezik, ahol minden hónap első csütörtökén tartják az összejöveteleket. Itt a kötetlenségen van a hangsúly, egy-egy rövid műsor azonban mindig színesíti a társasági életet. Ezelk közül a legnagyobb sikert Bánffy György színművész önálló estje aratta, akit máris felkértek egy újabb alkalomra. A kör közös látogatást szervezett az Operettszínház- ba, ahol az első sorokban megyénkbeliek tapsoltak Kovács Brigittának, amikor legördült a függöny A mosoly országának végén. Az első évad legsikesebb rendezvényének az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett műsoros est bizonyult, ahol megyénkből elszármazott művészek léptek fel. A tavaszi program lelkes fogadtatását bizonyítja, hogy az eredetileg másfél órásra tervezett műsorban negyed 10-kor még visszatapsolta Kovács Katit á közönség. A bevételt az egri színház fejlesztésére adományozták a fellépők és a rendezők. A következő év terveiről szólva dr. Misi Sándor kiemelte, hogy a közeli hetekben megalakulnak a jogászok, pedagógusok és egészségügyiek körülbelül harmincfős szakmai csoportjai is. A sportolók szintén jelezték társulási szándékukat. Ugyancsak a szervezeti fejlesztéshez tartozik, hegy a jelentősebb egyetemeken megtörtént a megyénkbeli fiatalok „feltérképezése” és így küszöbön áll az ifjúsági tagozat beindítása is. Ehhez mintául a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szolgálhat, ahol élénk klubélet folyik. A csütörtöki napok szabad légkörét megőrizve, az érdeklődés fokozására néhány nagyobb programot is terveznek. Előadásra várják Kulcsár Kálmán szociológust, beszélgetésre az egészségügyi minisztert és Heves város vezetőit. Bemutatkozik majd a gödöllői diákklub és útibeszámolókat is tartanak. Ebben az évadban is volt már néhány emlékezetes rendezvény: ezek közül is kiemelkedett az egri bazilikában tartott két koncert, melyet a mozgássérültek javára adtak. Hevesen Dévai Nagy Kamilla lépett fel, Gyöngyösön1 és Egerben pedig koreai népi együttes járt a kör szervezésében. A legfrissebb esemény: az elmúlt hét végén a felújított erdőtelki kastélyt tekintette meg egy kisebb csoport. Az önállóvá vált egri színház első sikerének híre Budapestre is eljutott, így tervbe vették, hogy megtekintik az előadásokat, sőt á színháztámogatók egyesületébe is belépnek. Részt vállalnak a vár visszavételének 300. évfordulójára rendezendő egri díszünnepségben is: Novák Ferenc, a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesének neves koreográfusa készít egy műsorblokkot az emlékest programjába. A tervekből végül is hármas cél körvonalazódik: a szakmai csoportok megerősítése, a fiatalok megnyerése, mozgósítása, és természetesen a kapcsolatok élőbbé tétele megyénkkel, a szülőfölddel. Egy esztendő — három tanulmánykötet. Ezek megjelenése jelzi az Egerben élő, Budapesten tanító esztéta, dr. Cs. Varga István alkotókedvét, tehetségét. Kezdődött Jeszenyin pályaívének fölrajzolásával, folytatódott a Napjaink folyóirat köré tömörült írók, költők munkásságának elemzésével, legújabban pedig — a Magvető Könyvkiadónál napvilágra került kötetében — Németh László írásművészetéhez közelít mély intuícióval, gazdag tudásanyaggal. Tanújelek. E címet adta legfrissebb kötetének az ELTE Főiskolai Karának tanára. S a Hatvani Galéria, valamint a Magvető e kötet okán-jogán rendezett közös könyvbemutatót a város irodalomkedvelőinek hétfőn este. A részelőadások sorát Hegedős Mária, a Magvető irodalmi vezetője indította, A HNF Országos Tanácsa, a Művelődési Minisztérium, a SZOT, a KISZ KB, az Országos Közművelődési Központ és a Magyar Történelmi Társulat egyesületi történeti pályázatot hirdet. A cél az, hogy hozzájáruljanak utalva arra, hogy e kiadó volt az, amely — az olvasói igény torlódása nyomán — a kétszázezres példányszámot elért Égető Eszter megjelentetésével igazán sínre helyezte a Németh László-i életmű teljes bemutatására irányuló ügyet, s változatlanul fontosnak véli a nagy író. gondolkodó mind szélesebb körben való megismertetését, elfogadtatását. Kocsis Rózsa egyetemi tanár, Cs. Varga István új kötete kapcsán — Tanújelek! — a szerző szintézist teremtő erejére utalt, amely ezúttal főként Németh László szépírói teljesítményét taglalja, különös figyelemmel az Iszony, az Irgalom, vagy a Gyász nőalakjaira. Vekerdi László nagyobb általánosságot hangsúlyozott, amikor a szépírás művésze-' te, vagy a kritikai irodalom művelői kapcsán a főváros és a vidék ellentétének oka- it-bogait oldozgatva a maii társadalmi öntevékenység, a közösségi művelődés hagyományainak, értékeinek jobb megismeréséhez. Be lehet küldeni rövidebb vagy hosszabb — legfeljebb 60 gépelt oldalnyi — élmény- beszámolót, tudományos igégyar irodalom egytemessé- ge mellett voksolt. Különösen jó példa erre maga a szerző, Cs. Varga István, aki Egerben él, alkot, Debrecenben, Tatabányán szerkeszt, Budapesten tanít, ám tanulmányai a művesség. a gondolatgazdagság legmagasabb szintjén világítják meg választott tárgyát, legyen az Németh László, a Szalonnán élő Kalász László, vagy a miskolci Serfőző Simon. Az érdeklődéssel kísért, forró sikerű könyvbemutatót Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészének Jeszenyin- és Kalász Lószló-verstolmácsolásai, továbbá Németh-művekből vett idézetei kerekítették teljesre, az est végeztével pedig őszinte, meleg ünneplésben részesült Németh László özvegye, Démusz Ella is, aki megtisztelte jelenlétével Hatvan e fontos kultúrtörténeti eseményét. nyű elemzést, szociográfiát vagy irodalmi értékű írást, amit eddig nem publikáltak. 1988. május 31-ig, az Országos Közművelődési Központ (1251 Budapest, Pf. 33.) címére kell eljuttatni az írásokat. Szolnokiak— Egerben A két megyeszékhely művelődési intézményeinek jó kapcsolatát bizonyítja, hogy tavaly megyénkbeli művészeti együttesek szórakoztatták egy napon át a szolnokiakat. E hét végén, szombaton kerül sor a viszont- látogatásra: most a Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ legjobb csoportjai mutatkoznak be Egerben, a Megyei Művelődési Központban. Délelőtt 10 órakor a jász- fényszarui Fortuna együttes, mutatja be az Óz, a mi varázslónk című mesejátékot. Áz előadás érdekessége, hogy a gyerekszereplők a saját egyéniségükre formálták az amerikai alkotást. Délután egy és öt óra között az érdeklődőket videó- vetítés várja: Szolnok megye életébe nyerhetnek bepillantást a monitorok segítségével. Ugyancsak öt órakor két kiállítást nyitnak az' MMK Galériájában. A túrkevei művelődési ház díszítőművészei és a mezőtúri fazekasok mutatják be legszebb darabjaikat, illetve a szolnoki Weston Fotóstúdió tagjainak kollekcióját tekinthetik meg a fényképezés szerelmesei. A szolnoki Tisza Tánc- együttes műsora este 6 órakor kezdődik a díszteremben, 7 órától pedig a két művelődési központ népművelői rendeznek tapasztalat- cserét, együttgondolkodást a szakmájukat érintő legfontosabb kérdésekről. Egyesületek történetei VICCMAGAZIN Családi történetek Kovács bevert képpel megy az utcán. Szembe jön vele a barátja, aki megkérdezi: — Mi történt veled? — Tegnap este későn mentem haza. A kutyám a sötétben nem ismert meg és rám ugrott. — Na hallod — szól a barátja —, én az ilyen kutyától rögtön elválnék! ★ Egyik este a feleség így szól a férjéhez: — Mindjárt kész a vacsora. Azután megfürdetem a gyerekeket, lefektetem őket aludni, elmosogatok, f elvár- rom az ingedre a gombokat, aztán mehetünk a moziba: — Jó, jó — feleli a férj —, de mikor mész a jegyekért? ■ ★ — Találd ki, mikor érnek véget a mézeshetek! — mondja az újdonsült férj a barátjának. — Nem tudom. Mikor? — Amikor a férj már nem segít mosogatni a feleségének, hanem hozzálát egyedül! ★ Kovács a tengerparton sétál. és nagyokat sóhajtva bámulja a vizet. Egy ismerőse is arra jár és megszólítja: — Miért olyan szomorú. Kovács úr? — Ne is kérdezze! — feleli Kovács. — Az első feleségem ezen a helyen fulladt a tengerbe. — Ugyan, ne gondoljon rá! — vigasztalja az ismerőse. — Hiszen van már másik asszonya. Kedves, okos, szép teremtés ... — Igen, igen — sóhajt fel Kovács —, de nem akar fürödni. ★ :— Csak palacsintát és paprikáskrumplit tudok főzni — vallja be szemlesütve az ifjú feleség az első ebédnél. — És ez most melyik, drágám? — érdeklődik tétován a férj. ★ Balogh né a viharos családi veszekedés után bekötözi férje megsérült fejét, közben gügyögve így szól: — Látod, te kis csacsi, ki kötözné most be a fejedet, ha én nem lennék itt melletted?!? ★ Az újdonsült férj kérdi a szíve választottjától: — Mondd, drágám, hány férfit szerettél előttem? Az asszonyka hallgat, nem válaszol. Néhány kínos pillanat után a férj félénken megszólal: — Most haragszol rám? — Nem, drágaságom, csak számolom... — mondja az asszonyka nyugalommal. ★ Űjgazdagné odaszól a luxusvilla úszómedencéjében lubickoló férjének: — Jenő, ne ússz nagyon messzire, mert mindjárt kész az ebéd! ★ — A kedves feleségeddel voltál tegnap a színházban? — Igen, de nehogy megmondd neki! ★ Kék foltokkal, ragtapaszokkal ékesítve, összekarmolva állít be munkahelyére Molnár kartárs. — Mi történt? — kérdezik izgatottan a kollégái. — Kihúztam egy lányt a vízből... — És ezért összevert? — Nem ő. A feleségem. Éppen akkor jött haza, amikor a lányt kisegítettem a fürdőkádból. ★ Külföldi kiküldetéséből hazatáviratozik a férj: „Agynak estem anginaa- val stop eerkezeesem bizonytalan stop.” A feleség visszaüzen: „Azt a doegoet kiruugod stop, vaarlák a hathuszas autoobusznnal stop.” E. M. KAMERAKÖZELBEN Vers mindenkinek Jankovich Júlia a televízió kulturális és zenei fő* szerkesztősége irodalmi osztályának szerkesztője. Irodalmi műsorokat készít — másik szakterülete a képzőművészet —. és az idén ő szerkeszti a Vers mindenkinek című műsort. — Mióta? — Itt, az irodalmi osztályon „vetésforgó” szerint szerkesztünk. Én 1985-foen voltam a Vers mindenkinek szerkesztője, és az idén. Előttem sok évig Farkas Katalin, aztán a nemrég elhunyt Behyna Károly, majd Juhász Klára készítette. Jövőre a tervek szerint Kucz~ ka Judit és Czigány György fogja szerkeszteni. — ön hogyan választja ki a verseket? — Úgy érzem, a mi életünkből hiányoznak az érzelmek. Ezért nálam a válogatásban súlyt kap a líra, amely szerintem az irodalom legszemélyesebb közlésformája. Előnyben részesítem a magyar klasszikusokat, kü lönösen szívügyem Petőfi. A műsoromba bevontam a népköltészetet is. Aztán találtam két vagy több hangra szóló verseket, főleg antik költőkét, azokat két vagy több színész mondta el. 1985-ben — mivel sokan szünetkitöltőnek tekintették csupán a műsorunkat — kis képi összeállításokkal egészítettem ki a versmondást, főleg képzőművészeti anyaggal. Catullus-vershez például korabeli római fejeket mutattunk. Máskor pedig eredeti vérskézirato- kat. — Hogyan választják ki a színészeket? — A műhöz keressük az előadót. A választás elsősorban a rendező joga, de a szerkesztőt is meghallgatja. Sajnos, sokszor egyeztetési gondok merülnek fel. emiatt gyakran meg kell alkudnunk. — Min dolgozik most? — Általában negyed- vagy fél évre előre dolgozunk. Irodalmi műsorokat szerkesztek. Jövőre sok évforduló lesz. Füst Milán-centenárium — őt elsőként, mint lírikust és gondolkodót akarom bemutatni. Lesz Tersánszky-est, Dsida Jenő- évforduló, és erről az évről átcsúszik egy Majakovszkij- műsor 1988-ra.
