Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-25 / 278. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 278. szám ARA: 1987.! november 25., szerda 1,80 FORINT Hidak A tél beköszöntével mind gyakrabban az érdeklődés és a figyelem kő* zéppontjába kerülnek a közutak és a közhasználatban levő hidak. Megyénk közúthálózatának hossza alig kevesebb háromezer kilométernél, ezeken a zavartalan közlekedést 774 híd segíti, illetve akadályozza. Egy- egy jelentősebb forgalmú híd hiányát akkor érezzük igazán, amikor az alig, netán félig járható, mint tapasztaltuk ezt a füzesabonyi vasutat átívelő közhíd esetében. Ezrek és tízezrek töltöttek el sok percből összerakódó számtalan órát a piros lámpák előtt, amíg végre felcsillant a szabadot mutató zöld jelzés. A híd elkészültével ugyanakkor zavartalanul átsuhanunk a szóban forgó hídon, nem is gondolva ' arra, hogy mennyi várakozástól, feleslegesen eltöltött időtől mentettek meg bennünket a hídba épített milliók. A hidaknak nálunk több gazdájuk van, így a helyi tanácsok például a hozzájuk tartozó 1838 kilométer hosszú közúton 432 hidat tartanak fenn, biztosítják járhatóságukat, a hozzájuk tartozó forgalombiztonsági berendezésekkel, úttartozékokkal együtt. Az úthálózat fenntartásán belül a hidak forgalombiztos állapotban tartása és a forgalmi igények alakulásával lépést tartó fejlesztése az egész közúti közlekedési rendszer működőképességének kulcskérdése. A motorizáció erőteljes fejlődése a szó szoros értelmében kikényszeríti, hogy a tanácsok a kezelésükben lévő utakon a hidak rendeltetésszerű használatáról gondoskodjanak. Az illetékesek felmérései szerint nem rózsás a kép, tekintettel arra, hogy a hidak mindössze negyven százaléka felel meg a célnak. Tíz százalékuk azonnali, húsz százalékuk öt éven belüli, vagyis sürgős javításra, megerősítésre, korszerűsítésre szorul. Jelentős azon tanácsi hidak száma, amelyeken forgalomszabályozásra, korszerűsítésre lesz szükség szintén belátható időn belül. Ki ne tudná, hogy a hidak nélkül a legmodernebb utakon is leáll a forgalom és éppen a hidak azok, amelyek a köz- úthálózat építése során a legtöbb pénzbe kerülnek. Megyénkben évi egymilliót költenek a tanácsok hidakra és ötre lenne szükség a bővülő igényeket is kielégítő fenntartáshoz. A hidak állapotát rendszeresen ellenőrzik és éppen a pénzszűke miatt ütemezik a szükséges javításokat, karbantartásokat, figyelembe véve a rajtuk bonyolódó forgalmat. A helyi tanácsok jól teszik, ha hídjai- kat felülvizsgálva az említettek alapján nyújtják be pályázataikat — anyagi hozzájárulásra — a megyéhez. Szalay István HŐTERMELÉS, SZÉNBÁNYÁSZAT, ÉPÍTŐIPAR Év vége előtt megyénk nagyüzemei Az ország egyik legnagyobb széntüzelésű erőművében, a Gagarin Hőerőműben tervtúlteljesítés várható. A hazai energiarendszerben elfoglalt helyét egyértelműen meghatározza az a tény, hogy a szénbázisú erőművek összes villamosenergia-termelésének csaknem 40 százalékát szolgáltatja. A vállalát ez évi gazdasági célkitűzéseinek teljesítéséről Laposa Lajos műszaki vezérigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hegy a többlettermelés 160—180 gigawattóra között jelentkezik majd, amely a tervezett értékhez képest 5 százalékos túlteljesítést jelent. Elmondható ez a villamosenergiatermelés minőségi mutatójáról, a fajlagos hőfogyasztásról, amelynek értéke várhatóan két százalékkal javul. Az éves kwrbantartási munkálatok november végéig befejeződnek, a Gagarin Hőerőmű nagyrekonstrukciós tevékenysége a tervezett ütemnek megfelelően halad. A négyes számú, 200 megawattos blokk Í988. február 15-re tervezett párhuzamos kapcsolása előreláthatóan megvalósul. annak ellenére, hogy import beszerzési nehézségek jelentKözeledik az év utolsó hónapja; nemcsak a naptár tanúsága szerint, hanem megyénk üzemeiben elért eddigi eredmények alapján is. Sikerül-e az idei célokat megvalósítani, a kitűzött terveket elérni — erről érdeklődtünk megyénk három nagy vállalatánál. keztek és egyes alvállalkozók a szállítási határidőket nem teljesítik vállalásaiknak megfelelően. Az év hátralévő részében a rekonstrukciós munkálatok mellett az úgynevezett téli csúcsban való maximális helytállást jelent, kiemelt termelési feladatot a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál. A Mátraalji Szénbányák fő tevékenysége az energetikai lignittermelés. Dr. Ur- bán Gábor gazdasági vezérigazgató-helyettes arról tájékoztatott, hogy ez évi célkitűzéseiket is az erőművi tüzelőigény határozta meg. A Gagarin Hőerőmű Vállalat a rekonstrukciós munkálatokkal összefüggésben év közben csökkentette a lignitigényeket. Ennek megfelelően a várható éves termelés a Mátraalji Szénbányáknál 6480 kilotonna. A lakossági igények kielégítése érdekében Bükkábrány- ban terven felül mintegy 50 kilotonna darabos lignitet értékesítenek. A barnaszén- igények jobb kielégítéséért a termelés fokozását tűzték célul az egercsehi bányaüzemben. A szabadnapi termelések tervezését is figyelembe véve, mintegy 120 kilotonna szenet Egercsehiben termelnek ki. A Thorez bányaüzem termelő berendezéseinek nagyrekonstrukcióját ütemterv szerint végezték az idén. A bánya szinttartó beruházását a lignitprogram keretében megkezdték. A Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat a gazdaságilag megalapozott 1986-os év után erre az évre újabb jelentős gazdasági célokat tűzött ki megvalósításra. Barta Gyula igazgató elmondotta, hogy az* év vége közeledtével összességében sikeres gazdasági évet teljesítenek majd. A termelési célok megvalósulnak, kétszázötven lakást adnak át. A költséggazdálkodás kiegyensúlyozottsága következtében a nyereségterv is jól alakult. Csaknem 9 százalékos növekedést érnek el a keresetek alakulásában. Ebben az évben az utóbbi idők legnagyobb mértékű termelést támogató gépi beruházását hajtották végre, hozzávetőlegesen 35 millió forint értékben. A készletek erőteljes csökkentése a vállalat előző évi programjának is kiemelt része volt. Az idén az ebben! átlagos csökkenés a 15 millió forinttal szemben 20 millió forintot jelent. Jövőre a fejlődést nem a volumen növelésével, hanem a racionálisabb és hatékonyabb munkavégzéssel kívánják biztosítani. ÖSSZESEN 115 MILLIÓ Üzemel a gépsor, inéul a kamion Ma még talán szokatlan a módszer, hogy egy beruházás a szerződés aláírásától számított tizenegy hónap alatt elkészüljön. Méghozzá úgy, hogy a berendezést 'külföldről szállítják, amely augusztus végén érkezett be az országba és tegnap kezdte meg teljes kapacitással a működését. Történt pedig ez Gyöngyösön. ahol az áfész a svéd Dahlen cégtől 72 millió forintért megvásárolta a gépsort. Az építkezés és a műszaki feltételek előteremtése további 43 milliót vett igénybe. Az új berendezés különböző ízesítésű minipizzát képes gyártani. Az áfész a mintegy nyolcszáz tonna mennyiségű termékének több mint a felét tőkés piacon értékesíti: mondotta a tegnapi megnyitón Rohánszky Ferenc, a Gyöngy- szöv Áfész elnöke. Az ünnepélyes külsőségek között megtartott üzemava- táson részt vett dr. Szilvasán Pál, a Szövosz főtitkár- helyettese, Kürtösi Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Kónya Lajos, a várósi pártbizottság első titkára, Miskolczi László, a megyei tanács osztályvezetője, Murcsányi László, a városi tanács elnökhelyettese, dr. Sumi András, a Mészöv titkára, valamint a, különböző társadalmi és gazdasági szervek vezetői, illetve küldöttei. A vendégek sorában ott volt többek között Ragnar Dromber, a Svéd Királyság magyarországi nagykövete. Az új üzem bejárata előtt a szalagot Dars Ekström, a Dahlen cég vezérigazgatója vágta át, dr. Szilvasán Pál közreműködésével. A svéd ipari vezető kifejezte azt a reményét, hogy ezt a gyöngyösi megrendelést, amely az első a két ország esetéiben, további is követi majd és így segíteni tudják Magyarország műszaki fejlődését. A gyöngyösi Pattinka üzem 1974 óta a termelését a kezdeti óránkénti 28 kilogrammról csaknem 490 kilogrammra fejlesztette most. A termelési értékét pedig a hússzorosára növelte. Alig két héttel azután, hogy az új üzem megkezdte a működését, elindul az első szállítmány Gyöngyösről Svédországba. Az áfész úgy tervezi, hogy a jövő évben a nyugati piacon több mint egymillió márka értékű árút értékesít. (Fotó: Szántó György) Befejeződtek a szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások A rendkívüli dokumentum kézjegyet kapott Kedden Genfben befejeződtek Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter tárgyalásai. Megbeszélésükön egyeztették a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták ^megsemmisítésére vonatkozó szerződés tervezetével összefüggő utolsó megoldatlan kérdéseket. Bizonyossággal megállapítható tehát, hegy elkészült a rendkívül fontos dokumentum, s azt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke decemberben, a Washingtoni csúcstalálkozón aláírja. Sevardnadze és Shultz áttekintették a csúcstalálkozó programjával és ügyrendjével kapcsolatos kérdéseket is — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Nyugati hírügynökségek helyszíni beszámolóikban azt közölték, hogy a megállapodásra vonatkozó bejelentési a két külügyminiszter a tanácskozás szünetében tette az amerikai képviselet épülete előtt összegyűlt újságíróknak. Charles Redman amerikai külügyi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a csúcstalálkozó napirendjét egyeztetve Shultz és Sevardnadze más kérdéseket, például a hadászati nukleáris fegyverekkel, az emberi jogokkal és regionális ügyekkel összefüggő problémákat is megvitat. Hírügynökségek nemhiva- talcs fordításban az alábbiak szerint ismertetik a külügyminiszterek szavait: Shultz: .Sevardnadze miniszter és én most kezet rázunk. Ennek oka az, hogy megállapodásra jutottunk az INF minden függőben marad, amelyet mások is elvégezhetnek. Nagyon elégedettek vagyunk." (Folytatás a 2. oldalon) Megemlékezés a KMP megalakulásának évfordulójáról Gáli László, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója átveszi a jutalmat Kiss Sándortól, a megyei pártbizottság titkárától (Fotó: Tóth Gizella) Történelmi jelentőségű eseményre, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulására emlékeztek tegnap délután Egerben, a megyei pártbizottság székházában. Az egybegyűlteket Haffnerné dr. Mikolczi Margit, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője köszöntötte, majd dr. Nagy Imre, a KISZ Heves Megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett arra. hogy hatvankilenc évvel ezelőtt, amikor a fiatal szovjethatalom az élethez való jogáért küzdött, a magyar munkásmozgalomban is új fejezet kezdődött. Elindult történelmi útjára a magyar munkásosztály forradalmi marxista—leninista élszakasza. — November 4-én — az őszirózsás forradalom győzelmének tudatában — gyűltek össze a Szovjet- Qroszországban tevékenykedő magyarországi kommunisták — mondotta többek hozott a KISZ megyei titkára. — Határoztak a kommunista párt megalakításáról. valamint több száz aktivista hazatéréséről, akik itthon a baloldallal együtt megteremtik az új forradalmi pártot. Az elsők között tért haza Kun Béla, aki ekkor már közismert volt. Neve összeforrt a forradalommal, hiszen az orosz szocialista forradalomért felsorakozó „Legyőzhetetlen százezer”, a magyar internacionalisták vezetője volt... 1918. november 24én ült össze az alakuló értekezlet. Határozatot hoztak a KMP megalakításáról és megválasztották az első Központi Bizottságot. A fiatal forradalmi párt tevékenységének kezdetén hatása alá vonta a szervezett ifjúmunkás mozgalmat, jelentékeny befolyással rendelkezett a munkanélküliek, a leszerelt katonák táborában, eredményes agitációt folytatott a fegyveres erők soraiban, a falvak szegényparasztsága között. De legfontosabb feladata a munkásosztály megnyerése volt Végezetül arról szólt, hogy pártunk történelmi tanulságai azt is bizonyítják; « szocializmusnak szüksége van a folyamatos megújulásra, sőt megújulóképessége éppen egyik alapvető jellemzője. A megemlékezésen Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára csaknem hetven aktivistának adott át jutalmat, akik tevékeny részt vállaltak a művelődési, agitáció- és propagandamunkában. A magyar nyelvű szovjet lapok terjesztéséért jutalmat kapott a 212-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. A KMP megalakulásának évfordulóján, tegnap délután 4 órakor a városi pártbizottság, az 5-ös számú pártkörzet képviselői - és az 5-ös számú Általános Iskola úttörőcsapata koszorút helyezett el az egri Marx Károly utcai emléktáblára.
