Népújság, 1987. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-21 / 275. szám
NÉPÚJSÁG, 1987, november 21., szombat MEGYEI PANORAMA llliílíl’ll 5. IRATOK - BÖRTÖNBŐL A NAPVILÁGRA A levéltár—költözködés közben Jelenleg a költözés miatt két helyszínen dolgoznak a levéltárosok: a megyei tanács udvarán, a valamikori vármegyei börtönépületben, illetve a műemlék jelleggel felújított patinás volt Vincellériskolában ez év júliusától. A régi helyen találjuk Berta József levéltárost. — Mi tette szükségessé, hogy itthagyják az ódon falakat? — Már az 1960-as évektől voltak külső raktáraink. Az idők során felgyülemlett dokumentumoknak újabb és újabb „szükségszállást’” kellett teremteni. A Szilágyi gimnázium egyik helyiségétől a hatvani volt moziig mindenütt megtalálhatók voltak. Nehézségeket jelentett bizonyos kért iratok előke- rítése, hiszen előfordult, hogy két levélért Hatvanba kellett utazni. Hét éve tart ez az áldatlan állapot, egyszerűen túlnőttek rajtunk a papírok. — Kezelésünkbe tartozik a XIII. századtól 1960-ig az összes történeti jellegű iratanyag. Ha a lapokat élével egymás mellé tesszük, akkor itt körülbelül 2500 irat- folyóméter fér el. Megőrzésre viszont 5200 méter vár. A krónikus helyszűke mellett a másik, mielőbbi változtatásra késztető tényező a tárolási körülmények lehetetlensége. Kényesek a kora középkori pergamenek, böroklevelek, díszes, cizellált könyvek, térképek, iratok. Ezek nemzeti múltunkat őrzik. Optimális elhelyezésükhöz állandó hőmérséklet, szabályozott páratartalom kellene. Itt valamennyi raktár- helyiség fűtetlen: nyáron a kinti melegnél valamivel hűvösebb, télen gyakran mínusz 20 fokos. Ez az óriási hőingadozás, páralecsapódás roppant pusztító hatású. ★ Végigjárjuk a raktárakat: süt a nedves hideg. A salét- romos fal ledobja a vakolatot. Hiába renoválták mindezt 1973-ban. Főleg a pinceraktárban fogad szomorú kép. Az ide „bebörtönzött” iratok talán a nyáron már megfelelő helyre kerülnek. Feltűnt azonban, hogy a polcokon a lehetőséghez képest rendszerezettség van. Dobozokban, a külső viszonyoktól aránylag védetten sorakoznak a lajstromozott iratok. — Törekszünk egy eszmei rendre — mondja beszélgetőpartnerünk. — A jelenlegi átmeneti állapotban is igyekszünk ellátni a kutatók, a tanulók igényeit. A módszertani rend nem borult fel. A még ittmaradt anyagok a régi rendben megőrizve várják a szállítást, az új helyükre kerülők már rögtön rendeltetésüknek megfelelően kerülnek a polcokra. Így a „kettészakadásuk” csupán helyi, s nem tartalmi. Minderről meggyőződünk, hiszen az egyik emeleti tárolóhelyiségben szép sorban találjuk például Heves és Külső-Szolnok vármegye nemesi közgyűléseinek iratait. E vaskos kötetek, amelyek az 1825-ös reformországgyűlés után már magyar nyelven íródtak, valóban nehéz dokumentumok. Megmozdí- tásukra nagy gondot fordít Szaniszló Ferenc levéltáros, aki szerint: — Az utolsó pillanatban fordul jobbra a helyzet. Mór 1974—75-ben felmerült egy új levéltár építésének igénye — mondja. — A Pozsonyi utcába megálmodott épüelőhívhatjuk. A XVI. századi dézsmajegyzékek meg jelenését szintén meggyorsí tóttá ez. A raktári rend ki alakítása után minden bekerül a gép memóriájába, & így könnyen kezelhető lesz az összes adat. — Tudja, a fiúk — a levéltáros kollégákra utalva — mindent megcsinálnak —, mondja Vincze Gézáné adminisztrátor. — Itt együtt cipeljük a dobozokat, szereljük a polcokat, bútorokat, varrjuk a függönyt, takarítunk. — Harminc függönykarnist több ezer forintért rög zítettek volna a szakiparom sok. Százötven forintért bérbe vettünk egy Hilti fúrót, s egy nap alatt elvégeztük mindazt — teszi hozzá Szaniszló Ferenc. — Keressük a legolcsóbb megoldásokat. Ha rakodómunkásokat kellene fizetni ahhoz a még hátralévő körülbelül 50—60- szor öttonnás IFA-fordulóra, a le- és felpakoláshoz: irdatlan összegek kerülnének ki a zsebünkből. Tizenhatan dől gozunk itt, eddig is mi fogtuk meg a dobozokat. ezután is így lesz. Másként nem megy... ★ A tervek szerint a 23 millió forintos beruházásnak 1988 második felére kell elkészülnie. Nehéz évek után méltó környezetben, s félté telek mellett őrizhetik a múltat, hogy előhívható legyen az a jelen számára. B. Szabó Pál Frissen betonozott bitument váró út vezet a szépen felújított épülethez, amelyben új otthonra lelt a levéltár személyzete. A körülbelül egy hektárnyi területen van lehetőség a terjeszkedésre is — kalauzol Berta János. — A leendő raktárnak az alapjait már lerakták a tarnaleleszi tsz építőipari szakcsoportjának dolgozói. ök nyerték a verseny- tárgyalásokat, tartják is az időpontot, s reméljük 1988 májusára elkészül a második ütem, s a jelenleg szükségraktárként működő, renoválásán épületszárnyhoz is hozzákezdhetnek. A leendő új raktárépület alapjait már lerakták Méltó helyükre várnak a régi kötetek — mondja Szaniszló Ferenc let tervei, dokumentumai, makettjai elkészültek. A kivitelezés azonban elmaradt. Közben az ország gazdasági helyzete romlott, de ennek ellenére újra felvetődött a 80-as évek elején a valamikori elképzelés. Űj, a funkciókat megfelelően ellátó levéltár kell, máskülönben veszendőbe megy múltunk egy része. így esett a választás a Vincellériskola romos, elhanyagolt épületére. — Az első tervek és a megvalósulás között eltelt több, mint tíz év. Ez az idő milyen veszteségeket jelenthet? — Az őrzött dokumentumok állaga romlott. Fennáll annak a veszélye — a késlekedés miatt —, hogy a szocialista korszak emlékanyagának őrzése csak nagyon hiányosan történhet meg. ★ ★ Az új épületszárnyba jólesik belépni, nézelődni. Kényelmes fotelok, igényes bútorok az irodákban, előterekben, világos, korszerű a kutatószoba, 15 500 kötetes könyvtár várja látogatóit. Számítógép, s a legkorszerűbb technikai eszközök segítik a munkát. Minden a helyén van. s már működik is. A kontraszt a régihez viszonyítva óriási — Végre optimális körülmények között segíthetjük az oktatást is, amely egyik funkciónk. A tárgyalóteremben rendhagyó történelem- órák, kisebb tanácskozások rendezése is lehetséges — folytatjuk a beszélgetést Berta Józseffel. — A világos adatkezelést -tárolást a számítástechnika segíti elő. A gyűjtőkörhöz tartozó külső intézmények adatait e technikával rögzítjük, bármikor A történetkutatás szempontjából a leg. fontosabb forrásokat a levéltárak őrzik. Ezek olyan tudományos és közművelődési intézmények, amelyeknek feladata az állami, valamint a magániratok gyűjtése, megőrzése, tudományos rendezése, közzététele. Nincsenek elkényeztetve anyagilag, hiszen a csökkenő ráfordítások miatt is sok esetben egy helyben topogásra kényszerülnek. Ezért talán meglepő, hogy épp most kap új épületet, s várhatóan lendületet a Heves Megyei Levéltár. EGY KITÜNTETÉS HÁTTERÉBEN „Idegei lilém az Irigység, a törtelés” „A sors sokszor mostohán bánt velem, de egy dologra megtanított az élet: bármilyen nehéz is becsületesnek maradni, mindenképpen erre kell törekedni". Akár ars poeticája is lehetne ez a kijelentés Bányai Lajosnak, a megyei tanács személyzeti osztályvezető-helyettesének. A vele való beszélgetésre az adott okot. hogy november 7-én az Elnöki Tanács Április Negyediké Érdemrenddel ismerte el munkáját. Harminc éve dolgozik a megyei tanácson. Ez alatt az idő alatt vezetők jöttek- mentek, egész kollektívák cserélődtek ki, de ő maradt. Méghozzá úgy. hogy végig megbecsülés és tisztelet övezte. Magas kitüntetéseket tudhat magáénak (Kiváló Munkáért, a Munka Érdemrend ezüst, a Haza Szolgálatáért ezüst- és arany fokozatát, s kiérdemelte ezek mellett a megtisztelő megyei, főtanácsosi címet is). A legutóbb átvett elismerés pedig egy élet eredményes munkájának bizonyítéka. Azon csendes, szerény emberek közé tartozik, akiktől idegen a törtetés, az irigység. a „helyezkedés" az emelt hangon hirdetett üres szólamok. Múltja, élete is ezt példázza. így vall magáról : — 1927-ben születtem Kistályán, parasztcsaládban. Három testvéremmel korán árvaságra jutottunk, szüleim fiatalon, betegség miatt haltak el. Nagynéném és a bátyám egyengette utunkat. A hat elemi után a község támogatásával végezhettem a polgári iskolái. ma ja 1345-ben ipán tanulónak szegődtem el. 1949- ig Egerben Racskó László úriszabó mellett segédeskedtem. Később munka híján a bátyám után mentem a Diósgyőri Vasgyárba segédmunkásnak. Ott beiskoláztak, és megszereztem a szakérettségit. A Nehézipari Műszaki Egyetemen folytatott wnnlmAwt-nlmnl- - i- — »• Ul'ltau C betegség miatt kellett abbahagynom. Hazakerültem Andornáktályára. ahol 1954- ben felkértek a községi tanács vb-titkári tisztére. Időközben elvégeztem az államigazgatási főiskolát. Az ’56-os események engem is érintettek, s a község kiállásának. pártfogásának köszönhetem, hogy nem esett csorbá akkor sem a tisztességemen. Az emberek a nehéz időkben is számítottak a munkámra, nem mellőztek. Egy év múlva a megyei vezetés fölkérésére a megyei tanácsra kerültem szervezési főelőadónak. Három éven keresztül instruktorként dolgoztam, rengeteget jártam vidékre. Ezt követően kerültem a személyzeti vonalra, bár nem egészen önszántamból. De törvénytisztelő ember lévén nem ellenkeztem, elfogadtam vezetőim döntését. Itt az osztályon előadóként, főelőadóként, csoportvezetőként, majd osztályvezető-helyettesként tevékenykedtem. Ennek mór majdnem 30 éve. Sok mindenben részt vettem. A hatvanas évek elején a mezőgazdaság szocialista átszervezésekor agitálni jártunk, egy ideig pedig panaszügyek. bejelentések kivizsgálásával is foglalkoztam. Később segítettem a tanácsi dolgozók kónrésénpk szervezésében. s a noszvaji tanácsakadémián jómagam is tanítottam. Ekkortájt szereztem meg a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán a matematika—fizika szakos tanári oklevelet is. A hetvenes évek elejétől káderügyekkel foglalkozom. A személyi kérdésekre vonatkozó döntések előkészítése, lebonyolítása tartozik hozzám. Jelenleg 210 tanácsi vezető munkáját, eredményeit tartjuk számon, s ha őket érintő változásra, előléptetésre, netán elbocsátásra kerül sor, nekünk kell felelősséggel határozni a további sorsukról. Aki nem ismeri a munkánkat, amolyan irodai papírgyártásnak, bürokratikus tevékenységnek tekinti. pedig itt sokkal többről van szó. — Humánum, őszinteség és jóindulat nélkül felelőtlenség ezt a feladatot ellátni. Emberekről, sorsokról van szó. Meg kell ismerni a legapróbb motívumokat is egy vezető véleményezésénél. Megalapozatlanul senkiről nem alkothatunk képet, s főleg nem hozha. tünk könnyelmű döntéseket, mert hiszen ez egy életet befolyásolhat. Én ezt mindig szem előtt tartottam. s talán épp ezért, nincs, és nem volt soha haragosom, irigyem. Soha SSTiíííí Ilc.T, íjÍn!nttam mee minden embertársamat tisztelem. Nőm Voltam karrierista. törtető típus. Még a 100 forintos fizetésemelésnél is idegenkedtem, ha a kollégáim nem kaptak. — Tizenhét évesen nagykorúvá nyilvánítottak. Azóta önállóan döntök, és tudom, mindig mindenben csak 'magamra számíthatok. S bár a munkámat sokszor elismerték, a sors mégis nemegyszer mutatta felém a kegyetlenebb arcát. Sokat betegeskedtem, s első gyermekünk tragikus baleset áldozata lett. Átestem élet- veszélyes műtéten, s most gyomorsérvvel bajlódom, De mindemellett a feleségemmel felépítettük, berendeztük közös otthonunkat, ahol tisztességgel neveltük fel két fiunkat. Az egyik villamos üzemmérnök és boldog családapa. A kisebbik csoportvezető üzemgazdász egy tsz-ben. Soha senkinek nem panaszkodtam, embertársaimat meg nem bántottam. S amíg tehetem, próbálok mindenkit a jóra inteni és menteni a konfliktusoktól. — A munkahelyemet megszerettem, s bár az utóbbi időben több népszerűtlen feladat jut a tanácsokra, mégis bizakodom, hogy a jövőben a felsőbb döntések következetesebb végrehajtásával kilábalunk a bajból. Én ami tőlem tellett, megtettem. Mára elfáradtam. úgy érzem, megérdem. lem a pihenést. A következő él’ januárjától korkedvezménnyel nyugállományba vonulok, és a családomnak szentelem mihdén időmét. S ha a segítségemre igényt tartanak, a szülőfalumban. Andornaktályán. szívesen bekapcsolódom a kö2ség életének szebbé tételébe. Barta Katalin Dj otthon, új lehetőségek fFotó: Tóth Gizella) Bányai Lajos (képünkön balra) átveszi a kitüntetést Virág Károlytól (Fotó: Perl Márton)
